Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

21 Szerda, 1982. július 21. Hidrolóoiisok tanácskozása Hazánkban több millió hektár termőföldet érint a melioráció, s e nagyszabású feladat csak úgy hajtható végre, ha a tudományos kutatás és a termelési gyakorlat szorosan együttműködik, ha az agrotechnikai, kémiai, műszaki, ökológiai összefüggéseket alaposan kidolgozzák — állapították meg kedden Szarvason, a • hidrológusok országos tanácskozásán. Mint elhanpfott: a több évtizeddel ezelőtt épített öntözési rendszereket általában túlméretezték és uniformizálták. kihasználásuk gazdaságossági okokból elégtelen. tapasztalatokat értékelve rámutáltak: arra van szükség. hogy a meglevő vízgazdálkodási főművek és az üzemi öntözőrendszerek közötti összhangot megteremtsék. Kutatni kell továbbá, hogy a vízgazdálkodásban mikénti lehetséges energiatakarékos üzemeltetés. A kapcsolt rendszerek csoportos működtetésében ilyen lehetőségek rejlenek. A szarvasi eszmecsere során a részt vevő szakemberek helvszíni bemutatókon ismerkednek az öntözéstechnikai Kísérletekkel, a rizstermesztés eredményeivel. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Soproni Bélának, az Atheneum Nyomda vezérigazgatójának a munkásmozgalomban és a gazdasági építőmunkában kifejtett több évtizedes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Rabi Béla ipari államtitkár. (MTI) Ifjúság? napok védnökséggel Hans Fallada emberkéje tragikomikus hős a maga középszerűségében. Madách Ádámja többre hivatott. És mi, a modern kor emberei, vajon milyenek vagyunk? „Mire" születtünk, mi a küldetésünk? Július 31-én 5 órakor a Tisza-parton szembe találkozhatunk önmagunkkal, — fiatalok jóvoltából. Madách ősi forrásához nyúltak, s Fallada, Az emberke tragédiája könyvének címéhez — de lehet, hogy utóbbi puszta véletlen — a 16. karneváli felvonulás első részének összeállításakor. Görbe tükör, ez a címe a második résznek. Gyanítható, nem nélkülözi a kritika műfaját ez a téma sem, mint ahogy a harmadik, amely a Hét címet viseli. Nem véletlenül részleteztük a karnevál műsorát, amelynek idén Korcsmáros György fiatal rendező a művészeti vezetője, hiszen bebizonyosodott,- másfél évtizede a leglátványosabb, legnépszerűbb programja a Szegedi Ifjúsági Napoknak. Ám nem csak a megújhodott díszes felvonulásra lesz érdemes odafigyelni, hanem az ifjúsági fesztivál más rendezvényeire is. Úgyszólván a város minden pontjára muzsikusok, néptáncosok, humoristák, énekesek telepednek, harminchét helyszínen 120 programmal' szórakoztatják a kicsiket, az ifjakat, a felnőtteket és a nyugdíjasokat egyaránt. Mától megszólalnak a műsoros kazetták a Napsugár, a Centrum Áruházakban, a Partfürdőn, az idein először 15 ezer műsorfüzet, valamint közel 2 ezer plakát készült. Arra hivatottak, hogy pontosan, órára adjanak tájékoztatót július 30., 31. és augusztus 1. eseményeiről. Az elmúlt héten valamennyi programról tudósítottuk olvasóinkat. A rock, a folk, a sport, a látványosság jegyében válogatott, s a politikumot sem nélkülöző összeállításban nincs változás. Ezt tudtuk meg a tegnap. kedden, a városi KISZ-bizottságon tartott sajtótájékoztatón a rendezőktől. Novdkné Halász Anna, a KISZ-bizottság első titkára és Szentirmai László, a bizottság munkatársa a háromnapos találkozó fő rendezője újdonsággal is szolgált, ami nem közömbös a