Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-18 / 167. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 167. szám 1982. július 18., vasárnap Ara: 1,40 forint A Z MStM P SZEGE D VÁROSI B I Z OTT S ÁG Á NA K' LAPJA • C Nagydíj - vegyésznek O lvasom az újságban. s nem hiszek a szememnek: szimfóniájával százezer dán koronás első díiat nvert Dániában egy magyar fiatalember. No. nem éppen ez a furcsa. Inkább az. hogy a nyertes hivatása szerint vegyész. Vegyész, aki díjnyertes szimfóniát komponál... Bár, ha belegondolok, tán nem is olyan furcsa mindez. Alighanem különb meglepetéseket is produkál az élet. Vagy legalábbis hasonlókat. Mert példáuli nemrégiben olvastam egy újdonsült köztársasági elnök életrajzában, hogy jogot végzett. Ez nyilván nem különösebb kuriózum köztársasági elnökök esetében. S tán az sem. ha egy köztársasági elnök arról nevezetes. hogy megválasztása előtt kiváló gazdasági szakember volt. De ha az elnök, a jogász és a kiváló gazdasági szakember egy és ugyanaz a személy? Aki jogot végzett és a jurátusság helyett a gazdasággal kezdett foglalkozni? Mifelénk ilyenkor megáll az ember esze. Hazaj tapasztalatok alapján ugyanis végképp elképzelhetetlennek tartja, hogy valaki (föltehetően) jó szimfóniát komponálhasson vegyész! képzettséggel, kiváló gazdasági szakember lehessen közgazdászi helyett jogi végzettséggel. Hát miféle rend van ebben a világban? Amikor mi megszoktuk, hogy a jogász jogászkodik. a diplomával (zeneművészeti főiskolai!) hitelesített tehetség komponál, a közgazdász gazdálkodik . .. Szóval, a suszter maradjon a kaptafánál! Annál, amire papírja szerint képesítve vagyon. Apropó: papír! Ebben az ügyben mintha ez lenne a lényeg. A képzettség és tevékenység összhangjának az igénye. S ilyen igényeinkben mintha túlzásokba is esnénk gyakorta. Mert rendben van, textilmérnök ne végezzen veseműtétet, sebész pedig lehetőleg ne tervezzen hidat (hátha leszakad!). De valóban minden lenne a papír, a végzettség, a képzettség? Mintha a ló nevezetes másik oldalán kötöttünk volna ki. (Lovas nemzet volnánk, vagy mi a szösz!) Mert valaha természetes volt, hogy mindenféle képzettség nélkül is lehet nagyüzemeket vezetni., ha valaki rendelkezett az ehhez szükséges képességekkel, adottságokkal. (Még régebben olykor ezekre sem igen volt szükség!) Ma pedig jól képzett, diplomás, sokoldalúan tájékozott fiatalemberekre sokszor alig-alig merünk felelősebb beosztást bízni. Inkább tovább iskoláztatjuk őket. drága pénzen, nem is szakmai céllal, inkább statisztikaival. Arról nem is szólva, hogy végképp hallani sem akarunk arról, hogy valaki olyan munkához kezdjen, amihez nincs képesítése. (Kezdjen, mondom, mert folytatni sokan folytatják ma is ígv munkájukat. Bőven akad még műszaki igazgató, főmérnök, mérnöki képzettség nélkül.) Rendben van. nagyon fontos a képzettség, de tán nem mindenben. Mint ahogyan a vegyészmérnök, vagy a köztársasági elnök esetében sem volt az. Igaz, én sem szeretném, ha mérnök operálna, s orvos tervezné a hidat, amin át kell mennem. De azt sem szeretem, ha képesítésük szerint szakemberek melegítik egy vagy több diplomával széküket, tettrekészség. vállalkozókedv híján. Akkor már inkább legyen egy nagyvállalat kereskedelmi igazgatója olyan ember, aki teszem azt. zeneművészeti főiskolát végzett (mert a kulturáltság azért nem haszontalan ilyen posztokon!), csak legyen benne ambíció, akarás. Mert a legtöbb, a munkához szükséges, nem kifejezetten szakmai ismeretet amúgy is autodidakta módon szerzik meg az emberek. Olyan korban élünk, amikor