Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

31 Szerda, 1982. július 21. Megerősítik a Jégernyőt11 A jégeső-elhárítás ered­ményességének fokozása vé­gett megerősítik a baranyai védelmi rendszert. Újabb ra­kétakilóvő állomásokat épí­tenek. am által hatásosab­bá válik a védekezés. és egyben bővül is a védett te­rület. A program megvaló­sulásával 150 ezer hektárra növekszik az oltalmazott me­zőgazdasági terület, s négy állami gazdaság. illetve kombinát és huszonnyolc termelőszövetkezet növénvi kultúráit védi a .jégernyő" az elemi csapástól. Mint ismeretes: Dél-Bara. nvában állították fel az első magyar iégeső-elhárító rend­szert. Ez a térség ugyan's az ország egyik legterméke­nyebb. egyszersmind a leg­inkább iéeverés sújtotta vi­déke Az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat iégeső-elhá­rító egvséte 1976-ban kez.d'e meg r> működését. A iégeső­elhárítás eredményeként a védett területen felére csök­kent az Állami Biztosító ál­tal a mezőgazdasági üze­meknek kifizetett kártérí­tés összege Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai megmutatták, hogy ..hézagok" vannak a védett területen, azaz a ra­kétakilövő állomások nem tudják tökéletesen ..lefedni" a körzetüket. Most tehát megszüntetik a hálózat gyer­mekbetegségeit. sűrítik az állomásokat Az eredetileg telepített tizenegy rakéta­kilövő bázis mellé további négyet építenek, mégpedig Sumonyban. Vajszlón. Gor­disán és Maison. A munka megkezdődött, s még az idén el is készülnek az új bázi­sok. úgyhogy a jövő évben már tizenöt kilövő állomás­sal dolgozik az egység. Dél-Baranyában meglehe­tősen sok a jégveszélyt hor­dozó zivataros naook száma, tavasztól őszig 25—30 alka­lommal kell beavatkoznia a jégeső-elhárító egységnek. A rakéták hatóanyaga — az ólomiodid — szétszóródik a felhőben, beavatkozik a jég­képződés természetes folvá­matába. s meggátolja, hogv a jégszemek ..meghízzanak", és jégeső alakuljon ki. (MTI) Uj típusú tolóhajó Kedden, a Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregysé­gében új típusú tolóhajót bo­csátottak vízre. A 2400 ló­erős hajót a szovjet igények­nek megfelelően fejlesztették ki a gyár mérnökei. Eddig kisebb teljesítményű. 2000 ló­erős hajókat gyártottak, s összesen 120-at szállítottak belőlük a Szovjetunióba. Most az új típus első tolóhajójá­rjak hagyományos pezsgős névadóját tartották meg; ez a modell 1983-tól váltja fel a korábbi típust. Az új tolóhajó 51 méter hosszú. Vezérlőberendezése automatizált elektronikus egységekből áll. A hajót ké­nyelmesebb lakótérrel szerel­ték fel, a kabinok légkondi­cionáltak. Nagy előnye, hogy a szibériai vizeken, mínusz 23 fokos hidegben is üzemké­pes. erős acéltest e a jégtor­1 a szoknak is ellenáll. Az ünnepségen jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe is. akinek felesége az új hajó névadója volt. (MTI) Kapcsolat a fiatalokkal Befejeződött a pedagógiai-, kezdődik a mOvelődéseiméieti nyári egyetem Az MTA Szegedi Biológiai Központjában tegnap, ked­den délelőtt a TIT, XIX. Pedagógiai Nyári Egyetemé­nek mintegy 250 hallgatója — gyakorló pedagógusok és az oktatásügy irányítói — vette át a kurzus elvégzését igazoló oklevelet. A nyolc­napos továbbképző fórumra az ország minden részéből érkeztek hallgatók, hogy bő­vítsék ismereteiket, gyara­pítsák tapasztalataikat, újabb módszerekkel gazda­gítsák mindennapi munkáju­kat. Minden elismerés és tisztelet ezeknek a pedagó­gusoknak, akik egy fárasztó tanév után szabad idejükből