Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

2 Kedd, 1982. július 29. Kazahsztáni szénmezők Több mint S0 millió tonna Szenet termelnek ki 1982-ben a „Bogatir" külszíni fejtésen E ki báoztuzban, Kazahsztán új fűtóenergetikai komplexumának központjában. Itt, a köztársaság északkeleti részén szovjet geológusok nagy kiterjedésű szénlelőhelyeket tártak fel, amelyek készleteit milliárd tonnára becsülik. A szénréteg vastagsága helyenként eléri a száz métert, és nem nagy mélységben helyezkednek el. Ennek köszönhető, hogy a leggazdaságosabb kitermelési módszerrel. külszíni fejtéssel könynyen elérhetők. Az ekibásztuzi szénkészletek bázisán öt, egyenként 4 millió kilowatt teljesítményű hóerömü épitését tervezik. Az elektromos energia továbbítására magasfeszültségű távvezetéket építenek. Az Ekibásztuz—Tambov közötti, 2415 kilométer hosszú energiahíd 1500 kilovolt feszültségű egyenáramot továbbít. A legközelebbbi években a külszíni szénkitermelés kétszeresére, két és félszeresére növekszik a Szovjetunióban. részaránya pedig meghaladja nz 50 százalékot. Ilyen fejlődés mellett tovább tökéletesítik a műszaki bázist. Panel rozsdafarkú Beismerem, furcsa cím, de Vezné madarait. így vagyunk valahogy magától szállt a a házi rozsdafarkúval is. Netollam alá. Régen volt, pár vezik vörösfarknak, farcinévtizede is már: a Károlyi kónak, füstfarkúnak, Széutca sarkán elmerülten né- kelyföldön parázska, tűzbilzegettem egy kis színes ma- legő. darát — a házi rozsdafarkút (Phoenicurus ochruros) — amikor is megállt mellettem egy idős úr, s megszólított: Évek múltával jártam is utána a havasok, esztenák világában — s örömmel halNa érdekes fiam érdekes?" lottam na8yritkán Szeged v „• , l J! , , Belvárosában, a tűzfalak köI.atva elragadtafasomat, fe- HH lelnem se kellett. Beretzk Péter madarász volt, tudós, akivel gyerekemberként igy ismerkedhettem meg. A magyar szaktudomány zött felcsendülő énekét: „fid. csizk, csizk-csizk". Mindig kevés volt belőlük, de az utóbbi években a madarak is haladnak a korral! Ezt figyeli a madártan új ága, sokat köszönhet Péter bácsi- a madárurbanisztika. Tapasznak, úgy gondolom, megfigyelni és leírni mai napig se tud senki úgy. mint ahogyan 6 tudott. Elmfesélte a házi rozsdafarkú életét, s megmutatta a Károlyi utcai háztömb repkénnyel futtatott udvarán fészkelő madarakat. talatai még nem találhatók meg a legújabb biológiai és természettudományi lexikonokban, de létező, terjeszkedő folyamat igazolásai, ami alatt a madarak városba való behatolását, elszaporodásukat, ottani körülméElmondta, hogy igazi hazája nyekhez való alkalmazkodáa sziklások forró világa — sukat értjük. bár ott is az emberrel tart — .Székelyföld falvaiban a csűrök gerendázatában, falak lyukaiban fészkel. Elmesélte, hogy sok neve van, hiszen nem akad még egy nép. amely a madarak közül annyit ismerne és annyit tudna megnevezni, mint a Az 1960-as évek elején jelent meg Szegeden a halvány geze, 2—3 évvel ezelőtt hirt adtunk a feketerigó inváziójáról, tavaly pedig a csicsörke terjedéséről. A Délmagyarország olvasói figyelemmel kísérték e urbanizálódó madárfajok sorsát, és Á szegedi papucs Az ösi hőskor (1.) Papucsot már az időszámítás előtt is viseltek az emberek. Hazánkban is szívesen hordtak. Az