Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-30 / 151. szám

3 Szerda, 1982. június 30". I megyei pártbizottság székházában Bizonyílványáladó ünnepség Az MSZMP Központi Bi- után dr. Koncz János, az zottsága titkárságának MSZMP Csongrád megyei 1977. február 28-i határoza- Bizottságának titkára ta nyomán az országban szöntötte a kurzust befejező így megyénkben is — új ok- 26 hallgatót, és a követke­tatási formát vezettek be a zőknek adta át eredményes pártszervezetek; a szervezett vizsgájuk bizonyítványát: önálló tanulást. Azok a Abonyi Gyuláné dr. Palo­párttagok, akik kedvet érez- tás Jolán (Szeged), dr. Bő­nek ahhoz, hogy elméleti tyai Jenő (Szeged), dr. Bá­ismereteiket magas szinten lint János (Szeged). Csaba is továbbfejlesszék, az Árpád (Hódmezővásárhely), MSZMP Csongrád megyei dr Deák György (Szeged), Bizottsága 'Oktatási Igazga- Fótos József (Hódmezővá­tósága tanárainak, valamint sárhely), Gál László (Csa­a megyei pártbizottság fel- nádpalota), Gál József sőfokú politikai képzettsé- (Hódmezővásárhely), dr. Di­gű vezetőinek és a társada- ós József (Szeged), Horváth lomtudományok terén tudo- Mihály mányos minősítéssel rendel- János (Szeged), Hecskó (Hódmezővásárhely) kező oktatók segítségével Kispál Antal (Szeged), Kői­egy-egy ajánlott politikai, mán Ferenc (Zsombó), gazdasági témáról két-há- Kersch László (Szeged), dr. rom év alatt dolgozatot ké- Lugosi József (Szeged), Lé szítenek. Megyénkben nárt Béla (Szeged). Nagy az idén vé- Lajos (Makó), Nagy Ernő geztek a szervezett keretek (Hódmezővásárhely), dr. között önállóan tanuló Nagy Lajos (Hódmezővásár­pártmunkások és ebből az hely), dr. Palotai Jenő (Sze­alkalomból tegnap, kedden a ged), Róvó József (Sándor­megyei pártbizottság szék- falva), dr. Sütő Mihályné házában bizonyítványátadó (Szeged), dr. Szemere ünnepséget rendeztek. Dr. György (Szeged), dr. Szél Kanyó Ferencnek, az Okta- Éva (Szeged), dr. Tráser tási Igazgatóság igazgató- László (Szeged) és Varga helyettesének megnyitója István (Szeged). Pjotr Gyemicsev Győrben Kedden a Parlamentben folytatta munkáját a magyar —szovjet kormányközi kul­turális együttműködési bi­zottság 18. ülésszaka. A megbeszélések után az ülés­szakon részi vevő szovjet de­legáció, amelyet Pjotr Gye­micsev, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter vezet, Győrbe látogatott. Elkísérte a vendégeket Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és R átkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes. A delegációt Győrött, a Győr-Sopron megyei párt­bizottság székházában Háry Béla első titkár és Szaló Lajos, a megyei tanács el­nökhelyettese fogadta. Háry Béla tájékoztatást adott a megye iparáról, mezőgazda­ságáról, kulturális életéről. A vendégek útja ezután a győri Kisfaludy Színházba vezetett. Pétervári István igazgató és a színház vezető művészei fogadták őket, s adtak tájékoztatást a szín­ház életéről. A szovjet küldöttség Rába gyári látogatással zárta ked­di programját. Közérdekű bejelentések A NEB vizsgálata Örökzöld téma. gyakori napirendje a különböző ta- rosi nácskozásoknak: mi a sor­sa a közérdekű bejelenté­seknek? Közérzetünket, han- tegnapi vitában tükröződött, s a vizsgálat színtere a vá- egyéni jogsérelem mögött tanácstól kezdve az meghúzódhatnak kisebb-na­áfészig kiterjedt, de a NEB g.vobb társadalmi szintű ká­tapasztalatai. mint ahogv a IOs jelenségek. 