Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

Péntek, 1982. július 16. 3 Végső búcsú Venéczi Jánostól Mély részvéttel vettek a KEB titkárságának tagja, végső búcsút csütörtökön a a Főváros. Tanács elnökheMező Imre úti temetőben a lyettese búcsúzott az el62 éves korában elhunyt hunyttól. Venéczi „ónostól. a magyar Családja és barátai nevémunkásmozgalom régi har- ben Szarka Károly külügvcosától. Az MSZMP Köz- miniszter-helyettes vett végponti Ellenőrző Bizottsága ső búcsú: Venéczi Jánostól, titkáraága tagjának. a KEB Venéczi Jánost sok százan nyugalmazott titkárának, or- — elvtársai volt munkatárszággyűlési képviselőnek ra- sai. barú a: — kísérték utolvatalánál elvtársai, harcos- só útjára. a munkásmozgaltársai. páit- és állami éle- mi pantsoi sírkertiében levő tünk vezető tisztségviselői sírhelyénez Miközben végső alltak tíiszőrséget. Az nyughelyéi elborították a MSZMP Központi Ellenőrző kegyelet és az emlékezés koBizottsága és a Magvar Nép- szorúi, a ev ászszertartás az köztársaság országgyűlése Internacionálé hangjaival nevében Farkasinszky Lajos. fejeződött Le. (MTI) Aratják a majorannát Megkezdték a betakarítást a gyógynövénytermelő BácsKiskun megyei háztáji gazdaságokban. Kalocsa és Baja környékén a majorannát vágják, amelyből itt termelnek legtöbbet az országban. A közismert fűszernövény zöld lombját a Herbáriaí bajai telepe fogadja, ahol megfelelő tisztítás, szárítás után pelyva készül belőle. A zúzalékot nálunk főleg hurkák, húsok, sültek ízesítéséhez használják. Külföldön viszont levesek, köretek zamatát adja a száraz levél, illetve a belőle kivont majorannaolaj. (MTI) Dagály után apály Idegjegyzések a demográfiai helyzet ürügyén Egy rövid terepszemlén is mit még megjegyeznék: szo- férjek fizetésénél. Leginkább hamar kiderül, hogy hazánk ciális kérdésekkel foglalkozó a nők tiltakoznak az ilyen népesedési helyzete néhány szakemberek egyre inkább felvetés ellen, hiszen az év alatt milyen sokat váltó- hangsúlyozzák, a különböző egyenjogúságukat látnák vezott. A hetvenes évek első társadalmi juttatásokat, tá- szélyben, ha a férjtől gazfelében a szociálpolitikai in- mogatásokat is forintban dasági függőségbe kerüinétézkedések hatására „kicsú- kellene odaadni a családok- nek. Inkább az otthoni' tercsosodott" a demográfiai nak. így tovább lehetne dif- hek megosztását igénylik hullám, ami egyszerűen any- ferenciálni és igazságosabbá életük párjától. És azt hinyit jelentett, a felszabadu- tenni a támogatások rend- szem. itt érkeztem el a csalás óta soha nem született szerét Sokan úgy érvelnek, ládi élet legkritikusabb pontoly sok gyerek, mint 1975- nem mindig azok kapják a jához. ben. Azóta napjainkig folya- juttatásokat. — mint például malosan csökken az élve- az üdülésnél — akik valószületések száma. Két szám- ban rászorulnak. A szerenmai szeretném érzékeltetni cse, az ismeretség és egyéb az arányokat: mig 1975-ben körülmény gyakran jobban ezer szülőképes nőre 72, ad- latba esik az odaítélésnél, dig 1980-ban már csak 57 mint a valós helyzet, újszülött jutott. Szűkebb . . pátriánkban is egyre több vulását szó esik hivatalos fórumokon . „... . a demográfiai helyzet ked- °iwa,n valtozast°l remelhet- kedvez a gyermekáldásnak, vezőtlen alakulásáról. Nem h MT Tt ormtban Bár feltételezhető, az egyedül akarom hosszan fejtegetni, ^ezhe.to ku A"alancfsag: maradt „es az önállóságot hogy-a népe+étfés'es a gaz- ban ugy szoktak •«lmkezm kereső nok megtalaljak..a dasákf egvSr 'Átt tót ezt a ko»rat- a "tudati té- boldogságot egy újabb háSoSsS vt- n»ezók"- Ho1 kezdíem a óságban vagy kapgsolatTalá" " klsmamak ban. Azért fogalma/.