Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-02 / 127. szám

Szerda, 1982. június 2. 3 Hulladékfeldolgozó üzem Szegeden Sajtótájékoztató a MÉH-nél Évente átlagosai? 6 ezer lor.na kábel- és Wuzalhulladék keletkezik az országFan, és kerül a MÉH-teleiiekr-e. Tetemes mennyiség, de csak alig felét képesek ^jelenleg feldolgozni. Nem csoda, hisz megfelelő berendezések híján jobbára manuSi'ie módszerrel, kézi erővel készítik elő feldolgozásra — szabadítják, meg műanyag vegy textilburkolatuktól — :i kjbel- és huzaldarabokat. De nemcsak, hogy kezdetleges és környezetszennyező, gazdaságtalan is az eljárás; gyenge minőségű, kohászati célra alkalmatlan a végtermék, s persze csak alacsony áron exportálható. Minderről dr. Mátsik György, a MÉH Tröszt vezérigazgatója tájékoztatta tegnap, kedden délben Szegeden. a Dél-magyarországi MÉH központi telepén az újságírókat Utalt arra is. hogy a Minisztertanács 1979. július 26-i határozata értelmében a hatodik ötéves terv kiemelt programjainak egyike a hulladékhasznosítás fejlesztése. E törekvés érdekéber. dolgozta ki a MÉH Tröszt azt a koncepciót, melynek megvalósításához a Magyar Nemzeti Bank támogatását is sikerült megnyerni A feltétlen sikerrel kecsegtető elgondolás lényege, hogy Szegeden, 153 millió forintos beruházással hulladékfeldolgozó üzemet létesítenek, .évi több mint 6300 tonna, az ország valamennyi MÉH-telepéről egy helyre gyűjtött kábel- és vezetékhulladékok hasznosítására A tervek szerint évente 2700 tonna kohászati anyagnak minősülő vörösréz és alumíTiiumőrleményt állítanak majd elő a szegedi üzemben. Mint hallottuk, a jelenlegi legkorszerűbb technológia svéd gépek alkalmazásival. Az eljárás olyannyira gazdaságos, hogy a beruházás költségei három és fél esztendő alatt megtérülnek. Évente ugyanis 150 millió forintot érő rezet és alumíniumot tudnak a hulladékból visszanyerni. 40—45 milliós nyereséggel. S ami ugyancsak nem mellékes: e korszerű, a környezetet cseppet sem szennyező, teljesen gépesített eljárásnak köszönhetően jelentős összegű deV'zát takaríthat meg az ország. hisz nem lesz szükség a réz importálására. Népgazdasági érdek tehát, hogy minél előbb, lehetőleg a tervezett időre, jövő év közepére befejeződjék a hamarosan elkezdődő beruházás. amelynek nem véletlen a Dél-magyarországi MÉH szegedi, központi telepe lesz a gazdája. A hely megválasztásánál indok volt a szegedi kábelgyár közelsége, és az a tény, hogy a Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megyében működő vállalat évről évre mind jobb és jobb eredményeket ér el. Egészségügyi szervezési konferencia A lakosság egészségi állapotával, az utóbbi években végzett vizsgálatok eredményeivel, a gondozás kérdéseivel, a halandóság problémáival foglalkozik a MOTESZ egészségügyi szervezet tudományos egyesületének kedden Budapesten megnyitott kongresszusa. A 250 hazai és külföldi szakember részvételével lezajló tanácskozás dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter üdvözlő szavaival kezdődött meg. Képviselője révén köszöntötte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, dr. Halfdan Mahler is, dr. Kádár Tibor, a rendező egyesület elnöke átnyújtotta a MOTESZ egészségügyi szervezők tudományos egyesületének 1975-ben alapított emlékérmét az