Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

Vasárnap, 1982. június 6. Sikeres volt a könyvhét Minden korábbit felül­múlt az idei ünnepi könyv­hét sikere — így tájékoz­tatták a május 28. és június 4. között országos program­mal megrendezett olvas­mányvásár eredményeiről a könyvterjesztő vállalatok vezetői. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat igazgatója Török Ottó szerint soha ennyi új­donság még nem került az olvasók elé, mint az Idei könyvakcióban: a fővárosi könyvkereskedelem ellátás­ról gondoskodó AKV 1,2 millió példányszámban kí­nálta az idei újdonságokat, a tavalyi 930 ezerrel szem­ben; a művek száma most 112 volt A könyvhét for­galma Budapesten az 1981. évi 58,5 millióval szemben most — a szombatra elké­szült gyorsjelentés szerint — 64.5 millió forint volt. Az ünnepi könyvhét kiadvá­nyainak több mint a fele a kortárs magyar írók műve. Csökkent a klasszikus ma­gyar irodalom és az isme­retterjesztő művek aránya, ami viszont elgondolkodta­tó, hiszen évről-évre Ujabb és újabb generációk kapcso­lódnak be az olvasók tábo­rába. Növekedett a világ­irodalmat reprezentáló mű­vek száma. Drucker Tibor, a Könyv­értékesítő Vállalat igazgató­ja ígv summázta a könyv­heti akció eredményeit: — Partnereink, a könyv­tárak és a szövetkezeti könyvesboltok ellátásáról az újdonságok nagy példánv­számú. széles skálájú vá­lasztékával gondoskodtunk. A könyvtárak részére 206 ezer kötetet több mint tíz­millió forint értékben. a szövetkezeti könyvesboltok­nak pedig 580 ezer kötetet szereztünk be. amelyek ér­téke 26 millió forint. Az ün­nepi könyvhét kiadványain kívül a bolthálózat számára, 140 címből álló ajánlójegy­zéket állítottunk össze a korábban megjelent művek­ből ennek alapián 2,6 mil­lió forint értékű utánrende­lésre szállítottunk könyvet raktárunkból. — Szövetkezeti területen a könyvesboltokon kívül 5400 könyvbizományos és az áfész-ekhez tartozó nyolc­ezer szocialista brigád tag­jai, a szövetkezeti ifjúsági bizottságok munkatársai is aktívan részt vettek a kiad­ványok széles körű terjesz­tésében, a könyvhéthez kao­csolódó sokféle kulturális program szervezésében és megrendezésében. Ország­szerte gazdag és változatos volt ez a program: hagyo­mány már a szövetkezeti területen ls, hogy a könyv „kivonul" az utcára. A több­száz iró-olvasó találkozón, a dedikálásokon túl jelentősen bővült a helyi rendezvények köre. Orosházán például Magvető-estet rendeztek, Pápán a Közgazdasági és Jogi Kiadó szervezett kiállí­tást és vásárt. Sokfelé a megyében élő vagy onnan elszármazott írók életével, munkásságával ismerkedtek meg a találkozókon az olva­sók. Doroszlai Ferenc. a Mű­velt Nép Könvvterjesztő Vállalat főosztályvezetője arról adott tájékoztatást, hogv az ünnepi könyvhét vidéki forgalma körülbelül tíz százalékkal haladta meg a tavalyi könvvhétét. Külö­nösen nagy sikere volt a munkahely árusításoknak, üzemi-hivatali-iskolai ren­dezvényeknek. (MTI) A júniusi Tiszaiáj Télutó a címe Farkas Ár­pád szép nyitóversének, de nyilvánvaló, hogy nem egy­szerű tállíráról van szó. „Ugye lehökken majd a hó a hegyekről, s a lét/fehérbe göngyölt, szuszogó romiai ki­derülnek" — írja Farkas megragadó költöi képekkel teli versében. Olvashatjuk a folyóiratban Páskándi Géza. Gvóri László. Rózsa Endre, Bisztray Ádám. Kelemen Lajos és Sárándi József ver­seit. Beke Györgynek Hay­nal ház címmel jelent meg regénye