első hiteles adatok Diocletianus római császár (245—313) korából valók. A császár utasította a rend őreit, hogy ellenőrizzék az árakat; a bíbor színű föníciai, a fehér, az aranyozott nöi. babilóniai, a marhabőr és a gyapjú bélésű papucsok áráról volt szó. A „Papucs" szó, mint lábbeli elnevezés nyelvünkben először egv török úr, Khosz- de már előbb, 1307-ben Kas- szeköttetései és politikai orirev bin Ábdullak hagyatéki sán a szűcsök céhe. Károly entációi kétségtelenül kihaleltára kapcsán 1574-ben for- Róbert (Anjou) törekedett „Kedves Emii! Sietek válaszolni, minthoov eov ideia nem leszek idehaza. Papucsgyüiteményed megtekintésére nem kell leutazni Budapestről senkinek. A szenedi múzeuniban kitűnő munkatárs, dr. Juhász Antal dolaosik. rám való hivatkozással kérd mea őt. szakértői szemlére." .4 levelet dr. Ortutay Gyula 1975. június 9-én irta. A lektori véleményt vedia dr. Juhász Antal készítette, aki többek között megállapította: ..Dr. Talpai Emil írásának a Bőripari Múzeum adattárában való elhelyezését melegen javasoljuk." Dr. Talpai Emil tanulmányából részleteket közlünk. dul elő. Kétségtelen, hogy a papucs szó oszmán-török eredetű, mint ahogyan ilyen eredetűnek kell tekinteni a ma is használt papucsos szerszámok egyikét-másikát. így a mustadikics, csiriz. A papucs szóhasználat a mohácsi vészt követően mintegy 50 évvel került a nyelvünkbe. Honfoglaló őseink nem csak a nyereg alatt puhították a húst — na meg a bórt —, hanem a bőr kikészítéséhez is nagyon értetarra, hogy városokat fejleszsze és megteremtse az alapját a külkereskedelemnek. Ö vezette be az arany forintot, öt követte (1342-től 1382-ig) Nagy Lajos a trónon, ki megszilárdította a gazdasági reformokat és ennek nyomán megindult a céhekbe tömörülés folyamata polgárosodás. A polgári réteg gazdagodása és lassan a politikai súlyok kialakítása is. A XV. század a céhek fejlődésének csúcspontja. 1400han Budán megalakult a tett a viseletükre is. I. István királyunk az országszervező munkájában Nagy Károly frank birodalma lebegett a szeme előtt. Nagy Károly (768—814) ismerte a római császárság viseletét. Az, hogy ez a lábbelifajta honnan ered, hogyan való került hazánkba; megnyugés a tatóan bizonyítani nem lehet. hisz már használták mielőtt hazánk intenzív érintkezésbe került volna az oszmán-török birodalommal. Árpádok francia kapcsolata révén került-e hozzánk? Bemarruar' Nincs két maevar T , sorsat, es szltesenez is nagyon ertet- imádták vareák és tímá- senyék, kunok hozták-e mamagyar. Nincs Ket magyar örömmel büszkén mesélnek, tek. A kikészítéshez őseink í vif/ „ eukkal keletről1' A cordohai falu vagy teleputes, ameiy „^„.„„t- Ko n lrövol l i IrKon 1 ü^v, —.14 A. „á J- L „ ü 1 + 1- * • öot»"Cta CClil falu vagy település, amely szakasztott egyformán neM ilyen hosszú a tengeri kígyó? Új mezőgazdasági szakkönyvek A tengeri kígyó hosszúsá- lönféle állatfajok, kártevők gát természetesen nem árul- veszélyeztetik. Az élelmiszerjuk el, mint ahogy arról kártevők által okozott kársem szólhatunk, hogy milyen tétel nagyságát csak becsülni rémtetteket követtek el az lehet. A károsítók tevékenyóriás polipok. Az olvasó Far- ségének megakadályozását kas Henrik Legendák állat- nemcsak a hazai élelmiszervilága című könyvéből min- ellátás