egyre több függ az embertől. A sokoldalú, képzett, vállalkozó szellemű emberektől. S valóban fontos a képzettség. Csak ne adjunk oly sokat, szinte mindent a papírra, sokkal inkább a tehetségre, tájékozottságra, átfogó, jól mobilizálható elméleti és gyakorlati tudásra. H iszen ez a lényeg. Mert a papír csak bizonyos szakismeretek meglétéről tájékoztat, s arról sem bizonyosan. (Milyen nagy különbségek lehetnek mérnök és mérnök között?!) De az embert aligha minősítheti ilyen vagy olyan diplomáinak száma, inkább tudása, sokoldalúsága, s e sokrétű tudás, tájékozottság gyakorlati alkalmazására való képessége, készsége. Igaz. a papír egyneműségével aligha mérhető ily sokoldalú követelményrendszer. Legföljebb, ha emberséggel, komplex tapasztalásban fölmérhető. De ideje lenne nemcsak mérni, fölmérni is megtanulnunk... Szávay István Háromszázezer hektáron Vendégváró Annyi turista kül- és beliöidi vendés autó*> busz laReggel fél 7-kor a Kossuth rádióban Csillag Sándor bátran bejósolja a kánikulát. Lesz vagy harmincegynéhány fok, árnyékban méghozzá. Nem sokkal a híradás után megélénkül a tarjáni betonkockák környéke. Szatyrokkal felszerelkezett emberek indulnak hűvösebb helyekre. A strandra. a kiskertek árnyat adó fái alá. Még az sem zavar senkit, hogy esetleg zápor és zivatar is lehetséges a meteorológus szerint ezen a napon. Már a buszban utazva hallom : — Jól jönne egy kiadós zápor. Az ifjú hölgyet visszakérdezi bajuszos útitársa: — És mi lesz akkor az aratókkal? A menyecske valószínűleg jobban szeretné az esőt, mégis — láthatólag —töprengöbe esik. Tényleg mi is lenne jobb? A vita döntetlenre áll. amikor a város központjában leszállok a 10-esről. Itt-ott olvad az aszfalt. A Marx tér felé indulok- ott nincs szabad szombat, a jövö hét péntekién megnyitja kapuit a Szegedi Ipari Vásár. Az építők, a dekoratőrök nem pihenhetnek, hiszen fel kell készülniük a szerdán történő műszaki átadásra. Amit a kívüálló tapasztal szombat délelőtt a Marx téren, affele tarka összevisszaSzombat, kánikulai képek Betonkockák, pavilonok ságnak tűnik. Félkész pavilonok, deszkák kupacai a téren és a vasútforgalmi szakközépiskola udvarában. — Hogy lesz mindebből sikeres műszaki átadás a jövő hét közepén? Bartók István dekoratőr minden bizonnyal naivnak találja a kérdésemet, mert elmosolyodik. — Annak ellenére, hogy a múlt héten nem mindig kedvezett az időjárás, nagyon is jól állunk. Minden pavilon, tárló és vitrin időben eíkeszül majd. •— Hány órát. kell .naponta dolgozniuk? — Nezíze ilyenkor nagyon sokat. Dehát ez a dolgunk. Megszoktuk már. A vásárnyitók a színházi előkészületekhez hasonlítanak. Ott is mindenki ideges, egészen a premierig. Aztán már mennek a maguk útján a dolgok. — Mióta csinálja? — Itt voltam már a kezdetekkor, talán emlékszik, abban az időben felfújható sátrakban is voltak kiállítások. Az egyik munkámat talán sohasem ípgom tudni elfelejteni. A kiállított tárgyakat állandóan mozgatta a légsátor kompresszora. De szerencsére nem dőlt össze semmi és a közönségnek sem lűnt fel, hogy libeg minden. — Milyen lesz az idei vásár? . — Ahogy én látom, minden eddiginél szebb és látványosabb. Több a külföldi kiállító, s érezhetően egyféle verseny is kibontakozóban van. Ügy érzem, hogy nekünk szegedieknek nagyon oda kell figyelnünk a jövőben, hogy ne maradjunk le ebben a versengésben. — Mire gondol? — Bátrabban kellene alkalmaznunk a Variálható es a modul-elemeket. Dosztál Zsuzsanna még csak- most kezdi a szakmát. Ö Pestről jött segíteni. Árurendező. — Mi jellemző a foglalkozására ? — Ha a