Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-22 / 144. szám
Kedd. 1982. június 22. 3 hangsúlyozta kétnapos látogatása alkalmával Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: szívből örülök a Csongrád megyei sikereknek. Az itt szerzett tapasztalatok meggyőzően tanúsítják, hogy az ipari, mezőgazdasági üzemek kollektívái ismerik, értik a párt politikáját. Régi ismeretségek kötnek ide, s ezért a tájékoztatók, a látogatások során jó volt hallani a fejlődést tanúsító adatokat, tényeket s azt, hogy a dolgozó ember körülményei, alkotó lehetőségei megfelelőek. A dolgozók helytállnak a munkában, és eredményeikSzívből örülök a Csongrád megyei sikereknek Elmondotta Németh Károlyf az MSZMP Politikai Bizottságának tagia, a Központi Bizottság titkára Azok a példák, amelyekről' a makói vezetők tájékoztattak, és bizonyára még sokat sorolhattak volna, azt mutatják, hogy eleven, jó községpolitikai, várospolitikai munka folyik. Nem kevés a gondunk. Ilyenek a lakásellátás, a nyugdíjasok problémái. Törni kell a fejünket, és alapot teremteni az alacsony nyugdíjból élők kel hozzájárulnák a nep- gondjának megoldásához, gazdasagi feladatok megva- hogy a reálértéket biztosítalósításához, az ország gaz- ni tudjuk. Az életkörülmédasági erejének nóvekedesé- nyeket illetően más . terülehez. Ezért az eredményes teken is mindenütt, ahol lemunkáért örömmel adtam át hetséges előre akarunk haa Központi Bizottság és Ká- ladni_ E'zt szolgálja a lakásdar János elvtárs szemé- építés is. Nem csökkennek lyes üdvözletét minden ipa- tervszámaink országosan, fejri, mezogazdasagi kollektíva- ieSztjük az egészségügyi lénak, ahol látogatást tettem, tesitménvek, az iskolák, óvoés kértem őket, tolmácsolják dak hálózatát ezt társaiknak, a megye la- 'Az a szándékunk, hogy az KossaganaK. áruellátás színvonalát a leSzegeden a Szalamigyar es hetőségekhez mérten megHuskombinatban, Makón a tartsuk. Ez nagyon fontos FÉG helyi üzemeben gratu- életszínvonal-politikai tényelaltam ahhoz, hogy a nem zö olyan vjSZ0ny0k között, könnyű körülmények között amikor nem tudjuk a reálvallaljak a több exportáru jövedelmet, a reálbért nögyártasat. Így kell tenni velni Ilyen körülmények kömmden munkahelyen. Nincs zött még nagyobb jelentősémas választásunk, jobban ge van annak) hogy az árukell mindannyiunknak dol- ellátás kiegyensúlyozott le- lem... Hosszabb távon csak- juk, nem akarjuk, olyan a gozni. Ha kitűzött céljainkat gyerlj mégpedig úgy: abban is az fizetődik ki, ha rendet társadalomban elfoglalt heel akarjuk erni, hogy a je- benne legyen a központi, a tartunk. Ha rend van, könv- lye és szerepe. Erre nagyon lenleginel is egy kicsiket na- megyei, a városi, a községi nyebb fegyelmet tartani. Éz kell vigyázni, gyobb erőfeszítésre, figye- is Mindenki feladata ez, nagyon fontos dolog. Csöng- Elmondották a makói velemre, koi ultekintesre van ak;nek ebben felelőssége rad megyében, e térség- zetők, hogy a Maroslele és munkafegye- reflektorfényben van. Akarszükség. Ilyen a helyzet. Nem azért, mert a párt povan. Természetesen előfor- ben ez régi gyakorlat. Itt Hódmezővásárhely közötti Nem azért, mert a part po- dúlhat, hogy egyes helyeken például a falvakban is min- szakaszon történt jégverés li tutaja változott, AZ torét- hiánycikkeket kell pótolni, dig rend és tisztaság ural- után a termelőszövetkezeti len es tamogatasra talal a megszüntetni a hiányokat. kodott. Régebben még az vezetők kérték, azonnal tömegekben a tudatosság ku- Az aIapvető dolog az, hogy alap néiküli vályogházakat jöjjön a biztosító, mérje fel lonbozo fokán. Ebből fakad az áruellátás átlagos színvo- is minden évben kimeszel- a kárt. a