nemrég a bukaresti Albatrosz Könyvkiadónál. Az itt közölt részlet (A had­nagy háborúja) a második világháború végének feszült erdélyi pillanatait jeleníti meg nagy drámai erővel. Az ötvenéves Bálint Tibort, a Zokogó malom és sok más nagv sikerű könyv szerzőjét Pomogáts Béla köszönti. Illés Endre újabb jegyze­teit Olvasás közben címmel közli a Tiszatáj. Az Ignotus­tól kölcsönzött cím után mesteri írások, miniatűr esz­szék következnek — bennük az esszéíró Illés Endre vala­mennyi erénye: a gondolko­dás elevensége, a kivételes szellemi izgalom, a stílus eleganciája. A most nyolc­vanéves írót — saját pálya­kezdetének emiékelt is idéz­ve — Jókai Anna köszönti. „Illés Endrénél számomra az objektivitás kötelező" — írja Jókai Anna. „Köszönté­semben tehát a tények súlya döntsön. Ami elkerülhetetle­nül mégis szubjektív lesz. az ia Illés Endre életstílusából adódik." Illés Endre novel­Usztikáját Olasz Sándor ta­nulmánya elemzi. Az író Hamisjátékosok című kisre­gényéről Balogh Ernő írása jelent meg. (Az összeállítás­ban számos érdekes és is­meretlen fotót közöl a lap Illés Endréről.) A Tisza járás újabb darab­ja hangulatos képpel kezd: éjszakai lovak a tiszai gát­«idalon. Majd gyerekkori emiékeket idéz föl Tóth Bé­la. s kikerekedik egy nagv üggyel-bajjal összehozott ló­lagzí humoros-anekdotikus története. A Tanulmánv rovatban Kemény G. Gábor munká­iét olvashatjuk a demokra­tikus szabadságjogok két múlt századi védelmezőjéről. Böszörményi Lászlóról és Icénvi Dánielről. A szegedi egyetem fiatal oktatójának. Raffay Ernőnek A magvar­országi Román Nemzeti Párt az első világháború végén címmel jelent meg írása. Rendkívül érdekes az az in­teriú. melyet Baloah Sándor professzorra! készített Zika Klára. A Néhány gondolat a nemzetiségi sorsváltozások­ról című beszélgetésből ar­ról kapunk képet, hogy mi­ként alakult a szomszédos országokban a magyar nem­zetiségek helyzete, sorsa. A helsinki „záróokmány meg­valósulásához azért is kü­lönleges érdekeink fűződnek, mert határainkon kívül él a magyarság mintegy harminc százaléka" — fejezi be a beszélgetést Balogh Sándor. Az 1944. augusztus 23-a utá­ni erdélyi helyzetre az ese­mények jó ismerője. Méliusz József emlékezik. Az íróval Molnár Gusztáv beszélgetett. Az NDK-ban élő szorbok kapcsán Odor László a két­nyelvűség és asszimiláció kérdéseiről fr. Két verseskötetről (Kovács István: Ördöglakat, Agh Ist­ván: Napvilág) jelent meg kritika Görömbei András és Laczkó András tollából. A neoavantgarde című könyvet Aczél Géza. Szepes Erika és Szerdahelyi István verstanát pedig Török Gábor bírálja. — A Színházi Kalauz című kézikönyv hibáiról Ablonczy László cikke jelent meg. Ni­kolényi István a szegedi színház prózai társulatának munkáját értékeli. • az 1981 —82-ea évadot teszi mérleg­re. Környezetvédelem, környe­zetpusztítás. A sajtó, a rádió, a televízió egyre többet fog­lalkozik e témával. A hiva­talos szervek képviselői ál­landóan kérik, óvjuk, védjük természetes környezetünket. Riasztó adatok, tények soka­ságát teszik közzé, hogy vég­re belássuk, önmagunkat pusztítjuk, ha a természetet rongáljuk. A vészharangok jogos kongatását azonban — úgy tűnik — kevesen hallják meg. Továbbra is közömbö­sek vagyunk — vagy ami még ennél is rosszabb —elő­re megfontolt szándékkal fl/B). mefv szerint méjnt 25-én 75 órakor a Hóbiárt bisztróban ételbemutatót rendeznek a tejvilágnap al­kalmából. Levélírónk