városlakóknak. A városi tanács KISZ-szervezete, a belügyi KISZ-szervezetek, a kórházrendelőintézeti egység KISZesei védnökséget vállaltak a 72 óra fölött. Vigyáznak a rendre, a tisztaságra, őrködnek, jó közérzetünk felett. Postalörténeti pálvázat A postatörténeti kutatás eddig ismeretlen forrásainak összegyűjtése céljából „Emlékeim a postáról" címmel pályázatot hirdet a Postamúzeum. Olyan pályamunkákat várnak, amelyek bemutatják a postai dolgozók életét, a posta feladatait, azok elvégzésének módját, megoldását, s a társadalomnak a postáról és dolgozóiról alkotott véleményét. Mindazoknak a postás dolgozóknak a részvételét várják — a pályakezdőktől a már nyugdíjba vonultakig— —, akik életük és munkájuk során cselekvő részesei, szemtanúi voltak a Magyar Posta történetének, hozzájárultak arculata alakulásához. Részt vehetnek a pályázaton azok is, akik esetleg már nem élő hozzátartozójuktól, családtagjuktól őriznek a témakörbe tartozó hiteles emlékeket. A pályaművekhez lehet fényképet., reprodukciót, korabeli új ságkí vágást és más egyéb dokumentumot is csatolni, növelve ezzel a tanulmányok hitelét, történeti jelentőségét. A legjobb három pályázat szerzője jutalomban részesül. A beküldési határidő 1983. május 31. VITA Mennyit ér a diploma? Az életideálok torzulása A Muzsikáló udvaron Vivaldi ragyogása Az intő jelet föltehetően még Félix MendelssohnBort hotdy adta meg. mikor felfedezte kora és utókora számára Bachot, a Johann Sebastiant. Azóta sem szűnik ámuldozni a koncertközönség. mit is kellett fölfedezni rajt, hiszen hasonlíthatatlan géniusza olyan nyilvánvaló, mint feketeföldnek. hogy búzát terem. Bach után aztán szépen sorjában fölfedeztetett a barokk — mást ne mondjak. Albinoni Adagiója körúti füttyzene —. sohasem hallott. sohasem ismert szerzők kompozíciói lopóztak a koncertDÓdiL'mokra. s kergették eevik ámulatból a másikba hallgatóságukat. A barokk e kései reneszánsza ásta ki a feledésből Antonio Vivaldi concertoművészetét (a Néau évszak bárholi hangversen vek slágere). s hogv még ez a kút sincs kimerülőhen hogy tőle is maradt föltárrávaló. ráadásul nem is akármilyen minőségben. Sz<t<eres Ferencék héttő esti programja tanúsíthatta a Muzsikáló udvaron. Vivaldi egyházzenei műveiből a Budapesti Madrigálkórus és a Budanesti Kamarazenekar néven futó együttes mutatott be ió néhányat. melyekből lemezre is játszottak már. olyan énekes szólistákkal, mint Takácc Klára vagv SzőkefalvyNaav Katalin és Kovárs Brigitta. Az Inúada et Glória, a Nisi Dominus. a Laetatus sum. az In exitu Israel és a Lauda Jerusalem tulajdonképpen újdonságként hatott, s mint ilyen, mondhatni a reveláció erejével. Ha a program egésze, ebben a mini oratorikus fölállásban, némikéopen monoton hangulatot is áraszt egyetlen koncerten belül, azért egyes teteleinek üde szépsége, bensóségessége, humanisztikus raevogása azt a Vivaldit idéze ki nem véletlenül csillapító gyógyszere napjaink zaklatott életritmusú, fáradékony, őrlődő emberének. Ilven gyógyító szándékkal Szekeres Ferenc régóta siet a hangversenyközönség segedelmére, itt sem először, a szegedi tanácsháza kőbezárt udvarán, ám eleddig tűnt korok tündérszárnva't csak a vokálisok, a madrigálkórusa révén suhogtatta — most hangszeresekkel bővített együttesén, melv vonóskart láthatóan az Állami Hangversenyzenekar művészeibő' verbuválta