Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-19 / 142. szám

I^ÍIÍO VfLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP S Z EGE D VÁROSI A K L A P J A 72, évfolyam 142. szám 1982: június 19., szombat Ára: 1,80 forint Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka A képviselők elfogadták a belkereskedelmi miniszter beszámolóját — Interpellációk A belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről szóló miniszteri beszámoló feletti vitaval folytatta mun­káját pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésterem padsoraiban helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Közpor ;i Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az El­nöki Tanács ,és a kormány tagjai. Törvényhozó testüle­tünk tanácskozásán megje­lent a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője is. Vélemények, javaslatok Gyurlcza László (Veszp­rém megye), a Veszprém me­gyei tanács elnöke szorgal­mazta az üdülőhelyi díjak nagyságrendjének felülvizs­gálatát is, mert a régébben megállapított összegek ma már kevésnek bizonyulnak?* felül kellene vizsgálni az üdülőtulajdon után fizetendő díjátalányok összegét is. Mindez számottevően növel­né a tanácsok idegenforgal­mi erőforrásait, s ezeket az összegeket a jobb ellátásra, a szálláshelyek bővítésére, sok más fontos feladat el­végzésére fordíthatnák. Szigeti Gáborné (Békés m.) a Budapesti Harisnyagyár gyulai telepének gyártásközi ellenőre elmondta, hogy a vá­rosban több mint egymillió­ra nőtt évente a vendégek száma. Országos hírűek a Gyulai Várszínház előadásai, ám a színháznak helyet adó téglavár felújításra szorul, melyhez a képviselőnő az il­letékesek segítségét kérte. Vég'n György (Zala m.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető taná­ra a többi között javasolta annak bevezetését, hogy bi­zonyos összegért váltható eves működési igazolvány el­lenében, bárki — minden további anyagi kötelezettség nélkül — kiadhassa szobáit. Az igazolvány tulajdonotok egyéni devizaszámla nyitá­sára is jogosultak lennének, s ezzel minden bizonnyal csökkenteni lehetne a valu­taüzérkedéssel kapcsolatos gondokat is. Tóth Attiláné (Budapest), az Elektronikus Mérőkészü­lékek Gyárának üzemmérnö­ke javasolta: differenciált haszonkulcsrendszert alkal­mazzanak az élelmiszer-ke­reskedelemben, különbséget téve a nagy ABC-áruházak és a kisebb üzletek között. Fokozni kell a kis boltokat ellátó szállítók érdekeltségét is. a választék ugyanis gyak­ran emiatt igen szűkös, amit a lakosok kifogásolnak. Harasztiné Deutsch Erzsé­bet (Baranya m.), a Pécsi Kesztyűgyár varrónője a szö­vetkezeti kereskedelem je­lentős fejlesztéseiről beszélt. Hozzátette, hogy ez a fejlő­dés csak részben terjed ki a községekre, illetve az apró­falvakra. A fogyasztási szö­vetkezetek az eddiginél töb­bet tehetnek tagságukért, ám az különösen fontos, hogy a kistelepülések ellátási fel­adataiból az áruszállító part­nerek, a fsz-ek ís> kivegyék részüket. Noé István (Tolna m:), a1 MÁV dombóvári vontatási főnökség technológusa is a kistelepülések áruellátásának kérdéseiről szólt. A többi kö­zött hangoztatta: a lakosság, amely eredményes mezőgaz­dasági munkájával jelentős nemzeti értéket hoz létre, jo­gosan igényli, hogy naponta friss és jó minőségű kenye­ret kapjon. A nagy szállítási távolság és az árutovábbítás módja miatt azonban gya­kori a kenyér minőségének romlása. Hozzáfűzte, hogy ezen a problémán sok he­lyütt sütőüzemek