Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

h Wgo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJETEK! AZ M S ZM P S Z E G E D V ÁRO S I B IZOTTSÁGÁNAK LAP JA 72. évfolyam 166. szám 1982. júüus 17., szombat Ara: 1,80 forint Félidőben a Idén több a másodvetés — Feléhez közeledik megyénkben a kalászosok betakarítása — tájékoztatott tegnap Kiss Lajos, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője. — Több mint 11 ezer hektáron termeltek őszi árpát a megyében. Ennek aratása a múlt hét végére mindenfelé befejeződött A mostani hét elején a búzának körülbelül a negyedét takarították be a kombájnok. — Mekkora kiesést okozott az e6ő? — Az üzemek zöme csak csütörtökön tudta újrakezdeni az aratást a múlt hét végén kezdődött esőzések után. Azok a téeszek, amelyek nem rendelkeznek szárítóval, csak pénteken fogtak újra az aratáshoz. Összesen mintegy 75 ezer hektáron terem a megyében búza. Ha nem jön közbe újabb esőzés,* e hét végére mintegy negyven százaléka a magtárakba kerül a kenyérgabonának. — Rozsot is termelnek vidékünkön. — Ennek is megkezdték az aratását, összesen 5 ezer 300 hektáron terem rozs az idén. Ugyancsak vágják már a tavaszi árpát, sőt néhány gazdaság végzett is ennek aratásával. — Hogyan halad a szalmabetakarítás? — A több napos esőzés ezt is visszavetette. Korábban a learatott területnek mintegy leiéről takarították le a szálmát. Azt hiszem, ez az arány most romlani fog," a renden hagyott szalma ugyanis lassabban szárad, mint a lábon álló búza. — Gyakran hangsúlyozzák a másodvetés fontosságát. — Csongrád megyében 6 ezer 400 hektáron terveztünk másodvetést. E hét elejéig ebből 3 ezer 600 hektáron került a földbe a tarlóvetemény, becslésem szerint mostanáig olyan ötezer hektáron végeztek a másodvetéssel. A lehullott csapadék ugyanis, ha késleltette is az aratást, a másodvetésnek nagyon jól jött. — Milyen növények kerültek a földbe a gabona után? — Elsősorban takarmányok, kisebb részben zöldségfélék. Van olyan elvárás, hogy szemes terményt pótló takarmánynövényeket termeljenek a gazdaságok. Idén mind többen igyekeznek ennek eleget tenni, a másodvetés összterülete is mintegy ezer hektárral meghaladja a tavalyit. Sokfelé szuperkorai érésű, rövid tenyészidejű kukoricát vetettek, vagy csalamádét. tyfont. káposztarepcét. — Alkatrészgondok nehezítik-e a munkát? — Az évek óta szokásos gondok idén is jelentkeznek. Ezen azonban nem múlik az ara+ás sorsa: kizárólag alkatrészhiány miatt sehol nem állnak gépek. — Nem javított a helyzeten 2 megyei alkat-ész-kereskedílmj vállalat önállósulása? — ök bármilyen lelkiismeretesen dolgoznak Is, csak azt tudják idehozni, eladni, ami -az országban megtalálható. Bizonyos alkatrészek pedig sehol az országban nincsenek. _ Kérésben van-e az aratás? — Nincs. Más növényekre viszont kifejezetten jól jött a csapadék. Az időbeli csúszás' azért annyit mindenképpen jelent, hogy föl kell gyorsítani a munka ütemét azokban a téeszekben is. ahol eddig arra vártak, hogy száradjon meg lábon a gabona, ne kelljen a költséges szárítássál bajlódni. — A szárítós mennyiben növeli a költségeket? — Attól függ, mennyi a búza nedvességtartalma. Ha fűtőolajjal működik a berendezés, akkor harminc-ötven forintba kerül körülbelül egy mázsa gabona szárítása. — Az északi é§ a déli megyék között szokott bizonyos eltérés lenni az aratás megkezdése között. Ez módot ad az együttműködésre, kombájnok és kezelők küldésérefogadására. Idén sor kerül-e megyénkben erre? — Más megyéből nem fogadtunk kombájnosokat. Ennek oka, hogy most már „összecsúszott" az aratás, .az északi területeken is lehet vágni a gabonát. Ugyanakkor.. he'yben is megbirkóznak a munkával. A megyén belül azcnban most is van Ilyen együttműködés: az egyik hódmezővásárhelyi téesz gépei Mihályteleken dolgoztak. • . Deszken. a Maros Tsz-ben tegnap indultak meg. újra a kombájnok. — Ct nap óta nem arattunk — mondja Molnár Sándor f,"mezőgazdász, öszszesen 822 hektáron vetetnünk búzát. 