kórusához. S ha maga kifelé még nem is tudott igazán idomulni minőségében, karakterében változott társulatához azzal a természetességgel. mellyel korábban a kórusát vezette-gardírozta ígesztusa' mozdulatai, olykor túlméretezettek, szögletesek. látványban meg-megtörik a muzsika harmonikus derűiét), azért a vállalkozás értéke mitsem csorbul. Elvégre a munka iava tapasztalhatóan a próbák, előkészületek során végeztetett el. hangzásbeli finomításokkal, sminkelésekkel. S tulajdonképpen az ő érdeméül kell betudnunk a hallgatóságnak ama benyomását; ez a társulat már olyan állapotban lép a nyilvánosság elé, hogy akár nélkülözhetné a személyes közreműködését. Szekeres Ferenc pótolhatatlan haszna zenei életünknek, hogv azokba a partitúrákba lehel életet melyek jószerivel eddig csupán a zenetudomány számára léteztek. Most meg az eleven hangversepyélet élvezi kamatait. N. I. A vitában eddig nem esett szó arról, hogy a társadalom értékítélete mit tart fontosnak, kevésbé fontosnak és miért. Erről szeretnék néhány gondolatot leírni. A mai magyar életmód egyik alapvető ellentmondása. hogy miután a gazdaságpolitika beállítja a termelőapparátust, a társadalom többsége által kívánt szükségleti struktúra kielégítésére, s ennek következtében megindul a gazdasági fejlődés egy' adott irányban, az életviszonyok jelentősen változnak. Következésképpen a fejlesztésből kijövő gazdasági eredmény már nem felel meg a lakosság megváltozott igényeinek. A kereslet és a kínálat sem egyéni. sem népgazdasági szinten nem találkozik olyan mértékben, hogy tartós és széles körű társadalmi jólétérzetté váljék. Ellenkezőleg: fékevesztett hajsza indul meg az elhalasztott szükségletek kielégítéséért, ugrásszerűen nő az individualizmus, az önzés, az egyéni és társadalmi értékrend éles kanyarral fordul viszsza az anyagi siker-, az ügyeskedés- és a vagyoncentrikusság felé. Ha a mélyére ásunk annak, hogy miért harapódzik el a vagyongyűjtési mánia, nem az egyének gonoszságát, hanem egy sor olyan megoldatlan társa-' dalmi problémát fogunk találni, mint a lakáshiány, a szolgáltatások alacsony színvonala stb. Ezek olyan hiányokban jelentkeznek, amelyeket a társadalom racionális keretek között még nem tudott megoldani: előtérbe került tehát a , maszek" megoldás, ami sok pénzbe kerül, s amihez a szükséges anyagi eszközöket még a legjobban kereső rétegek sem tudhatják olyan módon előteremteni, hogy energiájuk egészét a társadalom számára leghasznosabb célokra fordítják. Vagy. ha mélyére ásunk a státuszszimbólumok elharapódzásának, ismét csak nem az eredendő emberi butaság fog előbukkanni, mint kiváltó ok, hanem az, hogy mai fejlettségi szintünkön a társadalom még nem tud mindenkinek módot adni tehetsége maximális kibontakoztatására : a státuszszimbólumok hajszolása a felfelé törekvés természetes emberi motivációjának szánalmas karikatúrája olyan körülmények között, amikor lehetetlen még azt emberhez méltó módon kielégíteni. Számolnunk kell azzal is, hogy az az ember, aki reális szükségleteinek kielégítése végett kényszerül rá magánvagyonának gyarapítására. fokozatosan, tudatilag is deformálódik. Élete sikerélményeiben mind nagyobb szerepet kapnak az összegszerűen kifejezhető sikerek, a jól sikerült vagyongyarapítási akciók, s elhalványodik léte és tevékenysége értelmének másik oldala: a társadalmi hasznosság. Az