Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

3 Kedd, "1982. június 8. II W, wr' I r nufösaeny Hamarosan kezdődik a hű­tőipari főszezon. Már most folyamatosan érkezik a cse­resznye, az eper, s nemsoká­ra befutnak az első zöld­borsószállítmányok is. A hű­tőipar azonban nemcsak a gyümölcsök és zöldfélék tartósításával foglalkozik, ^^IHB hanem mind több hűsféle • kesfehérvárott. A négynapos szakembere Nemzetközi bronzkonferencia A római kori bronzmű- gé&zeti eredményekről a vességgel foglalkozó nemzet- bronzműves technika tanul­közi tudományos konferen- mányozásának tapasztalatai­cia kezdődött vasárnap Szé- ról tizenöt ország hatvan cserél véle­fd dolgozását is vállalják. | tanácskozáson a legújabb ré- ményt. temzík Szegeden - Szegedről Az Állami Ifjúsági Bizott- nulmányozzuk, milyen egy ság vendégeként hazánkban szocialista országban a vá­tartózkodó angol építészek Szegedre is ellátogattak. Egy képeskönyvben tetszett meg városunk és most há­rostervezés. Az önök orszá­ga kíváncsiságunkhoz, a ta­nulmányúthoz kitűnő lehe­tőséget biztosított. A mi fő­rom napot töltöttek itt. Meg- iSKolánk speciálisan város­ragadtuk ezt az alkalmat, hogy megkérdezzük, milyen­nek látják a mai építészetet, s milyen élményeket szerez­tek a Tisza-partján? A ti­zennégy oktató, illetve hall­gató egyébként Londontól 100 mérföldre egy kisváros, Glaucester építészeti főisko­láján tanít és tanul. Először jártak Magyarországon. Steve Macgilp tanárral (ha­zai oktatásunkban docensnek megfelelő címmel rendelke­zik) Újszegeden, á megyei tanács oktatási központjá­ban találkoztunk. Az új épü­letek iránt érdeklődve Nó­vák István, az intézmény tervezője kalauzolta. Az an­gol vendég egyszuszra el­mondta mi tetszik, és nem udvariaskodott sem az „ide­genvezetővel", sem az új­ságíróval. — Azért jöttünk Magyar­országra, hogy részletesen ta­tervezőket képez. A világ minden tájáról jönnek hoz­zánk diákok, mind Dél-Ame­rikából, mind Afrikából, vagy az arab országokból. Több hallgató jelentkezett erre a tanulmányútra a fej­lődő országokból is. Azt hi­szem. ők is sok hasznos ta­pasztalatot szerezhetnek, hi­az új lakótelepek elsősorban azért, mert túlságosan zsú­foltak. — És milyennek látja Sze­gedet? — Rendkívül elegáns a Belváros. Impozáns a város­központ, tetszettek a széles sugárutak. De ismét a lakó­telepet kritizálom, ahonnan hiányoznak a szabadidő­központok. És még egy meg­jegyzés: élesen különválik a modern és a régi építészet. Gratulálok magyar kollégá­imnak a tömegközlekedés szen Magyarországon a tele- megtervezéséért, amit na­pülések nagy része ipari és agrár jellegű, és így kivá­laszthatják az országuknak megfelelő építési tudnivaló­kat. — önre milyen hatást tett Magyarország? — Először az tűnt fel, mi­lyen rendezett a vidék. Ügy látom, nagyon fejlett a me­zőgazdaság. Aztán megra­gadtak a modern épületek, hogy mennyire a funkciona­hsta tervezés szabályai sze­rint készültek. De megmon­dom őszintén, nem tetszettek Ez Országos Snyag­és Mivaíal közleménye Egyes központi fogyasztóiár-intézkedésekről Az éves népgazdasági terv előirányzataival összhangban 1982. június 7-től emelke­dik a motorbenzin és a motorolajok, valamint a sör ára. A kutaknál kiszolgált mo­torbenzin ára fajtától füg­getlenül, egységesen, lite­renként 2 forinttal, átlago­san 14,5 százalékkal emel­kedett. A motorolajok fo­gva,sztói árának átlagos nö­vekedése 15 százalék. Ezen belül, a kétütemű motorok­hoz használt Arol—2 T mo­torolaj ára 25 százalékkal, a szuperolaj ára 10 százalék­kal, a multiszuperolajé 20 százalékkal nő. A sör átlagára 19,2 szá­zalékkal emelkedik, a pa­lackos söröké általában az átlagnak megfelelően, a ki­mért söré az átlagot meg­haladóan. Például, a féllite­res palackos Kinizsi bolti, illetve negyedosztályú ven­déglátóipari ára 8 forint helyett 9.50 