létesítésé­vel kívánnak segíteni, ehhez a termelőszövetkezetek is támogatást adnak. Korpái Jánosné (Buda­pest), a Pamutnyomóipari Vállalat Textilfestő Gyárá­nak csoportvezetője a felvá­sárlás kérdéseiről szólva hangoztatta: az árat talán úgy lehetne visszaszorítani, ha a termelő és a vásárló közötti közbeeső kereskedel­mi szervezetek számát csök­kentenék. Kiss Imre (Borsod m.), a Mezőkeresztesi Áfész igazga­tóságának elnöke a többi kö­zött szóvá tette, hogy a ki­sebb települések üzleteinek üzemeltetési költségei maga­sabbak, s az élelmiszer-ke­reskedelemben jelenleg ki­alakult haszonkulcsok nem ösztönzőek és nem teszik le­letővé az érdekeltségi alapok újratermelését, emiatt a jól' felszerelt, kulturált kisközsé­gi boltok nagy része veszte­séges vagy minimális nyere­séggel dolgozik. Tóth Ferenc (Bács-Kiskun m.), a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat gyáregy­ségvezetője a kereskedelmi fejlődés új vonásait emelte ki. Mint mondotta, a meg­újulásra, a kezdeményező­készségre jellemző, hogy több új értékesítési formát vezet­tek be. E megyében például jelentős mértékben nőtt az érdeklődés a kisvállalkozás iránt. Kifogásolta viszont, :hog.y a Szállítók esetenként még bizalmatlanok a bérlők­kél szemben. Jávorkai István (Komá­rom m.), a. Tatabányai. Szén­bányák Vállalat főaknásza elismerve az élelmiszer-ellá­tás gazdag kínálatát a me­gyében, szólt a zöldség­gyümölcs forgalmazás gond­jairól. Ez utóbbinál az ellá­tás szélsőséges ingadozása érzékelhető, és a piaci árak is valamivel magasabbak az átlagosnál. Tisza Kálmánná (Fejér m.), az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát hegesztője részle­tesen szólt szűkebb hazája, a Velencei-tó és környékének fejlődéséről, kereskedelmé­ről. Winkler László (Győr-Sop­ron m.), a MOFÉM Fémsze­relvénygyár segédművezetője felszólalásának jelentős ré­szében afc idegenforgalomról beszélt. Ugyanakkor szólt a nemzetközi kamionforgalom­ról is. Az E5-ös és a 15-ös autóút Mosonmagyaróváron találkozik, és a két úton na­ponta átlagosan 700 kamion halad át. E rendkívül nagy forgalom környezetkárosító hatása sürgeti az elterelés mielőbbi megoldását. Tud­juk, hogy tervezés alatt áll a várost elkerülő autópálya — mondotta a képviselő —, de félő, hogy annak meg­épüléséig a jelenlegi állapot, figyelembe véve a várható forgalomnövekedést, nem tartható. A miniszter válasza Miután hozzászólásra töb­ben nem jelentkeztek, Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter élt a válaszadás jo­gával. A vita során a 21 hoz­zászólásban elhangzott szá­mos kérdéscsoport közül né­gyet emelt ki. Az áruellátás várható helyzetéről elmon­dotta: a fő cé' az elért szín­IFolytu.—c a ?. oldalon.) Losonczi Pál Kádár ,ánDS burmai látogatásai Megkezdődtek a tárgyalások Burma nemzeti kegyhelyén, a mártírok rangooni mauzó­leumában rótta le tiszteletét pénteken Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A magyar államfő csütör­tökön kezdődött, ötnapos ba­ráti, hivatalos látogatásáról a burmai napisajtó igen nagy terjedelmű tudósításokban számolt be. Csütörtökön este ugyanis U San Yu, a Bur­mai Unió Szocialista Köztár­saság elnöke díszvacsorát adott a magyar államfő és kísérete tiszteletére. Pohárköszöntőjében U San Yu elnök utalt arra, hogy U Ne Win a Burmai Forradal­mi Tanács elnökeként és miniszterelnöki minőségében 1972-ben Magyarországon járt. — Az Önök jelenlegi látogatását a hazánk iránti jóindulat jelének tekintjük — mondotta U San Yu —, s bízunk abban, hogy országa­ink vezetőinek baráti kap­csolatai, eszmecseréi nem csupán a kölcsönös megér­tést mozdítják majd elő, de hozzájárulnak a kétoldali kapcsolatok előmozdításához is mindkét fél javára. . .