mennyiségének és dent megtudhat. Azt is pél- minőségének javítása, illetve dául, hogv mi volt Hannibál exportérdekeink teszik szűkes a harci elefántok eseté- ségessé, hanem egészségügyi nek érdekessége, hogy volt-e szempontok is, tekintettel a Kurpátokban sárkánvbar- arra, hogy egyes kártevők az larg. A kötetet Gyulai Li- ember egészségét is veszét'iusz illusztrációi díszítik. Milyen a jó sör, miképpen és miből készül? A sörivóknak ad ütmutartást Emil Ulischberger könyve, melyben bemutatkozik a sörivás meretében, elméleti, illetve világbajnoka Is. A szerző gyakorlati szempontok szeigyekezett a kultúrtörténetet, lyeztetik. A könyvben a biológia, a zoológia, az ökológia, a kártevők faja és szokásai, az élelmiszeripari termelés és tárolás hazai helyzetének isa mai sörfőzési eljárásokkal, sörgyártással és -fogyasztással kapcsolatos tényeket a valósághoz hűen és szemléletesen az olvasó elé tárni. Bármennyire sikerült is ez a vállalkozása, a hazai olvasórint emelik kl a szerzők a szükséges tudnivalókat, oly módon, hogy abban bárki eligazodhasson. Dr. Bodor Jánosnak 88 színes oldal a kerti kárositókról című kötete tulajdonképpen rímel a Kertbarátok közönség "igényeit figyelembe rovatunk dr. Tóth Mihály véve kiegészítettük a művét által írt tanácsaira. A szernéhány magyar vonatkozású adattal, sörkészitési recéptlel és magyaros sorkorcsolyafeceptckkel. Ahogyan a görög filozófusok gondolták, s minden bizonnyal jól gondolták az őselemek egyik legfontosabbika a víz. A víz mindnyájunk tudatában úgy él, mint az élet legfontosabb anyagi alapja. Vajon tényleg így van-e, és ha igen, miért, mihez kell a víz? Mit tud erről a tudomány? Ezekre a kérdésekre ad választ Sutező szintén a kerttulajdonosoknak kíván segítséget nyújtani abban a nehéz és elkerülhetetlen munkában, amit a kártevők elleni védekezésben kénytelenek tenni. A sok szines felvétellel azonosítható a növényen, virágon felfedezett kártétel. A leírásban megtalálhatjuk a kártétel minden formáját, a kártevő életmódját és az ellene való védekezés leghatásosabb szerét, idejét. Aki gyakran forgatja ezt a könyvet és felfigyel az első számolnak be a közelükben megtelepedett „új lakókról". Nos, az idei nyár újdonsága a rozsdafarkú. Űj környezetben tűnt fel nagy számban Szeged legújabb városrészeiben. Az északi és rókusi panelházak réseiben, erkélyek mélyedéseiben, ablakkeretek szögleteiben fészkeltek ezek a veréb nagyságú, finom alkatú madárkák. A hím palaszürke hátú, torka és melle koromfekete, szárnván fehéres folt. Ha felröppen, szemet szúr eleven rozsdavörös farka, amit gyakran rázogat. A tojó egyszínű, szürkébb. Az Északi városrészben sétálva láthatjuk, ezekben a napokban repültek ki az első fiókák. Kevésr még itt a növényzet, fák, bokrok alig akadnak, s így gyakran a betonon is szemünk elé kerül a repülni még nem tudó kis fióka. Elnézegettem, egy élelemért csilingelő fiókát. „Ugye érdekes, de ne tessék bántani" — szólt rám két srác —, s gyorsan, tudományosan hozzátették: „panel rozsdafarkúnk. Itt születtek a Bimbó utcai ház erkélyén". Látták meghökkenésemet, felelnem se kellett! Érezték, hogy nem akartam bántani a „panel rozsdafarkút", rohantak tovább, focijukat kergetve, félszemmel a fiókát „védve". Srácok, engedjétek