és tár­sad a hirdetett időpontban el is mentek a bisztróba, de legnagyobb meglepetésükre ott közölték, hogv a helyi­ségben zártkörű rendezvény van Nem értjük, hogy a szervezők miért vezetik fél­re a kedves vendégeket. Mint ahogyan azt sem értjük. ' hogy a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat miért rencsére szép számmal olya- a? egész utazóközönséget árul marcipános sütemény nok. akik a maguk szerény vaknak nézi (enyhe kifeje- kókuszos edesseaet. postaláda társszerzőnk az olvasó „ .... . .... „, lehetőségeivel próbálják vé- zés), és még így is nyilatko- Erről panaskodik ugyanis pusztítjuk, romboljuk, szeny- d a természctet. A féltő zik még nem tapasztaltam.- Achtmann Ernő, a Kéterkoz — " " ' " . „ _ ... utca 4-bol. Tar% Mihály, a Csongrádi nyezzük életterünk természe­tes környezetét. Vannak sze- leveleket. szándék íratta a következő Kivágott tölgyek Dr. Szőnyi Ferenc (Jósl­ka u. 5/B) a nemrégiben SUsiífij-SüSí: sugárút 114-ből arról pa­naszkodik, hogy ez év febru tétői felfelé nem működik a következőt tapasztalta. kaputelefon. levélírónk nem ve,senvzőkef ldvözlö tudja pontosan, hogy a UE­né­Mihály Lászlóné (Mérey u. tók meg a kórházkertet, mi- LÉpVa^vrau'g ^Gelka h^ metJs a™°} KÖV?!LeÁ ™elv­16.) olvasónk a következőket vei ezek veszélyesek voltak h.f J?gy tartozik-e ? ké- Hn<,e» hibásan írták fez o írja levelében: „Május vége- az udvaron sétáló betegekre, ^ül^ megjavítása városháza erketyéru Észre­felé S. O. S. jelzések futottak A kivágandó fákat szakem- bóL Jenőné ^gedi olva- "f'f1^? tel}fs^ ,'aveter: be hozzám sorra. Ismerősök berek jelölték ki. Ha mindez sónk levetéb^i a^ól ír hogy tu'"szen kulturáltságunk kértek (ismervén természet- a betegek érdekében történt 7? ngy presztízse nem múlhat ap­tegyek valamit, mert a váró- ményt a természet „vandál a 2-S kiSháZ v£ nyelvtani hibákon. sí tanács 1. sz. kórházának pusztításával". leménye szerint a portás Sz Istvánné (Cserzv u. 20.) udvarán egészséges fákat je- Forint0s Istvánné Buda- más. hat éven aluli gyereke- boey 3 lölnek kivágásra. Május 23- trő m t levelében a ket szüleik kíséretében belvárosi temetőbe járó idos —— ° —* szegedi Belvárosi temetőben ugyanakkor beengedett az in. ^^ek neh«^tudnak el­szerzett tapasztalatairól a kö- tézménybe. - Á szabályzat Jutn< a viUamosmegá lótól a vetkezőket írja: „Borzalmas szerint a kórházakba hat Jg* - , -ít „ , „ , ••,•• u~ látvány fogad, mikor eseten- éven aluli gyermekeket tilos ked aV™k" zesek jok voltak, 17 kulonbo- £ t 'Bud|peStrő, szegedre beengedni. E rendelet vég- 8 a f°7ablT ző fajta fát számoltam o^ze, hogy lerójam a® ke- rehajtása a Portás számára ' SETEM volLk, de Teljes Splfuk- A Cson°rád ™ ban virultak és szép szám- ff almozott szemet- { i vállala keretes hirde- szél ve arról, hogy a temető mai őriztek vMett madár- f^Zu" LÍTInkáZ tését küldte el levelében TRllett ninC8 kiéoített jár" hogy iavult volna, inkább Manga Mihályné (Csaba u. da. rosszabbodott, hiába remény­űn elmentem a jelzett kór­ház udvarára ég ellenőriz­tem, hogy helyénvalók-e a segélykérések? Sajnos, a lei­kül kénytelenek átmenni az Tej. út túlsó oldalára. Nem be­fészkeket is. Ezt követő napon rohan­tam a megyei természetvé kedtem türelemmel. Jelenleg szemétgyütő kosár sincs, csak Válaszol az illetékes delmi főfelügyelőhöz és se- óriási szemétdomb, közvetlen gítségért esdekeltem. Nem a sír szélén, grnit