Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden Szegeden ülésezett. A testület először az előterjesztések között több fontos kérdésben döntött. Elfogadta a vb a költségvetési szervek takarékosabb működésére vonatkozó javaslatot. Mint köztudott, népgazdaságunk helyzete miatt minden területen, így a tanácsi gazdálkodásban is, nagyobb hangsúlyt, szerepet kap a takarékosság, és ezért a vb a korábban jóváhagyott cselekvési programját módosította és kiegészítette. A program szerint a jövőben az ésszerűbb működésnek alapvető feltétele lesz, hogy a közművelődés, az egészségügy és az ellátás igényeinek háttérbe szorulása nélkül a különböző intézmények csökkentsék az energiamüködési költséget, és ha lehet, kevesebb létszámmal oldják meg a feladatokat. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Például a múzeumok és kiállítóhelyek propagandaköltségei nem haladhatják meg a tavalyi szintet. A drága, egyedi plakátokat havi műsortervekkel pótolják, illetve szerény kivitelű, olcsó szórólapokat terjesztenek plakátok, meghívók helyett. A kiadványok számát és költségeit legalább 30 százalékkal csökkentik. Vagy egy másik példa: á jövőben felül kell vizsgálni a mozik gazdaságosságát is. Ha nincs legalább húsz néző, akkor a vetítést nem kezdik el; csökkentik a veszteségesen üzemelő mozik számát és helyenként vándor filmvetítéssel szórakoztatják a lakosságot. A munkaidő-kedvezménnyel és anyagi támogatással járó tanfolyamok, illetve továbbképzés körét és időtartamát is mérséklik, és a jövőben nagyobb szerep jut az önképzésnek. A vb hozzájárult ahhoz, hogy július 1-töl Szegeden munkaügyi információs és szolgáltató iroda működjön. Az iroda Szegeden és vonzáskörzetében segíti a munkaerő-közvetítéssel összefüggő feladatok megoldását, a dolgozók át- és továbbképzésével kapcsolatos teendőket, koordinálja a felnőtt szakmunkásképzést azokban a foglalkozási ágakban, ahol a vállalatok igénye és elvárása nagyon eltérő. Segíti a pályakezdő fiatalokat az elhelyezkedésben, munkajogi tanácsadást tart, amelyeket intézmények is igénybe vehetnek. Megvitatta és elfogadta a testület a tartósan gazdaságtalanul működő termelőszövetkezetek működéséről szóló jelentést. A közelmúltban lezajlott vizsgálat megállapította a veszteség okait, és a tegnapi ülésen a vb a hasznos tudnivalókat elemezte. Mindegyik téesznek megszívlelendő az ajánlás: igazítsák a termel isi szerkezetet az adottságokhoz, javítsák a gazdálkodás hatékonyságát, rugalmasabbak legyenek és igyekezzenek minél több jó szakembert letelepíteni. Természetesen az illetékesek még számos olyan tanácsot megfogalmaztak, amelyeknek segítségével a gyengébb gazdaságok remélhetőleg előrébb jutnak. A különböző társadalmi fórumokon visszatérő napirendi kérdés a cigánylakosság helyzete, öt éven belül most harmadszorra foglalkozott ezzel a témával a testület. Megállapította a vb, hogy a korábbi intézkedések hatására kedvezőek a változások. A legelmaradottabb körülmények között élők helyzete már csak azért is javult, mert a közigazgatási szervek több cigánytelepet megszüntettek és jobb lakáskörülményeket teremtettek. Az V. ötéves tervben 612 cigánycsalád költözhetett új vagy korszerűbb otthonba. Igen lényeges kérdés és a társadalmi felemelkedés alapja, hogy a cigány lakosság többsége vállal-e rendszeres munkát. Nos, a felmérések szerint ilyen öszszefüggésben ls jobb a helyzet. A hatvan százalékuknak folyamatos a munkaviszonya, 27 százalék csak időszakonként vállal munkát, 13 százalék pedig nem dolgozik. Sajnos, ebből az utóbbi csoportból kerülnek ki a bírósági tárgyalótermek szereplői is. A szakigazgatási szervek kiemelt figyelmet fordítanak a cigányok foglalkoztatására, és az előbbi statisztika alapján ez a jövőben is nagyon fontos feladat. Azonban elbeilleszkedésüket mognehezíbeilleszkedésüket megneheti, hogy sokaknak igen alacsony az iskolai .végzettsége, szakmai képzettsége. Változott azonban életvitelük, fejlődés tapasztalható a társadalmi normák elfogadásában. higiénés viszonyaikban. A bölcsődékben elhelyezett cigánygyerekek száma emelkedett, az óvodás korúaknak pedig közel 90 százaléka óvodába jár. Ennek ellenére a hátrányos helyzetű és veszélyes környezetben élő gyerekek aránya nem lebecsülendő. Épp ezért felhívta a vb a figyelmet a velük való törődésre, a nagyobb