— Az Ön látogatása, amely egyben az első magyar ál­lamfői látogatás Burmában, történelmi mérföldkő kap­csolatainkban — folytatta U San Yu elnök. — Mi itt, Burmában fiagj* érdeklődéssel kísérjük nyo­mon a magyar nép ország­építő eredményeit. Az Önök népe által elért mezőgazda­sági és ipari sikerek valóban tiszteletreméltóak. Hadd ra­gadjam meg ezt az alkalmat arra, hogy s8k sikert kíván­jak a magyar népnek or­szágépítő munkájában — mondotta pohárköszöntőjé­ben U San Yu elnök. Losonczi Pál válaszbeszé­dében kijelentette: — Külpolitikánk legfőbb célkitűzése a világbéke fenn­tartása, a nemzetközi bizton­ság megszilárdítása, s az ál­lamok közti együttműködés elmélyítése. — A magyar nép számára sohasem volt közömbös a nemzeti függetlenségükért, az önálló társadalmi-gazdasági felemelkedésükért küzdő más népek sorsa. Szolidaritásunk­nak a fejlődő országok né­peinek küzdelmével mély gyökerei vannak. — Látogatásunkra olyan időszakban került sor. ami­kor a nemzetközi béke és biztonság megőrzésében ér­dekelt valamennyi államnak szoros együttműködésére van szükség. Meggyőződésünk azonban, hogy a haladás és a béke erőinek közös erőfe­szítései nyomán ismét az enyhülés elemei kerekedhet­nek felül a nemzetközi kap­csolatokban. — A nemzetközi helyzet alakulásának kiemelkedően fontos színtere Ázsia, ahol számos feszültséggóc veszé­lyezteti a térség békéjét, biz­tonságát. Sajnálattal tapasz­taljuk, hogy a nem jelenték­telen erők a feszültség szí­tására és a rendezetlen prob­lémák megoldásának elodá­zására törekszenek. A Magyar Népköztársaság álláspontja az, hogy a vitás kérdésekre az érintett népek kormányai­nak békés, politikai eszkö­zökkel kell megoldást talál­niuk, külső beavatkozástól mentesen. Nagyra értékeljük a békeszerető Burma törek­véseit, hogy a térség feszítő problémáinak az érintett or­szágcsoportok közötti tárgya­lásos rendezését segítse elő. Losonczi Pál ezután köszö­netet mondott a meleg fo­gadtatásért, majd így fejezte be pohárköszöntőjét: — Azt hiszem, burmai ba­rátaink is egyetértenek ve­lünk abban, hogy együttmű­ködésünk lehetőségeit még távolról sem merítettük ki. Meggyőződésünk, hogy jó alapokkal rendelkezünk két­oldalú kapcsolataink fejlesz­téséhez, a továbblépéshez. Ehhez kívánunk hozzájárul­ni mostani látogatásunkkal, és őszintén reméljük, hogy ebben a szándékunkban bur­mai barátaink is osztoznak. Pénteken U Maung Maung Kha miniszterelnök és U Attng Kyaw Myint tájékoz­tatási és kulturális minisz­ter kísérte el a város szívé­ben fekvő emlékhelyre, Bur­ma nemzeti hőseinek sírjai­hoz a magyar államfőt. Lo­sonczi Pál és felesége, vala­mint a kíséretében levő ma­gyar személyiségek elhelyez­ték az Elnöki Tanács koszo­rúját U Aung San tábornok és társai sírján. A táborno­kot és minisztertársait 1947­ben gyilkolták meg Burma függetlenségének ellenségei. U Aung San az akkori brit kormányzó fennhatósága alatt alakult autonóm végre­hajtó tanács alelnöke volt, társai pedig különböző po­zíciókat töltöttek be ebben a kabinetben. Vezető burmai személyisé­gek társaságában Losonczi Pál ezután a világ legna­gyobb buddhista templomát, a Shwegadon pagodát láto­gatta meg. A burmai kirá­lyok és alattvalóik tömérdek aranyat és ezüstöt áldoztak a monda