esetenként tudtam megmondani, hogy elégetnek. Ez történt most is, Szegediné Török Jusztina zott volna, különösen csúcs. miért akarják kivágni a fá- de a közvetlen közelségben (Tápé, Berettyó u. 11.) és forgalomban." kat, és azt sem, hogy ki égő lángok a síron frissen társai panaszos levelét el- . . . . adott engedélyt a kivágásuk- rügyező fenyőfát ég beülte- küldtük a Volán 10. sz. Vál- , MajU8 , . uosTaiaaarut­ra, vagy netán engedély nél- tett virágokat is leégették, lolatának. melyre Réti Ist. °aT},megielent a küli dolog az egész. Ott sem Már a múltban is és most is- ván főosztályvezető a követ- I tudtak róla! Tizenöt-húsz mételtén arra leérem az ille- kezd választ küldte el szer- "T!"!^^8! a perces eredménytelen teleío- tékeseket, találjanak megöl- kesztőségünknek; „A beér- X 14 én 13 óra 41-50 nálgatás után eljöttem. Az- dást a hulladék tárolására és kezett információkat és ia- ' , n rp zal a közös megegyezéssel, azok elégetésére máshol, vaslatokat is figyelembe vé- autóhZival majd értesítést kapok, tud- Esetleg helyezzenek el csu- ve a 73-as és 73 Y-os autó- ™ nak-e tenni valamit a fák kott szemétgyűjtő ládát, mint buszok útvonala és menet­megmentése érdekében? Mi- más temetőkben, de egysem- rerdje a következő. A két mondta ho<JV a Marx téren vei csak néhány nap telt el leges helyre, mert ugye sen- iárat a Marx tér—Tápé. Csa- _ a "anaszos dltai emi,tett. azóta, még értesítést sem ki se szeretné azt saját sze- tár utca között közlekedik idönontban — nem hagyott kaptam, de már tudom, hogy retteinek sírjónál." Nem volt 20 perces követési idővel. Az le ufast a „^„állóban Allf­mj történt a fákkal! Május szükség arra. hogy a levélíró Y ielzéíű autóbusz, mely Pe- tá véleményünk szerint 29-én, szombaton este kivág- által felvetett panasznak utá- tőfitelep és a Fő tér lrányá- helytálló A Marx téri meg-­ták mindet! Madárfióka-tete- na járjak. Személyes tapasz- ba közlekedik, érinti a Zsu- alióhely utasforgalma ugyan­mek szerte széjjel, termesze- talatom az, hogy a temető kov teret és. a Maiakovszkij is Iiagy> rendszeresen 15—20 tesen védett madarak, mivel tiszta, rendezett, s több pont- teret. Ezzel biztosított, a kö- fő szai[' fel itt autóbuszaink­ismerem. hogy milyen ma- ján — különösen a főutakon útvonalon^ a^10 Perces ra Az ú1sáa,ban (rt címet dárfajok. költenek ott... A — fedeles szeméttárolókat ta. követési ido. A 20-as. a -0 (Németh IstVán. Zsitva sor többit inkább nem folyta- lálei. Sérelméért nem a te- G-s. a 21-es és a 22-es autó- 4 _ A szerk.) jogügyi elő­tom." mető lletékeseit kell okolnia, buszjáratok nemcsak Petőfi- adón3c felkereste. azonban mjí, („ívHtnm hanem azokat a hozzátarto- tp,e,?., u, ' , ,oev ezen a címen a levélíró nem Én pedig KMl folytatom. nfcik J pap[r, és vi. szállítsák. utvonalukon l£kik es nem is lakott. Mind­aTzóasag tea z ea tó iától rúghulladékot nem a szemét- érinteniük kell Felsőváros és ezek okán a gépkocsivezető megtudtam Valő^rSak tárolóba, hanem a sírokra, Tarján megállóhelyeit is. A ^er nem indítottunk fe­ki fákat a kórház udvarán, vagy azok közvetlen közeié- 20-as jelzésű autóbusz útvo. syelTru euarasl" de nem 17, hanem csak 9 be dobálják. Egymás halottai nalának meghosszabbítása összeállította: darabot A tájékoztatás sze- á tisztelet és kegyelet - rendkívüli zsúfoltságot oko- Kalocsai Katalin rint nem az egeszséges, ha­nem a szúrágta és félig