Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

31 Szerda, 1982. július 21. Megerősítik a Jégernyőt11 A jégeső-elhárítás eredményességének fokozása végett megerősítik a baranyai védelmi rendszert. Újabb rakétakilóvő állomásokat építenek. am által hatásosabbá válik a védekezés. és egyben bővül is a védett terület. A program megvalósulásával 150 ezer hektárra növekszik az oltalmazott mezőgazdasági terület, s négy állami gazdaság. illetve kombinát és huszonnyolc termelőszövetkezet növénvi kultúráit védi a .jégernyő" az elemi csapástól. Mint ismeretes: Dél-Bara. nvában állították fel az első magyar iégeső-elhárító rendszert. Ez a térség ugyan's az ország egyik legtermékenyebb. egyszersmind a leginkább iéeverés sújtotta vidéke Az Országos Meteorológiai Szolgálat iégeső-elhárító egvséte 1976-ban kez.d'e meg r> működését. A iégesőelhárítás eredményeként a védett területen felére csökkent az Állami Biztosító által a mezőgazdasági üzemeknek kifizetett kártérítés összege Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai megmutatták, hogy ..hézagok" vannak a védett területen, azaz a rakétakilövő állomások nem tudják tökéletesen ..lefedni" a körzetüket. Most tehát megszüntetik a hálózat gyermekbetegségeit. sűrítik az állomásokat Az eredetileg telepített tizenegy rakétakilövő bázis mellé további négyet építenek, mégpedig Sumonyban. Vajszlón. Gordisán és Maison. A munka megkezdődött, s még az idén el is készülnek az új bázisok. úgyhogy a jövő évben már tizenöt kilövő állomással dolgozik az egység. Dél-Baranyában meglehetősen sok a jégveszélyt hordozó zivataros naook száma, tavasztól őszig 25—30 alkalommal kell beavatkoznia a jégeső-elhárító egységnek. A rakéták hatóanyaga — az ólomiodid — szétszóródik a felhőben, beavatkozik a jégképződés természetes folvámatába. s meggátolja, hogv a jégszemek ..meghízzanak", és jégeső alakuljon ki. (MTI) Uj típusú tolóhajó Kedden, a Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében új típusú tolóhajót bocsátottak vízre. A 2400 lóerős hajót a szovjet igényeknek megfelelően fejlesztették ki a gyár mérnökei. Eddig kisebb teljesítményű. 2000 lóerős hajókat gyártottak, s összesen 120-at szállítottak belőlük a Szovjetunióba. Most az új típus első tolóhajójárjak hagyományos pezsgős névadóját tartották meg; ez a modell 1983-tól váltja fel a korábbi típust. Az új tolóhajó 51 méter hosszú. Vezérlőberendezése automatizált elektronikus egységekből áll. A hajót kényelmesebb lakótérrel szerelték fel, a kabinok légkondicionáltak. Nagy előnye, hogy a szibériai vizeken, mínusz 23 fokos hidegben is üzemképes. erős acéltest e a jégtor1 a szoknak is ellenáll. Az ünnepségen jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. akinek felesége az új hajó névadója volt. (MTI) Kapcsolat a fiatalokkal Befejeződött a pedagógiai-, kezdődik a mOvelődéseiméieti nyári egyetem Az MTA Szegedi Biológiai Központjában tegnap, kedden délelőtt a TIT, XIX. Pedagógiai Nyári Egyetemének mintegy 250 hallgatója — gyakorló pedagógusok és az oktatásügy irányítói — vette át a kurzus elvégzését igazoló oklevelet. A nyolcnapos továbbképző fórumra az ország minden részéből érkeztek hallgatók, hogy bővítsék ismereteiket, gyarapítsák tapasztalataikat, újabb módszerekkel gazdagítsák mindennapi munkájukat. Minden elismerés és tisztelet ezeknek a pedagógusoknak, akik egy fárasztó tanév után szabad idejükből önként vállalkoztak