szerint becses erek­lyére: Buddha Indiából ho­zott hajszálaira emelt pago­da építésére és díszítésére. A pagocja, s a köré épített kisebbek ma is a buddhista hitélet központjai, a külön­böző egyházi szervezetek székhelyei. Losonczi Pál he­lyi szokások szerint ado­mányt nyújtott át a Shwe­gadon gondnokainak, s a vendégkönyvbe jegyzett em­léksoyokkal további jólétet és fejlődést, sok boldogságot kí­vánt Burma vezetőinek, né­peinek, békét az egész em­beriségnek. Pénteken délelőtt meg­kezdték tanácskozásaikat burmai partnereikkel az ál­lamfői kísérethez tartozó kormánytisztviselők és szak­értők. V Tint Swe, az első számú ipari minisztérium vezetője, Losonczi Pált a bur­mai gyógyszervegyészeti üzembe, Gyogonba kalauzol­ta el. A Rangoon közelében har­minckét hektáron elterülő és több mint kétezer dolgozót foglalkoztató, korszerű nagy­üzembe Losonczi Pált elkí­sérte U Maung Maung Kha kormányfő és Chit Hlaing külügyminiszter is. A délelőtt folyamán a ma­gyar külügyi, külkereskedel­mi, gazdasági, kulturális és tájékoztatásügyi tárcák kép­viselői eszmecserét folytattak burmai kollégáikkal. A meg­beszélések középpontjában a két ország együttműködésé­nek lehetőségei álltak. és J. Rau találkozója Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt a KB székházában találkozott Johannes Rauval, a Német Szövetségi Köztársaság Észak-Rajna—Vesztfália tar­tományi miniszterelnökével, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alelnökével. A szívélyes légkörű meg­beszélésen véleménycserét folytattak a nemzetközi élet néhány időszerű prob­lémájáról, áttekintették a kétoldalú kapcsolatok hely­zetét. Külön foglalkoztak a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Szociál­demokrata Párt együttmű­ködésének kérdéseivel. A találkozón részt vett Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, vala­mint Rolf Krumsiek, az Észak-Rajna—Vesztfália tar­tomány kancellári hivata­lának államtitkára és Georg Sperl, az NSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Johannes Rau — aki Mar­jai József miniszterelnök­helyettes meghívására láto­gatott hazánkba — pénteken délután elutazott Budapest­ről. Johannes Rau a vendéglá­tójával folytatott tárgyalá­sokon túl tárgyalt Veress Péter külkereskedelmi mi­niszterrel, és más állami és gazdasági vezetőkkel. Nemzetközi érdeklődés Magyar találmány Nemzetközi érdeklődést kiváltó magyar találmányt, középfeszültségű töldzarlatot kereső műszert mutattak be pénteken Szolnokon, a Ti­szántúli Áramszolgáltató Vál­lat szolnoki üzemigazgatósá­gán. A találmány a Magyar Villamosipari Müvek Tröszt­je három mérnökének. Do­monkos Győzőnek. Bély Andrásnak és Prause József­nek a nevéhez fűződik. Hazánkban több ezer kilo­méter középfeszültségű, húsz kilovoltos elektromos távve­zeték van. Ha a vonalak va­lamelyikén üzemzavar, föld^ zárlat keletkezeti, a hiba helyét eddig csak több orás munkával, tíz-tizenötszöri kapcsolással sikerült felderí­teni. Ez ideig az érintett sza­kaszokon szünetelt az áram­szolgáltatás, leállásra kény­szerültek a környék üzemei, vállalatai. A mindössze egy kilo­gramm súlyú új műszer egyszerűsíti a hibakeresés folyamatát. Ha gépkocsival végigviszik a hibás távveze­ték mentén, gyorsan és pon­tosan körülhatárolja, jelzi, hol van a földzárlat, veze­tékszakadás. avagy más rej­tett hiba' okozta-e a zárla­tot. A találmány alkalmazására valamennyi áramszolgáltató vállalat bejelentette igényét.

Next

/
Thumbnails
Contents