ki- ez. a™U kerhetúnk egymás száradt tölgyektől szabadítót- tói. Gazdálkodj okosan! Örökzöld nyári téma a víz­védelem, a locsolás. V. S. szegedi olvasónk a felesleges vízpazarlásról panaszkodik levelében. „Milyen érdeket szolgál, amikor a lakótelepi magasházak tövében véget nem ér a családi járművek vegyszeres mosdatása? Ter­mészetes, hogy a mosásnál a kukatárolóba bekapcsolt me­leg ós hideg víz folyik az ut­cán, esetleg a játszótéren, vagy zöldterületen. Csodálko­zom azon. hogy a takarékos­ság és az újítómozgalom idő­szakában nem akad egy szakember, aki a tömlő vé­gére megszerkesztene egy kézzel szabályozható és el­zárható szórófejet." Emberek és erkélyek Mindennapi bosszúságaink H. J.-né és utastársai fel­háborodásával teljesen egyet­értve tesszük közzé levelű­ket. „1982. május 29-én, szombaton reggel ? óra 15 körül többi sorstársammal vártam a 21-es autóbuszt a Retek utcai megállóban. Meg is érkezett a GF 22—12 for­galmi rendszámú autóbusz, 21-es jelzéssel az elején. Szatyrokkal, bőröndökkel fel­szállt a mit sem sejtő utazó­közönség, ki a piacra, ki a nagyállomásra igyekezett. Csak akkor kezdtünk el cso­dálkozni, mikor a járat a jel­zőlámpánál nem a Nagykör­út felé kanyarodott, hanem továbbhajtott a Komócsin tér felé. Reklamálásunkra a jár­mű vezetője — persze mik­rofonon át — kijelentette, hogy 20-as jelzés volt a ko­csin, csak mi, az utasok lát­tuk rosszul. Egy hölgy, aki a fülke mellett állt. szólt, hogy ő látta, amikor a vezető me­net közben kicserélte a táb­lát. További reklamálásunk­ra a válasz a7 volt. hogy úgyis a piacra igyekszünk, a Centrum áruházhoz már nincs messze, mit izgatjuk magunkat. Volt már példa arra, hogy a vezető eltért az útvonaltól, elnézést kért és mellékutcákon át visszave­zette a járatot a jelzésnek megfelelő útvonalra, de hogy még elnézést sem kér, hanem Az urbanizáció sokat vi­tatott kérdése az új lakó­telepeken a közérzet javí­tása. A beköltözésekkel együtt a legtöbb helyen nem végezhető el a terve­zett zöldterületek kialakí­tása, részben az anyagi fe­dezet, részben munkaerő­kapacitás hiányában. Sokan emiatt évekig méltatlan­kodnak és bírálják az ille­tékes szervek lassúságát, de kevesen vannak a.zok., akik ásót, kapát ragadva mun­kához látnak. Éppen ezért kifogásolható, hogy a sa­ját lakásunk erre a célra szolgáló erkélyei még évek múlva is tátonganak az ürességtől, legfeljebb ruha­szárításra vagy a lomok tárolására használják azo­kat. A villamoson két fiatal­asszony arról beszélgetett, hogy rövidesen költözköd­hetnek 2+1 szobás erké­lyes lakásba. Izgatottan várják már a nagy napot. A másik kérdez, hogy nem sajnálják-e az öregeket ott­hagyni abban a virágpara­dicsomban? Tavasztól őszig a környék legszebb virágai nyílnak a szülői háznál. Válasz: ha egyszer megkap­juk a lakást, miért ne köl­töznénk, legalább önállóak leszünk, nem kell senkihez sem igazodni. Másik: re­mélem, bizonyára jut azokból a szép virágokból az erkélyedre.ha már ab­ban nevelkedtél. Válasz: Csak nem képzeled, hogy állandóan kerülgessem, gondozzam a virágokat, még egy rongyot sem lehetne tőlük kirázni, a ruhákat is valahol szárítani kell. E rövid beszélgetésben benne volt az új lakások tulajdonosainak „szép irán­ti érzéke". Ezek után nem kell csodálkozni azon, ha az autóbuszt várva, szá­molgatni kezdj az ember a tízemeletes házak erké­lyein nyíló virágokat. V. 8. *

Next

/
Thumbnails
Contents