Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

Péntek, 1982. július 16. 5 Fiatalok a szegedi járásban Ülést tartott a megyei KISZ-bizottság Tegnap, csütörtökön a KISZ Csongrád megyei bizottsága ülést tartott. Több témát tárgyaltak, elsőként a szegedi járási KISZ-bizottság agitációs es információs munkájáról tájékozódtak. írásos jelentés alapján, amelyhez Pásztiné Mészáros Éva járási titkár fűzött szóbeli kiegészítést A szegedi járás közismerten nagy kiterjedésű. Sokan tanyán élnek. A Szegedhez közel levő községekből sokan a megye székhelyén keresnek munka- és tanulási lehetőségeket, vállalva az utazgatást, az ingázást. Sajátosságainak felsorolása korántsem teljes, arra mégis elegendő, hogy bizonyítsa: a járási KISZ-eseknek az átlagosnál nehezebb a dolguk. (Lassabb az információáramlás, nehéz a KISZ-tagokat mozgósítani, az ingázó fiatalokra nemigen számíthatnak.) Bizonnyal nem kis erőfeszítésükbe tellett, hogy a vitában hallott véleményeket kiérdemeljék. Garainé Csanádi Mária, a járási pártbizottság osztályvezetője, Horváth Zoltán, a megyei KISZbizottság tagja. Turcsikné Süli Mária, a bizottság titkára Kmetykó Lajos, a KISZiskola igazgatója úgy találta, a várakozásnak megfelel a járási ifjúkommunisták propagandamunkája. Néhány hiányosság, javítanivaló is akad: például a propagandisták nem súlypontozzák megfelelően a fiatalokat érintő határozatokat, kérdéseket. Talán, mert nincs kellő felkészültségük ehhez. Bódi Györgynek, a KISZ KB tagjának, a megyei KISZ-bizottság első titkárának összefoglalója után a testület elfogadta a jelentést. Ezután még négy témáról volj. szó, megbeszélték a második félévi üléstervet, a KISZ-szervezetek új gazdasági ügyrendjét, az egyetemi, főiskolai hallgatók mozgalmi munkájának tapasztalatait, valamint a tizenéves diákifjúság mozgalmj tevékenységének továbbfejlesztését. Viking üdítők Hetvenötmillió palack Viking üdítőt gyárt ebben az évben négy megye — Hajdú-Bihar. Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúi-Zemplén és Győr-Sopron — üditőitalipari vállalata. A debreceni vállalatnál — ahonnan a Hajdúságon kívül a fővárosba. Szolnok és Heves megyébe is szállítanak a közkedvelt Vikingből — 3.5 millió l'tfcr. a másiv három megyében összesen 4.5 millió liter üdítő italt gyártottak edd'g az idén. Ebben az évben bővítették a Debrecenben Készülő Viking diabetikus készítmények választékát. s így a narancs és a citrom mellett a cukorbetegek a meggy- és az almalevet. 'lietve a kólát is megkóstolhatják. Továbbfejlesztették a literes üveges nektárokat, amelyekből négy ízben — narancs, meggy, atmr és citrom — válogatnatr.ak a vásárlók. Még eoberi a hónapban' üzletekbe kerülnek a Viking feliratú, hülönféle ízű szörpök is. (MTI) Munkaerőmozgás álláshirdetés Több mint egy éve, hogy az újságokban ismét tömegesen jelennek meg álláshirdetések. Ennek hátterében az egész népgazdaságunkat érintő, s figyelmet érdemlő, napjgirik munkájában jelentkező változások is. találhatók. Az 1960-as évek vége felé a munkaerőmozgás azelőtt soha nem látott méreteket öltött. Az ország megismerte a „vándormadár" fogalmát, szakemberek a fluktuáció okozta veszteséget emlegették okkal és ok nélkül. A munkaerő-gazdálkodás amúgy is sajátos világában, és akkor — helyeselhetően — próbált a központi irányítás „rendet teremteni". A kötelező munkaerő-közvetités rendszere — egyebek között — jóváhagyáshoz kötötte az álláshirdetéseket. Az 1976—1980 közötti évek gyakorlata azután bizonyította, hogy ez az intézkedés túlbecsülte a munkaerőmozgásban a központi irányítás eszközeinek hatását, ugyanakkor szinte megoldhatatlan gyakorlati feladat elé állította a helyi munkaerőt irányító szerveket. Az ismert gazdasági jelenségek időközben világossá tették, hogy népgazdaságunk alkalmazkodó képessége — nem utolsósorban — a munkaerő növekvő, hasznos mozgékonyságával is számol. Indokolt tehát a kölcsönös tájékoztatás, a munkavállalók és a munkahelyet kínálók választási lehetőségének bővítése. Ennek egyszerű és gyors formáját az újsághirdetések