334-et vágtunk le eddig belőle. > — A ceszki határ köztudomásúan alacsony fekvésű, belvizes Rá tudnak menni a kombá nok a búzaföldekre az eső után? — Átlagosan 40 milliméter csapadék hullott szövetkezetünk területén a hét első felében. Nem egyenletesen jött. volt. ahol csak tíz millimétf * nyi esett, másutt, mint a klárafalvi sarokban, jól feláztak a földek. Mindenütt megbírják a gépeket, ds költsége nket növeli, hogy a vizes tsla' erősen sülyived. I f—20 százalékkal több üzemanyagot fogyasztanak a mciorok. — Másodvetés? — Szuperkorai kukoricát vetettünk, s most kezdünk hozzá a t"!on vetéséhez. Tavaly nagyon jól bevált takarmányozásra. idén már ötven hektáron vetünk belőle — Vihet, a termés? — Még a mi földieinken is megjátszik az aszálv károsító hatása. Az úgynevezett sariűk alászok idén nem nőttek ki. nem hoztak termést Igaz ezek termésének egy része ocsú szokott lenni, de mát évekhez képest biztosan e - is telent 2—3 mázsa terméskiesést hektáronként Az eső egyébként nagyon iól jött az aratás tudott ennyit várni. Tíz kombájnunk dolgozik, ha újabb kényszerp ihenőre nem kerül sor. a iövő hét végére végzünk a gabona betakarításával. * — Az alkatrészgondokkal Jetén is- magára hagyták 'a "mezőgazdaságot — mondjá" Grnbí r János, a pusztaszeri Hetvezér Tsz elnöke. — Hét kombájnunk arat. alkatrészt szerzünk hozzájuk. ahogy tudunk. Ezen egyébkén' nem múlik a sikere a betakarításnak: eddi g ;evágtunk 100"hektár árpák 158 bektár takarmánybúzát. m megy 200 hektár étkezés: búzát. — Kell szárítani a termést '! — Igen Nekünk van saját száritónk de mintegy 30 forint plusz költség rakódik, így a gabona mázsájára. Reggel kesón tudnak indulni « kor. bájnok a kiadós harmat in ett. este aztán dolgoznak ki enc óráig. Nemcsak a• aratásra, hanem a másod vel-esre is figyelünk: mi silókukoi icát és napraforgót vetünk a gabona után. * Zákányfzéken. az Egyetértés Szakszövetkezetben a tagck gazdaságában tart előbbre az aratás: az összes vágnivaló gabonának vagy hatvan százalékát már betakarították. — A tagok a tíz-hűszmázsás. tételeiket könnyebbenmegszántják akár kézi erővei is így aztán nedvesebben is' lenetett az övékét váanj — táiékoztat Huszta Vinre elnökhelyettes. — Nyolc kombáin arat a tagoknál, a közösben három. Ismét dolgozik — közmegeléget ésre — Oltványi István, . gebines" gépével, ö is kaporí egy körzetet, ugyanúgy, ahogyan a többiek. — Alka'részgond? — Rába-motorokhoz nem lehet ctvenforintos alkatrészt tapr.i Házilag is el tudjuk készíteni, de húszezer íor.ntta kerül a berendezés, ami a gyártásához szükséges. * Az agrometeorológia a hét végére 1: evés csapadékot, a iövo hét eeiére újabb záporokat. zivatarokat, de meleg 'dót :elez. Tanács István Korom Mihály fogadta Kiril Koszevet Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban - tartózkodó—. Kiril ^ÍZoszev -vezérezredest; a Bolgár Néphadsereg politikai főcsoportfőnökét, miniszterhelyettest. . A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Kovács Jenő, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese és Kárpáti Ferenc altábornagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes. Jelen volt Vaszil Baev követtanácsos, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Magyar—osztrák oktatási megállapodás Köpeczi Béla művelődési miniszter és Hertha Firnberg oszztrák tudományos és kutatási miniszter pénteken — budapesti tárgyalásaik befejeztével — a magyar és az osztrák érettségi bizonyítványok egyenértékűségére vonatkozó- megállapodást írtak' atá a -Művelődési Minisztériumban. Az eseményen jeleli'volt Johann Josef Dengler, az v Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. Az egyezmény aláírását követően az osztrák miniszterasszony magyarországi megbeszélésének "eredményeiről nyilatkozott. Mint mondotta: a közgyűjtemények kapcsolatának fejlesztési lehetőségeit áttekintve egyetértettek abban, hogy hosszabb távú együttműködési programot szükséges kidolgozni például a kiállítások kölcsönös cseréjére. Ezen a területen eddig is jelentős eredmények születtek, szilárd alapokon lehet tehát előbbre lépni. így