Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

12 Szombat, 1982. június 12. A szabadkai pártkiildöttség szegedi látogatásai A Milán Járténak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége szabadkai községi bizottsága elnökének vezetésével Szegeden tartózkodó sza-/ badkai pártküldöttség — melynek tagjai Olajos Nagy Miklós, a pártbizottság elnökségének titkára, valamint Rodmanic Margit és Neorcic Petar, az elnökség tagjai — tegnap. pénteken több szegedi üzemet, intézményt keresett fel. A delegáció délelőtt Berta Istvánnak, az MSZMP Szeged városi bizottsága titkárának kíséretében ellátogatott a Szegedi Ipari Vásár igazgatóságára. Itt dr. Csikós Ferenc, a vásár igazgató tanácsának elnöke, a városi tanács vb titkára és Zsótér Mihály, a vásár igazgatója tájékoztatták a vendégeket a szegedi vásár múltjáról, jelenéről. Különös figyelmet szenteltek a megbeszélésen a két város — Szabadka és Szeged — testvérvárosi kapcsolatainak keretében mindinkább fejlődő vásári együttműködésnek. Milán Jaric, a szabadkai delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a szabadkai pártbizottság nagy fontosságot tulajdonít e kapcsolatoknak, s a jövőben is Nagy László felvétele Á szabadkai delegáció megtekinti a textilművcket nős előnyök alapján. Kifej- őket a vállalat, valamint a tette, hogy bár a két város, Szegedi Textilművek munvalamint a szegedi és a sza- kájáról, a munkakörülmébadkai vásár kapcsolata nyek, a szociális ellátás kérmindenekelőtt regionális jel- déseiről, a gazdasági, pártlegű, ám szükségszerűen és szakszervezeti vezetés minden módon elősegítik széles körben kisugárzik en- kapcsolatairól. A küldöttség majd a jugoszláv es a ma- nek az egyuttmukodesnek a gyar vállalatoknak a szegedi hatása a két ország távolab- megtekintette az uzemcsarés a szabadkai vásárokon bi területein dolgozó válla- nokokat is. való kölcsönös részvételét, a határ menti kereskedelmi forgalom fejlesztését. Elmondotta, hogy a jövőben különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a két város s a két ország vállalatai közötti ipari kooperációk fejlesztésének, a technológiai-tudományos tapasztalatok cseréjének, a kölcsöDélután a delegáció a füvészkertet kereste fel, ahol Gulyás Sándor egyetemi dolatokra is. Miután a szabadkai vendégek megtekintették a vásár területét, a textilművekbe látogattak. Itt Mészáros cens tajekoztatta okét munJános igazgató, Papdt József, kájukról. Végül, a napi a vállalati pártbizottság tit- program zárásaként, a külkárhelyettese és Bajza Fri- döttség hangulatos estét tölgyesné, a szakszervezeti bi- tött a Hazafias Népfront délzottság titkára tájékoztatta szláv klubjában. A lakóhely szépítése Á Hazafias Népfront leg- szocialista brigád szakértő kájuk értéke több mint 200 kisebb szervezeti egységei:a közreműködése. Sok általa- ezer forint. Körzeti népfrontbizottságok, nos iskola van viszont a Azzal a céllal szerveződtek, körzetben, s ezeknek majd A politikai vitakörök, ismeretterjesztő előadások és hogy egy adott lakókörzet mindegyikével megállapodást az általános iskolával^ kö helyi sajátosságainak figyelembevételével, minél több lakójának bevonásával vitassanak meg és oldjanak meg közérdekű helyi feladatokat. Együtt közös erővel dolgozzanak saját ügyeik megvalósításáért. Szegeden 34 népfrontkörkötöttek. A gyermekek a körzet ünnepi műsorait, kulturális programjaikkal színesítik, részt vesznek a könnyebb társadalmi munkában és segítik az itt lakó zösen szervezett kulturális rendezvények sohasem formálisak. A valódi érdeklődésnek megfelelően állítják össze a programokat, s lehetőség szerint a lakók kíidős embereket. Mindezért vánságának megfelelően hívcserébe számos ifjúsági rendezvényt — filmvetítéseket, ják meg az előadókat. Ez az oka a rendezvények népzet van. Nem egyformán játékos sportvetélkedőket, szerűségének és látogatottsádolgoznak, sok múlik a kör- író-olvasó találkozókat — * zeti bizottságok elnökeinek, szerveznek számukra. S