idei kitüntetetteknek: eredményes szakmai irányító és szervező tevékenységéért ezúttal dr. Medve László egészségügyi államtitkár, dr. Földes István, a Belügyminisztérium egészségügyi főcsoportfőnökségének vezetője részesült a kitüntetésben. Nemzetközi tanácskozás A tudományos méréstechnika alkalmazásáról VITA Mennyit ér a diploma? Aki bizonyított, engedjék előre! Kedden. a tudományos akadémián megkezdődött nyolc szocialista ország közös tudományos műszerfejlesztési és kutatásautomatizálási koordinációs bizottságának háromnapos ülése. amelyen a delegációkat az egyes országok akadémiáinak alelnökei vezetik. A tanácskozás résztvevői áttekintik á közös kutatások helyzetét, az elért eredményeket. és meghatározzák a következő évre szóló feladatokat. Megvitatják, miként lehex a tudományos méréstechnika eszközeit és módszereit a gyakorlatban hatékonyabban, gyorsabban alkalmazni. Polinszky Károlynak, az MTA alelnökének megnyitója után az egyes állandó munkabizottságok vezetői beszámoltak a koordinációs bizottság legutóbbi ülése óta a műszerek, tartalékalkatrészek, programok cseréiében, a kutatás-automatizálás módszereiben elért eredményekről. (MTI) Á pirosba ne... Fogyasztás, műszerek, autó Lada áll a ház előtt. A rajta levő „T" messziről hirdeti, hogy az Autóközlekedési Tanintézet szegedi iskolájáé. Farkas József, a.z iskola vezetője autózásra invitál. üljek be, vezessek, ahogyan szoktam — mondja. Elindulunk a Sajtóháztól. A szokottnál óvatosabban bánok a pedállal. Hogyne, hiszen tudom, fogyasztási teszt alanya vagyok. Pontosabban, vezetési stílusom vizsgázik most. Kikanyarodunk a Lenin körútra, végig a Felső Tisza parton, az,tán a Szilléri sugárúton vissza, át a József Attilára, onnan a Csongrádi sugárút.ra, hogy azután a Nagykorúi. Tolbuhin sugárút, Lenin körúti körön visszajussunk a Sajtóházhoz. Tíz kilométeres volt az út. Mondom, a szokottnál óvatosabban nyomon a pedált. Ne pörögjön nagyon a motor, igaz, most nem a saját benzinemet fogyasztom, de leégni sem akarok. Felré.nlik lelki szemeim előtt mindenféle intelem. (Tojás a gázpedál és a lab között. ..) Visszaérünk, megállunk. Kísérőm gombokat nyomogat egy műszeren (becsületes neve: INFOBORD). Mondja az adatokat. A száz kilométerre jutó fogyasztás 13.8 liter, a nagyjából tíz kilométeres úton 1,2 liter benzin fogyott el, átlagsebességünk 2S,7 kilométer volt óránként (persze, a lámpák!), s 18 perc alatt tettük meg az utat. No, tegyük meg újra ugyanezt a kört. Kísérőm műszereket mutat. Figyeljem1 a fordulatszámmérőt — mondja. Sebességváltás "lőtt húzassam ki mindig a kocsit a 3 ezer 700-as percenkénti fordulatig. (A Lada motorja ott adja le a legnagyobb forgatónyomatékot.) Aztán váltsak. Így kisebb gázpedálnyomás elég ahhoz, hogy a következő fokozatban is rendesen gyorsuljon az autó. Amikor adom a gázt, lesnem kell a vákuummérő mutatóját: ne szaladjon be a piros mezőbe. (Ehhez csak gyöngédebben kell nyomni a pedált. Vagy tán nem is: inkább hagyni kell szépen pörögni a motort.) Indulunk. Figyelmem megoszlik a két műszer között. Már a pirosban a mutató — visszább kell venni a gázt. No, most elértük a 3 ezer 700-as fordulatot, lehet váltani. Jé, hát rendesen gyorsul így ez az autó, ha békésebben kapja is a gázt! Szóval, haladunk. Az