Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

A Z MSÍKP: SÍ E G E D- VÁROSI B I ZOTT, S ÁG Á N A RH1T® 72. évfolyam 132. szám 1982 június 8., kedd Ara: 1,40 forint Ma, Budapesten 36. ülésszaka Hétfőn megérkeztek a kormányküldöttségek Bu­dapestre, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa kedden kezdődő XXXVI. ülésszakára. A szovjet küldöttség veze­tője Nyikolaj Tyihonov, a Minisztertanács elnöke. Tag­jai: Vlagyimir Dolgih, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára, Alekszej Anto­nov, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Nyikolaj Baj­bakov, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Gurij Marcsuk, a Minisztertanács elnökhelyettese, a tudomá­nyos és műszaki állami bi­zottság elnöke, Nyikolaj Ta­lizin, a Minisztertanács el­nökhelyettese. a Szovjetunió állandó KGST-képviselője, Vaszilij Garbuzov pénzügy­miniszter, Nyikolaj Koma­rov, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese és Nyikolaj Firjubin külügymi­niszter-helyettes. A bolgár küldöttség veze­tője Grisa Filipov, a Minisz­tertanács elnöke. A csehszlovák küldöttség vezetője Lubomir Strougal, a Minisztertanács elnöke. A kubai küldöttség veze­tője Carlos Rafael Rodri­guez. a Minisztertanács el­nökhelyettese. A lengyel küldöttség ve­ztelpje l\őjci«ch Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Miniszterta­nács elnöke. A mongol küldöttség ve­zetője Zsambin Batmönh, a Minisztertanács elnöke. Az NDK küldöttségének vezetője Willi Stoph, a Mi­nisztertanács elnöke. A román küldöttség veze­tője Constantin Dascalescu, a Minisztertanács elnöke. A vietnami küldöttség ve­zetője To Huu, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. A jugoszláv küldöttség — amely a KGST és a JSZSZK közti együttműködési megál­lapodásnak megfelelően vesz részt a tanácskozáson — ve­zetője Zvone Dragan, a szö­vetségi végrehajtó tanács al­elnöke. Megfigyelőként is több küldöttség vesz részt a ta­nácskozáson. Az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársa­ság küldöttségét Abdul Mad­zsid Szárboland, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, tá­jékoztatási és kulturális mi­niszter, az Angolai Népi Köztársaságét Lopo Fortu­nato Ferrcira do Nascimenio tervezési és külkereskedelmi miniszter, a szocialista Etió­piáét Taye Galüat, a köz­ponti tervezési és fejlesztési forradalmi mozgalom legfel­sőbb tanácsónak főtitkarhe­VFolytatás ' a 2. oldalon.) Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának megbeszélése Az elmúlt évet minden eddiginél eredményesebben zárták a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmi­szeripari vállalatok, annak ellenére, hogy a tárca ter­vének több előirányzatát nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Ezt állapították meg az országgyűlés mező­gazdasági bizottságának. hét­fői ülésén, ahol — a parla­ment nyári ülésszakára ké­szülve — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, vala­mint a vízgazdálkodás 1981­es költségvetésének végre­hajtásáról készült jelentést vitatták meg. Az Ország­házban — Cselötei László elnökletével — tartott ta,­nácskozáson elsőként Ven­dégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes egészítette ki a testület elé került beszámo­lót. A terméskiesést elsősorban a kedvezőtlen időjárás — a gabona növekedését gátló síárazság. illetve a szőlőket sújtó téli-tavaszi fagy — okozta. Ugyanakkor az ága­zat exportja erőteljesen nö­vekedett: az előző évihez hepest 17 százalékkal több. s a tervezettet is 9 százalék­kal meghaladó mezőgazda­sági és élelmiszeripari ter­méket szállítottunk külföld­re. Ez jelentősen hozzájá­rult a külgazdasági egyen­súly javításához is. A pénz­ügyi gazdálkodási eredmé­nyek is kiemelkedőek: együttesen tpbb mint 4 mil­liárd forinttal több nyeresé­get könyvelhettek el a tár­ca üzemei, mint 1980-ban. Breinich Miklós, uz Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnök­helyettese