0 módosuló életmód És önnek milyen az élet- főfoglalkozású munkahelyü­módja? Jó avagy rossz? kön. Dr. Andorka Rudolf Gazdag, netán szegényes? A és Falussy Bela e ténnyel jelzők sehogv sem illesz- a műhelyekben, a mezo­kednek. A kérdésre nehéz a gazdasagi üzemekben es a felelet. Mintha maga az szolgáltatásban eltöltött, a ,.eletmód" is azon kifejezé- törvényesnél lényegesen sek somba tartozna, ame- hosszabb munkaidő legfőbb Ivek köz szájon forognak, okát a túlórában kell ke­ám pontos tartalmukat csak resni .Más elemzések sze­kevesen ismerik. rint a szocialista szektor­ban dolgozó fizikai foglal­kozásúak havonta átlago­san kilenc túlórát teljesíte­nek. Ez is magyarázza azt Nem csoda. Meghatáro- a tényt .amely szerint: az zásái. még a szakemberek értelmiségiek munkaidőtar­is vitatkoznak. A Szovjet- tama 7 óra 45 perc, szak­unió Tudományos Akadé- munkásoké 8 óra 26, a se­miájának Szociológiai Ku- gédmunkásoké 8 óra 42, a tató Intézete által szerve- mezőgazdasági gépkezelőke zett konferencián például pedig 9 óra 28 perc. az életmódnak több mint 1. 2. húsz különböző definícióját ajánlották és alkalmazták. A honi kutatók közül Kul­csár Kálmán olyan rend- A főfoglalkozáson kívül szerként fogja fel az élet- az aktív kereső férfiak na­módot .amely mindennapi ponta 61 ,a nők pedig 52 életünkben, ismétlődő, lé- percet töltenek jövedelem­nyeges tevékenységeinkben kiegeszito munkatevekenv­nvilvánul meg. Ezt a tevé- seggel. A háztáji és kisegí­kenységi-magatartási rend- tő gazdaságok hozzávetőle­szert a szociológusok a nan ges 2,7 milliárd munkaórát mind a huszonnégy óráját szívnak fel évente. Ugyan­átfogó időmérleg-felvételek ?nayit 'miat ?í«2-ben, ho­, lott e gazdasagok szama alapjan vizsgálják. Arra ke- azóta 13 százalékkal csök­resnek választ ,hogy mi- kent. Az összevetés jelzi, lyen tevékenységekkel ,kik- hogy az érintettek a koráb­nek a társaságában, hol binal hosszabban időznek a töltjük a nap 24 óráját? kertben* vagy az állatok'az ugyanis a 60—69 éves fér­fiakra naponta átlagosan 118 perc esik, addig a 15— 29 évesekre mindössze 29 perc. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a tapasztalatok sze­rint minden tizenkilencedik férfi foglalkozik házépítési, bővítési és karbantartási munkával ,minden tizedik pedig háztartási berendezé­sét, jármúvét reparálja. Ez utóbbira .egyébként évente 185 millió órát fordítanak, ami hozzávetőlegesen 80 ezer javító-szerelő, karban­tartó szakember munkaide­jét teszi ki. Mindez össze­fogható azzal: dolgos nép a mienk, s nyakon ragad minden, a családi jövedel­met kiegészítő lehetőséget. A jövőbe pillantva kétség­telen, hogy a főfoglalkozá­son kívül tevékenység to­vább bővül. A kisvállalko­zások a többletjövedelem szerzése előtt újabb kapu­kat nyitottak meg. liJ Például munkaidő után a háztájiba vagy kirándulni indulunk. a gyerekeknek mesélünk, vagy takarítunk, Berchtet olvasunk vagy pá­linkát iszunk?... Legutóbb 1976—77-ben, a népességünk összetételét jól ólak .istállók körül, a meg­előző időszaknál nagyobb termelési értéket előállítva. A foglalkoztatási átrétegző­dést is megvilágítja az a részletezés, mely szerint a 2,7 milliárd munkaóra 43 százalékát a munkásosz­ályhoz, 