a nyári egyetem programján való részvételre. Ez az önkéntesség és közel húsz éve tartó, folyamatos érdeklődés bizonyítja a pedagógusok önképzési vágyát, az új kutatási eredmények iránti kíváncsiságát, munkájuk színvonalának emelési igényét. Anyári kurzusok legfőbb értelme és célja fölismertetni azt az új nevelési szituációt, amely szocialista társadalmunk változásai nyomán az utóbbi időben kialakult. Mint dr. Ágoston György, a neveléstudományok doktora, a JATE tanszékvezető professzora, a nyári egyetem igazgatója összegzésül elmondta, az idén csakúgy, mint az elmúlt esztendőben, igyekeztek aktuális és közérdekű témát választani. Atársadalmi, politikai, gazdasági változások legfőbb jellemzője hazánkban, hogy felnövekedett egy olyan ifjú nemzedék, melynek élményanyaga. tapasztalatainak sora különbözik az előtte járókétól. Ez a generáció nem élte át az elmúlt rendszer ellentmondásait, nincsenek háborús élményei, hiányzik életéből a felszabadulás utáni esztendők sok. emberpróbáló hatása, de a huszonötévesek és a még fiatalabbak az ellenforradalomról sem igen tudnak. Nem egyszerű és természetes generációváltás idejét éljük. hanem olyan nemzedéki staféta időszakát, amikor két korosztály gyökeresen más élményekkel, tapasztalatokkal beidegződésekkel rendelke zik. A felnövekvő fiatalságot nem lehet anélkül nevelni, hogy a pedagógusok, oktatási szakemberek ezt a helyzetet nem ismerik, nem értik. nem elemzik, nem alkalmazkodnak hozzá. Ez a szituáció az előzőektől gyökeresen más stílust, ú.i normarendszert, differenciáltabb eszközöket kíván. Hisz alapvető feltétele a szocialista nevelés folyamatának, hogy kontaktusban maradjanak a pedagógusok a fiatalokkal, hogy ne legyen szakadék, szembenállás, generációs harc. Mindezeket fölismerve szervezték meg Erkölcs és ifjúság címmel az elmúlt nyolc napban a szegedi pedagógiai nyári egyetem programsorozatát. Az erkölcsi nevelés aktuális kérdéseinek pedagógiai, szociológiai, pszichológiai, történeti, ifjúságpolitikai, egészségnevelési és szexuális összefüggéseiről hallhatott a két és félszáz résztvevő. Az előadások sok szempontból világítottak rá e témakör fontosságára, s olyan kérdésekben, mint szocialista hazafiság, az Ifjúság szexualitása, család és iskola kölcsönhatása görcsoldó, fölszabadító jelentőségűek voltak, ugyanakkor vitára ingerlők, továbbgondolásra késztetők. Alig fejeződött be a TIT Csongrád megyei szervezetének pedagógiai kurzusa, holnap, csütörtökön megnyílik a XI. Művelődéselméleti Nyári Egyetem. Az idei téma közoktatás és közművelődés kölcsönhatása, közös feladataik, lehetőségeik és specifikus jellemvonásaik. A közművelődési szakemberek nyári továbbképző fórumának ünnepélyes megnyitására holnap, csütörtökön reggel 9 órakor kerül sor az MTA Szegedi Biológiai Központjának előadótermében. A hallgatókat köszönti és a nyári egyetemet megnyitja Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, a TIT megyei szervezetének alelnöke. A nyitóelőadást dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője tartja. A résztvevők az első napon hallgathatják meg Csorna Gyulának, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezetőjének előadását is az integrált művelődési intézmények kialakulásának, irányítási problémáinak, tartalmi és jogi kérdéseinek témaköréről. A július 29-ig tartó nyári egyetem programjában ezenkívül még tizenkét előadás hangzik el, a Kritika című művelődéspolitikai folyóirat ankétját is megrendezik, s megismerkedhetnek az ország különböző részeiből érkező szakemberek a Szegedi Ünnepi Hetek kulturális programjaival, a szabadtéri játékok előadásaival, a város és a megye idegenforgalmi nevezetességeivel, kirándulhatnak Pécsre és Kecelre. E