társadalmi gondoskodásra, s ehhez még jobb feltételeket biztosítanak. Foglalkozott a testület művelőaésük helyzetével, a továbbtanulás feltételeivel. A nyolcadikos osztályos cigánytanulók 30—40 százaléka túlkorosán végzi el az általános iskolát. Elsősorban a szakmunkásképző intézetében ta.nulnak tovább, de a diákok egyötöde lemorzsolódik. A hátrányos helyzet felszámolásában jelentős szerep jut a művelődési körülmények javításának. örvendetes, hogy több helyen önálló klubot akarnak létrehozni. A közművelődési intézményeknek továbbra is fontos feladatuk lesz, hogy olyan programokat, műsorokat szervezzenek, amelyek segítséget adnak a társadalmi beilleszkedéshez. Végül is így lehet a vb értékelését summázni: bár sokat javult a cigánylakosság helyzete, de társadalmi felemelkedésük érdekében még jelentős erőfeszítések szükségesek, amelyek módját részletesen meghatározták a tegnapi ülésen. Meghallgatta a vb a gazdálkodó szervezetek közötti perek bírósági tapasztalatairól szóló tájékoztatót is. A bírósági határozatok hozzájárulnak a termelés korszerűsítéséhe?, a nyerjsanyag ókkal. energiahorőozókkal való ésszerű takarékossághoz. Igyekeznek megakadályozni az elhúzódó beruházásokat, az indokolatlanul hosszú kivitelezési határidőket, a költségtúllépéseket, és arra ösztönzik a vállalatokat, intézményeket, hogy szervezettebben, fegyelmezettebben dolgozzanak. A végrehajtó bizottság a megyei tanács következő ülését június 24-én 9 órára hívja össze. Németh Károly — középen — a megyei vezetők társaságában a szalámigyár hasitóüzemrészében Kedden, tegnap Csongrád megyébe érkezett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, hogy tájékozódjon a lakosság életkörülményeiről, gyáraink, mezőgazdasági üzemeink termelési eredményeiről, gondjairól, a dolgozó ember ah kotó lehetőségeiről. Programja • délelőtt, a megyei pávt bizottságon JiaédöthHt. ahol meghallgatta dr. Komócsin Mihálynak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatója a párt-, társadalmi és gazdasági élet időszérű kérdéseiről. A tanácskozáson , jelen volt Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke' és a megyei pártbizottság titkárai. Ezután a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát központi üzeminek megtekintésével folytatódott a KözponNagyobb termelői kedvvel A tervezettnek megfelelően alakul az állattenyésztés Továbbra is kiegyensúlyozott az állattenyésztés, -tartás helyzete. A hagyományos márciusi állatszámlálás adatai szerint — kellő anyagi érdekeltség és egyebek között a folyamatos, zavartalan takarmányellátás jóvoltából — az állomány nagysága, és az egyes állatfajok egymáshoz viszonyított aránya általában a tervezettnek megfelelően alakult. A nagyüzemekben és a kistermelöknél egyaránt változatlanul élénk a termelői kedv. Az elmúlt év azonos időszakához képest mintegy 31 ezerrel több szarvasmarhát számláltak össze az országban. Mindenekelőtt a hizlalt, vágásra szánt állomány gyarapodott. Érdekes helyzet adódott a tehenészetekben ; 1981 márciusához képest 4000-rel kevesebb tehenet tartanak, ugyanakkor viszont több tejet vettek át, mint egy évvel korábban. A genetikailag mind magasabb értékű és egyre kedvezőbb tartási helyzetben levő állatok ugyanis több tejel adnak; az év első három hónapjában 1981 azonos időszakához képest csaknem 6 százalékkal, kereken 28 millió literrel több tejet értékesítettek a termelők. A tehénállomány egyébként a kistermelőknél tovább csökkent — ezzel a VI. ötéves terv előirányzata és az idei terv is számolt —, a nagyüzemek ellenben több állatot tartanak, mint a korábbi időszakban. Figyelemre méltó, hogy egy év alatt jelentősen megnőtt a háztáji gazdaságokba „kihelyezett" tehenek száma, ezek továbbra is a nagyüzemek tulajdonában maradtak, ám „ kistermelők, a háztáji gazdák vállalkoznak gondozásukra. A sertésállomány egy év alatt 400 ezerrel gyarapodott. Mindenekelőtt a kistermelők találják meg számításukat az állattenyésztésnek ebben az ágazatában. Ezt bizonyítja, hegy több mint készer anynyi állattal bővítették, állományukat, mint az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek együttesen. A kocaállomány 53 ezerrel nőtt, főként a kistermelők jóvoltából, ők 46 ezerrel több anyaállatot tartottak a statisztikai felméréskor, mint az elmúlt év azonos időszakában. A juhállomány