42 százalékát pe­gulatunkat hogy a hivatalos miképp törődnek Előfordul olvan eset is, meghatározza, igen széleskörűek. Évről év- amik°r a bejelentő nem bí­szervek re felmérik a közérdekű ja­zik ügyének megfelelő keze­a közös- vaslatokról és panaszokról iésében. és ezért. ség érdekében tett iavasla- szóló 1977. I. törvény végre­tainlrira] íto loioi t-a hajtásának körülményeit. tainkkal. És nem lehet kö­zömbös az sem, csökken Néhány fontos javaslat vagy növekszik a panaszok tanulság a vizsgálatból, száma, kevesebb okunk * van-e arra. hogy ritkábban bosszankodjunk. A legtöbb helyen, műszó­. . , , ,, ? uleYflat val élve, „kapcsolt" mun­írjunk a kulonbozo hatosa- kakörben végzik, intézik a egyszerre több felügyeleti szervhez fordul. Részben ez elkerül­hető. ha időben, pontosan tájékoztatják a panaszost kérésének teljesíthetőségé­ről, vagy teljesíthetetlensé­géról. Általában az ügyinté­zésre megszabott 30 napos határidőket betartják, az el­goknak a jogos sérelmek közérdekű bejelentéseket miatt. Nos, tegnap, kedden javaslatokat, panaszokat Az húz6dasnak legtöbbször az a szegedi és a járási NEB 0 leghelyesebb módszer az oka% h°gy szervezGr hosszasan vitatkozott azon azonban, ha a közérdekű tet szakértőt kell bevonni, a jelentesen, amely a közel- ilQyekct a legképzettebb és mult ilyen jellegű tapaszta- legnagyobb tapasztalattal A NEB javasolja a fel­latait összegezte. A tudósi- rendelkező szakemberre biz- ügyeleti szerveknek. hogy tást kezdhetnem a szokvá- 2afc. Felmérték, hogy mi- még fokozottabban figyeljék nyos fordulattal, örömét fe- képp tartják n'--Uván a pa- az ügymenetet, számoltas­jezte ki a testület, mert ke- naszokat, követni lehet-e sák be a panasszal foglalko­vesebb panasz született ta- az ügyek intézését. A népi zokat. Talán ez az egyik valy. mint egy évvel ez- ellenőrzés hasznos észrevé- fontos feltétele annak, hogy előtt. Persze ez igaz is. ám teie. hogy a problémák ott m«0 korrektebb és vonto­az állítás önmagában nem és akkor keletkeznek ahol ^bb legyen munkájuk. Per­áll meg a saját lábán. Mert nem helvben foglalkoznak a sze semmilyen határozattal. Például kifejezetten kedvező panasszal. Ott kell nyilván- hatásköri leírással és egyéb ' tartani az ügyeket, ahol meg adminisztratív úton nem ér­is oldják a gondokat. Na- hető el. hogy az ügykezelő reprezentálón, hétezer 15— dig a termelőszövetkezeti 69 éves állampolgárról ké- parasztsághoz tartozók dol­szítettek időmérleg-felvé- gozták le. Sokan vannak telt. A szakemberek a tevé- tehát azok akik a városi kenységeket 100, helyszíneit iparbói viszik haza fjzeté­37, résztvevőit pedig 10 kü- süket iS ugyanakkor a ház­lönböző típusba sorolták. A tájiban mezőgazdasági mun­vizsgálat mélységére jel- kásként gondozzák a növé­lemző, hogy a kiválasztott r,yeket ,az állatokat. Az át­napon a megkérdezetteknek iag mögé néZVe a képhez mind az 1440 percét feltér- az is hozzátartozik, hogy a képezték. És önnek milyen vizsgaU napon a kisgazda­az életmódja? A válasz a sagban ténylegesen dolgozó feldolgozott mérlegekből, a férfiak 1 óra 45 perc—4 mára helytálló következte- óra, a nők 1 óra 21 perc— tésekkel meríthető: 3 óra közötti időszakot Ezek szerint Mag.varor- szenteltek a háztájinak, szágon az aktív kereső fér- Ugyancsak az • időmérleg fiak 8 óra 24 