Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-19 / 142. szám

3 Szombat, 1982. június 19. ' EESSB*! tartolt a Szegeü városi tanács A magyar—jugoszláv műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság június 16—18. között Budapesten tartotta 22. ülésszakát. A két küldöttséget Rabi Béla ipari államtitkár, illetve Marin Gerskovic, a Horvát Szocialista Köztársaság műszaki-tudományos együttműködési intézetének vezetője, a vegyes bizottság társelnökei vezették. Megelégedéssel állapították meg. hogy a két ország műszaki-tudományos együttműködése eredményesen fejlődik. jelentősen bővült a vállalatok és intézetek közötti hosszú távú közvetlen együttműködési megállapodások köre, növekszik az együttműködés hatékonysága A jugoszláv küldöttség az ülésszak alatt megtekintette a Szikra Nyomdát, és meglátogatta a Geofizikai Kutató Vállalatot, ahol részletes tájékoztatást kaptak a magyar—jugoszláv nyomdaipari. valamint a kőolaj- és gázipari műszaki-tudományos együttműködési kapcsolatok sikeres fejlődéséről és a továbblépésre vonatkozó elgondolásokról. a tanítás Pénteken befejeződött a tanítás: az általános iskolák tanulói, a középiskolák I— III., az egészségügyi szakiskolák, a gép- és gyorsíró iskolák I—II. osztályos diákjai számára megkezdődött a nyári vakáció. Az általános és középiskolák egy részében már korábban lezárult a tanév, másutt azonban — főként azokban az intézményekben, amelyek már kísérletképpen heti ötnapos munkarendben dolgoztak — csak a következő napokban tartják meg a tanévzáró ünnepségeket. Ekkor kapják meg a tanulók az évvégi bizonyítványt is. Idén is országszerte várják a kisdiákokat a nyári napközis és úttörőtáborok. A szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek tanulói a következő hetekben nyári termelési gyakorlaton vesznek részt, elsősorban üzemekben, vállalatoknál. A végzős középiskolások szóbeli érettségi vizsgái még tartanak, június 22-én fejeződnek be. A szakközépiskolák nagy részében idén már az új vizsgaszabályzat szerint adnak számot felkészültségükről a diákok, így ők érettségi-képesítő bizonyítványt szereznek. A szakmunkásképző iskolák végzős tanulói is ezekben a napokban vesznek részt az utolsó erőpróbán: június 16-tól július közepéig rendezik a szakmunkásvizsgákat. B&ert, zárt térben Virágok az Átriumban Az átriumos házak falakkal körülvett udvarát a dús vegetáció teszi kellemessé, meghitté, emberivé. Ezért is kedvelték annyira ezt az építési formát az ókorban, s újabban napjainkban is. Egv lefedett belső udvart — amilyen a budapesti Átrium Hyattban van — azonban nem olyan egyszerű növényekkel betelepíteni. A Középülettervező Vállalat mérnökei éppen ezért már a tervezés kezdetén felvették a kapcsolatot a Kertészeti Vállalat díszítőüzemével, hogy a különleges körülményekhez leginkább alkalmazkodni képes, ugyanakkor megfelelő díszítő értékű növényfajtákat termeszthessenek a szálloda elkészültéig. A napokban ezeket a növényeket ültetik be a krémszínű virágtartókba. Pintér József felvétele A vásárhelyi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet folyamatosan bővíti termékskáláját. Ennek eredményeként — immár második éve — aobelinkészítéssel is foglalkoznak. A tervezésre Szabó Judit. Vásárhelyen élő iparművészt kérték fel. aki a népművészetnek is szakavatott ismerője. A termékeket kétszeresen is zsűrizik, először rajzban, majd később készen. A szép szőnyegeket Lázár Éva szövi, aki a szegedi Tömörkény szakközépiskola gobelin szakán végzett. Mórahalmi lakos, ezért otthon dolgozik. Képünkön: Lázár Éva munkában. Elemezték a tömegközlekedés helyzetét és a kisegítő gazdaságok ellátási szerepét Szeged megyei város tanácsa tegnap, pénteken délelőtt tartotta soros ülését. A testület munkájában részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tasia. a megvei pártbizottság