meg, hogy most válaszoljak Nektek. Örülök, hogy így véditek lakótelepetek új „kis lakóit", s külön büszke vagyok az elnevezéstekre, a „panel rozsdafarkúra". Legyen az helyi tájneve a házi rozsdafarkúnak, mert így születnek az új „népi" madárnevek, (gy alakul ki városunk új lakótelepeinek természeti hagyománya. A madárurbanizáció sok érdekes „felfedezést" tartogat még számunkra. Külön öröm, hogy városunk lakói (gyerekek és felnőttek) a panelházak között is észreveszik zengő éneküket, üde színfoltjukat, védelmet igénylő fiókáikat. Csizmazia György timsós eljárást használtak. Ez a cserzési mód egész Európában elterjedt — éppen francia kapcsolataink révén. — A franciák ma is ezt a cserzési módot „.Honggroyaalakúit debreceni vargák ™<>r kalifátus hatására tercéhe mellett 1376-ban Pozsonyban is a vargák céhe. 1400-tól a budai varga, csizmadia céh mellett megalakul: 1415-ben ^ljn^nflneVe?iÍk'GA 1465-ben Zágrábban! játéka folytón nálunk ez a ban ^^^^ 1492-ben cserzesi mód a torok hódolt- _ ~ ,1 a Csallóközön és 1499-ben Bártfán csizmadia céh. Míg utan hazankban betelepült szebenben: 1455.ben, z^-p. ság alatt feledésbe merült. A török hódoltság megszűnte tímárok már a növényi cserzőanyagok használatát honosították meg. Csak később elevenedettt fel ismét a timsós eljárás. Egere környékén olvasztották egybe a két eljárást. Hol tímár volt, ott lábbelikészítő is volt már a ban: 1466-ban. Meggyesen: 1471-ben. Esztergomban: 1496-ban' és Bártfán: 1499ben alakul meg a vargák céhe. Ahol annyi készítette a lábbeliket, bizcéhek megalakulása előtt is, tosan készítettek olyan lábmajd egymás után alakultak bélit is mi kényelmes volt a céhek. Magyarországon a XIV. században alakulnak meg a céhek, így 1330-ban Debrecenben a vargák céhe, és ősidők óta hordtak az emberek: a papucsot. Ez nem is lehet vitás, hisz Árpádházi királyaink családi öszjedt-e el nyugaton? Vaj' ki tudja. De hogy hazánk viseletében már jelen volt a mohácsi vész előtt, sok adat Phölinban, támasztja alá ezt a felte1473- vést. A papucsról Comenius (1592—1670) a méltán nagvhirű pedagógus, az Orbis piztus szerzője is írt. ö pantofelynek nevezi a lábbelit. Eredetét franciának tartja. A pantoufle szóból elemezteti. Frank honban előHb a férfiak, majd a nók hordták ezeket a szattyánból és selyemből készült lábbeliket. ™®S!.er.enl er melveknek a német nyelvterületen pantoffel volt a nevük. És innen ered a papucs magyar neve. Dr. Talpai Emil Következik: A későbbi fénykor HÁZASSÁG Sztanies József Ervin és Kovács Zsuzsanna Katalin, Marocsik Sándor és Elekes Erzsébet, Légrádi Gyula és Kovács Zsuzsanna, Pap Tibor Zoltán és Pósa Márta Ildikó. Garal György és Lóránt Andrea, Kiss Ferenc és Szabó Erika Eva, Krizbai Imre Miklós és Seprenyi Ildikó, Papp Ludwig és Túri Sarolta, Berecz Sándor és Tuzai Családi események Kovács Nándornak és Csipa 1 Piroskának Kinga, Varga Antalnak és Sáringer Aranka llonanak Róbert, Tóth Mihalynak es Meszes Mária Juliannának Katalin. Kovács Jánosnak es Marozsán Irénnek Zoltán, Vöneki Jenőnek és Molnár Etelkának Zsolt, Nagy Károlynak és Szűcs Zsuzsannának Tünde Rozália, Fejes Józsefnek es Benyó Ágnes Rozáliának Dávid, Tasnádi Gábornak és Vtgh Erzsébetnek Gábor, Dobó Ferenc Lászlónak Judit, dr. Szilágyi János József