Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

2 Szerda. 1982. június i». 2 Budapesten megkezdte munkáját a KGST XXXVI. ülésszaka A gazdasági integráció a fejlődés fontos fényezője Marjai József a végrehajtó bizottság beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítésben rámutatott, hogy a KGSTtagállamok a nehezebbé és bonyolultabbá vált külső és belső feltételek közepette alapjában véve teljesitétték az ötéves terv első esztendejének feladatait. Az 10Ö1ben elért közel 2 százalékos növekedés — az általános világhelyzet tükrében — nem lebecsülendő gazdasági teljesítmény. A szocialista gazdasági Integráció országaink gazdasági fejlődésének fontos stabilizáló tényezője. Az egymás közötti kereskedelem • éves mértéke meghaladja a 120 milliárd rubelt. A KGST-tagállamok aláírták az 1981—1088. évi kereskedelmi megállapodásokat Az előttünk álló időszakban a vállait kötelezettségek maradéktalan teljesítése, a kölcsönösen előnyös bővítés lehetőségeinek feltárása és megvalósítása a mai viszonyok között különleges Jelentőségű feladat. Szólt a KGST-tagállamok és a fejlődő országok külkereskedelméről, amelynek értéke 1981-ben 21 százalékkal növekedett és az érdekolt KGST-tagállamok 92 fejlődő országnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget. Elmondta, hogy országaink az erősödő diszkriminációs Intézkedésekkel síemben továbbra is a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekednék a fejlett tőkés országokkal, amelyekkel az elmúlt évben 8 százalékkal bővült külkereskedelmi forgalmunk. Kifejtette, hogy az 1981. évi népgazdasági tervek megvalósítására hatottak a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagproblémák megoldásának bonyolult körülményei. az energiahordozók és számos nyersanyag kitermelési és beszerzési költségeinek emelkedése. Ez szükségessé teszi, hogy erősítsük a KGST-tagállamok közötti fűtőanyag-energetikai együttműködést országaink ésszerű szükségleteinek teljesebb kielégítése céljából. Rámutatott: tagállamaink tanSidalmi-gazdasági fejlődésének jcien szakaszában kitűzött feladatok megvalósításához elengedhetetlen a szocialista gazdasági integráció erősítése, az együttműködés eredményesebbé tétele. Végül arról szólt, hogy a végrehajtó bizottság folyamatosan és céltudatosan arra törekedett és intézkedéseket tett, hogy saját, valamint a KGST szervei és intézményei munkáját gyakorlatlasabbá, érdemibbé, ésszerűbbé tegye, a felesleges bürokráciát és formalitásokat csökkentse. A kétségtelen előrehaladás mellett az eredmények még szerények és a munkát következetesen folytatni kell — mondotta Marjai József. kapacitások létrehozásával vagy fejlesztésével függenek össze. Ez lehetővé teszi, hogy megállapodjunk olyan intézkedésekben, amelyek az egyes országok szükségleteinek teljesebb kielégítését szolgálják különböző berendezésekből. anyagokból és nyersanyagokból, s következésképpen megállapodhatunk olyan intézkedésekben is, amelyek a kölcsönös kereskedelem növelését célozzák. Az adott körülmények között elsőrendű fontosságú, hogy koncentráljuk az erőket a tudományos-műszaki haladás fő irányaira, hogy erősítsük az energia-, anyagés munkaerő-takarékos technológiák tudományos-műszaki alapjait, és hogy az automatizálásban és gépesítésben széles körben alkalmazzuk az elektronika legújabb vívmányait. Ehhez a munkához jó indulást jelent a mikroprocesszoros technika fejlesztésére előterjesztett együttműködési program, valamint a mikroprocesszoros technika, az Ipari robotok és a mikroelektronika fejlesztésére vonatkozó, aláírásra előkészített egyezmények. A szovjet fél pozitívan értékeli azt a munkát, amelyet a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottsága a program tervezetének előkészítésében végzett, és kész aláírni az előterjesztett egyezményeket. A korszerű technika és technológia meghonosításával a legszorosabban összefügg a fűtőanyag- és nyersanyagprobléma megoldása. Sok KGTS-orszég hatékony intézkedéseket foganatosít a fűtőanyag-, a nyersanyag- és az energiatakarékosság érdekében. Ismeretes, hogy az NDK-nak és Magyarországnak az utóbbi években az energiafelhasználás csökkentése mellett sikerült növelnie a termelést. Számottevő műszaki eredmények születtek ezen a területen más országokban, így a Szovjetunióban is. A felhalmozott tapasztalatok azonban még nem váltak közkinccsé. A KGST anyagi-műszaki együttműködési bizottságának, az ágazati bizottságoknak komolyan kell foglalkozniuk az egyes országok legjobb tapasztalatainak tanulmányozásával. az azok felhasználását célzó gyakorlati javaslatok kidolgozásával — mondotta a szovjet miniszterelnök. Végezetül Nyikolaj Tyihonov a KGST-örszágok és a fejlődő országok közötti együttműködés bővítésének lehetőségeiről szólt, majd a következőkkel fejezte be felszólalását: — Nagy és bonyolult feladatok állnak a szocialista gazdaság előtt. Végrehajtásukat előmozdítják majd azok a döntések, amelyeket a jelenlegi ülésszak elfogad. A közösség országai egységének és összeíorrottsúgának erősítése, a szocialista integráció fejlesztése további sikerekhez vezető biztos utat nyit meg a népeink javát, a világbékét és a világméretű haladást szolgáló gazdasági építőmunkában. Lázár György fölszólalása Gyártásszakosítás, tervkoordináció> fejlesztés Aleksztj Antonov szóbeli kiegészítésének leglényegesebb megállapítása, hogy az 1981—1990 évi sokoldalú nemzetközi gyártásszakoskásáról és kölcsönös szállításáról 1979-ben aláírt sokoldalú egyezmény alapvetően megvalósul. A KGSTországokban eddig szovjet műszaki segítséggel 4470 megawatt atofnerőművl teljesítméftjitt helyezték üzembe. Tervezés és építés Stádiumában ' van további 13 ezer megawatt teljesítmény. Jóllehet, az eredeti elképzelésekhez képest az építkezések bizonyos elhúzódásával kell számolni, országainkban azonban általában létrehozták az előirányzott gyártó kapacitásokat. Biztosított a szükséges dokumentáció és a gyártás többi feltétele is. A létrehozott gyártókapacitások lehetővé teszik a széles körű atomerőmű-építési program megvalósítását. A kölcsönös szállítások zömükben az ütemterveknek megfelelően valósulnak meg. Nyikolaj Bajbakov az 1980—1990. évi tervkoordinációs program fő sajátosságaként említette — szóbeli kiegészítésében —, hogy az kiterjed országaink gazdaságpolitikája egészének egyeztetésére. Ez a széles körű egyeztetés egyebek kö zött elősggíti a nem^jk^zi munkamegosztás ' koncepciójának közös kidolgŐiÜSsát. a'z intenzív fe/lesztésle történő' átálláshoz és a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtését. A program kijelöli az anyagi termelés területén a koordináció fő Irányait, s szorgalmazza, hogy tárják föl a kölcsönös áruforgalom növelésének lehetőségeit, biztosítsák struktúrájának fejlesztését. tegyenek hatékony Intézkedéseket a kölcsönös kereskedelem és az elszámolások teljesebb kiegyensúlyozására. Gurij Marcsuk szóbeli kiegészítésében emlékeztetett a KGST XXXV. ülésszakén hozott határozatra, amely a mikroprocesszor-technika fejlesztésére és széles körű népgazdasági alkalmazására sokoldalú együttműködési program kidolgozását irányozta elő. A program tervezetét a KGST tudományosműszaki együttműködési bi..jsottságu keretében Jii dolgoz "ták és egyeztették, a KGST vb 103. Ül'ése a tervezetet megvitattá és jóváhagyta, hogy azt a mostani ülésszak elé terjesszék. Á program kidolgozását a szocialista országok viszonylagos elmaradása, s a tőkés országok által e téren alkalmazott embargó tette szükségessé. A program megvalósításától a KGST-országokban a mik, roprocesszörok és a mikroprocesszoros eszközök, programok, stb. iránti igények jobb kielégítése, a műszaki színvonal javulása, a termékek jobb versenyképessége és az árak kedvező alakulása várható. Nyikolaj Tyihonov beszéde A napirendi pontok előadóinak szóbeli kiegészítése után a küldöttségek vezetői szólaltak fel. Elsőként Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke emelkedett szólásra. Elöljáróban hangsúlyozta: a testvéri országok a gazdasági fejlődés feltételeinek bonyolultabbá válása ellenére, a szocialista gazdaság előnyeire támaszkodva és kiaknázva a kölcsönös együttműködés nyújtotta lehetőségeket, alapjában véve teljesítették az Ötéves terv első évének előirányzatait. A szovjet delegáció egyetért az egyes országokban végbement gazdasági fejlődés és a kölcsönös együttműködés eredményeinek azzal az értékelésével, amely a végrehajtó bizottság beszámolójában szerepel. Ez az értékelés tükrözi n Szovjetunió gazdaságának helyzetét is. A továbbiakban Így folytatta felszólalását: — Együttműködésünk rendkívüli fontosságát szemléltetően bizonyítja, hogy n közösség országai a szocialista piacról elégítik ki importszükségleteik zömét a legfontosabb fűtőanyagokból, nyersanyagokból, génekből éj gépi berendezésekből. Az elmúlt évben nőtt és mgidnem 35 százalékot tett Itt a kölcsönös árucsere rés'nránya a KOHT-tagállnmok külkereskedelmi áruforgalmában. Különösen fontos ez most, amikor az imperializmus nyíltan támadásba lendült a szocializmus erói ellen, igyekezvén aláaknázni gazdasági hatalmát. Az Egyesült Államokban és számos NATOországban a militarista pszichózis szítását olyan próbálkozások kísérik, hogy erővel gazdasági nyomást fejtsenek ki a szocialista országokra. Számításuk világos : úgy gondolják, hogy aláaknázhatják népgazdaságunkat, szétzilálhatják a szocialista országok gazdasági életét, végeredményben megbonthatják egységüket és politikai engedményeket csikarhatnak ki. Helyénvaló emlékeztetni arra, hogy már nemegyszer megterveztek ilyen hadjáratokat a szocializmus ellen, és azok mindig kudarccal végződtek. A Szovjetunió és a testvéri országok elégséges gazdasági erővel rendelkeznek ahhoz, hogy együttesen helyt álljanak az imperialista erők próbálkozásaival szemben. A Szovjetunió, akárcsak a közösség más országai, kész bővíteni egyenjogúságon alapuló gazdasági kapcsolatait n nyueattal. Amikor azonban meghatározzuk külgazdasági politikánkat, természetszerűleg figyelembe kell vennünk, hogy az Egyesült Államok és azok az országok, amelyek az. amerikai kormányzattal egy gyékényen árulnak, a ml számunkra megbízhatatlan kereskedelmi partnerekké válhatnak. — Természetesen a közösséghez tartozó országok szorosabb gazdasági összefogásának szükséglete nemcsak külső Okokra vezethető viszsza — mondotta a továbbiakban Nyikolaj Tyihonov. — Elsősorban annak szükségességéből fakad, hogy meg kell gyorsítani a népgazdaság áttérését az intenzív fejlődés útjára. Ehhez alaposan át kell alakítani a társadalmi termelés szerkezetét, élenjáró tudományos-műszaki alapon, tekintetbe véve. hogy országaink gazdaságai hogyan tudják egymást kiegészíteni, Közösen kell kidolgozni stratégiai döntéseket, megválasztani a termelésszakosítás hatékony irányait, ésszerűen összefogni a tudományos-műszaki potenciált. A közösség gazdasági mechanizmusát is tovább kell tökéletesíteni. Különleges jelentőséget tulajdonítunk a sokoldalú térvkoordinéciónak. Ennek meg kell határoznia az együttműködés fő i rányalt a következő tervidőszakra és elő kell segítenie az egész közösségünk számára közfis feladatok megoldását. Szükségképpen a tervkoordlnálésnak döntő láncszeme lesz, bosv egyeztessük azokat a kérdéseket, amelyek országainkban, a kölcsönös érdeklődésre számottartó területeken a Lázár György, a Minisztertanács elnöke felszólalásában elöljáróban hangsúlyozta: — Figyelmet érdemlő eredménynek könyvelhetjük el, hogy országaink gazdasága a nehezebbé vált külső és belső feltételek között is összességében és alapjában véve az előirányzott terveknek megfelelően fejlődött, megtartotta, sőt növelte a világgazdaságban elfoglal; részarányát. Ez is arról tanúskodik, hogy fl tőkés államok egyes diszkriminatív intézkedései, a nemzetköz gazdasági ' kfiTKaólatok' fejiőaéSének normális menetéi: károsító lépések előrehaladásunkat nem állíthatják meg. mert közösségünk hatalmas potenciállal Rendelkezik. Amikor mérleget készítünk — folytatta Lázár György —. megelégedéssel mondhatjuk, nagy munkát végeztünk. De egyetértve a már elhangzott megiegyzésekkei. magam is úgy vélem. az utóbbi évek fejleménye!. s a mai helyzet fontos tanulságokkal szolgálnak számunkra. Megerősítik annak a felismerésnek a helyességét, hogv még szorosabbra kell zárni sorainkat, hogv a gazdasági integráció elmélyítésével meg kell gyorsítanunk az intenzív fejlődési szakaszra való áttérést s az ehhez szükséges — tudományos-műszaki, közgazdasági.- szervezeti — feltételek komplex rendszerének- kiépítését. Ezt követően a magyar népgazdaság fejlesztésének feladatairól szólt. Gyakorlati munkánk alapja — mondotta — pártünk XII. kongresszusának határozata. Erre az ötéves tervidőszakra szerenv növekedést irányoztunk elő Fő feladatul azt tűztük kl. hogy helyreállítsuk a világgazdaság számunkra hátrányos változásai következtében megbomlott külgazdasági egyensúlyt, s eközben megőrizzük elért vívmányainkat A növekedési ütem jelentős mérséklése és a nemzeti jövedelem felhasználásánál- radikális átrendezése ezekben az években elkerülhetetlen és szükségszerű. A téSKÓ megoldást azonban nem ebben, hanem az Intenzív fejlődéire való áttérés meggyorsításában, a termelés korszerűsítésében, jövedelmezőségének és exportképességének megjavításában. ezzel együtt a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk — elsőset-a n a szocialista országokkal folvtatott együttműködésünk — elmélyítésében lllliuk A gazdaság Intenziflkálásának folyamatát elindítottuk. tudiuk azonban, hogy ar, út. amit végig kell lóiTufik. hosszú és nehéz, de népünknek pártunk politikájábr vetett bizalma, szocialista gazdaságunk szilárd alapja biztosítékot jelentenek a lila és a jövő nehezebb feladatainak megoldásához is. Helyzetünket gondjainkat, a megoldásra váró feladatokat népünk ismert, azokat nemcsak megérti, de nagy felelősségérzettel, szocialista nemzeti egységbe tömörülve részt vállal azok megoldásában, — A KGST végrehajtó bizottság jelentése — folytatta — helyes és figyelmet érdemlő elemzést ad a legutóbbi ülésszak óta végzett munkáról. Szívesen csatlakozom azokhoz a megállapításokhoz. amelyek méltatják együttműködésünk hozzájárulását országaink gazdasági fejlődéséhez. ugyanakkor helyeslem a kritikai megjegyzéseket ls. Különösen fontosnak tartom azt, a figyelemfelhívást, amely kiemeli. hogy az aktuális tennivalók között első helyen az értényben levő megállapodások következetes végrehajtása. az áruforgalom és a kooperációs kapcsolatok kölcsönös és folyamatos bővítése áll A jelenlegi helyzettel nem lehetünk megelégedve. A két- é« sokoldalú kötelezettségek teljesítésében az