első titkára: Török József, a városi pártbizottság első titkára: Szabó G. László, a Csongrád megvei tanács elnökhelyettese is. Papp Gyula tanácselnök megnyitója ulan a testület a következő napirend szerint végezte munkáiét: Szeged tömegközlekedésének helyzete (előadó Tölgyesi Béla. az építési és közlekedési osztály vezetője): A kisegítő gazdaságok helyzete és szerepe a lakosság ellátásában (előadó Rovó István, a termelési és ellátási bizottság elnöke): A városfejlesztési műszaki bizottság munkáia (előadó Hörömpö József, a bizottság elnöke). Előtériesztések. bejelentések. interpellációk. A tanács valamennyi témával kapcsolatban megfelelő határozatokat hozott. A testület betöltötte a megüresedett egészségügyi osztályvezetői posztot is: osztálvezetővé 1932. július 1-től dr. Csergő Tibort, a Kórház-Rendelőintézet igazgató-főorvos helyettesét nevezte ki. A napirendre tűzött témák vitáiéban felszólalt dr. Csáky Éva, Hörómpő József. Zlatniczky István, az MSZMP tariáni II. pártszervezetének titkára. Sirián Gábor. Gulyás Antal, a Csongrád megvei tanács osztál\>vezetőie. dr. Kardos János, a Volán 10. számú Vállalat igazgatóia. Török József. Hónig Árpád, a KPM csoportvezetője. Tóth Béla. Gazsó Lajos. MSZMP-körzeti alapszervezeti titkár. Gazdag László. a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatóia. Tóthpördi Jánosné. dr. Komócsin Mihály, Bódi János. Heiler István. Interpellált Gálfi Lajos. Legutoljára öt esztendővel ezelőtt tekintette át teljességében a városi tanács a szegedi tömegközlekedést. Az akkor hozott határozatok végrehajtásának eredményeként a város méreteinek és szerepkörének megfelelő tömegközlekedési hálózat alakult ki. Különösen hozzájárult a fejlődéshez a főközlekedési úthálózat korszerűsítése, az új híd megépítése, a járműpark gazdagodása és a járatsürűség emelése. Jobb a szolgáltatás minősége, kevesebb a késés és a járatkimaradás — jóllehet a fejlődést állandó igénynövekedés kísérte, hiszen az egy lakosra jutó évi utazások száma időközben több mint 25 százalékkal emelkedett. Naponta körülbelül 380 ezer helyi utazást bonyolít a lakosság. Az utazási igények elsősorban az új városnegyedek és a belváros, ilietve az iparkörzetek között sűrűsödnek. A most napirendre tűzött témát a tanácsülés előtt a lakosság is széles körben megvitatta. Áprilisban 20 tanácskozási központban ismertették a vitaanyagot, s a résztvevők közül mintegy kétszázan kértek szót, mondtak véleményt, javaslatot, bírálatot. E javaslatok a mostani beszámolóban ott szerepelnek — lássunk közülük néhányat: alacsonya villamosok utazósebessége és a villamospályák állapota nem megfelelő; a 6-os trolibuszpótló járatot hosszabbítsák meg a déli ágon az Aradi vértanúk teréig; a gyálaréti és a mihályteleki autóbuszjáratokat sűríteni kellene; a menetrendszerű pontos közlekedés hézagai és a járatkimaradások különösen a peremkerületek lakóit sújtják; a hétvégi programokhoz (strandok, pihenőhelyek, kiskertek) az igények jobb kalkulálásával szervezzék a járatokat; a régi híd túlzsúfolt, az új pedig még nem illeszkedik megfelelően a tömegközlekedés rendszerébe stb. Az egyes közlekedési formákról a tanács megállapította, hogy a húsz kilométernyi villamosvonal több szakasza megérett az átépítésre. Ezután lehet majd növelni az utazási sebességet. A megfelelő gyakorisággal közlekedő, gyors trolibuszok hamar beilleszkedtek a városi közlekedésbe. A csúcsidei zsúfoltság enyhítésére a közeljövőben három kísérleti csuklós trolit állítanak forgalomba. Megkezdődött az új forgalmi telephely építése is. A buszközlekedés rugalmasságával jól alkalmazkodott a növekvő és változó igényekhez, s egyre csökkenteni tudta az utazási időt. Igen jó szolgálatot tesznek az M jelzésű munkásszállító járatok és a gyorsjáratok. A nagyforgalmú szakaszok azonban továbbra is zsúfoltak. Összefügg ez