Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

4 Péntek, 1982. június 11. Lukács György: Curriculum vitae Lukács Györgyről frni ma­cvar kritikusnak körülbelül olyan .mint angol drámaíró­nak Shakespeare-ről, vagy nemet zenésznek Beethoven­ről. Az örök, utolérhetetlen mestert, az ősforrást, tanul­mányainak alfáját és óme­gáját kell méltatnia. ..az" Esztétát — teheti mindezt elfogulatlanul? Lukács György jóval több hivatalosan elismert jelzői­nél: a huszadik század nagy marxista filozófusa, a ma­gyar szellemi tudományok legelső euróDal reprezentán­sa. világhírű elme, s egyben a magyar és nemzetközi for­radalmi mozgalom évtizedei­nek kiváló harcosa. Lukács neve fogalom. Aki ismert, nem maradhat közömbös iránta. Lehet vitatkozni vélt vagy valódi tévedéseiről, le­het feltétel nélküli rajongó­jának, diákjának, tanítvá­nyának lenni. elutasítani éagy magunkba fogadni, „el­hajlónak" vagy éppenséggel er.iesztőnek tekinteni. Csak egy valami lehetetlen: sem­legesnek maradni, ha róla van szó. Barátja, Dérv Tibor beszélt arról 1971-ben. éppen tizen­egy éve. Lukács György te­metésén. mennyire nagy élet is volt az övé. Éppen száz éve született, na^yburzsoa családban, hiszen apja ekkor a Magyar Hitelbank egyik igazgatója. Életének 89 esz­tendeje során Lukács Györggyel majdnem minden megtörtént, ami gondolkodó emberrel századunkban megeshet: volt miniszter és letartóztatott, emigráns es vezető kultúrpolitikus. „vi­tákban" kíméletlenül félre­állított es — kommunista létére — Nyugaton' könyvek tucatjaival „futtatott" tudós­sztár. Eközben végig dolgo­zott. Olyan mélységben és magasságban, hogy szédülés nélkül végig sem pillantha­tunk müveinek sokaságán. Állandóan fejlődésről beszélt­Nem túlzás kimondani: ez személyiségének és életmü­vének kulcsszava. Önmagára éppúgy alkalmazta, mint ve­zéreszméjére. a szocializmus­ra. A szocializmus, mint ra­dikális kritikai reformok ko­ra című írásában olvashato: „A sztálini módszerek eluta­sításának világos volta, amit lassanként kidolgoztam és az utóbbi évtizedekben írá­saimban egyértelműen kife­jezésre juttattam, sohasem tűzte ki célul a szocializmus­tól való elfordulást... »Csak« sok hivatalosnak számító perspektíváját ille­tően, -csupán- hangsúlyozza a szocializmus bizonyos mé­retű megreformálásának szükségességét... Hogy az­tán hány évre vagy évtizedre van szükség ehhez az elvi­gyakorlati reformmunkához, hány akadályt kell még le­győzni. az világtörténelmi szempontból messzemenő kö­vetkezményekkel járhat, a központi kérdés vonatkozá­sában azonban végső soron objektíve nem döntő." E jellegzetesen lukácsi érvelés mögött döntő fontosságú hangsúlyokat érzek: egy for­radalmi tudós egyéniség fi­lozófiai, esztétikai, irodalmi, sőt. szociológiai és politikai tisztánlátásának kristály­darabjait. Az idei könyvhétre a Lu­kács György összes Müvei életműsorozat darabjaként furcsa című könyv jelent meg (és információim sze­rint. elég hamar el is fo­gyott): Curriculum vitae A nagy mesternek eredetileg. Ilyen elmet viselő műve nincs: a kötetet válogató­szerkesztő Ambrus Jánosnak és a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete Lukács-archivumának elve az volt. hogy a lukácsi nagy életet reprezentáló összeállí­tás kerüljön az olvasók ke­zébe. Ugyanakkor — beval­lottan — szélesebb értelem­ben alkalmazták az életrajzi szempontokat: Lukács György gondolkodói, szelle­mi útjának, ennek a ka­nyargós, hosszú évtizedekből felépített, impozáns ország­útnak korszakos jelentőségű darabjai éppúgy megtalálha­tók