az ember, akit a vagyongyűjtésre kényszerített, világ végül is öltözködésének, vendéglátásainak. nyaralójának, kocsijának megléte vagy nem léte, egyszerű vagy fényűző színvonala alapjan értékel, végül maga is ezen jegyek alapján ítéli meg önmagát, és „színvonalszedelgövé" válik: többet akar mutatni, mint amennyi telik tőle. Emiatt szocialista társadalmunk legfontosabb feladata kidolgozni saját életmód-stratégiáját, ezt a széles körben tudatosítani, és a végrehajtását megkezdeni az életideál torzulási folyamatának meredek szakasza előtt A közvélemény szerint az a diploma, amelyik a vagyongyűjtés esélyeit növeli, értékes, az viszont, amelyik társadalmilag kiemelten fontos munkával sem éri el a közepesen képzett szakmunkás jövedelmi szintjét, a társadalom egyre jobban leértékeli. Az utóbbira példa a pedagógusok — és az utóbbi tíz évben — a mérnökök helyzete. Ennek egyszerű bizonyítéka, hogy a műszaki egyetemekre nincs kellő számú jelentkező, a műszaki főiskolára tíz ponttal is be lehet kerülni. Ez kettes-hármas középiskolai tanulmányi eredmény után is lehetséges. Az ilyen alapokon álló elégséges eredményű diploma valóban nem sokat ér. Az ipari szakközépiskolából a legjobb képességű tanulók nem választják a műszaki pályát, még akkor sem, ha országos tanulmányi versenyen elért eredmény miatt nem is kellene felvételi vizsgát tenniük, csak beiratkozni valamelyik műszaki egyetemre. De ennek csak részben oka a mérsékelt anyagi lehetőség. A döntő ok. a méfnöki mupka specialitásából adódik. Ugyanis a mérnöki munka hatékonysága közvetlenül összefügg az összes másféle munka hatékonyságával, kezdve az összgazdasági tervező munkától a fizikai munkáig. A mérnöki munka nem lehet lényegesen hatékonyabb, intenzitása és fegyelme lényegesen magasabb, mint ami a gazdaság egészében kialakult szokásos elfogadott. E tényezők következtében a mérnöki munkahelyeken sok „tűzoltó" és adminisztratív munkát kell végezni: lépten-nyomon qlyan nehézségeket kell korrigálni, megkerülni, amelyek a kooperáció és a műszaki kulturáltság színvonalának emelése esetén fel sem merülnének. A kooperáció fogyatékosságai. a szűkös készletek, a bizonytalan és távoli szállítási határidők, a vásárlók kiszolgáltatottsága az eladóval szemben, valamint a műszaki szolgáltatások gyenge színvonala arra késztetik a termelésirányítót, a tervezőket és a szakértőket, hogy „házilag", vállalatokon belül állítsák elő mindazt, amire lehetőségük van: tervezzék újra, amit már másutt megterveztek, törekedjenek önellátásra, maximális függetlenségre a szállító vállalatoktól. A következmény az anyagi és személyi erőforrások felaprózása, pazarlása, még akkor is, ha a munkahelyen magasfokú a tervszerűség, a munka- és technológiai fegyelem. Ezt az állandósult és kilátástalan helyzetet a kreatív adottságú mérnökök nem tudják elviselni. A kutatóintézetek létszáma* korlátozott, ezért marad a „maszek" megoldás. Természetesen a virágtermesztés, a fóliázás, a nutriatenyésztés, képárusítás, taxivezetés, pecsenyesütés mind hasznos tevékenység, de olyan nyitott szerkezetű gazdasággal rendelkező kis országnak mint Magyarország, ahol a termelési tényezők tekintetében egyedüli tartalékunk csak a nagy értékű eleven munka produkálásában van, nem szabadna előfordulni, hogy ökléveles mérnökök a fentiekkel foglalkozzanak. Országunk nehéz