Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-23 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 145. szám 1982. június 23., szerda Ára: 1,40 forint Szakorvosi hálózat a szegedi járásban A szegedi járás méreteivel is elüt az ország többi járásától. gyógyító szempontból is más szervezési megoldásokat igényel. Az egészséges életre nevelés is más keretek között folyik. Szerencsésnek mondhatja magát az itt élő ember, mire a nehéz esztendők ránk köszöntek. néhány kivételtől eltekintve minden községben az igényeknek megfelelő orvosi rendelő, illetve egészségház épült. Fönntartásuk biztosított, az egészségügy támogatásában semmiféle viszszalépést nem tapasztaltunk — mondja dr. Haluska István járási főorvos. Ha viszont az átlagos kép ennyire kedvező, még elszomorítóbb az a néhány, ahol sürgős segítségre lenne szükség. Eakson például sokkal többen járnak orvoshoz, mint más községekben. mostanáig azonban nem sikerült az egészségügy normáihoz igazodó rendelőt építeniük. Sokat áldozna rá a falu, sok a társadalmi fölajánlás. sőt, pénzbeli közadakozás is szóba jöhetne, ha másként nem megy. de megváltoztak a tánogatás föltételei, és ez sok gondot okoz. Körzeti orvos fcehát mindenütt van. aki beteg, hátrányt nem szenvedhet. Ebben a járásban azonban úgynevezett mozgó szakorvosi szolgálatot is szerveztek. Két gyermekorvos és két szülész-nőgyógyász járja megnatározott rend szerint a községeket, és két vezető védőnő is segíti munkáját. A közvetlen gyógyítás nem e hálózat föladata. legföljebb konziliáriusként kapcsolódnak be a szakorvosok egy-egy eset megítélésébe, tanacsaikkal a bajt megelőzve szolgálják az édesanyák és csecsemők védelmét. Három hónapra előre rögzítik a pontos menetrendet. a helyi védőnők segítenek a találkozók megszervezésében. Általában kéthetenként jutnak el minden községbe, a nagyközségekbe viszont hetenként mennek. Példamutató rendszerességgel végzi a szűrést az onkológus. és hasonló pontossággal végez szűrővizsgálatokat a szemész is, hogy a trachomafertőzéseket időben földeríthesse. örvendetes előrelépés történt a fogászat területén is. A főorvos tájékoztatása szerint tizenhat fogorvosi rendelő fogadja napi rendszerességgel a betegeket. Tavaly Bordányban. az előző években Pusztamérgesen kezdhette meg működését fogorvos. Idén Pusztaszeren a sor. A rendelő fölújitásánál és bővítésénél már gondoltak erre. Csengeléről jár át. majd a fogorvos. Ezt a megoldást tartják jobbnak, nem azt. amikor a betegnek kell átjárnia. hiszen tapasztalat mutatja, sokszor nem megy a beteg, amikor mennie kellene. Inkább megvárja, amíg elmúlik a fájdalma. Baksot és Ópusztaszert egyelőre mégis úgy tudják csak öszszekapcsolni, hogy Bakson lesz a rendelő. Akik eddig Szegedre voltak kénytelenek utazni, könnyebben juthatnak majd el Baksra. A mórahalmi, a kisteleki és a dorozsmai tüdőgondozó szervezetileg ugyan a deszki gyógyintézethez kapcsolódik, de föladatát mindegyik a tőle megszokott alapossággal látja el változatlanul. Visszaesés ugyan hosszú évek óta tapasztalható, ne az éppen a jól szervezett munka, az egészségesebb életmód és a tervszerű megelőzés következménye: kevesebb a beteg. Megragadtunk az alkalmat, hogy a körzeti orvosok régi gondjára ls rákérdezzünk: mikorra várható az URH? Azt a feleletet kaptuk, hogy ebben a járásban különösen indokolt lenne a gyors elterjesztése, hiszen nagy távolságokat járnak be a körzeti orvosok, és a kényszerű holtjáratok súlyos következményekkel járhatnak. Ismerve azonban a technikai és az anyagi nehézségeket is, a jóval egyszerűbb rendszerű, könnyebben hozzáférhető és lényegesen olcsóbb cébés rádiókra hívná föl a figyelmet. Sokat segítene, ha a körzetét járó orvos így tarthatna kapcsolatot rendelőjével. A mentőt ugyan továbbra ls telefonon hívnák, a rendelőből, de szinte azonnal, ahogy az orvos szükségét látja. H. D. Tudományos ülés II bányamentés helyzete Az ezredfordulóig meghatározták a hazai bányamentöszolgálat fejlesztésének főbb irányvonalait a Magyar Tudományos Akadémia bányaegészségügyi és bányászati ergonómiai tudományok bizottságának kedden, Tatabányán tartott ülésén. Ásványkincseinket egyre nagyobb mélységből kell kiaknázni. A szénbányászatban például a mélyen levő karsztvíz közelében helyezkednek el a széntelepek, ezért az űj bányanyitásoknál fokozottabban kell számolni a megváltozott természeti körülménnyel. Recsken több mint ezer méter mélyrégből