tájékoztatójában arra a kedvező jelenségre 1 hívta fel a figyelmet, hogy évek óta első ízben nagyobb mértékben nőtt az ország szennyvíztisztító és -elveze­tő kapacitása, mint a víz­szolgáltatás teljesítménye. A közműhálózat-fejlesztés ré­gi. a környezetvédelem szempontjából is jelentős gondjának enyhítését jelzi ez az adat. [ Építőipar Hat rassterség egy szakmában Az építőipar új létesít­ményeit alkotó építőmunká­soknak — a becslések sze­rint — mintegy tíz száza­léka több szakmában jár­tas, ám a megsokasodott épületfenntartási feladatok még inkább szükségessé te­szik a szakmai sokoldalúsá­got. Több vállalat tett kez­deményezéseket a többszak­más képzés továbbfejleszté­sére. Ezekből a kísérletekből született az a (elismerés: nem feltétlenül szükséges, hogy a számításba jöhető 4—6 szakma teljes ismeret­anyagát elsajátítsák, a leg­fontosabb, hogy a fenntartá­si munkákhoz szükséges tud­nivalókat jól' megismerjék. E szerint ne vizsgázzanak va­lamennyi érintett szakmából, hanem csak a sokoldalú fenntartási ismereteket ösz­szefoglaló tudnivalókból. Az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium felkarolta ezeket a kezdeménvezéseket. Megbízására az ÉVM To­vábbképző Központ az ér­dekelt vállalatok. intézmé­nyek közreműködésével ki­dolgozta két új és összetett mesterség: az építőipari fenntartó és a szakipari fenntartó szakma oktatásá­I nak tananyagát, s azt a jog­szabályt. amely szerint a minisztérium ágazati érvé­nyű szakmává nyilvánította két mesterséget. Budapesten megkezdődött az új fenntartószakmák ok­tatása. A pécsi, a veszprémi és a fővárosi kezdeményezé­sek felkarolásával általános megoldást keresnek a mű­emlékek és a műemlék jel­legű épületek helyreállításá­nak, felújításának szakmun­kás utánpótlására. Az épületfenntartás szak­emberellátását szolgálja az is. hogy az Ybl Miklós Épí­tőipari Műszaki Főiskola a fővárosban és Debrecenben megkezdte a fenntartó ma­gasépítési szaküzemmérnö­kök képzését. A tervek sze­rint megvizsgálják, miként egészíthetnék ki a fenntartá­si építéshez kapcsolódó új ismeretanyaggal az egyetemi mérnökképzést, valamint a magasépítési művezetőképzés tananyagát is. isőf vár & A hét végén kevés csapadék hullott Szolt ülnek az árpák Műszaki átasiás, az Árpád-hidon fcrplOHiierelés Miután az elmúlt hét vé­gén. szombaton és vasárnap a budapesti Árpád-hídon be­felezték a terhelési próbá­kat. hétfőn átadták a forga­lomnak az úgynevezett déli pál.va Margitsziget és Pest közötti szakaszát, valamint a margitszigeti lejárót. A műszakilag hétfőn át­adott úi szakaszon megin­dult a forgalom, a korábbi­akhoz képest némileg módo­sul. Az Árpád-hídról ezen­túl Buda felől érkezvé jobb­ra kis ívben. Pest felől bal­ra nagy ívben lehet lehai­tap a szigetre, a szigetről pedig ezentúl mindkét irányban felhajthatnak a hídra a gépjárművek. Az építők és a közlekedésbiz­tonsági szakemberek kérik az erre közlekedőket, hoev az ú: forgalmi helvzetet is­mertető táblákat., jeleket és mas közlekedésbiztonsági, forgalomtechnikai útmutatá­seka* messzemenően vegyék fig\ elembe, és a hídon nagv körültekintéssel, óva­tosan hajtsanak. ' A már említett utolsó elem beemelése után — vár­hatóan kora őszre — a tél­ies déli hídpálya elkészül. Ekkor a teljes forgalmat ide terelik majd. hogy hozzá­kezdhessenek. illetve folytat­hassák az Árpád-híd szélesí­tésének további munkála­tait. Szőkülnek az árpák a sze­gedi járás . homokvidékein. Medárd környékén ez sajnos ' nem jó jel a terméskilátáso­kat illetően. Megsül a ga­bona szára, anélkül, hogy szem nőne a kalászokban. A többi kalászoson még segít­het egy jó eső, a leghama­rabb érő árpát azonban már súlyosan károsította az aszály. Nem sokat enyhített a szárazságon a szombaton és vasárnap hullott kevés csa­padék sem. Változó mennyi­ségű eső esett a város kör­nyékén. Szegeden 2 milli­méter. Tápén 17. Dócon 13.4. Bordányban 7—8, Kübekhá­zán 