önként vállalkoztak a nyári egyetem programján való részvételre. Ez az önkéntes­ség és közel húsz éve tartó, folyamatos érdeklődés bizo­nyítja a pedagógusok önkép­zési vágyát, az új kutatási eredmények iránti kíváncsi­ságát, munkájuk színvonalá­nak emelési igényét. Anyári kurzusok legfőbb értelme és célja fölismertetni azt az új nevelési szituációt, amely szocialista társadalmunk vál­tozásai nyomán az utóbbi időben kialakult. Mint dr. Ágoston György, a neveléstudományok dokto­ra, a JATE tanszékvezető professzora, a nyári egye­tem igazgatója összegzésül elmondta, az idén csakúgy, mint az elmúlt esztendőben, igyekeztek aktuális és közér­dekű témát választani. A­társadalmi, politikai, gazda­sági változások legfőbb jel­lemzője hazánkban, hogy felnövekedett egy olyan ifjú nemzedék, melynek élmény­anyaga. tapasztalatainak so­ra különbözik az előtte já­rókétól. Ez a generáció nem élte át az elmúlt rendszer ellentmondásait, nincsenek háborús élményei, hiányzik életéből a felszabadulás utá­ni esztendők sok. emberpró­báló hatása, de a huszonöt­évesek és a még fiatalabbak az ellenforradalomról sem igen tudnak. Nem egyszerű és természetes generációvál­tás idejét éljük. hanem olyan nemzedéki staféta idő­szakát, amikor két korosz­tály gyökeresen más élmé­nyekkel, tapasztalatokkal beidegződésekkel rendelke zik. A felnövekvő fiatalságot nem lehet anélkül nevelni, hogy a pedagógusok, oktatá­si szakemberek ezt a hely­zetet nem ismerik, nem ér­tik. nem elemzik, nem al­kalmazkodnak hozzá. Ez a szituáció az előzőektől gyö­keresen más stílust, ú.i nor­marendszert, differenciáltabb eszközöket kíván. Hisz alap­vető feltétele a szocialista nevelés folyamatának, hogy kontaktusban maradjanak a pedagógusok a fiatalokkal, hogy ne legyen szakadék, szembenállás, generációs harc. Mindezeket fölismerve szervezték meg Erkölcs és ifjúság címmel az elmúlt nyolc napban a szegedi pe­dagógiai nyári egyetem programsorozatát. Az erköl­csi nevelés aktuális kérdé­seinek pedagógiai, szocioló­giai, pszichológiai, történeti, ifjúságpolitikai, egészségne­velési és szexuális összefüg­géseiről hallhatott a két és félszáz résztvevő. Az előadá­sok sok szempontból világí­tottak rá e témakör fontos­ságára, s olyan kérdésekben, mint szocialista hazafiság, az Ifjúság szexualitása, család és iskola kölcsönhatása görcsoldó, fölszabadító jelen­tőségűek voltak, ugyanakkor vitára ingerlők, továbbgon­dolásra késztetők. Alig fejeződött be a TIT Csongrád megyei szervezeté­nek pedagógiai kurzusa, holnap, csütörtökön megnyí­lik a XI. Művelődéselméleti Nyári Egyetem. Az idei té­ma közoktatás és közműve­lődés kölcsönhatása, közös feladataik, lehetőségeik és specifikus jellemvonásaik. A közművelődési szakemberek nyári továbbképző fórumá­nak ünnepélyes megnyitásá­ra holnap, csütörtökön reg­gel 9 órakor kerül sor az MTA Szegedi Biológiai Köz­pontjának előadótermében. A hallgatókat köszönti és a nyári egyetemet megnyitja Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyet­tese, a TIT megyei szerveze­tének alelnöke. A nyitóelőadást dr. Korni­desz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának veze­tője tartja. A résztvevők az első napon hallgathatják meg Csorna Gyulának, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezetőjének előadását is az integrált művelődési intézmények kialakulásának, irányítási problémáinak, tar­talmi és jogi kérdéseinek té­maköréről. A július 29-ig tartó nyári egyetem programjában ezen­kívül még