netitkárainak aktivitásán. Az kik készült az a játszótér, gának. A kerületben lakó idős emberekkel különös gonddal foglalkoznak. A ö munkájuknak meghatáro- melyet egy közel 40 évig nyugdíjasklub rendezvényezó szerepe van többek kö- üres, kihasználatlan telken zött abban, hogy hányan építettek fel a körzet lakói vesznek részt egy-egy tár- társadalmi munkában. £rsadalmi munkában, kik és téke közel 300 ezer forint. it minden héten megszervezik és rendszeresen ellenőrzik az eltartási szerződések betartását. Alapelvük, hogyan kapcsolódnak be a A társadalmi munkára hogy a segítésre, támogatásra legjobban az egyedülálló öregeknek van leginkább szüksége. A körzet népfrontvezetői mindenekelőtt arra a szemközös célok megvalósításé- nem könnyű feladat mozgóba. sítani az embereket. ÁltaSzegeden a legtöbb ered- Iában ez a jellemző tapaszményt elért, a legjobb kö- talat a város népfrontkörzezösségi életet megteremtőkét teiben. A Belváros e terükörzeti népfrontbizottság a létének irányítói rácáfolva léletformálasra a legbüszpetőfitelepi l-es és a Belvá- erre, kiemelkedő ellenpéldát kébbek, melynek eredméros IV/B körzete. mutattak. Ez év májusában * közel 300 lakót tudtak beNagy Béla 1979-ben lett vonni az Április 4. útja, s titkára a Belváros Április az ebből nyíló kis utcák 4. útja és Bécsi körút ál- fásítására és virágágyak tetal határolt népfront kör- lepítésére. zetének. Néhány éve nyűg- * díias. Pihenőéveinek a minnyeképpen az itt lakó emberek belső igényévé vált a közös célokért való együttműködés. K. K. Kinek mi fáj. M' 'intha tudnom kellett volna válaszolni, úgy szegezte nekem a kérdést három, nagyra becsült veterán: mondjam meg. hány betege és bolondja van manapság a pénznek, hányan hülyítik magukat azért, hogy még többjük legyen? A kicsit kedélyes, kicsit paprikás hangra tanácstalanaul reagáltam, mert csak konvencionális irigységet láttam benne. Nem először fordult elő. hogy a szocializmus nevében éri gyanúsítás a szocializmust. a „kinek-kinek munkája szerint" alapelve.t Legfeljebb az a furcsa. hogy még tartja magát a régi gazdasági mechanizmust istenítő nézet, holott érvek, bizonyítékok egész garmadáját sorakoztatjuk fel. miszerint a régi irányítási módszerekkel ma már lehetetlen előre jutni. Mintha bizonyos társadalmi rétegek mereven elutasítanák azt. hogy a közösségnek nagy hasznot hajtó honpolgár úgyszólván minden Dénzt megérdemel. Aludtam rá kettőt, s közben esze'hbe jutott még néhány, eléggé közismert fölvetés: Vajon érvényesül-e még a Dárt vezető szerepe? Nem tévesztjük-e szem elől a munkásosztály érdekeit? Ebben a nagy hatékony ságfokozásban nem herdáljuk-e ei szocialista értékeinket? Ezek a szívós, kitartó, a népi rend elfajzásától, föllazulásától tartó kérdések korántsem rossz szándékból, vagy téves nézetekből erednek, hanem a szocializmus érdekviszonyaiból. Különböző egyének vagy szervezetek mély meggyőződéssel hangoztatják, hogy ők fejezik ki leghívebben az egész társadalom érdekeit! Abban, hogy többen szeretnek a munkásosztályra, az egész népre hivatkozni, nincs semmi különös. De ha fölerősödik ez az erkölcsi igény, akkor zavart okozhat, megnehezíti a bonyolult érdekviszonyok közti eligazodást, „s ezáltal akadályozza a pártot érdekintegráló funkciójának a teljesítésében". Maga a vita, az itt-ott mutatkozó konfliktus — különösen a mai viszonyok között — természetes. A szocializmus pártfogói között aligha találnánk olyat, akinek az utóbbi 10—15 év során meg ne fordult volna a fejében, hogy tényleg jó irányban haladunk-e? Ez a fajta „hozzáállás" azonban már csak azért is üdvözlendő. mert általa több a biztosítéka annak. hogy menet közben korrigálhatjuk, finomíthatjuk a közgazdasági szabályozókat. Ha minden részkérdésben teljes nemzeti egyetértést tűztünk volna ki célul, azt aligha tudnánk valaha is elérni. Igaz. a párt — valahányszor kezdeményez valamit — mindig az össztársadalmi érdekeket tartja szem előtt, azonban figyelembe veszi azt a tapasztalatot