(»li"feitéUtó szütetést' aoálv estk me7italitáSánál. Elsősorban a teles módban, mert nem az évek mú t-a érezteü hatásto diplomás nök érzik a leg- új házasságok, hanem az - a lfordétre f válaszl méa jübban' hogy a munkahely élettársi kapcsolatok szapo nem tudiuk hogyan A MZ nem mindig tómogatja kel- rodnak. A belvárosiasán dtrági temponfok meflet lóképpen az anyukát" Elég ..vadasnak" nevezett viszonya pszichológiai hatá. sok értelmiségi nő azért nem ban mindkét fél boldog levallaja a második gyereket, het és ehhez a boldogsághoz mert a gyes alatt jelentősen nem szükséges az anyaelmaradt a fizetése és ki- könyvvezető pecsétje. Persze zárták az előrelépés lehető- ebben a kapcsolatban Mint számtalan tanácsko- ségeiből is. Ha valakinek nem szívesen vállalják a zús. vita szem- és fültanúja szakmai ambíciója van. és gyerekét. Az életmód és a mondandómat a hallottakhoz mért ne lehetne egy fiatal demográfiai helyzet ily móhasonlóan, én sem tudom okos nőnek, az ..ilyen mun- don szorosan összefügg, függetleníteni a gazdasági kahelyen" 25—30 éves korá- Megjegyzendő még, nagyon körülményektől. Kétségtelen, ban kétszer is meggondolja, sok elvált asszony azért sem pofitt/cai ^'"iníézkedTe'lnek hogy jegyszer szüljön, megy szívesen az anyakönyvSajnos, keserű tapasztalatok vezetőhöz, mert rossz em- | Csongrád megyei adat: lR80-ban 3348 házasságkötés mellett 1356 házasságot bontottak fel. Az elvált nőknek közel a fele fiatalabb 30 évnél. (Válásban világviszonylatban hazánk dobogós A demográfiai helyzet ja- helyezett.) Nyilvánvaló, hogy azonban számos a válások magas aránya nem a pszichológiai hatás sem hanyagolható el, amelyet az ilyen jellegű kérdések kiváltanak. anyagi értéke napjainkra megkopott. Hiszen sem a gyes, sem a családi pótlék összege nem serkenti úgy a gyermekvállalási kedvet, mint 8—10 évvel ezelőtt. A szegedi Népi Ellenőrzési Bizottság például egy korábbi vizsgálatában kimutatta, a gyes közel sem népszerű annyira, mint évekkel ezelőtt. Az ok egyszerű, reálértékét nem tudta megőrizni. A szociális juttatások közül a családi pótlék alkalmazkodott a legjobban a megélbőven akadnak. Hiába a lékei maradtak az első háközponti szabályok, nőpoli- zasságból. Többen gondoltikai határozatok, a legjobb kodnak így: „mi örömöm szándék is vakvágányra ke- van a házasságban, csak rorül, ha hiányzik egy kis hu- botolok otthon a nyolcórás mánum, olyan gondoskodás, munka után." Ezért aztán ami számolna a nők jogos érvényesülési óhajával. Más. Nem az idén született az ötlet, évek óta beszélnek erről a népfrontnál, szakszervezetnél, és még egv sor fórumon, hogy meg kelnem lehet csodálkozni azon a társadalmi jelenségen, hogy a kettős terheléstől elfásult egyre több nő kezdeményezi a válást. Az egyenjogúságot, a nők általános foglalkoztatását lene oldani a kismamák nem követte az otthon, csarészfoglalkoztatását. Tehát ládi életmód szükségszerű hetési viszonyokhoz, ám nem naponta vagy hetente né- léptékváltása. Az esetek jemondható ez el számos más hany óras munkát biztosi- lentős részénél a feleség otttámogalásról. Például a ma- tanának nekik, hogy ne kapja- hon „szolgáló", a férj pedig gánépítők a hitel felvételénak neurózist az otthoni be- „feudális hűbérúr". Amíg a nél nem érzik vállalkozásu- zártság tudatától, monoton- családi munkamegosztás nem kat biztosítottnak, amit azért igától. Nincs statisztikám, változik, amíg nem alakul is említek, mert a pénz az nem tud.om hany ötletet ki olyan altalanos modell, otthonteremtés