rősen tartja magát még mindig az a szemlélet, hogy kinek mennyi a vagyona, annyit ér a munkája is. Korábbról maradt ránk ez az értékmérő. Bái-mennvire is tagadjuk, manapság is sokszor a ..vanról" ítélik meg az embereket. Ennek az adhat némi táptalajt, hogyha nem is ilyen egyszerű módon, de a gazdaságok ereiét a vagyonnal mérjük. A szövetkezet akkor elismert, ha van valamije és a tagjai is módosak. Ugyanis ez a kettő — mármint a vagyon és a boldogulás — a mezőgazdasági közösségekben szinte szétválaszthatatlan. Persze többféle értékmércét, hasonlítási alapot ismerünk, de a legelteriedtebb módszer számadások ideién, hogy fölleltározzuk. miből mennyi van. Megvizsgáljuk, milyen minőségűek a földek, bfriák-e még az időt az épületek, használhatók-e a gépek. s meddig ürültek a hombárok. Megmérik a közösség vagyonát. Megtörténik mindez, akkor is ha látogató érkezik. Tárulnak az istállók és magtárak ajtói és ha másként nem. kéneken — mint a férjhez adandó lányosháznál — bemutatják a gazdaságot. Ha ez nem így volna, rossz volna. A mezőgazdasági kolektívák legnagyobb ereje az összefogásban rejlik. Az összetartozás egyik kifejezője pedig a közös vagyon, amit évről évre szinte t.égláróltéglára rakosgatnak össze. Akinek nincs épülete, gépe. állata, nem képes megmaradni a versenyben. Nem tudja úi érték adására kényszeríteni a földiét. Köztudott: a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának alapvető feltétele, hogv a közösség területe feleljen meg a bővített újratermelés követelményeinek. Egyszóval ne csak eltartsa a vele bánókat, hanem egy kis boldogulást is adjon nekik. Az elmúlt harmincegynéhány év gyakorlata vegyes képet mutat. A téeszekben. szakszövetkezetekben többé-kevésbé megvoltak az értékek újratermelésének feltételei. de sokszor csak az állami pénzek fölhasználásával sikerült a megvalósulás. Nem baj ez. hiszen nincs ország. ahol valamilyen módon a mezőgazdaságot ne támogatnák. Főleg a kezdeti időkben volt bőkezűbb a szocialista állam, mert szitite két marokkal adta a pénzt a téeszeknek. hogy pozíciójukat erősítse. A mezőgazdaságban ekkor kezdett teret hódítani az úi technika. Megjelentek a földeken a jkorszerű gépek, a hatalmas istállók, a mutatós üvegházak, magtárak épültek. Gyümölcsösök. szőlőskertek emelkedtek szinte pillanatok alatt a sivár homokból, a semmiből. Ügy szokták mondani a szakemberek: ekkor indultak a beruházások. Környékünkön. Csongrád megyében minden korszaknak megvolt a maga slágere. Előbb az úgynevezett szerfás épületek szaporodtak, majd később betörtek a betonkolosszusok. Ma már tudjuk. hogv akkor egv kicsit előbbre szaladtunk az időben, mint ahogv lehetett volna' Milliókat — hanem többet — fordítottunk olyan megoldásokra, amelyekkel még várni lehetett volna. A sok közül elegendő ha csak a pénznyelő dóci istállóra és a rosszul sikerült baksi gombaházra gondolunk. satfiHili Mindkettő végigélte a megalapozatlan beruházások sorsát. Nemhogv a belefektetett pénzt nerfi adta vissza, hanem még a virágzó gazdaságot is maid hogy nem tönkretette. (A jelenség sokhelyütt föllelhető. csak egyik helyen