ml nagy tennivalónk; hogy naIa megfelelő legyen, hogy ték> rendben tartották, akik kevesbe tudatosan ta- tehát a lakosság tudja mire mogatják ezt a politikát, eiköiteni a pénzét. Ezért küfelzárkózzanak azok mellé, akik — néha még az erejüket meghaladó mértékben is — igyekeznek tenni a valója váltásáért. Ez a nagy feladat: a politikai szervező munka, a erőfeszítéseket kell Mo mór úgy alakul a hely- ni azt, hogy mit ITIU Iliül zet ebben a tér- ki, mert a jégver ségben is, hogy az ipar adja a termelési érték nagyobb hányadát. Ez órszálönös tenni. Ha nehezebbek a viszonyok az ország számára, nehezebbek a körülmények az Sosan is így van, s ez teregves kollektívák s az egyes mészetes fejlődesi folyamat. ... emberek számára is. Azon De a mezőgazdaságról soha kommunista peldamutatas, dolgoznunk, hogy min- nem szabad csupán a teraz aktív partelet, a partepi- denRi . « értse;' a körülmé_ melési értékhez való hozzánvek így alakulnak. Ne va- jarulasa alapjan velemenyt lamiféle központi elhataro- mondani. Ez mélyenszántó zásra várjunk. Mindig arra politikai ellátási kerdes. tő munka, hogy még- szorosabb egységben tevékenykedjen az ország népe. Nagy történelmi vívmányunk, hogy Ez helyénvaló, de azért szeretném felhívni a figyelmet, jól meg kell nézszántunk jégverés napján és másnapján nagyobbnak túnik a katasztrófa, mint mikor a növény már egy kicsit regenerálódik. Lehet, hogy nem ad 60 mázsát a búza, csak 30-at. De ha az 30 mázsát ad, akkor ne szántsuk ki, mert olyan másodvetés nincs, amely olyan értékű termést ad, mint például a 30 mázsás búza hekkell gondolnunk, hogv olyan ezen t"1 még az áringadozá- táronként. Ilyen dolgok előegysegben vagyunk az alap- *ők hatnak amelvek sok mellett is egyik legsta- fordulhatnak az eletben. vpti, rtaev k prnpspk ben. Er- " — ut — . • vető nagy kérdésekben. Er re vigyázni kell, ezt óvni, erősíteni olyan viszonyok között, amikor körülöttünk a gazdasági helyzet nehéz, amikor a feszültségek napról napra hol itt, hol ott, újabb terhet jelentenek a nemzetközi helyzetben. Elmondható, hogy stabilitás, nyugodt alkotó munka jelbilabb exporttermelő ágaza- Tudjuk, hogy ez baj a szötunk. Látom, hogy a falvak- vetkezetnek." a háztáji gazban az emberek megfelelő- daságoknak, amelyeket a jégen élnek. Azért érzik jól verés ért. Az igazi nagy baj magukat a szövetkezetben is, az lett volna, ha egy hetet mert van értelme a munká- késik az eső — ebben a térnekünk kell alkalmazkodni nak. ségben is. Láttam a búza-, a a világhoz. Figyelemre méltó tájékoz- kukoricatáblákat, s azt, hogy tatót hallottam a pártéletről, a növények jól érzik maguNphPJPhhP'í lettek az ér~ a pártépítésről; arról, hogy kat. A termelőszövetkezeti ItbllululiUbll tékesítési ebben is a minőséget tartják tagok a közösben, a háztájitőlünk függetlenek. De hogy kevésbé hassanak, az rajtunk múlik. Alkalmazkodjunk a növekvő követelményekhez, mert a világ hozzánk nem alkalmazkodik, lemző országunkra, bár nem feltételek a világpiacon. Van- szem előtt. Két dologra hív- ban is bizakodóak, megfeieL-mroc tfnnHHií oc nmh pma- i i.._i , i -.. _ . _ .„. . .. kevés gonddal és problémával küszködünk. De alapvető, hogy erős a párt és a tömegek közötti bizalom. Azon kell dolgozni, hogy ebben törés ne következzen be, sőt, tovább erősödjön. A bizalmat csak úgy lehet erősí El kell érni, nak cikkek, amelyeket ko- nám fel a figyelmet: min- lő termést várnak, lábban jól tudtunk értékesí- dennapos, őszinte kapcsolat teni. Például a kohászati, az az emberekkel, s nemcsak alumíniumipari termékeket, azzaj a szándékkal, hogy amelyeknél nem kis tételek- tájékoztassunk és felvilágoről van szó. Most