egyik fontos váltottak aprópénzre. Any- ami a család minden tagjáaiapja. És a családtervezés nyit érzek csak a megváló- nak összkomfortos életet sem képzelhető el gazdasági sulásból; még mindig ismé- biztosít, addig nehezen képháttér nélkül. Legtöbb fiatal lelgetik kórusban, kellene zelhető el olyan kiegyensúmár valamit tenni. Talán az lvozott családi otthoni élet, deis általában ezzel magyarázza „most még nem" vagy úí gazdasági lehetőségek, amely többek között a csak az egy gyerek" vál- társulási formák jobban szá- mográfiai dagálynak is kedlalását. Mivel lényeges vál- mítanak a kismamák szor- vezne. Ebben a kérdésben tozás csak a központi intéz- salmára, munkájára. egyértelműen nőpárti vagyok kedések mellett- után vár- Néha egészen szélsőséges es ezert sokkal fontosabbnak ható ezért nem vállalkozok és meghökkentő véleménye- tartom a családi élet reformolyan elemzésre, ami köztu- ket lehet hallani - termé- lat, mint azt hogy a hordott mindenki előtt, a szo- szelesen ezeket férfiak mond- rnany hány szaz forinttal ciális támogatás és a család- ják. Jobb lenne, ha a nők emelje a gyes vagy a csatervezés összefüggéseit ille- végleg otthon maradnának, s ladl Potlek összeget. toen. A pénz kapcsán vala- ezt a tényt bekalkulálnák a Halász Miklós ólunk van szó! A

kizárólag közösségi célok, szempontok szerint orientálódó szemléletnek van egy nagy baja: ellene fordulhat a célnak, közömbössé teheti az egyént a közösséggel szemben, a közös érdekekkel szemben. Például azáltal, hogy sok éven át a közösségre hivatkozva átlagoltunk, elvontunk és adtunk javakat társadalmi méretekben, s ezzel végül nemcsak az egyén, hanem a kisebb, munkahelyi közösségek érdekeltségét is csökkentettük abban, hogy mind többet igyekezzenek letenni az asztalra, a közösség asztalára. Mert nemcsak az egyén és a kisebb közösségek érdekeltségét csökkentettük ily módon, hanem a pénz és az egyéb javak által hordozott információmennyiséget is. Hiszen, akár hogyan is nézzük, a juttatott javak mennyisége és minősége az egyén és a kisebb közösségek számára nem csupán, az érdekeltséget valósítja meg, hanem arról is informál, milyen tevékenység hasznos a társadalom számára. Informál azáltal, hogy egy-egy tevékenység eredményeképpen miből mennyit szerezhet meg és birtokolhat az egyén, a kis közösség, amely (illetve aki) nyilván úgy alakítja tevékenységét, hogy jobban járjon, s ily módon többet, hasznosabbat és eredményesebet is tesz le a közös asztalra. Átlagoló elvonásaink és juttatásaink rendszere jórészt kikapcsolata ezt az információs mechanizmust. Így alakulhatott ki, hogy a városi ember alig törődött azzal, hogy lesz-e eső, amire nagy szüksége lenne a mezőgazdaságnak. Minek is törődött volna vele, hiszen az aszálytól sem lett drágább a kenyér. Legföljebb csökkentek az ország exportbevételei, azt viszont úgysem igen érezhette közvetlenül senki a maga bőrén. S kialakulhatott a szemlélet, amelynek eredményeként mindenki csak azt leste, mit kap a másik, nem törődve vele, mit ad ő, s mit a másik. Üjítók és föltalálok életét keserítette meg és keseríti meg ma is sokszor az irigység, hiszen az elvonások és juttatások szinte áttekinthetetlen (az egyén számára többnyire mindenképpen áttekinthetetlen, mert ok-okozati összefüggéseiben érzékelhetetlen) rendszerében az ily módon létrehozott plusz értékek elvesztek valahol a nagy kalapban, a nyereségben nem vagy alig részeltetve az egyének közvetlenül érintett kisebb csoportjait. Igaz, az elvonások és juttatások össztársa«al-r»i eélok és értékek szerint