és Nagy Eva Katalin, Tóth betnek Ramóna, Csatlós Ferenc- | László és Szedő Katalin Eva. nek és Pópity Eva Juliannának És Aradl Gizellának Ferenc, ViPálfi Zoltán és Börcsök Zsu- Dávid. Szécsl Lászlónak és For- rag Istvánnak és Bereczki Klázsanma. Szekeres Ferenc és gács Erzsébetnek Anita. Kálmán ra veronikának Gyöngyi Klára, Csejtet Éva, Kovács László és Lászlónak és Jenei Julianna papp mé-mek és Kővágó FranDotnbóvárt Mária Mészáros Zsuzsannának Zsolt, dr Bodnár clskának Zoltán, dr. Tiboldi ZolLászló és Szabó Judit zsuzsan- Lászlónak és dr. Kocsis Maria tan Bélának és dr. Molnár Agna. Nacsa Tibor Antal és Tímár Annanak László Adám, Barna nesnek Akos, Nagy Antalnak es Györgyi. Török Isván és Prágai Józsefnek es Szatmári Editnek szőllősl Etelka Juliannának Éva. Vágó Sándor és Rostás József, Cselovszki Györgynek és Adrienn, Hajdú Lászlónak és Aranika, Pataki János és Nagy Cservenák Jolán Klaránalt Jolán. Fekete Margitnak Norbert, Tóth Judit Mária. Ludányt István Kondás-/ Sándornak és Czlnkoczi Attilának és Trombitás JuüanJózsef és Győri Zsuzsanna Mó- Ilonának Mónika. Tézsla Lajos „anak Melinda. Majsa Józsefnek nika. Bálint János és Balogh Lászlónak és Ábrahám Rozéliá- és Ivan Gizellának Dóra HorIlona Erzsébet, Rácz András és Hált Szilvia Emese, Jóján Sán- váth perencnek és Túri MáriáKiss Gabriella, Kolozsvári János dórnak es ördogh Reginának nak Orsolya Márta, Asla.nl Omerés Nagy Erzsébet, Molnár Jó- Ágnes. Vida Lajosnak és Klausz npk és gaiim Katalinnak Aden, zsef és Jankó Klára házasságot Piroskának Norbert. Bozókl Szabó Lászlónak és Koitál Markötöttek. Attila Mihalynak és Takács Má- tanak Attila, Szőke Dezső BélásztlIFTPs nának Tímea Zsuzsanna. Födi nak és Kunstár Annamáriának Csukonyi Andrásnak és Fehér TJXZ* ptlnk^^s^iTls ^mária. Kolompár Istvánnak Ibolyának András Paoo László- ?or<Lttyfk £lánlta „J.ózsffne,c ,ea és Kolompár Évának Zsolt, Löo yanak Anoras Papp Laszio- dr Szabó Terézia Máriának Junak es Korom Mártának Maria, dit. Dusha Beia Ernőnek és Fleit Mária Annának iringó Tanács Istvannak és Nagy IloIlonának Anikó, Laudisz Sán- ""ÓVdöith"'"Lászk>nak'"'és ^ Klrály Annának Albert Kriszdornak és Kozn Anrui Mártának f;-ona. ora(>gn Laszionak es tlán. Bakó Lajosnak és Péter aornak es ™ Anna MartanaK Bagi £vanak László, Horváth Mártának t ás/ló r ónMelinda, Molnár Józsefnek es F>rLncn„k és Horváth Klárának UC11KÖ MariafiaK Laszlo, Lendr Czucza Éva Erzsébetnek Klárának gyel Imrének és Mulati Márládr. czucza Eva Erzsébetnek Jud1l Éva oera Ferencnek és Rená^ szyrszen Józef Renáta Irina, „ . , Judit Eva, Gera Virág Ilona Dani Andrásnak és Szopkó ménnek neuata inna. Mareknek a Hegedűs JullanLúdányl Juliannának Andrea, szerencsés Gvöravnek és nesse- Mare. „ _,es "égffús julianPeriési András Ferencnek és „ Györgynek es Besse- niának Dárius nevű gyermekük perjést Anoras terén c-nek es nyel £v.