azzal is, hogy a lépcsőzetes munkakezdés csak kis mértékben valósult meg. Különösen 7—8 óra között nagy a belvárosba irányuló forgalom, az oktatási intézmények diákseregének beáramlása okán. Nagy fejezete a tömegközlekedésnek az útépítés, amelyet végül is folyamatosan ennek a nagy célnak az érdekében szerveztek. A jelenlegi útépítések (Bérkert utca, Dorozsmai út) is ezt szolgálják. A jelenlegi ötéves terv fejlesztési célkitűzései szerények, de nagyobb arányú fejlesztés most nem is indokolt. A Lenin körút déli szakaszának korszerűsítésével együtt meg kívánják oldani a 4-es villamosnak a Dugonics térig terjedő kétvágányúsítását. A forgalmi telep 1983-ban már alkalmas lesz a trolibuszok karbantartására. Idén is bővül a trolihálózat: a Csongrádi sugárút belső szakaszán, a Bercsényi utcán, a Madách és a Vidra utca vonalán lesz újabb járat. Trolival oldják meg az északi városrész II. ütemének közlekedési kapcsolatát is. Várhatóan 1984ben elkészül a rókusi műszaki telephely és a Csongrádi sugárút között is a felsővezeték. A 6-os vonal meghosszabbításával az Északi városrésznek összeköttetése lesz a Lenin körút déli ágával. Az összeköttetést trolibuszpótló járat bonyolítja majd. Buszközlekedésben az úthálózat további korszerűsítése az első lépés. Változást hozhat az Északi körút újabb szakaszának üzembehelyezése. A csúcsidei zsúfoltságot a lépcsőzetes munkakezdés kiterjesztésével lehet csökkenteni — állapította meg a tanács és határozatot hozott arra, hogy az új hidat erőteljesebben be kell kapcsolni a tömegközlekedésbe. * A mezőgazdasági kistermelés Szegeden is lényegesen hozzájárul a lakosság élelmiszer szükségletének kielégítéséhez és a választék bővítéséhez. Az így hasznosított terület közel 6 ezer hektár. A kistermelők főleg kerttel és gyümölcsössel rendelkeznek, s emellett állattenyésztéssel is foglalkoznak. A téeszekben a háztáji bizottságok szervezik a kistermelést és megfelelően támogatják (takarmány, hízóalapanyag, tenyészanyag, szolgáltatások); a téeszek pedig integrációs kapcsolatokban állnak nagy feldolgozó üzemekkel. Egyéb szervezeti formákban is kiterjedt, a szükségletekkel párhuzamosan alakuló ütemben és mértékben halad a kistermelés, a kisvállalkozás kibontakozása. Szegeden például a bolti kiskereskedelem 219, a vendéglátásban 115 üzlet adható át szerződéses üzemeltetésre. Az eddig átvett üzletekben sok új kezdeményezéssel, nagyobb választékkal és áruforgalommal, előzékenységgel találkozunk, s kellemesebb bolti vagy vendéglői környezettel. Rövidült az áru útja, jobban alkalmazkodik az igényekhez a nyitvatartás, rugalmasabb az árrendszer. A magánkereskedők száma is gyarapodik. Kezdeti stádiumban van még a kisegítő gazdaságok ügye az iparban, az építőiparban és a szolgáltatásban, hiszen ezekkel összefüggésben a rendeletek is későbbiek. Az árutermelést folytató tanácsi ipari vállalatoknál olyan formációk létrehozása a cél, amelyek az exporttermelést, a szűk kapacitás feloldását, az eszközök jobb kihasználását segítik elő. Vállalati gazdasági munkaközösségek felelnek meg leginkább ennek, s ezek szervezése meg is indult. A szolgáltatásban az a cél, hogy a lakosság érdekeinek minél ijikább megfelelő szervezetek szülessenek. Az ipari ágazatban néhány munkaközösség már megalakult, kisszövetkezetek. szakcsoportok jöttek létre. A május végén zárt adatok szerint eddig Szegeden 30 gazdasági munkaközösség alakult 153 személy közreműködésével — ebből 8 vállalati (szövetkezeti) gazdasági munkaközösség. Jelentős a fellendülés a magánkisiparban is: 322 új iparjogosítványt adtak ki (124-et szüntettek meg közben). A fémtömegcikkiparban, a textil-ruházati iparban, az építőiparban és a személyi szolgáltatásokban volt nagyobb a vállalkozó kedv, továbbá a személyés teherfuvarozásban. A mezőgazdaság termelésszervezési és irányítási feladatainak