13,4, Szőregen 3—5 mil­liméter csapadék hullott. Szentesről 2—3 milliméteres esőt jelentettek, a megye egvéb területein mintegy 4—5 millimétert mutattak a mércék. Az aszály eddig csak a mélyrétegű, hidegebb tais okon nem okozott ká­rokat. Nemcsak a kultúrnövé­nyek fejlődésében bekövet­kező visszaesés szaporítja a mezőgazdák gondját. Sokmil­liós veszteséget okozott az is. hogy a tartós szárazság következtében nem bomlott le a gyomirtó vegvszer. ga­zosak az ültetvények. Visz­sza kell térni a régi. a me­zőgazdaság kemizálás^ előt­ti módszerekhez: elővenni a kultivátort. ekekapát, kézi kapát, és ezekkel irtani a gyomot. Kérdés. Hogv lesz-é eric mindenütt elegendő munkaerő. Másrészt, a költ­ségeket lényegesen megeme­li a plusz munka: kidobott pénznek bizonyul' idén sok­felé a gyomirtó vegyszerre költött sokmillió. forint. A kukorica az egyedüli növény, amely — ha mosta­nában kap egy jó esőt —. n'ée termésveszteség nélkül kibeverheti az aszálykárokat, j A paradicsom- és a paprika­ültetvények viszont — kü­lönösen a palántázottak — nehezen viselik a szárazsá­got Ültetés után jó esőre, kevésbé meleg időre lett volna szükségük, hogy gvor­san, veszteség nélkül megfo­ganjanak. Ez azonban elma­radt. így ahol nem tud.iák a kisült töveket pótolni vagv öntözni a területet, ott ko­moly veszély fenyegeti a ter­mést. Egyedül a széna betakarí­tására szolgál az idő: kiváló minőségű, gyönyörűen meg­szárad a kánikulában mind a fű. mind a lucerna. Ez azonban sovány vigasz a termés sorsáért aggódóknak. A mezőgazdaság olyan nagyüzem, amely fölött nin­csen tető — szokták mon­dogatni a szakemberek. A termés ki van téve az idő­járás viszontagságainak, s úgv látszik, az időjárás idén sem tagadja meg ezeket a viszontagságokat a földmű­velőktől. Az aszály károsítá­sát lehetne ugyan öntözéssel csökkenteni, ez azonban gon­dokba ütközik, még azokon a helyeken is. ahol rendel­keznek megfelelő öntözőbe- . rendezéssel. Nem olcsó dolog ugyanis az öntözés, ezért ál­talában sokáig várnak bein­dításával a nagyüzemek ve­zetőt Állítólag a berendezé­sek alkatrész-utánpótlása kö- . rüi sincs minden a legna- • gyobt rendben. Csongrád megyében mintegy 20 ezer hektárnyi területet tudnának örtözni. a múlt hét végéig ebbo mindössze 3 ezer 500 hektárra jutott mesterséges csapadék. Azt tartja •. a néphit. ha Medárd napján esik. nem áll el negyven napon át. Ma kel' tehát lesni a felhőket, ha hiszünk a jóslatnak. Bár negyvenna^os esőzésre nincs szükség, . kiadós, nagv eső nem ártana a szomjazó nö­vényeknek. Készülődés a téren Hetek óta folyik már a munka a Szegedi Szabadtéri Játékok színhelyén. Ácsok, festők, szerelök készítik elő a színpadot és a nézőteret az ünnepi hetekre. A. Csonarád megyei Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet szakmunkásai dolgoznak itt. újrafestik a világosítótornyokat, megerősítik a nézőtér vasszerkezetét. Sok o keszeg o Balatonban Érdekes jelenségre figyel­tek fel a balatoni horgászok: az északi part sekélyvizű kövei között ismét tömege­sen tanyáznak a keszegek. Az ösztönös óvatosságukról is megfeledkező halak közül sokat kézzel is ki lehet fog­ni. A Balatoni Halgazdaság szakembereinek véleménye szerint ennek az a magyará­zata, hogy egy későbbi nem­zedék most a szokásosnál később kezdte meg az ivást. A halőrök ezekben a na­pokban — mivel feloldották az általános tilalmat — fo­kozottabban őrzik az állo­mányt, hogy meggátolják a horgászetikával ellentétes fogási módszerek alkalma­zását. A halgazdaság tájé­koztatása szefint egyébként régóta nem tapasztalt, nagv­arányú volt az idei keszeg­szaporodás. Az első ivás ide­jén ugyanis szélcsendes idő volt, ami kedvezett a halak­nak. Festők dolgoznak a világosítótorony tetején Asztalosok, ácsok építik az állványokat Somogyi Károlyné felvételei Üj színben a nézőtér padsorai mbp VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! % I

Next

/
Thumbnails
Contents