kell felszínre hozni a rézércet, s növekszik a nagy mélységből kitermelt olaj és gáz aránya is. Ezért az ezredfordulóig valamenynyi bányaüzemre a komplex gépesítettség lesz a jellemző. A nagy értékű gépláncok felszerelésével alapvetően csökken majd a fizikai munka. A tudományos ülésen azt is hangsúlyozták, hogy a megváltozott természeti adottságokhoz kell igazítani a hazai bányamentöszolgálat tejlcsztését és korszerűsítését, az eddiginél magasabb színvonalú és szervezettségű bányamentési és kútkitöréselhárítási rendszert kell kiépíteni hazánkban. Az eddigi kutatások eredményei már számos olyan új megoldást kínálnak, amelyek megvalósításával részben előre lehet jelezni a természeti katasztrófákat, részben pedig a már bekövetkezett természeti csapást hatékonyan el lehet hárítani... A tudományos ülést megelőzően két évig tartó munkával az egész országban felmérték a szilárd- és a szénhidrogénbányászatban az élet- és vagyonmentés helyzetét. Megállapították, hogy o bányamentés technológiája elmaradt a termelőüzemek műszaki-technikai színvonalától. A tudományos ülésen szorgalmazták egy országos és egységes bányamentéji rendszer kiépítését. Javasolták, hogy szénhidrogénbányászatban már megvalósított modell alapján a szilárd ásványbányászatban is építsék ki az országos automatikus riasztóhálózatot. Célszerűnek tartanák, ha a szilárd ásványbányászat országos bányamentő állomását Tatabányán hoznák létre, ahol ehhez már adottak a műszaki-szellemi feltételek. Ez az állomás gondoskodna többek között a speciális készülékek beszerzéséről, koordinálná a kutatásokat és a fejlesztéseket, különleges feladatok ellátására alkalmas bányamentő részlegeket alakítana. A tudományos ülésen a jövő feladatairól szólva fontos tennivalóként szabták meg a bányamentők, mindenekelőtt a mentés irányitóinak folyamatos oktatását, szakmai továbbképzését is. A mentősök kiválasztásánál, felvételénél szigorítani kell az alkalmassági vizsgálatot. A bányamentő állomások részben már beszerezték a szükséges műszereket, de a vizsgálati módszerek rendszeresítéséhez még nem rendelkeznek megfelelő létszámú szakembergárdával. Manilában Losonczi Pál és Marcos elnök tárgyalásai Kedden megkezdték az érdemi tanácskozásokat a Manilában tartózkodó magyar politikusok és szákemberek. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki hétfőn érkezett Burmából a másik délkelet-ázsiai ország, a Fülöp-szigetek fővárosába, helyi idő szerint délelőtt tíz órakor érkezett meg tárgyalásainak színhelyére, az elnöki palotába. A magyar államfő előző nap már járt Marcos elnöknél, az Ázsia-szerte híres épületben, amelynek berendezését művészi fafaragások díszítik. Ekkor mutatta be a kíséretéhez tartozó kormánytisztviselőket. Kedden Losonczi Pált először Cesar Virata miniszterelnök és Carlos P. Romulo külügyminiszter üdvözölte. Ezután a magyar államő szűkkörű eszmecserét folytatott Ferdinánd E. Marcos elnökkel, valamint a Fülöp-szigetek kormányfőjével és külügyminiszterével, majd megkezdődtek a két ország vezető tisztségviselőinek, illetve szakértőinek plenáris tanácskozásai. Később Losonczi Pált és kíséretét a Nemzeti Múzeumba kalauzolták, hogy megismertessék az ötvenmilliós ország kulturális emlékeivel. Ezt délután Fort Santiágóban, a történelmi Intramuros városrész fönnmaradt részében tett látogatás követte. Ma Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 23-ára, mára. szerdára összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, a népgazdaság fejlődésének ez évi tapasztalatairól valamint a külgazdasági kapcsolataink alakulásáról, fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztéseket. Nemzetközi tanácskozás Az évszázad műemlékei A jelenkor szép építészeti alkotásai, a holnap műemlékei — ennek a gondolatnak a jegyében kezdődött kedden egyhetes nemzetközi műemléki tanácskozás Budapesten, az Építők székházában. A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa — JCQMOS — Magyar Nemzeti Bizottsága. az Országos Műemléki Felügyelőség és a BácsKiskun megyei, tanács szervezésében csaknem 20 ország szakemberei vitatják meg az elmúlt 100 évben védetté nyilvánított építészeti értékek megóvásának, építészettörténeti kutatásainak eredményeit, gondjait. Magyar kezdeményezésre ez az első nemzetközi tudományos találkozó, amely nem az ókor és középkor, hanem a közelmúlt műemlékeinek szenteli munkáját. Dercsényi Dezső Kossuthdíjas művészettörténész a tanácskozás megnyitásakor utalt arra, hogy a magyar műemlékvédelem nemzetközi viszonylatban is az elsők között volt, amikor 30 évvel ezelőtt megkezdte a legújabbkori építészeti alkotások módszeres kutatásait és műemlékké nyilvánítását. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes — a találkozó résztvevőit üdvözölve — rámutatott arra az új felismerésre, hogy a műemlék elválaszthatatlan az egész településtől. Ezért nálunk összhangban, egymásra figyev.e fejlődik a településfejlesztés és ' a műemlékvédelem. Epúletvagyonünk felújításának előtérbe kerülésével különösen nagy figyelmet kell fordítani az utóbbi 100—120 évben, épült építészeti értékeink megmentésére, rendszeres gondozására, a történeti városrészek, műemléki jellegű épületegyüttesek védelmére. A korai felismerés és az eddigi kezdeményezések, kutatások ellenére azonban az ország mintegy 8000 műemlék épületének csak elenyésző része — alig félszáz — kapott műemléki védettséget a múlt század közepe óta épített értékek gazdag anyagából. A védetté nyilvánítás feltételei közül különösen szigorú az a követelmény, amely szerint a legújabbkori építészeti értékek ; kö* zül csak az lehet műemlék, amelynek alkotója már nem él, s így az utóbbi évtizedekbén létrehozott építészeti : értékek túlnyomó része nem pályázhat a védettségre. Európában nincs egységes elbírálás a védetté nyilvánításban. E találkozó ezért hozzájárulhat ahhoz, hogy javaslatot tegyenek a nemzetközileg egységes műemlékké nyilvánítás módszerére. A mezőgazdaság A mezőgazdaság kemizálásának időszerű kérdéseiről tanácskozott kedden a Veszprémi Akadémiai Bizottság agrokémiai munkabizottsága, hat dunántúli megye szakembereinek és kutatóinak részvételével. Az eszmecsere színhelye a nemesvámosi Csopak tája Termelőszövetkezet volt, amely úttörő szerepet vállalt az új kemikáliák bevezetésében és alkalmazásában, s 10 ezer hektárnyi területen a vegyi anyagok korszerű- és ésszerű felhasználásának iskola példáját adja. Közös raktár Az építkez.ési segédanyagok közös tárolására és forgalmazására társulást alakított a győri székh úyű Kisalföldi Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat és a Fertődi Építőipari Szövetkezet. Megállapodásuk értelmében Fertődön közös raktárai létesítenek, s az itt tárolt, több száz féle építőipari segédanyagot közösen értékesitik. A fertődi szövetkezet mellett innen látnak el további nyolc, Győr-Sopron megyei építőipari szövetkezetet is. Csongrád megyébe látogatott a bolgár mmml Tegnap, kedden Csongrád megyei látogatásra érkezeit Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatározott nagykövete. A vendéget a megyei pártbizottság épületében fogadta dr Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A fogadáson részt vett Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei. bizottságának titkára. A megye életéről a megyei pártbizottság első titkára tartott rövid tájékoztatót, majd a nagykövet, a bolgár—magyar barátság ápolása terén kifejtett tevékenységéért — a bolgár államalapítás 1300. évfordulója alkalmából alapított — jubileumi éremmel tüntette ki dr. Komócsin Mihályt és Molnár Sándort. Bulgária magyarországi nagykövete ezt követően a JATE-ra látogatott, ahol dr. Kristó Gyula .oktatási rektorhelyettes tartott tájékoztatót az egyetem életéről.1 Külön is szólt a kulturálistudományos kapcsolatok keretében a szegedi egyetemen folyó munkákról. a plovdivi egyetem és a JATE együttműködéséről. A nagykövet a beszélgetés során elmondta; hazájában nagyra értékelik azokat a bolgár vonatkozású kutatásokat, amelyek a JATE bölcsészettudományi karának több tanszékén is folynak. A látogatás során Boncso Mitev kitüntetést nyújtott át dr. H Tóth Imre kandidátusnak (JATE, orosz tanszék). dr. Kristó Gyula. dr. Róna-Tas András és dr. Szadeczky-Kardoss Samü professzoroknak a bolgár államalapítás 1300. évfordulóján tartott ünnepi rendezvényekben kifejtett tevékenységükért. valamint a bulgarisztikai vona'kozasú tudományos munkájuk elismeréseként. Délután megyénk vendége Baksra látogatott, ahol megismerkedett a Magyar—Bolgár Barátság Tsz munkájár val. A gazdaságban folyó tevékenységről dr. Váczi Józsefnó elnök tájékoztatta a bolgár vendége*, s a kíséretében Baksra lá'ígstó dr. Seb.-? Jánost a mer; r nártbizottság osztályvezetőjét és Szabó Jánosnét. a megyei tanács elnökhelyettesét. A bolgár nagykövet az esti órákban utazott el megyénkből. t I