egyes te- sítsunk, hanem azzal a szánrületeken — ahogy mondani dékkal és meggyőződéssel, szokták — vissza kell fog- hogy tájékozódjunk, véleA teni, hogy mindennap úgy nunk 8Z értékesítést. Rész- ményt kériünk dolgozzunk: újból és újból ben azérti mert rafizetnénk munkába minél több emraszolgaljunk a bizalomra, ezekre a termékekre, más- bert bevonjunk. Ehhez szükha a párt tevékenységét szol- részt azért, mert nincs kehogy mindenki tegye azt, ami a feladata — a Központi Bizottságban, a megyénél, járásokban, városokban, az üzemekben, terközös me"öszövetkezetekben, kulturális intézményekben. Ezen a vidéken nemcsak jelentős seg van minden szervezet munkás-paraszt hanem érpárttelmiségi rétegek is tevékenykednek, szerencsénkre. gálatnak tekintjük. Ez az reslet olyan világban élünk, közreműködésére alapvető vonasa a mi mun- amikor a népgazdaságok szervezetekre a kastílusunknak. Csak így tu- szoros kapcsolatban vannak zottságokra 'a KISZ-re a az emberek aktív tevédunk megbirkózni a nehez- egymással és a nemzetközi szakszervezetre, mindenkire, kenységgel támogatják a párt segekkel. kereskedelemben való rész- aki tényező A másik dolog Pohtikajanak meg valósi tasat, UanilM értékelem, amit vétel nélkül nem lehet élni, pedig> hogv a pártéletet és. flatfítjak a szélsőséges Hayyrd Csongrád megyei boldogulni. Különösen nem rendben kell tartani. Ismer- Pezeteket- Alapvető dolog, látogatásom során tapasztal- olyan országban, mint ha- Ve a megyei helyzetet, mond- 9°gy tájékoztassuk bevontam. Makón konkrét példák- zánk, amely nyitott gazda- hatom: rendben van a párt- okeÍ a munkaba, a kokal bizonyították, hogy tar- sággal rendelkezik, s nagy élet a párt fejlődésének zos„ gondolkodásba, mert ez sadalmi aktivitással miként hányadat realizálja a nem- üteme. De azért a jövőben "agy erot Jelent szamunkra, igyekeznek pótolni azt, amit zet; jövedelemnek a külke- is sokat kell tennünk, azt az lgazl pagy központi forrásokból, állami reskedelem. elvet követve, amelyre egy- az ®™Der®k ke.peKs®eg"D®n költséggel nem tudunk meg- őszintén kell beszélni az szer Kádár János elvtárs azt vannax s ennex JODD kiponoldani. A lakosság anyagi emberekkel a gondokról, mondta: az lenne a jó, ha AzZ erőfesz^téTekben természetesen ott van az állami szervekben dolgozók hozzájárulással támogatja problémákról, nehézségekről minél több olyan ember célkitűzéseink elérését. Ma- és a törekvéseinkről. Azok- lenne a párton kívül, akit kő térségében ennek hagyó- kai értek egyet, akik azt szívesen látnánk a párton ^édmény^ munkája"^ Ők vásárlás",""nem" is""beszélve"a mányai vannak. Nem velet-, mondják: többet kell ten- belül. S minél kevesebb TS, ; többi területről, néldául a nek tartják a munkahelyi légkört és elégedettek a keresettel. Ez a munka, a politikai tevékenység értelme, hogy végül is a gazdasági munka és társadalmi tevékenységünk eredményes legyen, az emberek jól érezzék magukat, boldoguljanak a lehetőségekkel összhangban. Vannak, akik felvetik másokra utalva: lám, ennek is, annak is annyi jövedelme van, hogy házat építhetett. Azoknak azt kell mondani: neked is telik, vállaljál még epy műszakot. Annak örülni kell, amit például Mórahalmon hallottam, hogy a faluban 900 személygépkocsi van. Hozzáteszem, nem luxuscélra, hanem a termelésre is használják ezeket a kocsikat. Az autó ma a mórahalmi, a makói parasztembernek sem luxuscikk. Felhasználja arra, hogy ismerkedik az országgal vagy külföldre utazzon. Ez helyes és jó dolog. De arra is felhasználja, hogy a csomagtartóba bedobja a kapát, és elvégezze a munkáját kint a határban. Örömmel hallgattam minden beszámolót és valami eszembe jutott: a