például az elképzelések szerint a következő években az oe.ztrák közönség a modern magyar képzőművészét irányzatait, legjelentősebb alkotóinak munkásságát érzékeltető tárlatot, valamint ugyancsak kortárs művészek gobelinjeiből válogatott kiállítást tekinthet majd meg, Budapesten pedig néhány év múlva a Corvinákból rendeznek nagyszabású kiállítást, s e kulturális kincsek mind teljesebb megmutatásához a magyar partnerek számítanak, s számíthatnak is a mi segítségünkre. Ebben a vonatkozásban is készséggel és örömmel vállalkozunk tehát a közös munkára — hangsúlyozta. Kéziszerszámgyár! törekvések 0 Évről évre lépnek egyet A festéknél több, a védőborításnál., kevesebb. A- szerszámok nyelét plasztiszol-' lal borítják a Szegedi Kéziszer számgy árban. Az eljárás Igen gazdaságos, S nemcsak olcsó, hanem egyszerű is. A fogókat magas hőfokra melegítik, majd belemártják a műanyagba, amely 6—8 tizedmilliméter vastag rétegben tapad reá. A Szegedi Kéziszerszámgyárban évek óta nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre. Szinte félévente sikerül egy-egy új termékkel jelentkezniük a piacon. S ezek a szerszámok mindig állták a versenyt. Nem túl régen a mai igényeknek inkább megfelelő, egyetemes fogók gyártásába kezdtek. A gyár vezetői úgy gondolják, hogy évről évre lépnek egyet előre, mondhatni: a kis lépések taktikáját követik. A technológiai folyamat teljes korszerűsítésére ugyanis nincs elég pénz. Mindig a leggyengébb láncszemre gondolnak, azt cserélik ki. Gondolnak persze arra is, hogy kiküszöböljék a veszélyforrásokat. Régen festették a fogókat, a festékek pedig köztudott, hogy az emberek egészségére ártalmasak. Modernebb berendezések, kerültek a csiszolóműhelybe is, Ma már valóban el . lehet mondani, hogy lehetőségeikhez képest modern üzem a kéziszerszámok szegedi gyára. Viszonylag jól zárták az idei első félévet. 76,6 millió forint értékű árut állítottak elő, ez három százalékkal több a tervezettnél. Az árbevétel majdnem 5 százalékkal több mint az elmúlt év hasonló időszakában. Talán a gazdasági világválság hatása, hogy nyereségük kedvezőtlenebb az elmúlt évinél, s nem tudtak annyit exportálni, mint a tavalyi év első félévében. Folytatták a gyártmányfejlesztést. Nemsokára kapható lesz az üzletekben az általuk gyártott új egyetemes és egyenes lemezolló. A kertészkedőknek pedig a Maros márkanevű metszőollóval kedvez a gyár. Üjabb pneumatikus célgépek álltak munkába nemrég, amikkel azt tudják elérni, hogy mérethűbbek lesznek a fogók, es pontosabban tudják szerSMmaikat köszörülni. Hagyománynak tekinthető már, hogy a szegedi gyár jó kapcsolatokat tart különféle tudományos intézetekkel. Nemrég a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskolával közösen fejlesztettek ki egy szalaganyag-adagoló berendezést. Ez is a nagyobb hatékonyságot és termelékenységet segíti. A nemsokára kezdődő Szegedi Ipari Vásáron már látható lesz néhány a gyár új termékeiből. Minden bizonnyal megnyerik a fogyasztók tetszését. Ha a szegedi gyár minden terve sikerül, lehetséges, hogy újabb piacokat is meg tudnak szerezni. Reméljük, hogy így lesz hiszen a szellemi tőke hasznosulásáról van szó ebben az esetben is, ami egybevág gazdaságpolitikánk céljaival. P. F. Borbdndi János, a Minisz-. tertanács elnökhelyettese Dénteken délelőtt a Parlamentben fogadta a magyarországi látogatáson tartózkodó Sz. P. Pavlovot, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett' működő TestneV* velési és Sportbizottság 'elnökét. A baráti eszmecsere során érintették a két szocialista ország sportkapcsolatait, s ezzel együttesen azokat a területeket, ahol az együttműködés tovább bővíthető. Az utóbb! időben gyakran adunk hírt Szeged harmadik körútjának építkezéseiről. Fotóriporterünk. Somogy? Károlyné most azt a pillanatot örökítette meg Rókuson. amikor tegnap, pénteken a Szegedi Magas- é- Mélyépítőipari Vállalat dolgozói az utolsó előtti aszfaltréteget terítették az útra. Az Északi korút elkészülte után tovább javulnak a közlekedési viszonyok városunkban.