tizenkét előadás hangzik el, a Kritika című művelődéspolitikai folyóirat ankétját is megrendezik, s megismerkedhetnek az or­szág különböző részeiből ér­kező szakemberek a Szegedi Ünnepi Hetek kulturális programjaival, a szabadtéri játékok előadásaival, a város és a megye idegenforgalmi nevezetességeivel, kirándul­hatnak Pécsre és Kecelre. E rősen tartja magát még mindig az a szemlélet, hogy kinek mennyi a vagyona, annyit ér a munkája is. Korábbról maradt ránk ez az értékmérő. Bái-mennvire is tagadjuk, manapság is sokszor a ..vanról" ítélik meg az embere­ket. Ennek az adhat némi táptalajt, hogy­ha nem is ilyen egyszerű módon, de a gazdaságok ereiét a vagyonnal mérjük. A szövetkezet akkor elismert, ha van vala­mije és a tagjai is módosak. Ugyanis ez a kettő — mármint a vagyon és a bol­dogulás — a mezőgazdasági közösségekben szinte szétválaszthatatlan. Persze többféle értékmércét, hasonlítási alapot ismerünk, de a legelteriedtebb mód­szer számadások ideién, hogy fölleltároz­zuk. miből mennyi van. Megvizsgáljuk, mi­lyen minőségűek a földek, bfriák-e még az időt az épületek, használhatók-e a gé­pek. s meddig ürültek a hombárok. Meg­mérik a közösség vagyonát. Megtörténik mindez, akkor is ha láto­gató érkezik. Tárulnak az istállók és mag­tárak ajtói és ha másként nem. kéneken — mint a férjhez adandó lányosháznál — bemutatják a gazdaságot. Ha ez nem így volna, rossz volna. A mezőgazdasági kolektívák legnagyobb ereje az összefogásban rejlik. Az össze­tartozás egyik kifejezője pedig a közös vagyon, amit évről évre szinte t.égláról­téglára rakosgatnak össze. Akinek nincs épülete, gépe. állata, nem képes megma­radni a versenyben. Nem tudja úi érték adására kényszeríteni a földiét. Köztu­dott: a mezőgazdasági szövetkezetek gaz­dálkodásának alapvető feltétele, hogv a közösség területe feleljen meg a bővített újratermelés követelményeinek. Egyszóval ne csak eltartsa a vele bánókat, hanem egy kis boldogulást is adjon nekik. Az elmúlt harmincegynéhány év gya­korlata vegyes képet mutat. A téeszekben. szakszövetkezetekben többé-kevésbé meg­voltak az értékek újratermelésének feltéte­lei. de sokszor csak az állami pénzek föl­használásával sikerült a megvalósulás. Nem baj ez. hiszen nincs ország. ahol valamilyen módon a mezőgazdaságot ne támogatnák. Főleg a kezdeti időkben volt bőkezűbb a szocialista állam, mert szitite két marokkal adta a pénzt a téeszeknek. hogy pozíciójukat erősítse. A mezőgazda­ságban ekkor kezdett teret hódítani az úi technika. Megjelentek a földeken a jkor­szerű gépek, a hatalmas istállók, a mu­tatós üvegházak, magtárak épültek. Gyü­mölcsösök. szőlőskertek emelkedtek szinte pillanatok alatt a sivár homokból, a sem­miből. Ügy szokták mondani a szakembe­rek: ekkor indultak a beruházások. Környékünkön. Csongrád megyében minden korszaknak megvolt a maga slá­gere. Előbb az úgynevezett szerfás épüle­tek szaporodtak, majd később betörtek a betonkolosszusok. Ma már tudjuk. hogv akkor egv kicsit előbbre szaladtunk az időben, mint ahogv lehetett volna' Mil­liókat — hanem többet — fordítottunk olyan megoldásokra, amelyekkel még vár­ni lehetett volna. A sok közül elegendő ha csak a pénznyelő dóci istállóra és a rosszul sikerült baksi gombaházra gondo­lunk. satfiHili Mindkettő végigélte a megalapozatlan beruházások sorsát. Nemhogv a belefekte­tett pénzt nerfi adta vissza, hanem még a virágzó gazdaságot is maid hogy nem tönkretette. (A jelenség sokhelyütt föllel­hető. csak egyik helyen