percet, anők diktálja: es munkák zöme 7 óra 40 percet töltenek az idősekre hárul. Míg Az életszínvonal jelentős emelése és megőrzese mö­gött tehát életmódunkban eme jelentős eieme, a 8 óránál lényegesen hosszabb, értékteremtő munka bújik meg .Ennek is köszönhető, hogy az 1977-est megelőző, 1963-as időmérleg óta jel­lemző fejlődésként a nem­zeti jövedelem több mint kétszeresére növekedett; a mezőgazdaságban dolgozók aránya egyötödről mintegy egyharmadra csökkent, a szellemieké viszont keve­sebb, mint húsz százalékról huszonhétre nőtt. Hasonló eredményt mutatnak az is­kolázottsági mutatók is .Az egy főre jutó reáljövedelem majdnem megduplázódott, s több mint kétszeresére emelkedett a vízvezetékkel ellátott lakások aránya. Mintegy tizenötször annyi gépkocsi van a lakosság tu­lajdonában, mint 1963-ban. A szabad idő eltöltése, a kulturálódás ,a szórakozás, az aktív pihenés alapvetően az eddig vázoltakban gyö­kerezik. A munka teremti meg azt a jövedelmet, amelyből például — a lét­fenntartási szükségletek után — kulturális szolgálta­tás. hazai vagv külföldi tu­ristaút vásárolható. M A. jelenség, hogy a környeze­tünk védelme érdekében egyre többen vesznek elő gyon fontos a helyei minő- lelkiismeretesebb legyen. papírt és tollat, tehát egyre siUss bar hiszem elhatárol- mintha érzi: a jó társadal­nagvobb a tábora azoknak. nj aZ egyéni sérelmet a kö- mi közérzet közreműködé­akik aggódnak tiszta és 20sségitői. Sokszor azonban sén is múlik. egészséges környezetünkért S ez jó. mert nem közömbö­sek az emberek. * Ugyanakkor afölött érzett örömünk sem lehet felhőt­len. hogy abszolút értékben csökkent a panaszok száma. Az egyik felszólaló. aki mellesleg az állami ellenőr­zés egyik vezetője is, felhív­ta a figyelmet arra. nem csökkent — sajnos — a be­jelentést előidéző okok szá­ma. és sok ember belefárad abba. hogy a közösség érde­kében egyik hivatalból a másikba menjen. Többen saját közéleti tapasztalata­ik alapján elmondták, még mindig gyakran előfordul, a hivatal úgy tesz túl a pa­naszoson. hogy semmitmon­dó válasszal „lezárja" az ügyet. Ez a .kifárasztásos technika" olyan alapon va­lóban célravezető, az állam­polgár idegei végül is rö­vidre zárnak, és feladják a lépcsőmászást. Szóval a lel­ki ismeretes ügyintézés még elég sokszor hiánycikk. amelynek végső soron árát. kellemetlen közérzetünkkel fizetjük meg. A szegedi népi ellen­őrök hét helyet kerestek fel. a kettő összefügg, vagyis az H. M. Területfejlesztési programok A megyék, a nagyobb or- Más terveikben a város­szagrészek és az egész ország hálózat kialakítását, a tele­településhálózatának, idegen- j rangjának forgalmanak, iparanak es más ágazatainak hosszútávú megadasát és a megyei szék­fejlesztését segítik a tudo- helyek fejlődését befolyásol­mányosan megalapozott re- (ak­gionális tervek, amelyekből 1970 óta nyolcvannégy ké­szült. Jelenleg tizenkilenc területfejlesztési programon dolgozik a Városépítési Tu­dományos és Tervező Inté­zet, amelynek vezetői ked­den a Magyar Urbanisztikai Társaság székházában tartott sajtótájékoztatón számoltak be munkájukról. Hangsú­lyozták: most az országos területrendezési tervben hosszú távra dolgoztak ki javaslatokat az ország terü­letének ésszerű felhasználá­sára, a termőföld védelmé­re, az ipar és az infrastruk­turális területek kijelölésére. Magyar—koreai barátsági gyűlés Magyar—koreai barátsági gyűlést rendeztek kedden az Április 4. Gépipari Művek nagykanizsai gyárában. A baráti találkozón részt vett a Koreai Haza Egyesítéséért Küzdő Demokratikus Front hazánkban tartózkodó küldöttsége. Rjo Jon Gu titkár vezetésével. Ott volt Kim .Iona Szun. a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Temesvári Andor, a Hazafias Népfront városi titkára üd­vözölte a vendégeket és méltatta a két nép barátságát. A gyűlésen felszólalt Rjo Jon Gu is. (MTI) Textilipari szakmunkások avatása Kedden 172 fiatal textil- szakmával rendelkező — ipari szakmunkást avattak munkásait, akiknek korsze­a Hazai Fésűsfonó- és Szö- rű ismereteire, friss tudá­vőgyár kultúrházában. Az sára és szorgalmas munká­Ipari Minisztérium és a Tex- jára nagy szüksége van az tilipari Dolgozók Szakszer- iparnak. vezete hagyományteremtő Egyebek közt ezt hang­szándékkal rendezett ünnep- súlyozta Méhes Lajos ipari séget az iparág fiatal mun- miniszter a pályakezdő ifjú kásainak fogadására. Az szakmunkások I. országos idén először végeztek ugyan- avatóünnepségén. Elmondot­is textilipari szakmákban — ta, hogy a textilipar számít azok a tanulók, akik már a minden most végzett szak­három évre felemelt tanul- munkásra, népgazdasági ér­mányi idő alatt sajátították dek ugyanis, hogy képzett­el a szükséges ismereteket, ségüknek megfelelően, a Az ország különböző ré- szakmájukban helyezkedje­szeiben működő 12 szak- nek el. Közismert, hogy a munkásképző intézet bocsá- textiliparban egyre fogy a totta szárnyaira a textilipar munkáskéz, pedig a korsze­új — kötő-hurkoló-, textil- rú gépekhez ma már sokkal nyomó és francia női szabó hozzáértőbb, alaposan kép­zett, és az egyre újabb és újabb ismeretek megszer­zésére nyitott és alkalmas szakembergárdára van szük­ség. A fiatal szakmunkásokat köszöntötte Martos Istvánná, a Textilipari Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára is, majd a végzősök átvették a szakmunkássá avatásról szó­ló oklevelet. Ezt követően a pályakezdő szakmunkásoknak a Magyar Divat Intézet .— kedvcsiná­lóként — bemutatót tartott a ruházatiipari vállalatok legdivatosabb termékeiből. Kereskedelmi együttműködés Kedden tartotta ülését i Pannoncoop Árubeszcrzt Társulás igazgató tanácsa. A társulást Észak- és Közép­Dunántúl nyolc élelmiszer­kereskedelmi vállalata, s a Győri Textilnagykereskedel­mi Vállalat hozta létre, gesztora a Veszprém megyei Pannonker. A szervezetet a kereskedők 1979-ben azzal a céllal alakították, hogy közvetlen kapcsolatot te­remtsenek a gyártókkal, for­galmazókkal, külföldi áru­csere kapcsolatot alakítsanak ki. növelve a választékot és az ellátás biztonságát. Az értekezleten az eddigi tapasztalatokat összegezve megállapították, hogy a Pannoncoop egyre jelentő­sebb szerepet tölt be Észak­és Közép-Dunántúl ellátásá­ban. Tíz szállító partnerrel van állandó kapcsolatuk, több vállalat csak megren­delésükre gyárt egy-egy ter­méktípust, így például a Ba­dacsonyi Állami Gazdaság a szénsavmentes üdítőket, a Mosonmagyaróvári Sütőipari Vállalat a sok helyütt hiány­cikknek számító babapiskó­tát. Az egyes vállalatok kül­földi kapcsolatainak hasz­nát, előnyét ma már a tár­sulás valamennyi tagja él­vezi.

Next

/
Thumbnails
Contents