is, hogy az egész népet érintő, nagy horderejű döntések elfogadására nem lehet rögtön számítani. Az emberek akkor hajlandók egy magasabb rendű cél elérésében részt venni — olvasható egy ide vágó tanulmányban —. ha azt saját céljuknak is el tudják ismerni. Ha érdeklődésüket tartósan fenn akarjuk tartani e cél iránt, akkor lehetővé kell tenni* hogy szerephez jussanak vele kapcsolatban. Nálunk, mi tagadás, még korlátozott a társadalom tagjai közt fölosztható anyagi és szellemi javak mennyisége. ezért támadhatnak ellentétek. Ezeket azonban iparkodnunk kell föloldani, megszüntetni. Természetesen nem erkölcsi prédikációval, hanem úgy, hogy megteremtjük a szükséges javaknak a mostaninál sokkal nagyobb bőségét. A mi hazánk, sajnos, elég szegény ásványi kincsekben, technikánk színvonalával valahol középen állunk a világranglistán, túl nagy fölhalmozott tőkével sem rendelkezünk. Bárhogy nézzük is. legnagyobb erőforrásunk a lakosság munkakészsége, szaktudása, mindig újakra törekvése, jobbító szándéka, de az ebben rejlő tartalékokat még koránt sem tártuk föl és használtuk ki teljesen. Ehhez az életviszonyok javítására van szükség, mert a dolgozó ember csak úgy tudja alkotó energiáját egvre magasabb fokon újratermelni, ha perspektívát lát maga előtt. Állampolgáraink nagy tömegei saját körülményeiket, egyéni és társadalmi helyzetüket akarják megjavítani úgy, hogy könnyebben. szabadabban, kulturáltabban, emberibb módon élhessenek. Társadalmunk fejlődésében felmérhetetlen jelentőségű folyamatról van szó. amit nem kérdőjelezhet meg semmiféle felületes, olcsó moralizálás. Hiába akarnánk erkölcsi prédikációt tartani arról, hogy milyen csúnye jellemvonás a pénz utáni hajsza, csak legyintés lenne a reagálás. A tudatformálásnak fontos szerepe lehet az életmód kialakításában, de csak akkor, ha a bölcsesség számol az életszínvonal alakulásának objektív meghatározóival. Az MSZMP a realitások talaján állva elismerte, hogy a társadalom gazdasági viszonyai ma mindenkit rákényszerítenek egyfajta ..privát" gazdálkodásra. Egyetlen példa: hazánkban a lakásoknak 70 százaléka a személyi tulajdonban van. s ez az arány tovább növekszik. Ha valaki lakni akar. az esetek többségében tulajdonosnak kell lennie, azzá kell válnia. A gazdasági kényszer tehát egyértelmű. S hogy mindez mekkora terhet ró az érintettekre, azt az ingatlanárak és az építési költségek drágulása jól érzékelteti. Ezek a körülmények messzemenően indokolják az egyes emberek, családok abbeli érdekeit, erőfeszítéseit, hogy növeljék jövedelmüket, illetve gyarapítsák a személyi tulajdont. Sokféle módszert kipróbáltunk már. s közülük a jelenlegi látszik az egész nép megélhetése, boldogulása. jó közérzete szempontjából elfogadhatnónak anélkül, hogy a múltba hőkölés veszélyétől kellene tartanunk. Isten őrizz, hogy azt képzeljük: amit csinálunk, az fölülmúlhatatlanul tökéletes és egyedül üdvözítő modell. Szó sem lehet róla! Gazdálkodásunk kitapasztalt útja-módja csak Magyarországon használható, s itt is csak addig, amíg jobbat nem tudunk létrehozni. Egyelőre az a lényeg, hogy teljes a foglalkoztatottság, a keresetekből meg tudjuk vásárolni azt. amire szükségünk van, s általában megértettük, hogy olcsóbb és kelendőbb cikkek gyártásával tudjuk csak tartani a mai nehéz világpiaci helyzetben az életszínvonalat. Az utóbbi években mintha jobban nekigyürkőzött volna az ország népe. Azzal, hogy következetesen érvényesíteni akarjuk a munka szerinti elosztás elvét, ki-ki többet dolgozik, tanul, kezdeményez, töri a fejét a maga hasznára, s ennek a társadalomnak a boldogulásáért. Amikor azt mondjuk, hogy kiemelkedő újítók és alkotók keressenek akár milliókat, ezt nagyon komolyan gondoljuk, sőt köszönetet mondunk nekik. Biztosak vagyunk oenne. hogy ettől nem áll elő a „burzsoá restauráció veszélye". A szocialista ipar és mezőgazdaság sokkal szilárdabb annál, semhogy megrendüljön attól, hogy a személyi tulajdont jobban hasznosítjuk. De akkor sem viccelődünk, amikor azt mondjuk, hogy szellemi vagy fizikai munka nélkül egyetlen fillért se vághasson zsebre senki. Sajnos, még nem fejlődtünk odáig, hogy érvényesíteni lehetne az .aki nem dolgozik. ne is egvék" közmondást. Sajnos, hogy még elég gyakran nem a szép emberi helytállás a követendő példa, hanem az a fajta huncutság és vagánvság. amelynek sikerül kijátszania a társadalom tételes és erkölcsi törvényeit. K