ember lába szinte görcsöt kap, ahogyan igyekszik a műszerekre hagyatkozni. Eleinte. Aztán már könnyebb. Időnként a forgalomra is képes már figyelni az ember. Néhány perc múltán ugyanis már a motor hangja is jelez: összekapcsolhatók a műszereken látott és a füllel hal-* lott adatok. Visszaérünk. Üjabb gombnyomogatás következik. A száz kilométerre jutó fogyasztás 12.4 liter, az úton 1,1 liter benzin fogyott el. És ráadásul gyorsabbak is voltunk. Átlagsebességünk (most is voltak piros lámpák!) 31.7 kilométerre jött ki óránként, s az utat 17 perc alatt tettük meg. A különbség: 1.4 liter benzin száz kilométeren . .. (A tanulság: hadd pörögjön a motor. így jóval kisebb pedálnyomás elegendő ugyanolyan gyorsuláshoz. És aki a benzinnel takarékoskodni akar, az nem takarékoskodhat a sebességváltó használatával. Gyakran kell váltani, és kerülni, hogy alacsony fordulatszámon kelljen gyorsítani. Mert nem annyira a nagyobb fordulat fogyasztja a benzint, inkább az, ha az alacsonyabb fordulatszámnál — a kelleténél alacsonyabb sebességi fokozatban — nagyobb gázpedálnyomással akarunk „segíteni" a motornak a terhelés leküzdésében, ahelyett, hogy a terhelést csökkentenénk, visszakapcsolással.) És akad még egy tanulság: a műszerek többet érnek, mint az évtizedes babonák ... » Aki nem hiszi az utolsó mondatot, Utánajárhat. Az ATI szegedi iskolájánál órákat vehet a műszeres Ladában — takarékos t>ezetésbűl. Hasonló módszerrel, mint amivel én (le)vizsgáztam. (Ha valaki úgy kéri, a vezetés mellett két elméleti ólán is részt vehet.) Szávay István Még magam is pályakezdő voltam, amikor meghívtak a MTESZ-be egy alakuló ülésre. A Szervezésiéi Vezetési Tudományos Társaság 1976-ban életre hívta a „Fiatalok Bizottságát". Ennek tagjaivá az akkori harminc év alatti — elsősorban diplomás — értelmiségi fiatalokat toboroztak. ötvenen-hatvanan voltunk, akik fantáziát láttunk az SZVT ajánlatában. Első közös témánk a mindannyiunkat közvetlenül érintő „Pályakezdők fóruma" volt. Egy országos felméréshez adtunk adatokat, a mi helyi tapasztalataink, felméréseink alapján. Így öt-hat évvel ezelőtt a diplomások égető problémáit a következő főbb gondolatok jellemezték: elsősorban az anyagi megbecsülést hiányolták, másodsorban kevesellték a munkát, azt, hogy nem a végzettségnek megfelelő a napi teendőjük. Még akkor sem, ha maga a munkakör elnevezése megfelelő is volt. Így például fiatal tervezőmérnök tervrajzok másolatainak körülvágásával. dokumentációk összeállításával, feliratozással stb. foglalkozott munkaidejének jelentős részében. Az évek múltak és sok más téma után 1982. tavaszán ismét elővettük a „régi lemezt", s PályakezI dők fórumát hívtunk össze a Technika Házában. A meghívottak 90 százaléka előtt, s már ez is jelzi, a fiatalokat valóban érdekli, érinti a téma — bár egyesek tagadják ennek aktualitását. A fiatalok hozzászólasaikban keményen kimondták mindazt, amit csak sejtettünk, vagy nem is gondoltunk ez idáig. Azt, hogy „egy szakmunkás bizonyítvány többet ér egy diplománál", mondták elkeseredve, és bizony alátámasztották konkrétumokkal is, bár alig jött szóba az áttanult évek anyagi vesztesége. Így elsősorban az elhelyezkedésről és szakképzettségnek megfelelő munkakörről esett szó. Mivel valamennyien Szegeden