ának HelLa Bella, Bakos „„letett Rábik MarUnnának András. SAndornak Lehoczki KataUn szUlotett' HALÁLOZÁS Ferenc János, liffc könyve. A dolgok jobb tünetekre, a vegyszereket az megértése és könnyebb ma- előírásnak megfelelően és gyarázata érdekében a fizio- időben használja, annak logusok bevezették az ozmo- egészségesek lesznek a fái, tikus potenciál, illetve a viz- ízletes gyümölcs és szép potenciál fogalmát E kettő- zöldség terem a kertjében, ről ttt kap az olvasó magya- Az ember ismereteinek rul először összefoglaló, rész- döntő többségét ma is könyletes leírást. vekből szerzi. A MezőgazdaIsmeretes, hogy a mező- sági Könyvkiadó új kiadvágazdaság cs az élelmiszeripar ny*1 szinkronban vannak ezáltal előállított, fpgyasztásra zel a felismert igazsággal, szánt élelmiszeleinket kii- F. F. Avar fazekaskemencék Valóságos régészeti szenzá- egyik háznál előkerült úgyciónak számító eseményként nevezett sütőkemence egya nyolcadik edényégető ke- értelműen azt bizonyítja, mence is napvilágra került hogy a lovasnomádként isSzekszárdon a 8 évvel ez- mert avaroknak ez a faluköelőtt felfedezett avar gölön- zössége a hetedik-kilencedik csérfalu feltárásának idei században már árutermelőmunkálatai során. Minden ként élt, s nemcsak a sanyáron diákok vesznek részt ját. hanem a környező teleaz ásatásban. Az ásatásokat pülések lakosságát is ellátvezető dr. Rosner Gyulának, ta égetett agyagedényekkel, a szeks^rdi Béri Balogh A most feltárt fazekaskeAdam Muzeum tudományos , , főmunkatársának véleménye mencet kiemellk a szek~ szerint a most feltárt nyol- szárdi múzeum régészeti kicadik edényégető, továbbá az állításán bemutatják majd. _ Sándornak és Lehoczki Katalin Borbély Zoltán Józsefnek és Mártának Angéla. Mészáros Kiss Zsuzsannának Renáta. Ká- Antalnak és Kiss Annának Antal, Bálint Ferenc János, Nyúl dár Ferencnek és Torok Erzse- Erdadi László Istvánnak és Bor- GizelU Kovács Lajos. Abracsök Ágotának Csaba. Rutai vin- hára-Furus Lmréné Varga Ilona ce Ferencnek és Kiri Rozália- Katalin, Juhász Ignácné Vér nak Norbert. Kollár Imre zoj- Rozália. Ferenczy Istvánná Vartánnak és Veres Márta Zsu- ga Margit. Tanacs Miklós, Jódal z.santnának Marta, Baumann Jánosné Kiss Margit Ilona, Daka Harrynak és Keresztesi Anná- Lajos Imre, Zahorecz József, nak Zsuzsanna Mónika. Páger Dtmitrijin András, Nagy FeJdnosnak és Kiss Erzsébetnek rencné Sárkány Julianna. KoJános Gábor, Papp Ferenc La- vács Károly, Poros Pál. Török jósnak és dr. Sándor Zsuzsanna Géza. Stetzler Józsefné Bozókl Ilonának Ferenc Mózes, Fend- MárU, Takács Mihály, Hirsch rtk Lászlónak és Kovács-Tanács Gyuláné Goldmann Blanka, Editnek Dávid. Drahony Péter- Vén-Nagyiván Márton, Bakonyi nek és Trttz Katalinnak Szilvia, Lipót, Kabók RozálU. Csurar Kovács Ernő Lászlónak és Borsi István. Agócs Magdolna. Papp Zsuzsannának László. Árendás József Flórián Illés. Lőrtncz Jánosnak és Tombácz Márta Ferencné Tápal Mária Nógrádi Irénnek Orsolya. Bódi György- Antalné Dombi Viktória. Kovács nek és Gömzsik Erikának Péter Tiborné Tóth Mária Erzsébet, Tibor, Hegedús István András- Körmöndi László. Bútor József, rtak és Szász Juliannának An1- Németh József. Aradán Péter, kó. Fodor Imrének és Csúcs Má- Szabó Istvánne Szabó Terézia, ria Magdolnának Lász'ó, seres Jakabovics Józser, Erdős IstvanIstvánnak és Herbacsek Mártá- né Sándor Ilona. Varhaimt Lanak István László. Miklós Pé- Josné Pásztor Juilanna Katona ter Lászlónak és Kerekes Judit- Erzsébet. Hégyesi Jánosn • szénák András, dr. Béres Imre begyinszki kalalin. Batancs Sándornak és dr. Kürti Erzsébet Józsefné Hajdú Erzsébet. Németh Annanak Annamária Ágnes, Ferencné Nagy Piroska meghajt.