mezőgazdasági átszervezés időszaka. A levágatlan kukoricaszár a szegvári határban, hogy nem volt gép, 's leszedetlen maradt a szövetkezet kukoricája. Nem volt elég műtrágya. De az akkor kialakult politika táplálta optimizmusunkat, bizalmunkat a jövőben. S mi tápláltuk a parasztság reményét a holnapban. Azt mondtuk, eljön az idő, amikor lesznek nagyobb eredményeink, magasabb színvonalon gazdálkodunk. Emlékszem, hogy itt, Csongrád megyében is azt mondtuk 1964-ben — akkor még holdban számoltunk —: ha holdanként elértük a 14 mázsás búzatermést, akkor megoldottuk Magyarországon a kenyérkérdést. Ha átszámoljuk azt a termést hektárra, akkor is ennek már több mint a dupláját érjük el ezen a vidéken. Ha viszszalapozunk a termelőszövetkezeti mozgalom történetében, és vizsgáljuk az átszervezés időszakát, elmondhatjuk: a pártnak volt ereje, hogy a megelőző időszak helytelen gazdaságpolitikája okozta gondokat leküzdje, visszatérjen a lenini elvekhez. Ez alapvető dolog volt akkor. Alkalmaztuk magyarországi viszonyokra a helyes lenini elveket, így jutottunk el a mához. Emlékezzünk arsraak hogy a párt figyelembe vette az átszervezésnél a parasztság lelkületét. Az intézkedések egész sorát hoztuk. Ezekről az eredményekről is szólunk, amikor arról beszélünk, hogy milyen a termésátlag búzából, kukoricából. A szalámigyári látogatás alkalmával például számba vehettük, hogy ez a vállalat csak itt, ebben a megyében 610 ezer sertést vásárol fel egy év alatt. Visszapörget lük a naptárt gondolatban, és megállapítottuk: a régi időben rekordnak számított a 80, a 100 ezer sertés felvásárlása Csongrád megyében. Ha csak ezt nézzük, hogy több mint meghatszorozódott az állatfellen, hogy a vízellátást ösz- nünk, s ha egy kicsivel rosz- olyan a pártban, akit szíve- da™ kÓ£"yŰ J^vnn^nk* szefogással — törpe vízmű- szabbak is lesznek körűimé- sebben látnánk kívül. Ez az "a"dK- mes- "agyonmu~ vekkel - elsőnek ezen a nyeink, ezzel szembe kell alapja annak, hogy egysége- az°"' 1nogy. az al4a™ap: környéken oldották meg. néznünk. , sen tudjunk cselekedni. ^Tként vélekedn^ f p^ Engem megragadott az, Ami a Szalámigyár és A kommunisták túlnyomó és a kormány politikájáról, hogy Makón kölcsönnel segi- Húskombinát, a FÉG dolgo- többsége nagyon lelkesen milyen a kapcsolatuk a latik az emberek a szociálpo- zdjt jneti, csak gratulálni dolgozik. A látogatásom so- kossággal. Ők vannak minlitikai feladatok megoldását. fudok az eredményekhez is. rán erről itt meggyőződhet- dennap szoros kapcsolatban Ha nem bíznának a politika- A makói üzem nem vélet- tem. Sokat vállalnak ma- az állampolgárokkal, ban, akkor nem vásárolná- lenül kapta meg a SZOT el- gukra. Előfordulnak nem ki- A szegedi, a makói üzenak kötvényt, hogy segítse- ismerő oklevelét az üzemi vánatos esetek, olyan maga- mekben beszéltem munkánek bővíteni az öregek nap- rendért, tisztaságért. Ügy tartás, amellyel nem lehet sokkal, elsősorban a munközi otthonát. Ebben kifeje- Vg]em az üzemen belüli megbékélni. Ezért óvnunk kásasszonyokkal. Megkérzésre jut: bíznak a politika- ' . kell egymást a hibáktól. Aki degtem tőlük, mióta doígozban. Nagyon fontos, hogy rena o yan' mlnt az " vezető funkciót tölt be, az- nak itt, hogy érzik magukat, milyen a politikai szellem, környezet. Ahol bármilyen za[ SZemben még magasab- elégedettek-e a keresettel? a politikai közhangulat. szerszámot el lehet dobni, bak a követelmények, mert Azt mondották, megfelelőtöbbi területről, például baromfihús-termelésről — ebben része volt a politikának, s erre vigyáznunk kell. Nem szabad engednünk, hogy eltérések legyenek bármilyen irányban. Ezt az agrárpolitikát közösen alakították