inek mi fáj. azt emlegeti. Amíg tisztes „öregjeink" egv része a kispolgáriság fölébredésétől tart. eközben a vállalkozó szellemű emberek az ösztönzést keveslik. A megvei pártbizottság ilyen jelzéseket Is kapott legutóbb. A mezőgazdasági kistermelők, a háztáji kertekben munkálkodók az alacsony föivásárlási árra és a lassú átvételre panaszkodnak. S bizony jogos az olyan észrevétel, hogy állami, társadalmi funkcióban is lehet ártani a közösség ügyének. Az úgynevezett közéleti tevékenység is privatizálódhat. alárendelődhet szűk körű érdekeknek. Mihelyt valaki kiskirálykcdik. s a pozíciójával járó hatalmat nem a köz szolgalatában használja föl. aktivitása rögtön érdektelenné válik, illetve csak árt a társadalomnak. Fontos. hogy mindig „napra készen" tudjuk, milyen problémák foglalkoztatják a lakosság rétegeit. Fontos, mert csak ezek ismeretében korrigálhatjuk, módosíthatjuk a netán tévesnek bizonyult, vagy ideiét mult intézkedéseket. F. Nagy István Szeged peremkerületének, dennapi lelkes szervező g petöfitelepi l-es népfrontmunka ad célt és értelmet. Abban az időben, amikor ej-edménvei bekapcsolódott lakóhelye hogy nemcsak körzetnek figyelemre méltó bizonyítják, a Belváros népfrontmunkájába. csak lakóterületein lehet csak formálisan működött itt a eredményesen dolgozni. Az körzeti bizottság. Az első m lakók véleménye szerint és legfontosabb teendője a jó közösségi élet és összvolt aktív, új embereket munka biztosítéka — a kebevonni a munka lrányítá- rület népfronttitkárának, sába. A válogatás helyes- Zánthó Istvánnak és elnökéségének bizonyítéka, hogy az nek székelv Imrének lelkes szervező tevékenysége. elmúlt három év eredményeit a városi népfrontbi- A vezetőség személyes pélzottság kiválónak értekelte. damutatása a „titka" anA körzet munkáját nehezi- nak hogy a körzet lakói ti az a sajátossága, hogy tórmikor szívesen vesznek egyetlen üzem. vállalat sem található területén, holott reS7t a kozos ce"k ,meg bizonyos feladatok elvégzé- valositasaban. A kozelmultsenel sokat segítene egy-egy • ban végzett tarsadalmi munEgyházi tanácshozás Budapesten Befejeződött az Egyházak Világtanácsa konferenciája, amelyet június 8-a és 11-e között tartottak Budapesten, a világszervezetnek a szocialista országokban élő egyházi küldöttei részvételével. A találkozón Bulgária, Csehszlovákia, Junyilatkozatát. Miklós Imre államtitlyiségei egyeztették állás- egyházak vezetői helyesléspontjukat, és meghatározták sel vették tudomásul az felkészülésük főbb szem- Egyházak Világtanácsa genpontjait az EVT 1983-ban a fi központjának a Libanon kanadai Vancouverben tar- ellen végrehajtott izraeli agtandó VI. nagygyűlésére. ressziót elítélő A konferencián nagyra értékelték a májusban , , . _ Moszkvában lezajlott világ- kar' az Allaml Egyházügyi vallások békekonferenciájá- Hivatal elnöke eszmecserét goszlávia, Lengyelország, nak eredményeit, amelyek az folytatott dr. Konrád RaiMagyarország, a Német De- egész világon élő vallásokat serrel, az EVT főtitkárhemokratikus Köztársaság, Ro- ösztönzik a béke és az igaz- lyettesével, majd találkozott száz együttes és szólista ve mánia és a Szovjetunió ma- ságosság iránti folytatott az orosz ortodox egyház télkedésén a legjobban szegas rangú egyházi szemé- küzdelem fokozására. Az küldöttségének vezetőivel, I repeltek. A néphadsereg Pénteken Vácott kezdődött a Magyar Néphadsereg kétnapos folklórfesztiválja. A találkozón a néphadseregnek azok az amatőr népi táncosai, hangszeresei és énekesei vesznek részt, akik a fesztivált megelőző több