gazdasági helyzetének rriegoldási kulcsa a mérnökök és közgazdászok fejében van. Ezt nem vitathatja semmilyen más foglalkozású diplomás, vagy nem diplomás réteg sem. A jövőben gazdasági harcot kell vívni, de — ahogyan a Heti Világgazdaságban is olvashattuk —, „milyen harc vívható olyan hadsereggel, ahol jobban fizetik a közkatonákat, mint a tiszteket" ... Dr. Füz Ferenc okleveles gépészmérnök Világkoncert Pécsett Világkoncert színhelye volt kedden este a pécsi székesegyház: a Jeunesses Musicales (Ifjú Zenebarátok) nemzetközi szövetségének zenekara adott ünnepi hangversenyt a Kodály-év alkalmából. Az együttest — huszonkét európai és tengerentúli ország százhúsz fiatal muzsikusát — a híres japán dirigens, Hirojuki Ivaki, a tokói rádió szimfónikus zenekarának karmestere vezé, nyelte. Közreműködött a Jeunesses Musicales kilencven tagú világkórusa. Három nagy mester emlékének adóztak egy-egy művükkel: a 250 éve született Haydn Medve-szimfóniáját, a 100 éve született Kodály Budavári te deumát és az ugyancsak 100 éve született Sztravinszkij Tavaszi áldozását adták elő. A Jeunesses Musicales a világkoncert megrendezésével kívánt hozzájárulni a Kodály-centenárium magyar zenei ünnepségeihez. fl címzett ismeretlen? Felháborodottan tért be szerkesztőségünkbe egyik béketelepi olvasónk tegnap. A tejbegyűjtő állomáson. ahová más kistermelőkkel együtt a tejet hordják, még mindig nem fizették ki a iúniusban leadott tei árát. (Egyébként minden hónap 12-én szoktak fizetni.) Olvasónk reklamált a tejipari vállalatnál. Azt mondták neki. július 9-én, a szokásos időben a tejipartól átutalták a pénzt a postára, a teibegyűitő címére, ök a maguk kötelességét teljesítették. ha nem érkezett mee a pénz. a postán keveredhetett el. Olvasónk elment a postára. Ott információt sem adtak, hogv érkezett-e nagyobb összeg a tejbegyűjtő címere Ez nyilván iogos és szabályos eliárás volt. hiszen a posta embere nem tudhatta, olvasónk valóban a saiát pénzét is varia. ahogy állította, vagv netán kirabolni készül a tejkezelőt. A kistermelőknek olyanféle a tf pénz mint az alkalmazottaknak a havi fizetés Számítanak rá. tervezik mire költik. Ha késik. kamatot senki sem f'zét használatáért. Magyarázatot kapott uavan olvasónk. ez azonban aligha nvueta'ta meg. Hová fordulhatott volna még? Kérésünkre a tejipari vállalatnál újból megvizsgálták a béketelepiek panaszát. Kiderült, a posta •9-én valóban visszaigazolta az összeg átvételét, de nem kézbesítette ki. ,A címzett ismeretlen" ielzéssel visszaküldték a tejipari vállalathoz, ahová eddig sem érkezett meg. A vállaiat most készpénzben kifizette a tei árát a tejkezelőnek ígéretük szerint a mai nepon meg is kapják a kistermelők. Nem nagy ügy az egész, mégis: hogyan lehet, Imgy az összee 11 napig kóborol a vállalattól a postáig és vissza? Aztán: eddig minden alkalommal pontosan meeé"''°zptt a tei ára. Hogyan vált most egvszerre uavanaz a címzett ismeretlenné? Olvasónknak keménv (él napia ráment az utánjárásra: ha nem veszi ezt a fáradságot, ha nem olyan kitartó. amiÍven volt. vaion mikor kapta volna mee az összeget társaival eevütt? E sorok írója tudia. mit mondana, ha fizetésnapon közölnék vétó. most nincs pénz valahol elkeveredett. vári türelemmel m'g megkerül. M't mondanának adott esetben azok, akiknek a kezén eltévedt a béketelepiek nénze? Tanács István