adták, adják. A valóságos munkaviszony létesítésének ismerete nélkül is érdekes következtetések vonhatók le a Délmagyarországban megjelenő álláshirdetésekből. Az ismertetett megállapítások 976 hirdetés elemzéséből származnak. A hirdetések túlnyomó többsége Szegeden működő vállalatok és szövetkezetek munkaerőigényét tükrözik. Viszonylag kevés a megye más településeinek igénye, illetve a megyén kívüli munkaerő-kereslet. A meghirdetett álláslehetőségek 71 százaléka fizikai munkakör, ennek közel kétharmada szakmunkások hiányát jelzi. A hirdetők Szeged szinte teljes termelési és szolgáltatási körét képviselik mind vállalatok és szövetkezetek, mind a költségvetési szervezetek köréből. A jövedelemszabályozás módosulása, az átlagbér, mint korlátozó tényező csökkenése ellenére továbbra is viszonylag magas az adminisztratív dolgozók keresJete. Ebt>ől — az egyéb okoktól eltekintve — arra is lehet következtetni, hogy az ügyvitelszervezés és -gépesítés még nem csökkenti az adatfeldolgozás viszonylag olcsó emberi munkaerő igényét. Megnőtt a felsőfokú szakemberek iránti igény. Különösen nagy a közgazdasági és számviteli képzettséggel rendelkezők kereslete, akiket a munkáltatók főleg középvezetői beosztásokban szándékoznak foglalkoztatni, ami a hozzáértés becsületét is jelenti, örvendetes, hogy megnőtt üzemektől, vállalatoktól érkező magasabb vezető beosztások pályázatainak száma, ami szintén a növekvő feladatoknak eleget tudni tevő szakemberek munkáját követeli. A munkaerő-kínálat újsághirdetés útján nem ítélhető meg. Elenyészően kevés az a munkavállaló, aki — természetesen — hirdetés útján keresi munkahelyét. Ebben valószínű közrejátszó tényező, hoz ez ideig erre igen kevés volt a gyakorlat is. Végül a hirdetések szövegezéséről, az abban közölt információkról... Előszört i gen kevés az igényesen írt; * felkínált munka jellegére, a munkakörülmények leírására is utaló hirdetés. A bérekre vonatkozó adatok nem tükrözik a jó munkaerőért folyó versenyt, hiszen ágazattói és vállalati formától független, szinte azonos bérek felkínálása a jellemző, gyakran tág határok között, így egy-egy munkavállaló meglehetősen kevés konkrét információ alapján hozhatja meg döntését, ami a fluktuáció szintjét később növelheti is. A hirdetők talán úgy gondolják, hogy ha jön valaki, akkor azt majd rábeszélik, miért érdemes náluk dolgozni. Ám az a helyesebb, célravezetőbb, ha konkrét tájékoztatást adnak. Ez egyrészt szolgálja a munkavállalók megnyerését, másrészt a felvételi irodákat felesleges időtöltéstől kíméli meg. Hódi Lajos 16. szegődi ifjúsági napok Rock, sport, látványosság A 16. szegedi ifjúsági napokon végre meg tudják valósítani a szervezők azokat a terveket. elképzeléseket, amelyekre eddig nem volt módjuk, lehetőségük. így vélekedik a KISZ Szeged városi bizottságán Szentirmai László, a bizottság munkatársa. zki az idén egyik fő szervezöie a háromnapos rendezvénysorozatnak. Ami a módokat, lehetőségeket illei: az idei fesztiválhoz minden segítséget megad a KISZ KB (eddig mintha kissé elhanyagolta volna). A helybeli réoművelők. kulturális ügyekben iártas szakemberek is felajánlották önzetlen segítségüket. helyet is biztosítanak a július 30án kezdődő programok egynémelyikének. Az ifjúsági napokat „beharangozó'" propaganda is nagyobb lesz az előző éveknél — a Napsugár és a Centrum áruházakban például nemsokára hangkazetták hirdetik, hol szórakozhatnak a szegediek és az ide érkező vendégek íúlius 30-án. 31-én és augusztus 1-én. A napokban műsorfüzet meaielenését is várhatjuk. több plakát, jnegállító tábla" lesz látható városszerte. Szokásunkhoz híven, lapunkban is időben hírt adunk, mit várhatunk az ez évi ifjúsági találkozótól? Ünnepélyes külsőségektől mentes megnyitót, a Juhász Gyula Művelődési Központban. Nem is megnyitó lesz. igazáoóí a programsorozat első rendezvénye, a fiatal népművészek kiállitása. A folytatasi a város minden pontján erzékelhetiük: 37 helyszínen, közel 120 műsort láthatunk, hallhatunk. A KISZ-eseK szerint műfaji gazdagsia