ez. a másikon az vitte a pénzt.) Azt is vallják, ilyennek is lenni kellett — mármint rosszul választott beruházásnak —. hoev a tanulópénzt megfizethessük. Maid később bizonyára mindenre kapunk megfelelő magyarázatot, de egy azért bizonyos: ha a téeszekben akkoriban csak egv picikét iobban hallgatnak a józan észre, ma lényegesen előbbre tartanánk. Most már el kell fogadnunk: akkor még az volt a szemlélet, hogy az állam mindenkor és végletekig kisegíti a bajba jutott közösséget. Hogy sikerül-e megküzdeni baiukkal a közösségeknek, az rövidesen elválik. hiszen az állami pénzek csatornái egvre vékonyabban csordogálnak, s a gazdaságok 'rákényszerülnek az alkotó, a többletet adó munkára. E folyamat iegvei föllelhetók a mezőgazdászok, a közgazdászok tanácskozásain. ahol is állandó beszédtéma a boldogulás. a jobb út keresése. Nemrégiben, a legilletékesebbek és az érintettek — a TESZÖV-elnökség tagjai és a bajba jutott közösségek irányítói — cseréltek véleményt az előrehaladásról. Summázni úgv lehetne a jelenlegi elképzeléseket. hogy nem szabad az állam pénzéért ácsingózni, ajánlatos ha az erősebb gazdaság — persze megfelelő érdekeltséggel — segíti a gyengébbet. Ügy fogalmaztak: ha nem tágul a szakadék a jó és a gyenge téeszek között — már az is nagy eredmény. V

annak — szerencsénkre — jól megalapozott beruházásaik is a szövetkezeteknek. s ebből van a több. A gazdagon termő gyümölcsösök, a roskadozó tőkéjű szőlősorok, a télen-tavaszon zöldséget termő üvegházak, fóliatelepek mindmind erről győzik meg az embereket. Mondhatni, nemcsak a szakembereket — mindnyájunkat. Példákat mindenki sorolhat a maga környezetéből, ezért csak néhány az elmúlt harminc év bőségéből: a szentesi „üvegváros": a forráskúti zöldségkertészet: a szegvári, a csenaelei tehenészet; a vásárhelyi hizlalda: a balástvai juhászat vagy a „legkisebb testvér", a szegedi rrövényház mind-mind a téeszek erejét fitogtatja. A rengeteg traktor, teherautó is mind a gazdálkodás segítésére hivatott. Igazi erőmérők. Van mit tennünk az asztalra és külhoni piacra se megyünk üres kézzel. Adatokkal is bizonyítható, hogy a iól gazdálkodó nagyüzemek már maguk előteremtik a közösség boldogulásához, haladásához szükséges javakat. S talán nem kap más értelmet, ha ezzel — így aratás táián — eldicsekszünk Pontosan azért, mert amit teremtett az ember, arra illik büszkének lenni, hiszen a téőszeket, szakszövetkezeteket a mai világban is mi másból lehetne megítélni, mint az „összegyűjtött vanból". a közösség vagyonából. Tartja még magát a bölcselet igaza. hogv ami már megvan, attól sohasem szabad félni. A Csongrád megyei szövetkezeteknek több mint 14 milliárd forint, értékű vagyonuk van. Majoros Tibor Építik a vásárt A Szegedi Ipari Vásár pénteken nyitja kapuit. Az ünnepélyes aktusra délelőtt 10 órakor kerül sor. Soha ennyien és ilyen sok újdonsággal még n3rT1 jelentkeztek a szegedi ipari kiállításra. A jugoszláv bemutatkozók 130 céget képviselnek, a Szovjetunióból Odessza terület és város hatvan kiállítója hozza termékeit, a lengyelországi Lndz textiliparával jeleskedik. a finnországi Turku műszeripari és élelmiszeripari cikkeket mutat be. A vásár építői éjjel-nappal szorgoskodnak. Képeinken — Nagy László felvételein — két. mozzanatot mutatunk: a főbejárattól jobbra a Taurus Gumigyár ismert „pilléje" fogadja majd a látogatókat. Valószínű tetszést arat a DEFAG által fölépített faház.