kialakított, rendszerének előnyeit így vagy úgy mindenképpen élvezte mindenki, de anélkül, hogy igazán tudta volna,' mit miért kap. Hogy az ilyen vagy olyan módon a nagy kalapból hozzá kerülő plusz juttatáshoz szükséges értékeket hogyan és kik hozták létre, hogyan és kiktől vonták el. Az ilyen rendszernek kétségkívül voltak előnyei. Például a biztonság. Az, hogy az életszínvonal sokáig szinte minden rétegben emelkedett, függetlenül a réteg, a kisebb-nagyobb csoport tényleges társadalmi hasznosságának mértékétől. Mert például vállalatok fejlődhettek tekintélyes mértékben akkor is, ha alig vagy egyáltalán nem járultak hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez. Más vállalatok pedig, amelyek nagyon sokat tettek le a közösség asztalára, amelyek többek közt juttatásaink rendszerének életképességét is biztosították, az elvonások rendszere következtében — hiszen onnan lehet elvonni, ahonnan van mit — viszonylag egyre hátrányosabb helyzetbe kerültek, valamennyiünk kárára. Mindez tarthatónak is látszott mindaddig, amíg a hetvenes évek első felében ki nem robbant a világgazdasági válság, ami az utóbbi években nemhogy elmúlóban lenne, inkább erősödik. Mert igaz ugyan, hogv az energiahordozók árai az utóbbi egy-két évben nem drágultak jelentős mértékben (sőt, csökkentek is átmenetileg egyes árak) vagy a nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek ára sok esetben stagnál vagy éppen csökken a világpiacon, ez azonban nem föltéllenül javítja helyzetünket. Hiszen az árak stagnálásának vagy éppen csökkenésének oka a világméretű recesszióban keresendő elsősorban, az ipari termelés és a fogyasztás visszaesésében. Ebben a helyzetben pedig egyre nehezebb lesz eladni. S hiába nem emelkednek a korábbi mértékben az árak a világpiacon, ha az eladási nehézségek fokozódásának eredményeként romlanak kondícióink, a recesszió következtében romlanak hitelfelvételi lehetőségeink (és természetesen törlesztési lehetőségeink is). Mert, ha eladóként nem vagyunk kellőképpen eredményesek (és sajnos, nem vagyunk azok), akkor a viszonylag olcsóbb anyagokat, energiahordozókat sem tudjuk megvásárolni. Jelenleg nem annyira a hiány (a nyersanyagok és energiahordozók hiánya) a világgazdasági válság fő élesztője, hanem a túlkínálat. De a túlkínálat eladási nehézségeket okoz, az elégtelen exportbevételek pedig a fizetési mérleg egyensúlyát rontják, az egyensúlyhiány pedig az import lehetőségeit kurtítja meg, a túlkínálat közepette is hiányt okozva a népgazdaság számára. Elsőrendű feladatunk hát. hogy javítsuk ' piacképességünket, növeljük exportunkat, eladásainkat. Mindez azonban puszta óhaj maradna átfogó, strukturális intézkedések nélkül. Amenynyiben nem érvényesítenénk kifejezettebben az össztársadalmi érdekeken belül a kisebb közösségek és az egyének érdekeltségét, az érdekeltségben és a juttatások rendszerében kifejezhető informáltságát. Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén megszületett határozat éppen azt szolgálja, hogy tovább lépve a megkezdett úton, mindenki (vállalatok és egyének) számára áttekinthetőbbé tegyük össztársadalmi érdekeink bonyolult rendszerét, hogy az elvonások és juttatások rendszere a kisebb csoportoknál és az egyéneknél egyaránt a korábbinál inkább igazodjék a produktum, a társadalmi hasznosság, a népgazdasági és a világgazdasági feltételek rendszeréhez. Hogy a juttatások és elvonások konkrétabb rendszere kellőképpen informálhasson egyént, vállalatot és szövetkezetet tevékenységének társadalmi hasznosságáról, a követelményekről és lehetőségekről