a könyvben, mint a szo­rosabban vett autobiografi­kus írások. A Curriculum vitae szer­kesztése a legegyszerűbb és legésszerűbb elvet követi: a kronológiát. Egyetlen kivétel a kötet legelején található. Megélt gondolkodás című önéletrajzi vázlat. Lukács György legutolsó műve. ez a hevenyészettségében is pá­ratlanul izgalmas dokumen­tum. (Sajnos, az igazi, a nagy. a teljes önéletírás már nem készülhetett el.) A kötet végső soron, amit lehet, pótol és kiegészít: a legizgalmasabb itt közölt Lukács-írások között meg­említhető az 1956-ban, a Pe­tőfi-kör filozófusvitáján el­hangzott felszólalása, A mar­xista filozófia időszerű prob­lémái, a már említett, először nyelvünkön a jugoszláviai magyar nyelvű folyóiratban, az Üj Symposionban publi­kált A szocializmus, mint la­dikális kritikai reformok ko­ra. továbbá olyan „unikum"­vallomások, mint Lukács emlékei Rajk Lászlóról és Károlyi Mihályról. Az egyes nagy Lukács-kötetekhez (Művészet és társadalom. Magyar irodalom — magyar kultúra. Utam Marxhoz, Esszék a realizmusról. Az esztétikum sajátossága stb.j írott bevezetők, elő- és utó­szók, valamint a naplórészle­tek, a különböző korszakok különböző körülményeihez és követelményeihez „igazí­tott"'. igencsak árulkodó „mi­ni önéletrajzok" és az ónál­ló cikkek — kivétel nélkül egyvalamit példáznak: egy önmagával és a világgal egy­aránt kíméletlen progresszió­harcot folytató óriási elme felmutatását. Akinek igazi jelentősége talán csak ezután lesz mérhető az emberi ha­ladás történetében. Domonkos László Nem lehet őrt állítani Gyermektragédiák Nincs megrázóbb, mint a gyermekhalál — mint egy gyermek értelmetlen, ször­nyű elmúlása. S ha erő­szak, ha torz és iszonyú in­dulat mozdította a gyilkos kezét, még megválaszolha­tatlanabb a kérdés: miért tehette? Miért nem lehe­tett megoltalmazni a pisz­kos indulattól, miért nem lehetett biztonságosabbá ten­ni a hazavezető útját annak a gyermeknek? Gyermek­életet kioltó bűncselekmé­nyekből akadt sajnos né­hány az utóbbi esztendők­ben. hogy most csak a gyer­mekeit meggyilkoló. azóta már méltán megbűnhődött miskolci férfi esetére, vagy a ceglédi, az egész or­szágot megrázó gyermekha­lálra gondoljunk. De bete­ges vágyak, nemi el ferdülé­sek is követelhetnek néha gyermekáldozatot. Jóllehet, nem gyakoriak ezek a bűn­cselekménvek. a közvéle­mény — benne is elsősor­ban a szülők, nevelők — sokszoros felháborodással, és a megelőzés útját kereső el­határozásokkal kíséri a tet­tesek bűnhödéséig vivő út­ját. Legyen szó lakótelepekkel tűzdelt, több tízezres lako­sú városról, vagy nagyköz­ségről: veszélyek Is lesel­kednek a gyermekekre. Or­vosi. pszichológiai megfigye­lések igazol Iák. hogy a mo­dern kor életritmusa, a ki­sebb csoportokban előfor­duló nemi szabadosságok, másutt a lelki folyamatok el ferdülése előidéz olyan magatartást, amely veszedel­met jelent. A korábban a maguk körében mindenkit ismerő lakóközösségek la­zábbakká lettek szinte min­denütt. Emberek — egymás közelében élők — alig, vagy semmit nem tudnak egymásról. Járási orvostól hallottam az egyik alföldi megyében: visszavonhatatla­nul vége annak a korábbi állapotnak, amit az ő kör­orvos apja még természetes jelenségnek tapasztalt: már­mint, hogv egy falu, sőt: akár egy járás területén is­merték egymást nemcsak a közvetlen szomszédok, ha­nem a település egész Lakos­sága. A káro6-kóro6 indula­tok sem maradtak rejtve ezekben az egykor volt kö­zösségekben. Egy Miskolc vagy Kecskemét nagyságú te­lepülés lakosság szempont­jából ma ismeretlen terü­let, bejáratlan