íellemzi válogatásukat. s igyekeztek megnyerni az egyes műfaiok ielesebb képviselőit. így látogat Szegedre a Pannónia Filmstúdió alkotógárdája. több m nt 20 kisfilmet hoznak magukkal (a vetítésekre a Móra Ferenc Múzeumban kerül sor). így rendezi a nagv látványosságot ígérő karnevált Korcsmáros György Tata] vendégrendező. így kerül sor első ízben az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat sajtófesztiváljára. Megtartják a rendezők a korábbi években népszerűvé vált hármas koncepciót — rock. sport látványosság —. s maradnak a régi, jói bevált helyszínek is. A Tisza-part a karneválé a sportrendezvényeké, a Móra parkot a politika iiánt érdeklődők kereshetik fel. itt lesz a saitófeszlivál is. A Széchenyi téren folkprogramokra kerül sor. vásárra, néptáncbemutatora. táncházra. A szegedi ÉDOSZ táncegyüttes mellett békéscsabaiak, vaskúiiak Is táncolnak, valamint Szegedre látogatnak a szabadkai táncosok is. Mint tavaly, az idén is countrydalok szórakoztatják a Dugonics térre látogatókat. A Klauzál térre a nosztalgia legyében szervezték a műsorokat. A/. Ifjúsági Házban idén is jazz-zenészek lépnek fel az úiszegedi szabadtéri színpad is „éjszaka él", az Express-show és a filmvetítések ióvoltából. A következő Elmeket mutatiák be: Alma. Mindhalálig zene. Eivis Presley. A programelőzetes szerint a belvárosi ifiúsági klubokban — a DÉLÉP, az A TI VÍZIG. a Volán, a KISZÖV, az Afész. a KSZV. az Építőipari Szövetkezet, az AFIT. a Textilművek. aZ IKV, a JATE. a Vidia. az olaiipar klubjaiban — a tavalyinál gazdagabb programok várják a fi italokat, mindhárom napon. S ami talán fontos, még a szimpla diszkókat is előadásokkal, rövid műsorokkal teszik változatosa bbá. A 16. ifjúsági nap a Csillag téren country-koncerttel. a Víztorony téren zenés ébresztővel. az Északi városrészben gyermekműsorral. Petőfitelepen gyermekmozival, Odesszában dalosokkal jelentkezik. Céljegy segítséggel ABC-üzlet Röszkén A Szeged és Vidéke Áfész a lakosság helyi vásárlási igényeinek jobb kielégítéséért Röszkén — a jelenlegi vas-műszaki bolt helyén — új, korszerű ABC-üzlet megvalósítását tervezi. Ennek a költsége mintegy 800 ezer forint. Az ABC-üzlet életrehívásához az Áfész a lakosság anyagi segítségét kérte. Ez megvalósult és a költségek több mint felét az Afész röszkei tagsága célrészjegy jegyzésével biztosította. A közérdekű akció szervező munkáját kiválóan irányította a helyi tanács elnöke, Molnár Albertné, aki a szövetkezeti tagság és a lakosság bizalmát élvezi; szövetkezeti küldött is. Elismerést érdemelnek az akcióban közreműködő aktivistái is. Jobb szervezéssel gyorsabb A könyv útja az írótól az olvasóig A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület — az írószövetség, a kiadók, a nyomdák, a könyvterjesztők, a papíripari vállalatok, valamint a nyomdászszakszervezet képviselőinek bevonásával — megvizsgálta, mi oz oka annak, hogy sokszor indokolatlanul hosszú idő telik el addig, amíg a kéziratból könyv lesz, s így a könyvesboltok polcaira kerül. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint elsősorban nem a nyomdai kapacitás szűkössége, hanem o szervezés és a piackutatás gyengeségei okozzák a hosszú átfutási időket. Ezek javításával mintegy negyedével lehetne csökkenteni a ma még átlagosan nyolc és fél hónapot, amely eltelik a kézirat leadásától a könyv elkészüléséig. A nyomdák szerint a legtöbb gondot jelenleg az okozza, hogy a kiadók nem végleges, nyomdakész kéziratot adnak le, menetközben sok a szerzői és kiadói javítás, s ez lassítja a nyomdai munkát. A kiadók még azzal a lehetőséggel sem élnek eléggé, hogy a nyomdák 10—20 százalékos árkedvezményt adnak, ha a leadott anyag nyomdakész, s azon többé már nem változtatnak. Természetesen előfordulhatnak olyan esetek, hogy a könyvet, kiadványokat több ízben javítani, korrigálni kell, de jobb előkészítéssel, nagyobb gondossággal lényegesen csökkenthető a nyomdai munkát zavaró ismételt javítások nagy száma. A szakemberek bonyolultnak tartják a jelenlegi korrektúra-rendszert, s véleményük szerint a könyv útjának rövidítése elsősorban ennek korszerűsítésével segíthető elő. A nyomdáknak és a könyvkiadóknak egyaránt nehézségeket okoz, hogy nem kielégítő a piackutatás. Javasolják, hogy a könyvkereskedelem végezzen felmérést, s előre jelezze a piac felvevőképességét, azt, hogy hány fajta és milyen példányszámú könyvre várható kereslet. Pazarlásnak tartják például, hogy a tankönyveket csak egy évig használják, holott egy jórészükből több korosztály is tanulhatna. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület fölajánlotta segítségét az ésszerű változtatásokkal kapcsolatos konkrét szervezési módszerek kidolgozásában. Javasolták olyan kiadó-nyomdai társulások létrehozását is, amelyek elősegíthetik a kéziratforgalom jobb ütemezését, a kiadók és nyomdák munkájának egyeztetését, a jobb együttműködést. (MTI) Hétköznapok Ilyen gazdagok... ' .Tó. ha Vári a háznál egy gáztűzhely. Amíg működik. Gyufát sercent az ember, odatartja az égőfejhez, néhány másodpercig nyomva tartja a gombot, s már lehet is főzni a kávét (illetve: kj mit akar). Aztán egyre tovább kell nyomva tartani a gombot, míg égve is marad a láng. Végül aztán már csak addig ég, míg a gombot is nyomja hozzá az ember. — No, ez jS elpusztult — állapíthatja meg a tulaj, s hívhatja a szerelőt. Szerelő jön — bizonyságot téve szolgáltatásaink javuló színvonaláról. Sőt, udvarias is. Magyaráz: elromlott a csapba épített biztonsági szelep. Cserélni kell. — A szelepet? — kapja a naiv kérdést. — Nem, kérem, a csapot ... Nincs mit tenni, bár a müvelet háromszáz fölött van. De hát tűzhelyre szükség van A szerelő új csapot emel ki a táskájából — jó nagy darab réz, szemre is, súlyra is És cserél, (öszszesen kettőt, mert annyi romlott el egyszerre, közel hétszázért.) És közben mutatja, hol is található a csapban az ominózus szelep. — Nem lehetne csak azt cserélni, ami rossz? — A gyár nem. járul hozza — mondja, miközben beszereli az új csapokat, otthagyja a régit. S még hozzáteszi: — örüljenek, a sütőcsap az igazán drága ... Az ember forgatja, nézegeti a kiszerelt, hibátlan (csak a szelep rossz) csapokat, s meditál, mit tegyen velük. A MÉH-be csak nem viszi el, inkább kidobja. De hát a rézért is kár, meditál magában, ahogyan fölmerülnek olvasmány- (és gyakorlati) élményei nyersanyagszegény ország voltunkról. Ilyen gazdagok vagyunk (vagyok, vannak) ? Hogy a netán harmincforintos. kevés anyagot tartalmazó szelep helyett egész csapot kell Űzetni, gyártani, cserélni? Ügy látszik. Igaz: fő a biztonság — mondhatnánk. Azért nem lehet belenyúlni a csapba. De hát nem lehetne egy kicsit máshogyan tervezni ezt a szerkentyűt? Hogy olcsóbb legyen a romlásra hajlamosabb rész cseréje, részként? Olcsóbb használójának, országnak, vállalatnak egyaránt? És akkor még elkapja az embert a balsejtelem: — Tessék mondani: meddig bírja egy ilyen szelep? — Nem tudom — jön a búcsúzó szerelő válasza. — Lehet, hogy két hétig, lehet. hogy két évig. De van rá némj garancia... Kimondjuk Stencilezett papírt tesznek elém a vendéglőben. Azzal kezdik, hogy írásban „Kedves Vendégünk !"-nek szólítanak. Jé, be kedves. Aztán kiderül: fagylaltkóstolóra invitálnak. A dolog hidegen hagyna, mert nem szeretem különösebben a fagylaltot. Legföljebb az üt szöget a fejembe: lám, már itt is elébe mennek a lehetséges vevőnek. És jól teszik. Aztán az utolsó sorra ugrik a szemem: „ ...FAGYLALTKRÉM = egészség, életöröm, eredményesség," Ez áll a stencilezett lapon, gépírást sokszorosítva. Rendben van. A szerző ismeri a reklám alapfogásait. Terméket kell reklámozni, s a termékhez — sugalmazott formában — mindenki számára valami képpen kívánatos és fontos értékeket csatolni-rendelni. De a lényeg: sugalmazva, s nem kimondva. (Lásd a Pepsi Cola fiatalságot, életörömöt, egészséget, szerelmet stb. reprezentáló reklámját tévében, plakáton, naptáron.) Kimondva, leírva, stencilezve előadva a hatás nemcsak banalitássá lesz, de visszájára fordul — komikuma révén. Ügy látszik, még tanulnunk kell a reklámot... Sz, I.