forint, egy po­hár kimért világos söré 3 forint helyett 3,80 forint, a korsóé 5 forint helyett 6,30 forint. Megszíiiii a lépjáríMveli kötelező felelösségbiziesilási díja Változik a dieselüzemű gépjárművek adója A Minisztertanács ren­delkezése szerint i982. júli­us 1-től mentesülnek a gép­járműveket üzemben tartó magánszemélyek a kötelező felelősségbiztosítási díj fize­tése alól. A kötelező felelős­ségbiztosítás rendszere to­vábbra is fennmarad sőt, a biztosítottak köre bővül: a jövőben kiterjed a segédmo­toros kerékpárokra is. A gépjárművel, illetve a se­gédmotoros kerékpárral oko­zott károkat az Állami Biz­tosító közvetlenül megtéríti a károsultaknak. A gépjármű-tulajdonosok­nak az 1982. I. félévi dí­jat az eddigi módon kell be­fizetniük, legkésőbb 1982. június 30-ig. Azoknak az üzemben tartóknak, akik az 1982. évi díjat már teljes egészében kiegyenlítették, a második félévi díjat az Ál­lami Biztosító fiókjai és a takarékszövetkezetek a befi­zetési csekk és a díjigazoló lap bemutatása ellenében 1982. július 15-töl vissza­fizetik. Az OTP az átutalási betétszámlákról az 1982. má­sodik félévi díjat már nem utalja át a biztosítónak. A pénzügyminiszter ren­delete alapján július 1-től módosulnak a dieselüzemű gépjárművek adótételei. A dieselüzemű személygépko­csik adója átlagosan 22 szá­zalékkal nő, a haszongép­járműveké (tehergépkocsi, autóbusz, vontató) pedig en­nél nagyobb mértékben. A mezőgazdasági célú, kisebb teljesítményű erő- és mun­kagépek adója kisebb mér­tékben, illetve egyáltalán nem emelkedik. Az 1982 második felére esedékes gépjárműadó meg­állapítása céljából a diesel­üzemű haszonjárművekkel rendelkező magánszemélyek­nek július 30-ig kell felke­resniük a lakóhelyük sze­rint illetékes elsőfokú ta­nácsi adóhatóságot. (MTI) gyon jónak tartok. Világmé­retű jelenség, hogy a modern városok a sok autópálya, út miatt a sivataghoz kezdenek hasonlítani. Inkább azon a véleményen vagyok, a nagy­arányú autópályaépítés he­lyett jó tömegközlekedést kell kialakítani és így han­gulatosabbak lesznek a tele­pülések. Apropó, hangulat. Tanára megjegyzésénél kapcsolódott a beszélgetésbe Stephen Goode harmadéves hallgató, aki Újszeged sorházait di­csérte. — Gloucester mellett 30 mérföldes körzetben egy kí­sérleti területen városias és falusi jellegű települések fo­lyamatos építését tanulmá­nyozhatjuk mi, diákok. Az angol építészetben 1970 óta kifejezet len tiltják, hogy magas házakat húzzanak fel. Az ok egyszerű, az emberek nem szeretnek magas épü­letben lakni. Ezért napja­inkban a háromszintes há­zak a legkultiváltabbak. Az üjszegedi sorházak azért is tetszenek, mert kifejezik a modern ember pszichológiai igényét. Családias, kis kö­zösségben szeretnek élni. Egyébként mi a főiskolán komoly pszichológiai kép­zésben is részesülüiík. hiszen az építészet nem választható el a lélektantól. — Ne haragudjon, hogy közbevágok, de az angol épí­tészet termékenyítő hatása nemcsak Európában, hanem az utóbbi években nálunk is egyre erőteljesebb. Tervező­ink sok jó ötletet átvettek, igy például a sorházak di­vatja angol mintára terjed. Oldalakat írhatnék a mo­dern irányzatokról, arról a vitáról, beszélgetésről, ami a késő éjszakába is belenyúlt. Steve Macgilp és Stephen Goode véleménye megegye­zik a városlakók igényével: olyan településeket, lakáso­kat kell építeni, ahol az em­berek bensőségesen érzik magukat. Hogy a gyakorlat­ban, mint sikerül, az napja­ink nagy kérdése is. H. M. Amit könyvekre költünk — imponáló. A most zá­rult 53. ünnepi könyvhétre 112 mű jelent meg, 3,2 mil­lió példányban. A könyvtá­rak 206 ezer kötetet igé­nyeltek, több mint tízmil­lió forint értékben, a többi n könyvesboltokban, üzemi és vállalati könyvterjesz­tőknél, az állandó és ideig­lenes pavilonokban, könyv­sátrakban talált gazdára. A kiadványok döntő