föld. A nagy lakótelepeken sokszor az egy emeleten lakók sem tud­nak semmit egymásról. .. » Ojtajta szülői, pedagógus­magatartásokat igényelnek a megrázó bűnesetek. Első­sorban a mainál következe­tesebb családi fegyelem ki­alakítására intenek: példá­ul arra. hogy a gyerekek út­ja az Iskolából, a napközi­ből elsősorban és ellenőriz­hetően az otthonukba vezes­sen. De másként is: az ide­gen, az ismeretlen személy iránti tartózkodó magatar­tás kialakításával, az isko­lai nevelésben pedig az em­berismeret, az utcai visel­kedési szokások kellő for­málásával. Akadnak ezek mellett olyan teendők is, amelyekkel sok helyütt meg­előzhetők a veszélyhelyzetek. A magasházakban a kapuk, a tetőátjárók zárva tartá­sa. a pincék, a tárolók csu­kása, általában a lakótelepi közös helyiségek szemmel tartása, rendszeres ellenőr­zése is elmulaszthatatlan kö­telessége elsősorban a ház­felügyelőnek, a lakóbizottság tagjainak és mindenkinek. Sokáig gyűrűznek ,— mél­tán — egy-egy tragédia hul­lámai beszédtémáink sorá­ban. A megelőző cselekvést fontolgatjuk, az említett elővigyázatossági szabályok­ról ls szó esik a legtöbb he­lyen. Komolyan kell venni ezeket, mert — s ezt min­denki tudja, érti — sohasem lehet minden gyermek mel­lé őrt állítani. Várkonyi Margit Tisztító vízsugár Szovjet vegyészek egy for­gatható üreges rúdból és négy fúvócsőből álló beren­dezést készítettek, amellyel különféle tartályok megtisz­títhatók szerves vagy szer­vetlen lerakódásaiktól. A tisztítóoldat 30 bar nyomás alatt kerül a tartályhoz erő­sített rúdra. A nagy nyo­mással beáramló folyadék hatására a fúvócsövek fo­rogni kezdenek, mégpedig két síkban, s a folyadéksu­garak 15 méteres távolságig lemossák a tartály belső fe­lületét. Egy-egy mosás öt­hét percig tart. Vibrációs ártalmak Már régóta végeznek munka-egészségügyi vizsgá­latokat azzal kapcsolatban, hogy a gépek működésekor jelentkező rezgések vajon az egész szervezetet érik-e, vagy csak egyes részeit. A vibráció biológiai hatását elsősorban fizikai paramé­terei határozzák meg, a döntően meghatározó ténye­ző a hertzekben mért frek­vencia (másodpercenkénti rezgésszám), ami nemcsak a kóreredetet dönti el, ha­nem azt is befolyásolja, hogy elsősorban melyik szervrend­szer károsodik. Egésztest- vagy általános vibrációs ártalomról akkor beszélhetünk, ha a dolgo­zó — álló vagy ülő test­helyzetben — egész testével a rázkódó felületen helyez­kedik el. Az egésztest-vib­rációs ártalmat jelentő mun­kakörök hazánkban még nin­csenek megnyugtató módon megállapítva. Mindenesetre biztosan ismert, hogy ár­talmat szenvedhetnek a trak­torosok és egyéb munka­gépkezelők, a közlekedési eszközön szolgálatot teljesí­tők, hőerőművekben a tur­binagépek, épületelemgyá­rakban a rázóasztalon dol­gozók .valamint mindazok, akik olyan gépek közelé­ben dolgoznak, amelyek az egész padozatot rezgésbe hozzák. A felsoroltak egy része bizonyos mértékű he­lyileg ható vibrációnak is ki van téve felső végtagjain keresztül, a volán vagy egyéb rezgő-rázkódó gépal­katrészek közvetítésével. Az egésztest-vibráció okoz­ta ártalmak klinikai hatá­sának a tisztázása még a jövő feladata. Egyes kuta­tók degeneratív jellegű ge­rincváltozások gyakoribb előfordulását észlelték, má­sok ezt nem tudták meg­erősíteni. Valószínűleg szerv­süllyedések és nőgyógyászati rendellenességek is fellép­hetnek. A traktorosoknál so­kak szerint gyakoribb a fe­kélybetegség, de ehhez a rázkódáson kívül más té­nyezők is hozzájárulhatnak. A vibráció okozta ártalom megelőzésében