elfogadhatónál gyakrabban következik be zavart okozó fennakadás. Közös érdekünk, hogy intézkedéseket, tegyünk a szerződének betartása és a szállítási fegyelem megjavítása céljából. Ehhez kapcsolódva szólt arról Lázár György, hogv a Magyarországon felhasznált villamos energia közel 25 százalékát a szocialista országokból importáljuk, s ezért számunkra különösen fontos a KGST-tagállamok egyesített energiarendszerének zavartalan működése. Beszédét a következőkkel folytatta: — Aligha lehet kétséges, hogy a KGST-tagállamok Iparának, sőt szélesebb érte. lemben számos más ágazatának hatékonyságát nagyban befolyásolja az elektronikai ipar. a robottechnika fejlesztése, a mikroprocesszorom gyártása és alkalmazása. A/, ülésszak alkalmával aláírásra kerülő sokoldalú általános egyezmények megfelelő kei-eteket biztosítanak ahhoz hogv országaink e rtrökívül fontos ágazatokban a kutatási. fejlesztési feiadatok megoldása, a termelési tapasztalatok kölcsönös átadása és hasznosítása terén eredményesen működjenek együtt. Hasonlókéopen megelégedéssel szólhatok arról hogy a lövő szempontjából ugyancsak meghatározó fe'entőséső atomenergetikai gépgyártásban mtir kialakult Illetve kialakuló munkamegosztás. ioaróga'ok fűié? soréban úi ösztönzést és lendületet ad á különleges igényeket, kielégítő technika' színvonal elérésére. Az eiső olyan atomerőmű, amelynek megvalósításában tö'cb ország tervszerű együttműködésére van szükség, éppen hazánkban épül, ezért mi különösen érdekeltek vagyunk a kormányközi megállapodások fegyelmezett végrehajtásában. Az 1986—1990. évi tervkoordináció programjáró] szólva a Minisztertanács elnöke hangsúlyozta: egyetértve Tyihonov elvtárs felszólalásával, a magunk részéről is nagy Jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a két- és sokoldalú együttműködésben a gazdasági hatékonyság növelésével és a termeiéi iritei zlllkátósával <" öasoTOgSft feladatok kerüljenek előtérbe. A továbbiakban Lázár György röviden utalt az együttműködés feltételrendszerének javításéval kapcsolalos teendőkre. Ma — mondortE —. amikor a gazdasági integrációt is elsősorban az ir.tenzív fejlődés kibontakoztatásának szolgálatába kell állítani, minden korábbinál nagyobb szükség van rá. hogy a KGST közgazda, súgj rendszere aktívabban támogassa a termelést, tudományos-műszaki együttműködésben kitűzött feladatok megvalósítását, erősítse az együttműködés kiszélesítésében való érdekeltséget és több garanciát nyújtson a kötelezettségek kölcsönös és tervszerű teljesítésére. Hasonlóképpen nagv fontosságot tulajdonítunk annak. hogy kezdeménvezőek legyünk a KGST-n kívüli országokkal folytatott egyenjogú és a kölcsönös előnyökre alapozott gazdasági együttműködés bővítésének elősegítésében. Indokoltnak tartjuk, hogv a KGST tagállamai kiemelt figyelmet foröfisának a fejlődő országokka' való kapcsolatok szélesítésére. ÜSV véljük, a különböző társadalmi berendezkedésű országokkal. Ideértve a fellett. tőkés országokkal fennálló a kölcsönös érdekekre éi az egyenjogúságra alapozol i gazdasági kapcsolatok f"'lesztésének szoranlmazásavei nem csunán gazdasági. hanem politikai érdeke, krt is Szolgálunk, mert ezek részei azoknak az erőfeszítteeknek. amelyeket országiunk nz enyhülési folyamathoz való visszatérés érdé. keher, lesznek. Végezetül szeretném blztositem Önöket, hogv ami minket illet, pártunk határozatainak. népünk akaratának és legsajátabb nemzeti érdekeinknek megfelelően — a lövőben is mindent megteR'Onk hogv aktív részvételünkkel hozzájáruljunk a szocialista "nZdasági integráoi1 teljesebb . kibontakoztató rá hoz közös ügvílnk szolgálatúhoz — felezte be felszólalását Lázár György.