megoldását az eddigi szervezeti keretek jól szolgálták. A kedvező lehetőségek — az új kis szervezeti formák — a mezőgazdaságban is várhatóan tovább fogiák növelni az egyéni kezdeményezéseket és vállalkozásokat. A jövedelemszabályozási és társadalombiztosítási feltételek kedvezőek a szakcsonorti tevékenység folytatására. A kisegítő gazdaságban, a kiegészítő tevékenységekben eddig megalakult szervezetek és magánkezdeményezések kedvező hatása egyes területeken máris érzékelhető. A kistermelésnek jelentős szerepe van abban, hogy a lakosság élelmiszer-ellátása kiegyensúlyozott és jó színvonalú. A gazdasági munkaközösségek megalakulását követően tevékenységüket fokozatosan kezdik meg, ma még eredményeiket, hatásukat megítélni nem lehet. A gazdasági munkaközösségek tagjai tevékenységüket főként mellékfoglalkozásban végzik, ezáltal a város munkaerőhelyzetére számottevő hatást nem gyakoroltak. A vállalati és szövetkezeti vezetők az új szervezeti formák hatására nagyobb gondot fordítanak a munkaerő megtartására, törekednek olyan lehetőségek megteremtésére, amelyekkel vállalati keretek között magasabb jövedelem elérése lehetséges. Egyes vállalati és szövetkezeti vezetőknél tapasztalható még ellenállás vagy passzivitás. A tanács álláspontja szerint a kereskedelemben — különösen a szövetkezeti szektorban — fel kell gyorsítani az új üzemelési formák bevezetését, elsősorban azokon a területeken, ahol a vállalat, szövetkezet munkaerőgondokkal küzd. Folytatni kell az operatív szervező tevékenységet a szocialista szektoron belül olyan vállalkozási formák kialakítására, melyek a lakosság ellátásának további javítását, hiánycikkek gyártását, exporttermelés bővítését és a kapacitások jobb kihasználását szolgálják. E téma vitájában dr. Komócsin Mihály a kistermelés, a kisvállalkozás megítélésének politikai vonzataival foglalkozva elmondotta: az a felismerés vezette a párt- és kormányzati vezetést, hogy a lakosság ellátása, a szolgáltatás mennyisége és minősége nyerjen ezen a formán; s olyan kiegészítő tevékenység alakuljon ki, amely jól fedi a nagyüzemi mezőgazdasági és ipari termelés réseit. További cél, hogy azokat az egyéni fizikai és szellemi erőforrásokat is hasznosítsuk, amelyeket eddig nem tudtunk kellőképpen kihasználni. Törvényes, szabályozott és ellenőrzött lehetőségeket teremtettünk tehát, kielégítve a társadalom igényét, és legalizálunk olyan tevékenységeket, amelyekre korábban is szükség volt, de nem találtuk meg a helyét, a formáját. A társadalmi tulajdon ettől nem gyengül. A jövedelmi viszonyokban némi differenciálódást okoz — a többletmunka természetesen többletjövedelemmel jár. s ez' reális, megfelel az erkölcsünknek. Sajnos, az érdeklődés nem éppen olyan formák iránt élénk, amelyek a lakosság számára a legfontosabbak lennének (például külterületi boltok, fizikai munkával járó vállalkozások, hiánycikkek termelésére irányuló kezdeményezések). A támogatást elsősorban a lakossági ellátás, szolgáltatás, a népgazdasági érdek alapján kell mérni, s ezért nem is szabad az ügyet a spontaneitásra bízni. A társadalom igényeinek kielégítése felé kell terelni a vállalkozó kedvet, miközben a kezdeményezéseknek a törvényes keretek között szabadságot adunk. Dimitrovemlékünnepség Georgi Dimitrov, a bolgár és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 100. évfordulója, alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget tartottak Budapesten, Dimitrov téri szobornál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és budapesti Bizottsága nevében Németh Károly. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára; a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetsége képviseletében Boncso Mitev nagykövet és Grudi Zselev követtanácsos koszorúzott. Ezt követően a HNF Országos Tanácsa. a KISZ Központi Bizottsága koszorúzott.