legkézenfek­vőbbek a műszaki megoldá­sok: a járművek rugózá­sának a javítása, és a gé­pek rezgésmentes padozatú alapozása. Egyéni védőesz­közként a vastag gumitalpú cipő és a párnázott ülés jöhet szóba. r Átköltözött a templom Biljukovo faluból a Voszk­renszkij templom, ez az épí­tészeti műemlék, amelyet a XVII. század végén fából készítettek, áttelepült a Vol­ga meredek partjára, Plesz városába. Az építészeti és művészet­történeti védett területté nyilvánított városnak ez az eiső Jövevénye. A Voszkre­szenszkij templom mind kül­sejében, mind pedig belső elrendezésében arra a X. század elején leégett temp­lomra emlékeztet, amelyet annak idején Iszaak Levi­tán, a híres orosz festő örö­kített meg „Az örök nyuga­lom fölött" című vásznán. A védett övezetben múze­umok és kiállítótermek meg­nyitását tervezik. így példá­ul elhatározták, hogy az Uszpenszkij székesegyházban kiállítják Paleh és Holuj festőművészek lakkminiatűr­jeit, a Preobrazsen3zkij szé­kesegyházban megnyitják a modern színpadi díszítőmű­vészet kiállítását, a Voszk­reszenszkij székesegyházban pedig a szovjet festészet mú­zeumát. AFN—KS kertbarátoknak Á szőlők lombtrágyázása Az alföldi homoki szőlő­termesztésben jelenleg a tápanyaggazdálkodás egyik legnagyobb problémája, hogy a nem megfelelő mennyisé­gű és elosztású csapadék mi­att a kijuttatott műtrágyák oldódása és hasznosulása nem megfelelő. Ezért az al­karomszerű tápanyagvissza­pótlás helyett tervszerű, egész éven át folyamatosan végzett tápanyag-gazdálko­dásra kell áttérni. A tápanyagigény-szükség­lethez igazodó kielégítése mellett figyelembe kell ven­ni a tápelemek felvehetősé­gét és hasznosulását alapve­tően meghatározó tényező­ket: a talaj szerkezete, víz­tároló képessége, biológiai aktivitása stb. A termesztés­technológia egész folyamatá­ban olyan elemeket kell al­kalmazni. amelyek a növény tápanyagfelvételét, valamint a talaj tápanyag-szolgáltató képességét elősegítik, és nem rontják. A bő termés és jó minő­ség alapfeltétele az ép. egész­séges lombozat. A levelek a növényi anyagcsere legaktí­vabb helyei. Itt zajlik le a légzéssel és a fotószintézis­sel kapcsolatos légcsere, itt kötődik meg a fényenergia, itt képződnek a szervetlen anyagokból a szervesek, az energiahordozók. A levelek oárologtatnak is. A bőséges szervesanvag-képződés a sző­lőtermesztés célja. Az a régi felismerés, hogy a lombozatra permetezett anyagok nagyobb része be­kerül a növényi szervezetbe, lehetővé tette, hogy tudato­san olyan anyagokat juttas­sunk a növény levelére, amelyek tápanyagként szol­gálnak. A lombtrágyázás ma már általánosan elterjedt. A levéltrágyázás jól kiegészíti a szőlő tápanyagellátását, serkenti a gyökerek táp­anyagfelvételét; fokozza az enzimatikus folyamatokat, növeli a levelek színanyag­tartalmát. A jó kondíció el­lenállóbbá teszi a növénye­ket az átmeneti aszályos idő­szakban. és a növényvéde­lem is hatásosabb. Beruhá­zást nem igényel, a vegy­szerek költségei is elviselhe­tőek. A lombtrágyázás ered­ményeként általában a ter­més mennyisége 4—10 szá­zalékkal nő és a mu«t cu­kortartalma is magasabb lesz. A lombtrágyázást az in­tenzív növekedési szakasz­ban kezdjük, és a termés­érés kezdetéig kell folytat­ni a szükséges növényvéde­lemmel együtt, ami azt je­lenti, hogy az alkalmazott növényvédő szerek többségé­vel a lombtrágya kijuttat­ható. A gyártó minden eset­ben feltünteti mind a nö­vényvédő szeren, mind a lombtrágyán, hogy a szerek miként keverhetők, fanácsos az oldatokat frissen készíte­ni és azonnal felhasználni. A