tanultak, és itt is laknak, ez „diákvárosi specialitás" is lehet, mindenesetre igaznak tűnik. A vitaindító cikkben elirt adatok mindezt kellően alátámasztják. Így vagyunk részesei a Szegeden kialakult területi túlképzésnek, bár tudjuk, hogy ez a helyzet az egész országra nem jellemző. Máshol tárt karokkal várják (várnák!) a „szegedi többletdiplomásokat/', de ahelyett, hogy a falusi életet választanák, diplomásaink ellenpéldát produkálnak, például a faluról jött diák, a diplomázás után az egyetemen marad tudományos munkát végezni (az ő esete sem egyedi). Az idei fórumunkon az anyagi megbecsülés és a lakásproblémák is előjöttek, de csak másodsorban. Az első helyen az „elhelyezkedési gond" végzett! A diplomás hiánnyal küzdő vállalatok rákényszerültek az önerőből történő utánpótlásra. Dolgozóikat beiskoláz*, tatják, megszereztetik velük a munka mellett az előírt végzettséget, és nem re+ ménykednek távolról elcsábított friss diplomások alkalmazásában. Gyakori, hogy a diplomásokat magasan képzett középkáderekkel pótolják, akiket céltudatosan szakmai-tiszti képzésbe vonnak be, vagy állami oktatás keretében technikus minősítőre küldenek. Az ösztöndíj rendszer sem ad teljes utánpótlási biztosítékot. De mi a helyzet a telített kvalifikált munkahelyekkel ? Tudjuk, hogy sok értelmiségit foglalkoztató nagyvállalataink belső gépezete is sok diplomás helyet takar. Nem azt tartjuk mi sem a' megoldásnak, hogy a 6 elemis osztályvezetőt küldjék el már ma, s helyükbe utcáról jött 23 éves friss diplomásokat ültessenek. Mapdnem minden „papír nélküli" vezetőnek diplomás, rutinos beosztottjai is vannak. Emeljék ki őket, s csak az így felszabaduló diplomás „kis asztal" mellé ültessenek ma még kezdő szakembert. S ha majd ő is bizonyított, rutinossá vált, engedjék előre, magasabb feladatok elvégzésére. A 6 elemissel mi legyen? Nem tudom. Most csak a diplomások vannak képzettségük szerinti munkakör nélkül, s úgy hiszem, ez a nagyobb gond. Nézzük az érem másik oldalát. Ha beigazolódik, hogy egy felsőoktatási intézményben túlképzés folyik, annak leállítása illetve más rokonszakmára való átállítása nem megy máról holnapra. Az iskolai kapacitásokat nem lehet kihasználatlanul hagyni, hiszen sokszor a beiskolázási létszámot az intézmény kapacitása határozza meg, nem a társadalmi igény, nem ls szólva a helyi igényekről. Ez vonatkozik a túlképzésre, de így van a hiányszakmák esetében is — gondolok itt a tantermek számára, az oktatói létszámra, az oktatók szakképzettségére, a műszerezettségre, a gyakorlóhelyek kialakítására stb. Ügy tűnik, hogy a felsőoktatási intézmények önálló életet élnek a társadalomban, de attól függetlenül. Sokszor amit tanítanak, nem azonos azzal, amire szüksége lenne a munkahelyén a friss diplomásnak munkábaállás után. Ennek megmondhatói a levelező tagozatos hallgatók, akik már a „szakmában" dolgoznak, de a diplomáért még most harcolnak. Szerencsére ez sem igaz minden szakra éppúgy, mint a túlképzés sem. Mennyit ér a diploma? Nem mindenkié egyforma, többségüket hosszú évekig alig fizetik meg, s úgy tűnik, aligha fog megtérülni a befektetés a társadalomnak. S végül egy utolsó gondolat a fórumunkról: „Az öregedéssel csökken a szakmai naprakészség és az ambíció." A műszaki életben gyakran