egyaránt. Az ülésről kiadott közlemény kimondja például: „Az ár- és pénzügyi rendszert olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy a vállalatok jövedelmében jobban kifejeződjék a gazdálkodás hatékonysága és eredményessége. Kívánatos, hogy a külső és belső feltételekhez jól alkalmazkodó, magas nyereséget elérő vállalatok lendületesen fejlődjenek." Vagy: „A jövedelemszabályozás módosításával is ösztönözni kell a kereslethez és annak változásaihoz történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást, a műszaki fejlesztést, a vállalatok közötti fegyelmezett kooperáció feltételeinek javulását." S

okmindent kell tennünk annak érdekében, hogy megjavítsuk helyzetünket a világgazdaságban, s ezáltal megteremtsük saját életszínvonalunk további javításának feltételeit. Jobban, takarékosabban, eredményesebben kell dolgoznunk. S mivel mindehhez jelentősebb fejlesztésekre nincs lehetőségünk, arra kell törekednünk, hogy adottságainkat, feltételeink meglevő rendszerét mind jobban kihasználjuk. Ehhez viszont az eddiginél is jobban kell érvényesíteni az egyénekkel és a kisebb közösségekkel szemben is a társadalom egésze számára a világgazdaságban jelentkező követelményrendszert. S nem csak az érdekeltség javítása céljából, hanem a közvetlen és gyors és adekvát információs rendszer kialakítása érdekében is. Ehhez pedig strukturális változásaink továbbfejlesztésére van szükség, ami tőkét szerencsére nem igényel. Csak a szemlélet és a szokások módosítását. Oly annyira szükséges változtatását annak érdekében, hogy valamilyen módon közvetlen formában is érezzük: a gazdaság minden megnyilvánulásában — rólunk van szó! Szávav István Táborok Zári kán Csütörtökön megkezdődött a balatoni úttörővárosban. Zánkán az idei nyár harmadik táborozási turnusa. Az itt vakációzó mintegy háromezer úttörő három szaktáborban tölti a két hetet, most a környezetvédők tábora nyitott kaput. Az úttörők szakemberek. kutatók vezette környezetvédő őrjáratokon bővíthetik ismereteiket, hogy odahaza társaikat összefogva, hasonlókat szervezhessenek. Első alkalommal nyit Zánkán a ..Teremtsünk értéket" elnevezésű akciótábor. Ebben azok vesznek részt, akik az elmúlt esztendőben maradandó munkát végeztek, értéket teremtettek a közösség javára. Gyümölcsszüret Az elmúlt napok viharai, lenleg már a minél jobbmljégverései jelentős károkat nőség elérése a fő feladat. okoztak ugyan a gyümölcsö- annál is inkább, mert a gyüsökben. a kiesés nagyobb ré- mölcstermesztés költségei szét azonban kedvező idöjá- mindinkább csak a legjobb ras eseten behozhatják a no- minóség mellett térülnek vények — állapították meg a meg, g a küipiac is az első Mezogazdasagi es Élelmezes- osztályú árut igényli, ügyi Minisztérium illetékesei a megyékből befutó előzetes A gazdaságok mindenesettermésbecslésekből. Ehhez ve készülnek a nagy gyüazonban elengedhetetlen, mölcsszüretre. Kidolgozzák a hogy a gazdaságok erőtelje- szedési ütemtervet. A várhasen segítsék a folyamatot, tó termés alapján biztosítják Mindenekelőtt fokozott per- a göngyöleget, a szedési és a metezésre van szükség. szállítási kapacitást. Az elmúlt évek tervszerű A gyümölcsök többsége a telepítései nyomán az idén tavaszi kedvezőtlen időjárás már kedvezőbb a gyümölcs- miatt egyhetes, tíznapos kéfajok összetétele, a korábbi séssel érik. Jelenleg még tart aránytalanságok csökkennek, a meggy6zezon, szedik mára így az alma mellett több kajszibarackot, s indul a kőesőn (héjas gyümölcs kerül- raj érésű őszibarack szüretehet a kereskedelemhez. Je- lése. (MTI)