permetezést a reggeli vagy az esti órákban célszerű vé­gezni. A lombtrágyázáshoz szá­mos készítmény kapható. Ezek összetételükben igye­keznek közelíteni az egyes növényfajok átlagos táp­anyagigényét, például a sző­lő és a burgonya permettra­zásásához viszonylag több káliumot tartalmazó szert ajánlanak. A forgalomban levő anyagok nagyobb része többféle tápanyagot — köz­tük mikroelemeket is — tar­talmaz. Az eredményes ke­zelés érdekében tartsuk be a keverhetőség szabályait! Ne lépjük túl az előírt tömény­séget sem! A sokféle készítmény kö­zül néhányról röviden. A Wuxal makro- és mikro­tápanyagokat és egyéb ki­egészítő anyagokat tartal­maz; 0.2—0,5 százalékos tö­ménységben használható. Csak lúgos készítményekkel, például bordói lével nem keverhető. A Peretrix mak­ro- és mikrotápanyagokat tartalmaz. Rézoxidkloriddal nem keverhető; 0.2—0,5 szá­zalékos töménységben hasz­nálható. A VoUdünger szin­tén makro- és mikroeleme­ket tartalmaz, 0,2—0,3 szá­zalékos töménységben alkal­mazható. Az Agromax alap­készítmény 0.1—0,2 szazaié­kos töménységben javasol­ható. Ennek a családnak több olyan tagja van, amely speciális felhasználás céljára egy-egy nyomelemet tartal­maz. A Titavit titán tartal­mú lombtrágya: 0.1—ötszá­zalékos töménységben hasz­nálható, növeli a szőlő cu­kortartalmát. Á virághagymákról A kert kora tavaszi virágai közül a tulipán, a jácint és a nárcisz felszedését meg le­het kezdeni. Ahhoz, 'hogy a következő években is meg­felelő díszítőértékű növé­nyeket tudjunk nevelni, nagy gondot kell fordítani a felszedett hagymagumók táro­lására és hőkezelésére. Ah­hoz. hogy ezt pontosabban megértsük, szeretnék rövid tájékoztatást adni a növé­nyek élettanáról. A tulipán felszedésekor a hagymákat vizsgálva megál­lapíthatjuk. hogy csak a lomblevelek kezdeményei ta­lálhatók meg. A többi vi­rágképlet a raktározás fo­lyamán — az aktív biológiai nyugalmi stádiumban — alakul ki, ezért a felszedés után a hagymákat a beszá­rítás idején és a tisztítás után 20 Celsius-fok hőmér­sékleten raktározzuk mind­addig. amíg az úgynevezett második porzókör ki nem alakul. Ehhez általában hat hétre van szükség. Ezt kö­vetően egy-két hétre 17 Cel­sius-fokra csökkentsük le a hőmérsékletet. Amennyiben hajtatni kívánjuk a követ­kező évben a tulipánt egy­két hétig 9 fokos hőmérsék­letű tárolóba kell vinni, majd ezt követően a ki ülte­tésig 17 fokon tartjuk a hagymát. A szabadföldi ter­mesztéshez a 20—23 Ceicius­fok hőmérséklet felel meg. Ezen hőmérsékleti értékek mellett lassúbbak a fejlődé­si fázisok, de biztosan vég­bemennek. A konzekvens hőkezelés gyorsítja a fejlő­dési folyamatokat, a változó hőmérséklet viszont nagy károkat okozhat a virág mi­nőségében. A hőkezelési sza­kaszt követően ki ültetésig 17 Celsius-fokon kell tárolni u hagymát. A jácinthagymán belül — ellentétben a tulipánnal — folyamatosan új pikkelyle­velek keletkeznek. A régi hagyma nem pusztul el évenként, hanem fol"a*ra­tosan tovább növekvők, "á­rom éven túl a h " v át fenntartani nem mert fertőződik v értéktelen hagyir.á o- \ viráefejlődési stádium a fel­szedést követően kezdődik és szeptember elejéig tart. A szabadföldi termesztéshez a szaporítóanyagot végig 22— 25 Celsius-fokon kell tárolni. A nárcisz szedését a leve­lek sárgulásakor kezdjük, de gyorsan fejezzük be, meri rövid időn belül viss/agyö­keresedik. Szedés után a hagymákat árnyékos helyen szárítjuk és 16—20 Celsius­fok hőmérsékletű helyiség­ben tároljuk a kiültetésig. Dr. Tóth Mihány megyei főkertész

Next

/
Thumbnails
Contents