ki nagyon sokan. Nem csak a párt, hanem a part irányításával. Mindig azt mondjuk: széles körű összefüggésben kell gondolkodni. Nagyon kell óvnunk ezt az agrárpolitikát. Nem szabad engedni, hogy visszaesés következzen be, politikai kárral. Akik Csongrád megye mezőgazdaságában tevékenykednek, azok büszkék lehetnek arra, ahova jutottunk. Azt mondhatjuk, hogy talán ebben az ágazatban sikerült legjobban érvényesíteni a magyar sajátosságokat és meghonosítani a követelményekhez igazodó magatartást. Természetesen vannak olyan ipari üzemeink, amelyek termékei jól értékesíthetőek, állják a helyet az európai piacon. Ilyen a szalámigyár is. Szeretném hangsúlyozni: nem szabad csak a hozamok oldaláról megközelíteni a termelés feladatait. Nagyon fontos a hozam, de a költség alakulása is. Legyünk büszkék természetesen, hogy Magyarországon egy lakosra 1200—1300 kiló gabonát és 140 kiló húst termelnünk, csontozva, vagy 190-et csontozás nélkül. Amiben gyöngébbek vagyunk, az a költségelemzés. Vizsgáljunk minden tényezőt, ne csak a mennyiséget, hanem azt ls, hol lehet a költségeken csökkenteni. Ennek sok-sok lehetősége van. Például attól kezdve, hogy azt a földet, ami parlagon hever, felszántsuk, bevessük. Amint Fábiánsebestyénen tették. Megszüntessük a nyári utakat, amelyre most nincs szükség. Megfelelő mennyiségű műtrágyát használjunk. Ne többet, és ne kevesebbet, mint amire szükség van az adott talajon. Teremtsük meg a feltételeit a melléktakarmányok jobb hasznosításának. Ebben már szépen haladunk előre Csongrád megyében. Vizsgáljuk szüntelenül, hol lehet energiaköltséget megtakarítani. A mezőgazdaság területén sok jó kezdeményezésnek lehetünk tanúi máris. Ez nagyon fontos, anélkül, hogy elhanyagoljuk a termelés menvnyiségi növelését. Biztatónak látom azt, hogy Csongrád megyében a szövetkezetek nem öregszenek el, mint amitől még néhány évvel ezelőtt féltünk. Akkor 55 év volt az átlagéletkor. Most sok fiatal kerül a szövetkezetekbe, szakmai képesítéssel. Erre szükség is van, mert csak így tudjuk hasznosítani a fejlett technológiát és technikát. Az eredményes termelés a nagyüzemben politikai kérdés, ugyanakkor a háztáji gazdaságok termelése is. Éppen ezért, ha valahol jelentkezik valami, például az érdekeltségben, erre időben fel kell figyelni. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell a túlzásokat nyesegetni, sőt oda kell figyelni minden jelzésre.. A háztáji politikának ugyanis nem az az alapja, hogy olyan maszekhizlaldát nyissanak, ahol ezer disznót tartanak. Nem ez a háztáji gazdálkodás prototípusa. Van, ahol kettőt, hármat, vagy ahol tízet, vagy ennél is többet hizlalnak, ki mennyit vállal. Ez normális dolog. Mindig gondoljunk arra, hogy jól működő nagyüzemi szocialista gazdaság nélkül nincs jól működő háztáji gazdaság. Mert ha mi a nagyüzemben nem termeljük meg az elegendő takarmányt, amire a háztáji gazdaságnak szüksége van, akkor nekünk nincsenek lehelőségeink. A háztáji termelés gazdasági alapja, hogy a nagyüzem négy tonnát meghaladó gabona-, hat-hét tonna körüli kukoricatermést ér el, Ez a feltétele annak, hogy a háztáji gazdaságba is jut elég takarmány. Addig nem ment nálunk sem a háztáji gazdaság, amíg ki nem alakult a nagyüzemben ennek az integrációja. Míg oda nem jutottunk, hogy szakember, agronómus, szaktanácsadó, állatorvos foglalkozik a háztáji gazdaságok támogatásával, s az érdekeltséget meg nem teremtettük. A látottak tfangzottak alapján meggyőződésem, hogy a feladatokat a Csongrád megyei kollektívák a jövőben is sikerrel megoldják, mert jó szellemben, céltudatosan dolgoznak. Erőt, egészséget kívánok a tervek megvalósításához!