Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-25 / 147. szám

2 Péntek, 1982. június 25. Heves harcok Libanonban 0 Bejrút (AFP) Csütörtökön délután Is folytatódtak — a korábban meghirdetett tűzszünet elle­nére — a' harcok Libanon­ban. Az izraeli tüzérség Bejrút déli részét vette tűz alá, elsősorban az ott ta­lálható palesztin menekült­táborokat és a repülőtér körzetét Találatok érték a sűrűn lakott síita negyedet is. , Harckocsik, ágyúk és re­pülőgépek bevetésével he­ves harcok folytak a Bejrút —Damaszkusz országút mentén is. Damaszkuszi ka­tonai jelentés szerint a szí­riai erők megállították az izraeli előrenyomulást A közlemény hozzátette: a tér­ségben folytatott légicsatá­bao az ellenség lelőtt két szíriai repülőgépet. Az izraeli agresszió állt azoknak a csütörtöki da­maszkuszi megbeszéléseknek a középpontjában, amelye­ken Sedli Klibi, az Arab Li­ga főtitkára, Abdesszalam Dzsallud, a líbiai vezetés második embere, lsidoró Malmierca kubai külügymi­niszter és a szíriai vezetés több tagja vett részt Mal­mierca korábban Bejrútban találkozott Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével, és Eli­asz Szárkisz libanoni elnök­kel. 0 Brüsszel (MTI) „Nincs más választásunk, ellenállunk a végsőkig" — jelentette ki Abu íjad, a Pa­lesztin Felszabadítás! Szer­vezett és az El Fatah máso­dik embere a körülzárt Bejrútban, a belga De Standaard tudósítójának adott nyilatkozatában. A pa­lesztin vezető megismételte a korábbi ajánlatot: fegyve­reseik hajlandók összevonni erőiket a palesztin táborok­ban, feladva nyugat-bejrúti állásaikat, hogy megkímél­jék a lakosságot a várható véres harcoktól. A PFSZ azt akarja, hogy Nyugat-Bejrút ellenőrzését a libanoni had­sereg vegye át, az izraeliek vonuljanak tíz kilométerrel vissza a város körül és te­gyék szabaddá a damaszku­szi utat. „Készek vagyunk vissza­vonulni táborainkba, hogy ott végső harcot vívjunk, de sohase fogjuk megadni ma­gunkat — jelentette ki Abu íjad. Üdvözlő távirat 0 Budapest (MTI) Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke táviratban üdvözölte Sa­mora Machelt, a Frelimo Párt elnökét, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökét, Mozambik nemzeti ünnepe, függetlenné válásának 7. év­fordulója alkalmából. Pártközi eszmecsere 0 Budapest (MTI) Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására jú­nius 21. és 24. között láto­gatást tett hazánkban Hec­tor Mujica, a Venezuelai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. A venezuelai vendég, akit fogadott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, megbeszélést folytatott Jakab Sándorral. az MSZMP KB tagjával, a SZOT főtitkárhelyettesével. A két párt képviselői szí­vélyes. elvtársig légkörben tájékoztatták egymást párt­jaik hazai és nemzetközi te­vékenységéről. széles körű eszmecserét folytattak a nemzetközi élet és a nem­zetközi ideológiai harc idő­szerű kérdéseiről. Pártkongresszus Jugoszláviában Belgrádi számvetés Holnap, szombaton ül ösz­sze a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének XII. kongresszusa. A 29-ig tartó tanácskozást másfél éves gon­dos előkészítés előzte meg. A tanácskozáson száznál több kommunista és' munkáspárt — köztük az MSZMP —, to­vábbá szocialista, demokra­tikus, haladó párt és mozga­lom is képviselteti magát. A szocialista Jugoszlávia létre­jötte óta ez déli szomszé­dunk kommunistáinak első olyan országos kongresszusa, amelyen nem vesz részt ki­magasló történelmi személyi­ségük, Joszip Broz Tito. Két évvel ezelőtti halála termé­szetesen űrt hagyott maga után, nem hozott azonban változást sem a bel-, sem pedig a külpolitikai irányvo­nalban. A mostani belgrádi számvetésre így a folyamatos­ság jegyében kerülhet sor. Közismert, hogy a szocia­lista Jugoszlávia az elmúlt évtizedekben gyors ütemben fejlődött és közepesen fejlett országgá vált, ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem háromezer dollár körül mo­zog. Az utóbbi években azon­ban súlyos gazdasági