ez. a másikon az vitte a pénzt.) Azt is vallják, ilyennek is lenni kellett — mármint rosszul válasz­tott beruházásnak —. hoev a tanulópénzt megfizethessük. Maid később bizonyára mindenre kapunk megfelelő magyarázatot, de egy azért bizonyos: ha a téeszekben akkoriban csak egv picikét iobban hall­gatnak a józan észre, ma lényegesen előbbre tartanánk. Most már el kell fo­gadnunk: akkor még az volt a szemlélet, hogy az állam mindenkor és végletekig ki­segíti a bajba jutott közösséget. Hogy sikerül-e megküzdeni baiukkal a közösségeknek, az rövidesen elválik. hi­szen az állami pénzek csatornái egvre vékonyabban csordogálnak, s a gazdaságok 'rákényszerülnek az alkotó, a többletet adó munkára. E folyamat iegvei föllelhetók a mezőgazdászok, a közgazdászok tanácsko­zásain. ahol is állandó beszédtéma a bol­dogulás. a jobb út keresése. Nemrégiben, a legilletékesebbek és az érintettek — a TESZÖV-elnökség tagjai és a bajba ju­tott közösségek irányítói — cseréltek vé­leményt az előrehaladásról. Summázni úgv lehetne a jelenlegi elképzeléseket. hogy nem szabad az állam pénzéért ácsingózni, ajánlatos ha az erősebb gazdaság — per­sze megfelelő érdekeltséggel — segíti a gyengébbet. Ügy fogalmaztak: ha nem tá­gul a szakadék a jó és a gyenge téeszek között — már az is nagy eredmény. V annak — szerencsénkre — jól meg­alapozott beruházásaik is a szövet­kezeteknek. s ebből van a több. A gazdagon termő gyümölcsösök, a roskadozó tőkéjű szőlősorok, a télen-tavaszon zöldsé­get termő üvegházak, fóliatelepek mind­mind erről győzik meg az embereket. Mondhatni, nemcsak a szakembereket — mindnyájunkat. Példákat mindenki sorol­hat a maga környezetéből, ezért csak né­hány az elmúlt harminc év bőségéből: a szentesi „üvegváros": a forráskúti zöld­ségkertészet: a szegvári, a csenaelei tehe­nészet; a vásárhelyi hizlalda: a balástvai juhászat vagy a „legkisebb testvér", a szegedi rrövényház mind-mind a téeszek erejét fitogtatja. A rengeteg traktor, te­herautó is mind a gazdálkodás segítésére hivatott. Igazi erőmérők. Van mit tennünk az asztalra és külhoni piacra se megyünk üres kézzel. Adatokkal is bizonyítható, hogy a iól gazdálkodó nagyüzemek már maguk előteremtik a közösség boldogulásá­hoz, haladásához szükséges javakat. S ta­lán nem kap más értelmet, ha ezzel — így aratás táián — eldicsekszünk Ponto­san azért, mert amit teremtett az ember, arra illik büszkének lenni, hiszen a téősze­ket, szakszövetkezeteket a mai világban is mi másból lehetne megítélni, mint az „összegyűjtött vanból". a közösség vagyo­nából. Tartja még magát a bölcselet iga­za. hogv ami már megvan, attól sohasem szabad félni. A Csongrád megyei szövetke­zeteknek több mint 14 milliárd forint, ér­tékű vagyonuk van. Majoros Tibor Építik a vásárt A Szegedi Ipari Vásár pén­teken nyitja kapuit. Az ün­nepélyes aktusra délelőtt 10 órakor kerül sor. Soha ennyi­en és ilyen sok újdonsággal még n3rT1 jelentkeztek a sze­gedi ipari kiállításra. A ju­goszláv bemutatkozók 130 céget képviselnek, a Szovjet­unióból Odessza terület és város hatvan kiállítója hozza termékeit, a lengyelországi Lndz textiliparával jeleske­dik. a finnországi Turku mű­szeripari és élelmiszeripari cikkeket mutat be. A vásár építői éjjel-nappal szorgoskodnak. Képeinken — Nagy László felvételein — két. mozzanatot mutatunk: a főbejárattól jobbra a Taurus Gumigyár ismert „pilléje" fogadja majd a látogatókat. Valószínű tetszést arat a DEFAG által fölépített fa­ház.

Next

/
Thumbnails
Contents