tíz év alatt elavulnak az iskolában szerzett szakmai ismeretek, önképzés hiányában mit ér a diploma? Jakab István, az SZVT Fiatalok Bizottsága elnöke A népfront a környezetért Kedden kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront környezetvédelmi munkabizottsága abból az alkalomból, hogy egy évtizeddel ezelőtt rendezték meg Stockholmban a nemzetközi környezetvédelmi konferenciát, amelynek nyomán világszerte, így hazánkban is megélénkült a figyelem, megsokszorozódott a társadalmi cselekvőkészség a természet, az emberi környezet megóvása iránt. A HNF Országos Tanácsának székházában rendezett ülést S. Hegedűs László, a HNF OT titkára nyitotta meg. Ezt követően V. Nagy Imre, a munkabiUj utak Pécsett Két új közutat avattak kedden Pécsett: átadták a forgalomnak a 6-os főközlekedési út új, nyugati átkelési szakaszát és az 58. számú, harkányi út városba vezető felüljárójának lehajtó ágát, a hozzá tartozó úthálózattal. A több mint háromkilométeres, négysávos ú.i 6-os pálya elkerüli Pécs nyugati irányba elnyúló negyedét, amelyen át a régi út vezetett. Korábban már elkészült szakaszával együtt számottevően megkönnyíti a Szigetvárra és Barcsra tartó gép.iárművek átkelését a városon. Mindkét új utat különleges módszerrel építették. A Pécsi Közúti Építő Vállalat a város hőerőművének pernyéjét használta fel az útalapok betonozásához. (MTI) zottság elnöke szólt a céltudatos, szervezett környezetés természetvédelmi társadalmi tevékenység tízéves tapaszta latairól. 1972-ben, amikor az emberi környezet védelmével foglalkozó ENSZ világkonferencia felhívást intézett Földünk népeihez, a Hazafias Népfront V. kongresszusa is fontos társadalmi feladataink között felölte meg a környezetvédelmet — mondotta. Ezt követően társadalmi programot hirdetett a népfrontmozgalom, amelynek nyomán országszerte megalakultak a környezetvédelmi bizottságok. Az elmúlt években mindinkább kiszélesedett a társadalmi és a tömegszervezetek ez irányú tevékenysége is. A Hazafias Népfront környezetvédelmi kezdeményezéseiről szólva elmondotta: több, jelentős eredményt hozó akció, cselekvési forma szolgálta, és segíti ma is értékeink védelmét. Az ünnepi ülésen a Környezetünk védelméért, fejlesztéséért elnevezésű kitüntető jelvényt adták át a környezet megóvásában, a természeti értékek őrz^c^ben kiemelkedő munkát ' társadalmi aktivxs + ,uai. szakembereknek. (MTI) j Ladatalálkozó Június első vasárnapján, Veszprémben rendezik meg a kilencedik Lada-márkatalálkozót, ez alkalomból tartottak sajtótájékoztatót kedden a Royal Szállóban. Amikor az első Lada-találkozót 1974-ben megrendezték. mindössze 60 ezer volt a Zsiguli-Lada autók száma, ma már több min( 300 ezer fut az országban, tulajdonosaikat hívják a tan lálkozóra, amelynek házigaa-dája ezúttal is a veszprémi Bakony Művek lesz. A veszprémi autóstalálkozón ez évben is megtartják a Lada-tulajdonosok ügyességi versenyét. A tájékoztatón — melyen megjelent Viktor Ocseretin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője — bejelentették, hogy a volgai autógyárban megkezdődött a Lada 2105-ös alapmodelljének sorozatgyártása, ez a típus hamarosan Magyarországon is kapható lesz. Tökéletesítik a Lada 2107-est, - '-.ttek az .rék me4 . : sú 2108as típusú gyártására is. 4