nehéz­ségek jelentkeztek, ezért a kongresszus a gazdasági sta­bilizáció problémáira fordít­ja a fő figyelmet. Arra a kérdésre kell választ adnia, hogyan lehet leküzdeni a gondokat, megőrizni a dol­gozók életszínvonalát, s biz­tosítani az előrehaladást. Az előzetes vitákban egyön­tetű állásfoglalásként ala­kult ki az a nézet, hogy tovább kell erősíteni a ter­melőerők társadalmi jellegét, a szocialista önigazgatási rendszert, fel kell tárni a szocialista építés menetében jelentkezett társadalmi el­lentmondásokat, szilárdítani kell az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek testvéri­ségét-egységét, átfogóan ele­mezni a nemzetközi helyze­tet. s folytatni az eddigi el nem kötelezett külpolitikát. A kongresszus minden bi­zonnyal pontot tesz a JJCSZ demokratikus centralizmusa körül kialakult vitákra. Eze­ket Dusán Dragoszavac, a KB elnökségének elnöke a következőképpen összegezte: „Jugoszlávia föderatív ál­lam és nem lehet más. Ugyanakkor a kommunista szövetség nem lehet födera- lult. Várhatóan megerősítik tív szervezet, hanem egysé- a Központi Bizottság erre gesnek kell lennie, mert ép- vonatkozó tavalyi határoza­pen «z biztosítja rendsze- tát, amely rögzítette a teljes rünk egységét. Számunkra és tartós normalizálás énde-, ezért lényegbevágóan fontos kében megvalósítandó poüti­a demokratikus centralizmus, kai és egyéb feladatokat is. éspedig mindkét összetevője. A kongresszus előkészité­A politikai vonal kialakítá- sében közvetlenül és tevé­sakor növeljük a demokrá- kenyen részt vett az egész ciát, serkentjük a vitákat, de párttagság. A demokratikus a határozatok végrehajtása- vitákban minden lényeges ban nélkülözhetetlen a fe- kérdésben egységes álláspont gyelem, az egység." alakult ki. Így a legmaga­A legmagasabb pártfó- sabb pártfórum egyértelmű rum várhatóan értékeli Ko- határozatokat hozhat, szovo autonóm tartomány Gyakorlati megvalósítá­politikai-biztonségi helyzetét, sukhoz pedig biztos alapot amely a tavaly tavasszal és adnak az ország szocialista az azóta lezajlott albán na- építésében az elmúlt évtize­cionalista megmozdulások, el- üekben elért valóban komoly lenséges akciók következté- eredmények, ben még mindig igen bonyo- Márkus Gyula Lázár György részvéttávirata 0 Budapest (MTI) gyei Népköztársaság Minisz­tertónács ^elnöke tóvdrtban tertanácsa elnökének a byto­fejezte ki együttérzését Woj- mi bányaszerencsétlenség ciech Jaruzelskinek, a Len- miatt. Á bonni kormány megtartja a Szibéria—Nyugat-Európa gázcsőszerződést 0 Bonn (MTI) A nyugatnémet kormány nem hajlandó kereskedelmi háborút folytatni a Szovjet­unióval, mert ez a hideghá­ború új korszakának bekö­szöntéséhez vezethetne — jelentette ki csütörtökön a nyugatnémet parlamentben elhangzott konhánynyilatko. zatában Helmut Schmidt kancellár. A versailles-i gazdasági és bonni NATO-csúcstalálkozó­val, valamint Ronald Reagan elnök NSZK-beli látogatásá­val foglalkozó nyilatkozatá­ban a nyugatnémet kor­mányfő nyomatékosan leszö­gezte: az NSZK kormánya „aggodalommal és sajnálat­tal" vette tudomásul az ame­rikai kormánynak a szovjet —nyugat-európai földgázcső­szerződés ellen irányuló leg­utóbbi döntését. Erre a dön­tésre a nyugat-európai szö­vetségesekkel való minden­fajta tanácskozás nélkül ke­rült sor; az egyet jelent a nemzetközi jog megsértésé­vel és elfogadhatatlan a Kö­zös Piac tagállamai számára — mondta Schmidt. Mivel az amerikai lépés ellentétes a Versailles-ban közösen elfo­gadott határozattal, amely a szocialista országokkal való kereskedelmet — ha megszi­gorításokkal is — a kölcsö­nös előnyök és a kereskedel­mi józanság alapján válto­zatlanul követendőnek tar­totta, az NSZK kormánya kitart a szerződés mellett — hangsúlyozta a kancellár. A gázszerződés hozzájárul az NSZK jobb energiaellátásá­hoz, nem vezet függőséghez, a nyugatnémet fél meg fog­ja tartani a szerződésben, vállalt kötelezettségeit. Schmidt közölte: az NSZK nyugat-európai szövetsége­seivel együtt tárgyalásokat kezd a Reagan-kormánnyal, amelynek során rá kíván mutatni, hogy az amerikai döntés veszélyezteti Nyugat­Európa és az Egyesült Álla­mok gazdasági együttműkö­dését. Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke felszólalásában „gazdasá­gi, politikai és jogi szem­pontból kétes értékű, a jó­zanságnak ellentmondó" lé­pésnek nevezte az amerikai kormánynak a földgázcső­szerződés ellen irányuló dön­tését. A nyugatnémet kor­mány feladata az, hogy az NSZK érdekeit védje — mondta Brandt. Az SPD el­nöke keményen bírálta Hel­mut Kohlt és az ellenzéket, amely lelkesen tapsol min­den amerikai döntésnek. és sokkal nagyobb megértést ta­núsít a washingtoni kor­mány, mint a saját kormá­nya politikája iránt. Willy Bradt határozottan síkra­szállt az enyhülési politika folytatásáért, amely egyedül képes biztonságot nyújtani Európának és az NSZK-nak. Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter. az FDP elnö­ke felszólalásában az euró­pai közép-hatótávolságú fegyverekkel [kapcsolatban a nyugati félnek egyoldalú elő­nyöket biztosító „nulla-meg­oldás" megvalósítását szor­galmazta. 0 Párizs (MTI) Franciaországban növekvő aggodalommal figyelik Wa­shington nemzetközi téren folytatott gazdaságpolitiká­ját. A francia vezetők — így Mitterrand elnök és Mauroy miniszterelnök éles szavak­kal ostorózták az amerikai magatartást. Politikai meg­figyelők rámutatnak: az utóbbi években nem volt pél­da arra. hogy a francia ál­lamfő és a miniszterelnök nyilvános formában ilyen keményen bírálta volna az amerikai politikát. A francia vezetők tilta­koznak az amerikai embar­gópolitika ellen, amellyel Washington meg akarja aka­dályozni a Szibériát Nyu­gat-Európával összekötő földgázvezetékhez szüksé­ges berendezések nyugat­európai, köztük francia vál­lalatok általi gyártását, elíté­lik a közös piaci acélipar el­len hozott amerikai rendsza­bályokat, és ugyanakkor rá­mutatnak: Washington nem teljesíti azt a Versailles­ban vállalt kötelezettséget, hogy együttműködik partne­reivel a dollárárfolyam túl­zott mértékű emelkedésének lefékezésére. A francia sajtó ís kemé­nyen bírálja Washington magatartását és megállapít­ja. hogy fokozódik a feszült- * ség az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között. A Minisztertanács tárgyalta m>m*iuomsRe UIÍUUI».> /• —> i Intézkedések a közületi aulébuszok hatékonyabb kihasználására A Minisztertanács csütör- ben, s ezek kihasználtsága toki ülésén jóváhagyta a többnyire gazdaságos. A kö­Gazdasági Bizottság határo- zületi autóbuszok egy részét, zatát a közületi autóbuszok elsősorban a nagyobb befo­hatékonyabb üzemeltetését gadóképességű autóbuszokat elősegítő hatósági, szervező- azonban nem eléggé hatéko­si és pénzügyi intézkedések- nyan, s nem a takarékossá­ről. Hazánkban jelenleg körül­belül 23 ezer autóbusz van forgalomban; s ennek több mint a felével, 13 ezerrel a közületek, vállalatok, szö­vetkezetek, különböző intéz­mények rendelkeznek, s csak a többi szolgálja a tömeg­gyék igénybe a közület! autóbuszt, s ezt a térítési di­jat ne vállalja át tőlük a munkáltató. A Minisztertanács leszö­gezte, hogy a buszok haté­konyabb kihasználása, illetve a tömegközlekedés javítása érdekében az egyik legfon­tosabb feladat ezeknek az autóbuszoknak a bevonása a tömegközlekedésbe. A Volán néhány megyé­ben rövidesen megvizsgálja, Lengyelországi helyzetkép gi követelményeknek megfe­lelően üzemeltetik. A mun­kásszállító autóbuszok sok esetben félig üresen közle­kednek. Gyakran előfordul, hogy menetrend szerinti autóbusz, vonat is közleke­dik a vállalati busz útvona­lán, de az indokolatlan pár- milyen lehetőségek vannak közlekedést. A vállalatok, huzamosságok megszűnteié- erre. Ugyancsak a gazdasá­szövetkezetek autóbuszállo- sét célzó intézkedések eddig gosabb autóbuszkihasználást mányában a belső üzemi nem jártak sikerrel. Ráadá- és a lakosság érdekeit szol­szallításokat lebonyolító, ki- sui a vállalatok — amelyek gálják majd a fővárosi és sebb befogadóképességű faként munkásszállításra megyei szállítási bizottságok, autóbuszok vannak többség- használják autóbuszaikat - melyeket fokozatosan felké­mmmm^^^mmmm^^^^^^^^^m munkaerőgondjaik enyhítése szítenek a személyszállítás­I érdekében (a jogszabályok- sal kapcsolatos koordinációs | kai ellentétesen) minimális feladatok ellátására Is, Ezek hozzájárulást fizettetnek a bizottságok tehetnek a ké­dolgozóikkal a buszhaszná- sőbbiekben javaslatokat egy­0 Varsó (MTI) A szocialista Lengyelor­szág külső és belső ellensé­gei nem tették és nem te­szik le a fegyvert, minden eszközt és alkalmat megra­gadnak arra, hogy nyugta­lanságot szítsanak az or­szágban. Ezt hangsúlyozta Czeslaw Kiszczak altábor­nagy, belügyminiszter, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának szerdai ülésén mondott beszédében, amely­nek szövegét csütörtökön hozta nyilvánosságra a len­gyel hadsereg lapja. Kiszczak elmondta: egyes NATO-tagországok, főként az Egyesült Államok külön­leges iskolákat működtetnek, amelyekben felforgató és szabotázscselekményekre ké­pezik ki a lengyel dissziden­seket. Aknamunkájukhoz minden lehető csatornát, így a nyugaton működő jóté­konysági szervezeteket is fel­használják. Eközben a belső ellenség, amely főként a „KOR" volt munkatársaiból tevődik ösz­sze, azt a benyomást pró­bálja kelteni, hogy az élet minden területét behálózó, törneges földalatti mozgal­mat képez. Ezek a szélsősé­gesek, akik arra uszítják az embereket, hogy tagadjanak meg mindenfajta együttmű­ködést a párttal, a kormány­nyal és a Nemzeti Megmen­tés Katonai Tanácsával, to­vábbra sem mondtak le az általános sztrájk, sőt a fegy­veres felkelés szándékáról. Tevékenységük sajnálatos módon a tapasztalatlan fia­talokat veszi célba, különö­sen azután, hogy májusban és júniusban bebizonyoso­dott: a munkásosztály köré­ben nem sok támogatóra számíthatnak. Az illetékes lengyel szer­vek, amellett, hogy követke­zetesen eltorlaszolják az anarchiához való visszatérés minden útját, széles körű megelőző tevékenységet foly­tatnak. A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának ülésén felszólalt Józef Baryla altá­bornagy is. Hangsúlyozta, hogy 'a vezetés, a hatóságok nem zárják el senki elől a fejlődés, a tanulás útját, ugyanakkor nem számíthat­nak támogatásra olyan fia­talok, akik állami tanintéze­tekben, állami pénzen pró­bálnak valamiféle politikai hazárdjátékot folytatni. Ugyancsak nem lesz köny­nyű életük a társadalom pe­remén élő embereknek sem — közölte az altábornagy —, bejelentve, hogy a nem dol­gozó lumpen elemeket kato­nai szolgálatra hívják be, és ott tanítják meg őket dol­gozni. lat fejében. egy terület szállítási igényei­A kormány egyetértett az- nek optimális kielégítésére, s zal, hogy a helyzet javításá­ra alapvetően gazdasági és szervezési intézkedésekre van szükség. Határozatot hozott arra, hogy a 20—35 szemé­lyes autóbuszok után 30 ezer, a harmincötnél nagyobb be­fogadóképességű buszok után 60 ezer forintnyi járulékot fizessenek a vállalatok. Emellett fokozottan kell el­lenőrizni a gépjárművek fenntartásával, elszámolási és ügyviteli rendjével kap­csolatos előírások betartását (előfordul ugyanis, hogy a népgazdaság érdekeivel el­lentétes módon könyvelik a vállalatok az ilyen jellegű költségeiket). Érvényt kell szerezni annak is, hogy a dolgozók a jogszabályokban meghatározott összegért ve* az indokolatlan párhuzamos­ságok megszüntetésére. Le­hetőséget kapnak arra is, hogy a jövőben csak azok­nak a vállalatoknak engedé­lyezzék autóbusz üzemben tartását, amelyek közforgal­mi feladatok, ellátásában is részt vállalnak. Például vál­lalják, hogy a kisebb forgal­mú bekötő utak mellől a főútvonalon közlekedő me­netrendszerű buszhoz fuva­rozzák az utasokat, vagy más vállalatok gyermek-, illetve diákszállítási felada'aiba kapcsolódnak be. Az ilyen fajta tevékenységeket is el­látó közületi autóbuszok után nem kell a vállalatok­nak a 30 000, illetve a 60 000 forintos járulékot kifizet­niük.

Next

/
Thumbnails
Contents