többsége találkozott a vásárlók ér­deklődésével. sőt jó néhány könyvheti kiadvány már a7. első napok után hiány­listára került. Az idén a forgalom — annak ellené­re hogy a könyvek átlag­ára alacsonyabb volt az előző éveknél — mintegy 10 százalékkal haladta meg a tavalyit. Szegeden még folynak az elszámolások, de az első jelzések szerint minden remény megvan arra. hogv a tavalyi két és fél millió forintos forgalmat túlszár­nyalják. Különösen jelen­tős volt a tizenhat ideigle­nes könyvsátor bevétele. Az. első napon percek alatt elfogyott Gyurkó László Arcképvázlat történelmi háttérrel című könyve, a könyvhét másnapján már hiába keresték Berkesi András Barátok. Esterházy Péter Ki szavatol lady biz­tonságáért?, Lakatos Meny­hért Akik élni akartak. Moldova György Égi sze­kér. Körmendi János Leve­lek az urológiáról és Sütő András Gyermekkorom tü­körcserepei című munká­ját. Ugyancsak napok alatt gazdára találtak a Szép versek, kivétel a féláras könyvheti antológiák. El­sősorban az egyetemisták között volt nagy sikere Po­megáts Béla Az ú.iabb ma­gyar irodalom 1945—1981 című monográfiájának. Sel­lei Sarolta—Panyik István Shakespeare Angliája című összeállításának és a József Attila Párizsban című könyvnek. Az érdeklődők drágállták a művészeti ki­adványokat. nem véletle­nül. hisz Passuth Krisztina Moholy-Nagy László mo­nográfiája 230, Ferenczy Béni rajzainak gyűjtemé­nye 135, Vasarely Bartók­albuma 190 forintba került. A könyvhét sikere bizo­nyítja. hogy az emberek változatlanul szeretik és igénylik a szép és jó köny­vet ... Az idei kínálat, úgy tűnik, közelebb került a közönséghez, jobban épített az olvasói igények diffe­rerciáltságára. viszont még mindig tetten érhető a ré­gi betegség: a kiadók nem merik föl egy-egy könyv példányszámának megha­tározásakor a várható ke­resletet. Ebből következő­en néhány kiadyány szinte ki sem kerül a polcokra, másokat pedig maid egy­két év múlva féláron kell kiárusítani. Fizetésnapokon ugrásszerűen emelkedett a vásárlási kedv. bizonyít­ván. az emberek nem saj­nálják a pénzt a könyvtől. Bár csak hihetnénk, hogv ezek az imponáló számok az olvasás statisztikai ada­tokkal ki nem fejezhető gyönyörűségében kamatoz­nak. Amit írókra költünk, ke­vésbé imponáló. Az szinte már természetes, hogy az ünnepi könyvhét azon túl, hogy a könyv ünnepe, egy­úttal író és olvasó találko­zási lehetősége is. A sze­mélyes ismeretség, a spon­tán beszélgetés élménye, egy-egy dedikáció emléke olyan olvasásra sarkalló erő, amelyről nemigen le­het és nem is szabad le­mondani. Hisz az ünnepi könyvhetek mindig is a kortárs magyar irodalom pirosbetűs napjai voltak — irodalomé, nyomdáé. íróé. olvasóé egyaránt. Az is ter­mészetes. hogv az utazó, találkozók, ankétok során rész*' vevő. órák hosszat dedikáló írónak honorári­um dukál. Tiszteletdíj, ahogy szépen fogalmazunk. Csakhogy hiába írja elő a Magyar írók Szövetsége, hogv egy-egy találkozó tisz­teletdíja 500 forint, ha né­hány keresett író és költő eleve irreális összeget kér. több rendezvényen való részvételt igényel az úti­költség és szállástérítés mellett. Panaszkodik a könyvtá­ros, hogy két dolog közül választhat: vagy megelég­szik a kevésbé népszerű írók meghívásával (akkor viszont a közönségtoborzás emberfeletti munka, nem beszélve az esetleges siker­telenség vagy közöny rom­boló hatásáról), vagy kü­lönféle machinációkkal más pénzekből csipkedi össze a tiszteletdíjra valót. Hallottam olyan könyvtár­ra'.. aho] az éves könvwá­sárlási keret felét emész­tette föl néhány valóban sikeres író-olvasó találkozó. Csakhogy itt a dilemma a pénzügyi veszélyeken túl: az íróval töltött egy óra élménye a fontosabb. vagy a bő könyvkínálatból táp­lálkozó mindennapi olva­sás szüksége? Elérkezett az idő. hogy a színészek, ze­nészek. énekesek mintájá­ra központi intézkedés szü­lessen írók, költők, újság­írók tiszteletdíjainak meg­határozására. Még néhánv évvel ezelőtt is — meséli könyvtáros barátom — egy­egy ankét után a vendé­geskedő író pironkodva és számolatlanul csúsztatta zsebébe a borítékot. Ma a telefon túlsó végéről rez­zenéstelen hangon diktálja be ezrek fölé rúgó igénye­it. Tudjuk, hogv a kultúra rem áru, csak a könyv ke­rü! pénzbe. Tudjuk, hogy az író a könyv ünnepén nemcsak az irodalom utazó nagykövete, de ember, akinek aludnia, ennie, in­nia is kell. De a kultúra bajnokaként a könyv piros­betűs ünnepein tollasodni, enyhén szólva ízléstelen Nemcsak az író, de a könyv hitelét is rontja. Méa szerencse, hogy a ta­lálkozók résztvevőit nem ez érdekli. Tancli Lajos Lada-találkozó Vasárnap Veszprémben, a 8-as úton. a 48. kilométerkő­nél rendezték meg — az energiatakarékosság jegyé­ben — a IX. Lada márka­találkozót és ügyességi ver­senyt. Nyolc éve. az első ta­lálkozó idején mindössze 60 ezer volt a Zsiguli-Lada au­tók száma, ma már több mint 300 ezer fut az ország­ban. Június 11—12.: Gazdasási és személyzeti vezetők országos tanácskozása A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság júni­us 11-én és 12-én Budapes­ten, az Építők Székházában rendezi meg a gazdasági és I személyzeti vezetők máso­Magyar­közlekedési A magyar és a jugoszláv közlekedési és hírközlési al­bizottság az elmúlt héten a jugoszláviai Bárban tartot­ta 14. ülését. Urbán Lajos közlekedés- és postaügvi ál­lamtitkár, illetve Dusán Ljumovic, a Jugoszláv Szö­vetségi Közlekedési Bizott­ság elnökhelyettese — az albizottság társelnökei — át­tekintették a két ország kö­zötti közlekedési és hírköz­lési kapcsolatokat, megvi­ppsziav tárgyalások tatták a vasúti és közúti ha­tárátkelőhelyek, valamint a tengeri kikötők kétoldalú és tranzitforgalmának helyze­tét. a forgalom gyorsításá­nak lehetőségeit. Urbán Lajos államtitkár visszaérkezett Budapestre. dik országos tanácskozását — jelentették be a szervezők a hétfőn tartott sajtótájékoz­tatón. Elmondták, hogy a tanácskozáson különböző vállalatoktól, szövetkezetek­től több mint 1200 gazdasági és személyzeti vezető, poli­tikai és társadalmi tisztség­viselő vesz részt. Az esz­mecsere alkalmával megvi­tatják: milyen a személyzeti munkával hivatásszerűen foglalkozók tevékenységének színvonala; hol tart az új képesítési követelményrend­szer kialakítása. A vitaindító előadások után a résztvevők hat szek­cióban beszámolnak a vál­lalatuknál alkalmazott be­vált módszerekről, kicserélik tapasztalataikat a széles kö­rű hasznosítás céljából. A Savaria táncversenyen Szegedi páros sikere Vasárnap véget ért Szom­bathelyen a tizenhetedik Sa­varia nemzetközi táncver­seny és magyar táncbajnok­ság, amelyen a világ ama­tör versenytáncmozgalmának legjelesebb képviselői vet­tek részt. A legjobb ma­gyar párosok külön vetélke­dőt vívtak. A latin-amerikai táncokban az első helyet a Szegedi Volán Táncklub pá­rosa. Öze László és Pálinkó Lujza szerezte meg. övet Szeieden Hétfőn Szegedre látogatott Vidar Hellmers, a Svéd Ki­rályság budapesti nagyköve­te. A délelőtti órákban a Csongrád megyei Tanács székházában Szabó G. Lász­ló, a megyei tanács elnök­helyettese fogadta és tájé­koztatta a megye gazdasá­gáról, a lakosság élet- és munkakörülményeiről. Ezt követően a vendég a József Attila Tudományegyetemet kereste fel, ahol dr. Kristó Gyula rektorhelyettes fogad­ta, és tájékoztatta az egye­tem életéről. A délutáni órákban a Szegedi Ruha­gyárba látogatott a svéd diplomata. Juhász Géza ve­zérigazgató adott tájékozta­tót részére a vállalat mun<­káiáról exporttevékenységé­ről. Ezt követően Vidar Hellmers a Móra Ferenc Múzeumot kereste fel; itt dr. Trogniayer Ottó. a múze­um igazgatója mutatta be az intézményt. A nagykövet a délutáni órákban visszautazott Buda­pestre.

Next

/
Thumbnails
Contents