kellékekre gondol, akkor a tűpárna és a kalapács, ha a lényegére, akitor csak annyit mondhatok, hogy ehhez a szakmához a legfontosabb az arányérzék és az ízlés. Kortyol még egyet az üdítőjéből és búcsúzik. Sok munka vár még rá. Rövid séta a vásárvárosban. Az egyik pavilon elé öntöznek Az öntözési szezonban az idén 800 gazdaság segíti elő a növények fejlődését mesterséges esőkkel. Legnagyobb erőkkel Győr. Pest és Békés megye földjeire szivattyúzzák ,a vizet, hogy a rapszodikusan hulló csapadékot pótolják. Az öntözési költségek drágulását a gazdaságok a termékszerkezet átalakításával igyekeznek ellensúlyozni. Egyes takarmánynövényeknél a megnövekedett, ráfordítások miatt már nem kifizetődő a berendezések működtetése, másoknál viszont még a nehezebb közgazdasági feltételek mellett is gazdaságos az öntözés, a nagyobb terméshozamok bőségesen fedezik a többletkiadásokat. Ennek megfelelően a különféle takarmánynövényekről. sok helyen a többi között a zöldségek, a burgonya és a cukorrépa termesztésére. öntözésérc álltak át Máshol, mint például a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben és a Siófoki Állami Gazdaságban a gyümölcsösök mesterséges nedvesség-utánpótlására is berendezkedtek. az őszibarackosokat. az almáskerteket és a meggyesültetvényeket permetezik vízzel, s így négyszeresére. ötszörösére növelik a termésátlagokat. Néhány megyében. elsősorban Szolnok. Csongrád és Békés szántóföldjein már a másodvetések öntözése is meakezdödött. Jelérilég mintegy 300 ezer hektármii térület öntözésére állnak berendézések — szórófejek. csővezetékek, aggregátorok stb — a gazdaságok rendelkezésére. A műszaki színvonal megőrzésére az Ipari Minisztérium a MÉMmel kötött megállapodása, alapján bJzosítia az .alkatrész-utánpótlást. ígv a korábbi hiányok megs-űntek. s e termékek kaphatók a kereskedelemben . kókocsi közlekedilj mostanában Szegeden hogv már ettől is mozgalmas szép városunk Sfcéo? Bizbnváva hamarosan szebb lesz. hiszen sok émber aén szorgoskodik dolgozik azért, hogy a fesztivál Ideién tiszta, rendezett városkép fogadia vendégeinket. Hágviuk tehát teeVeídré-azt ami nem tetszik, s nézzük, hogyan készül' Szeged az ünnepi hetekre ' ' ' ' •••'•! Az ipari vásár területén még a levegőben lóg egyik-másik pavilon, de biztosan helyére kerül maid időre már kiraktak egy a Szovjetunióból érkezett óriás konténert. A bejárattól balra az utolsó simításokat végzik égy bizonyára szenzációnak ható házon. Műanyagból és fémből készült majdnem az egész épület. A Taurus ismét felállította dekoratív sátrát. A szakközépiskola udvarában új pavilonok épültek. Kinyitott már az étterem is. Egyelőre csak az itt dolgozók látogatják a nagy kánikulában, hogy. szomjukat oltsák. És tombol tovább a hőség. Ahogy visszafelé indulok a vásárvárosból meglepődve látom, hogy a Szeged Étterem teraszán nincs egyetlen vendég ' segf. Pedig ott vannak az árnyat adó gombák. de úgy látszik, hogy a kivételes kánikula ellen ezek sem nyújtanak me- j nedűket. — Szeged a napfény városa. — mondja a Széchenyi tér sarkán mérnök "barátom —. de ami sok az sok. — Mediterrán vidék, szerintem szerencsére — mondom. L.i járdaszigetet eptt a szegedi Magas- és Mélyépítő vállalat a Kossuth Lajos sugárúton Barátom, aki néhány kilóval nehezebb az optimálisnál, csak fújtat. Mutatja hova nézzek. Egy nő lépett el mellettünk, vékony'sarkú cipőjén aszfaltnyomok. A Marx téren dolgozókra gondolok. Péntekig el kell készülniük a munkával. P. F. Somogyi • Károlyné felvételei Burkusországban is zajlik az élet — próbálnak a szabadtéri színpadán