kereken 44 ezerrel nagyobb a tavalyinál. Ennek megfelelően az év első három hónapjában 10 százalékkal nőtt a felvásárlás is. Egy év alatt az állami gazdaságok 13 ezerrel csökkentették a juhállományt. a termelőszövetkezetek viszont 57 ezerrel több állatot tartanak, kihasználva a tulajdonukban levő legelőket és a viszonylag kisöszszegü beruházással felújított régebbi létesítményeket. ti Bizottság titkárának programja. ahová elkísérték a megyei, a szegedi párt- és tanácsi vezetők. A vendégeket Bálint László vezérigazgató és Kiss Ferenc, a vállalati pártbizottság titkárának helyettese fogadták, és tájékoztatták a kombinát utóbbi fél évtizedben elért fejlődéséről, a szalámigyártás korszerűsítéséről,.. . az 1,982. év?. vállalati terv teljesítésének helyzetéről, a termelést segítő •> pártmunka időszerű kérdéseiről. A tájékoztató után üzemlátogatás követkézett. Valamennyi részlegben nagy érdeklődéssel fogadták a dolgozók Németh Károlyt, és a kíséretében levő megyei és városi vezetőket. Ugyanis többen ismerik a Központi Bizottság titkárának életútját. Tudják, hogy szakmabeliként, vagyis húsipari munkásként dolgozott és pártrriunkasként tevékenykedett, mint a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Ezért, amikor a kombinát, a szegedi szalámigyár fejlődéséről szóltak, mindig a korábbi időszakhoz, s legutóbbi 1976. évi látogatása időpontjához, az akkori helyzethez hasonlították mindazt, amiről ma tájékoztatót adtak. Részletesen szóltak arról, hogy évente 4.5 milliárd forint értékű árut ad a népgazdaságnak a Szegedi Szalámigyár és Hűskombinát. S ma egyedül az NSZK részére több exportárut adnak, mint amennyi az üzem exporttermelése volt a rekonstrukció előtt. Kifejezésre juttatták a maguk és munkatársaik törekvéseit, hogy kihasználva a korszerű szalámigyártás adta lehetőséget, az állami támogatásai, az exporttermelést növelő beruházás megvalósításával, a Tisza-parti üzem felújításával tovább növelik a szegedi szalámi exportját. — Milyennek tartják az élő állat felvásárlási lehetőséget? Például az idén mennyi sertés felvásárlására számítanak a közös és a háztáji gazdaságokból? — kérdezte Németh Károly. — Csongrád megyében még sohn ilyen magas nem volt az állatállomány. Jó a termelési kedv, s így a megyében 1982-ben 610 ezer sertés felvásárlásával számolunk. Ezen túl más élelmiszeripari vállalatok 80 ezer sertést dolgoznak fel. A7. összmennyiség 60 százalékát a háztáji gazdaságok adják a közös. a nagyüzemi gazdaságok, az áfész-ek és az állami gazdaságok szervezésével, segítségével. E tényszámok hallatán a Központi Bizottság titkára emlékeztetett kérdésével. — Mennyit is vásároltunk fel régebben sertésből ebben a megyében? . A megyei vezetők segítettek á válaszban! s elmondották. a 80—100 ezer már rekordnak számított. Tehát van mire alapozni az éves. terven felül vállaltak tejesítését a szalámi- és hentesáru termelésben. Ugyanis a minisztérium azt kéri: adjanak több árut a húsipari vállalatok. Így tehát rendelkezésre áll az állatállomány, van feldolgozó kapacitás, most már a belés külkereskedelmi vállalatokon a sor. hogv szerződéssel lekössék a kész árut. tehát értékesítsék. — Helyes, jó dolog, hogy eleven a vállalkozási kedv a szegedi üzemben — mondotta Németh Károly. — Kihasználják a lehetőséget a termékválaszték bővítésével, még a különleges igények kielégítésével is. Üj technika, új technológia segíti a munkát, a munkást. Miként vélekednek erről maguk a dblgozók? — Hogyan érzi magot az üzemben, mennyit keres? — kérdezte a vágócsarnokban dolgozó Major Pál ifjúmunkást. — Bizonyára az idegeneknek érdekes ez a technika, amit itt láthatnak Mi tudjuk. hogy hasznos és segítő. Nem volt mindig ilyen felszereltsége a mi üzemünknek. S nem volt ilyen a keresetünk. Havonta általában 5000 forintot kapok, s ha minden jól megy, még jutalmat is. — Nem volt mindig ilyen, ezt én is tudom — mondta a Központi Bizottság titkára. — Hiszen ezt a szakmát gyakoroltam, csak más világ volt akkor. Mások a körülmények. A mostani, a megváltozott, a korszerű körülményeket teremtő gépekről, „ munkáról Szakácsi József gyárvezető és Nagy Sándor alapszervezeti titkár szólt, részlelfolytatas a 2. oldalon.) 72. évfolyam 139. szám 1982. június 16., szerda Ára: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAIfEGYESÜLJETE »