Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

Szombat, 1982. május 1. 13 MAGAZIN Hegedűs Géza Andrássy Lajos Magasfeszültség * Eszmélődésem óta szüntelen magasfeszültség izgalmában élek: látványok, eszmék, tervek, szerelem nem lankadó lázában élhetem, hogy" lel szavakban jelképre a lélek az idegsejtek rejtekeiben, s hogyan változnak ritmussá a ténvek. a néma vágyból hogy' lesz hangos ének. s miképpen ölt formát az érzelem. Ha másra nézek, magam figyelem, magamba látva másokig elérek, s oly csökönyösen, mint a szerelem (amelynek vágyát lassú léptű évek se lankasztiák) sosem pihenve kérek értelmes választ arra. hogv velem s a mindenséggel, melvben én is élek. mi történik, s miért? kié az érdek? s az érdekekből mit és mennvit értek? mi érvényes és mi érvénytelen? Látványok, eszmék, tervek, szerelem, tápláló s mérges testi-lelki étek. fennkölt erény, játékos kedvű vétek között hullámzott mindig életem. Túl megpróbáló évtizedeken (mikor kétes volt az érték s az élet s tévútra lelhetett az értelem) a Iankadas vágyát sem ismerem, pihenni sem kívántam (rá sem érek), nem nyugodalmat vár idegzetem, magasfeszültség izgalmában élek. de egyte több, mit látok és megértek s magamban képre váltván úgy remélek, hogv értelmesen kifejezhetem. • 7» íve (1912. májua 14-én) líd­lététt Hec-riü* Géza fró, költfi. esztéta. Saját vrr»ével köszönt­JUk születésnapján. Szitakötő az árokparton Lila felhők közt bujdosik a fény ökör-nyál lengi át magát a fákon tükrét a víz: kiforgatja szemét s magát mutatja. Fekszem a hasábon mit feledékeny snzorgalom hagyott az árok mellett: mellemen donogva a szárnyas ördög — nézem mit remél belőlem még hogy telne vézna gvomra? Leüssem? Kár. Higgye a maga módián: fölém került, lebírt! — az istenadta pusztul amúgy is. szélütött rovar! — fekszem hát kissé csendesen, alatta. Nézem a lila felhők közt: a ház. ahol születtem, ahol nevelődtem, egyre távolibb, kisebb az a ház ... S egyre távolabb húzódtál Te tőlem. Így álmodom? Ha álom: megtagadd! Űzd el ma tőlem! Most kell a kezed! Most húzz az öledbe, most kell hogv hevíts asszony-tüzeddel! s ne, ne melegítsen: égessen! Rázz fel! Gyöngéden ne tedd! A sorsod érte áldjon, megsegítsen! Látod: e szárnyas ördög itt. miként rossz álmaim, legyűrnek úgy hiszik míg moccanatlan fekszem én alul mind úgy gondolná: véremből iszik? Pedig csak ütnöm kell. legyintenem csupán s szerte futnak, mint rémült valakik a háztól, miben törpét sejtenek s késő a hír. hogy óriás lakik.. Műcsarnoki terepasztal Házépítés nyereséggel A balástyaiak másként csinálják A családi házak azért épül­nek, mert — ezer oka le­het ennek. Van. aki nem szereti, ha fölötte is. alatta is dobolnak. Olyan is van. aki egyszerűen azt szereti, ha köz­vetlen környezetét is magához szabhatja. Van. aki azért épít. mert be akarja fektetni a pén­zét. és olyan is akad, aki pénzt akar megtakarítani vele. A ta­karékos megoldás lehet a legiz­galmasabb. mert erre van a leg­kevesebb példa. Sokszor halla­ni, minden pénze és összes ideg­rendszere rámegy annak. aki belevág, és mire beköltözik, megátkozza a kezdés pillanatát is. Balástyán járva Igen egysze­rű lakásépítési társulásra talál­tam. Azt tervezik, hogy negyven­nyolc új házat állítanak majd a víztorony köré. Alakíthattak vol­na lakásépítő szövetkezetet is. csatlakozhattak volna az OTP valamelyik akciójához, ők azon­ban egy harmadik megoldást találtak ki. Minden mozgósítható családi összefogást be akarnak kapcsolni, hogy a lehető legol­csóbb legyen a ház. és a lehe­tő leghamarabb készüljön el Ne kerteljünk. bizalmatlanság is van a dolog mögött: a központi­lag szervezett nagy építési kam­pányok végén igen hosszúra nyúlnak a hibajegyzékek, és igen ritkán fordul elő, hogy minden hibát kijavítanak. Megint ne kerteljünk: megkopott az építő­ipar hitele. Aki sok pénzt öl bele a házába, szeretne biztosra menni. Balástyán leginkább fóliából épülnek a házak. Zöldséget ter­melnek a fólia alatt. eladják, vesznek rajta téglát, cserepet, cementet, meszet. A bal ott kez­dődik. ha mindet meg akarják venni, nincs idő a fóliázásra, ha "•dig fólia nincsen, akkor ház se resz. Kunszentmartonba men­ni kis tégláért Dunaújvárosba gerendáért. Szentesre üreges tég­láért — csak a földerítés elvisz egy vagvont. a szállítás egv má­sikat Azt találták ki a balás­tyaiak. hogy ők ettól a herce­hurcától megkímélik magukat Egyelőre heten építenek a CSKCS keretében — a csoportos korszerű családiház-építési társu­lás rövidítése ez —. megbízták év végéig Pálréti Ágoston nyug­díjas tanulmányi felügyelőt le­gyen ő a szervező. Állítson elő minden építési anyagot. mire kell. bárhonnan is szerzi be. Itt meg ls állhatnánk, mert ebben eddig újdonság nincsen. Beékelődött valaki a láncolatba, nyilván drágítja az építkezést, mert őt is fizetni kell. Balás­tyán azt mondják, fizetnek érte. mégis olcssóbban jutnak hozzá az anyaghoz. Ez a trükk a do­logban. Minden építtető betétkönyvet váltott a saját nevére, és azt adta oda a szervezőnek. A ta­nácselnök páncélszekrényében őrzik e betétkönyveket, ott biz­tonságban vannak. Balástyán la­kik. és tanácstag a pusztamérge­si termelőszövetkezet fuvarozó csoportjának a vezetője, minden szállítást elvállalt, időbeli ga­ranciákkal természetesen. A pusztamérgesieknek az üllési fogyasztási szövetkezet rúzsai te­lepével van kapcsolatuk, beszállt tehát az üzletbe a rúzsai TÜ­ZÉP is. Most kezd annyira bo­nyolult lenni az egész, hogy a hétköznapi ember rámondja, eb­ből jó nem sülhet ki Hol van ide Mérges és Rúzsa? Miért nem közelebbit kerestek magúknak? Azt mondják, ezt az ágát ne firtassam, mert a közelebbiekre rosszat mondani nem akarnak. Itt a garancia a lényeg: ez a két cég minden beszerzést. illetve szállítást magára vállalt szerző­dési kötelezettséggel. Persze. ígv is éppen olyan messze van. ha valamit Rúzsáról cipelnek Ba­lástyára. Ütközben jól megdrá­guL Most következik a trükk lé­nyege. A rúzsai TÜZÉF egyene­sen a balástyal állomásra ren­deli a holmit. A vasút a legol­csóbb. fóleg akkor, ha tele vago­nokkal szállíthat. Ügy szervezik a7. egészet, hogy tele legyenek a vagonok. Már itt többet takarít­hatnak meg. mint amennyibe a szervezői munka kerül, és ki se kellett jönniük a fóliasátor alól. Kikötötték, hogy kizárólag ló építési anyagot hajlandók átven­ni, a hordalék és törmelék nekik nem kell. Ez is fölér egy nyere­séggel. A rúzsai TÜZÉP azonban azt mondta, neki nagyon jó üz­let. hogy nála költenek el két­millió forintot, ezért engedményt is hajlandó adni. Ez a harma­dik nyereség. Mindenből a leg­jobb. minden időben, és minden olcsóbban! Háromszoros jóért már érdemes társulni. Egv példát hadd mondjak ar­ra, hogyan lehet igen könnyen megállítani egy építkezést. Álta­lában mindig éppen az nincs, amit venni akar az ember. Kezd­ték volna Balástyán. de szeget nem 1 lehet kapni. Mennyi kelle­ne? A hét házhoz két mázsa. Annyi a világon sincs. Mindjárt a legelején megvan fúrva az egész nagy ötlet. Nem tudják, honnan került elő. de rúzsai biztatásra az üllési bolt fölhaj­totta a két mázsát, kívánság szerinti méretben. Túl szép a menyasszony. ne higgyük el, hogy minden ott van óraütésre. Késik a cement, nem tudni miért. Nem sokat, addig lehet csinálni mást. Hiányzik az az eternit cső. amit a kémény­be kellene tenni. Bajnak baj. de rakják addig a közfalakat Megy a telefon Rúzsára: Misi­kém, éz kellene! Jön a válasz: el van intézve. A körülkerülni ls nehéz nagy falusi palotákkal szemben itt emberszabásúbb házak készül­nek. A városi méretekhez ké­pest ezek is terjedelmesek. a lakás alapterülete 82 négyzet­méter. és csatlakozik hozzá a garázs meg a széntartó. Négy szobát szabtak bele a tervezők így is. és későbbi igény szerint két szobával a padlástér is be­építhető. Központi fűtéssel és csatornával együtt így is bele­kerül egy lakás 800 ezer forint­ba, de olcsóbb, mint amit az építövállalatok kínálnák. Április­ban kezdték, és októberben már lakni akarják az új házakat. Ez a negyedik nyereség. Egyébként mindenki azzal ra­katja a falat, akivel akarja. Eb­ben a mesterben jobban megbí­zik, tehát ezt hívja. Kőműves van a családban? Nyilván ő épít Az egyik ház vállalati víz­vezeték-szerelőé lesz. szombaton­vasárnap az egész brigád Balás­tyán dolgozik. Hét család moz­gósít a hét házhoz segéderőt és szakembert, az innen eredő nye­reséget is maga számlálja. HORVÁTH DEZSŐ H osszú évek után az orszá­gos képzőművészet ielen állapotának fölmérésére vállalkozott a Művelődési Minisz­térium. a Magvar Képző- és Iparművészek Szövetsége és a Műcsarnok. A nagyszabású vál­lalkozás célia a szervezők és ren­dezők szerint ..megmutatni. mire képes a magyar festészet, szobrá­szat. grafika — mit tud mondani korunk művészete korunk embe­rének — és egyszersmind felhív­ni a figyelmet erre a mondaniva­lóra". (Záróielben meg kell le­gyeznünk. hogv ez a felmelegített országos seregszemle igen jelen­tős bonyodalmakat okozott az olv sokszor aposztrofált decentrali­zált kulturális életben. Létével megkérdőjelezte például a Szege­di Nyári Tárlat sorsát, lövőlét. Pedig — s ezt nvugodtan ki me­rem jelenteni — legfeliebb menv­nyiségében múlia fölül a szegedi kiállításokat hisz nemcsak né­hány mű köszön vissza a falak­ról. de a kiállítók szinte telies hada fölsorakozott már a Hor­váth Mihálv utcai kiállítóterem­ben. Akkor hát mitől országos és hű tükör ez a tárlat?! Gvanítom. attól az egvetlen. és sainos ebben az országban egyáltalán nem mellékes ténvtől. hogv Budapes­ten rendezték meg.) (Emlékművek és mű emlékek) Patay László. az idén ötvenéves mester egv igen ellentmondásos, óriási vásznával állította meg a Műcsarnok látogatóit. Emlékmű című temperáján, ezen egv eklek­tikusságában is öntörvényű mű­vön a Willendorfi Vénusztól ere­deztetve fölsorakoztatja a művé­szet történetének meghatározó alkotásait — a maguk stílusában, egyfajta költői rendetlenségben, de mégis festői kompozícióban —. Michelangelón át Picassóig és Vasarelyig. Sokan ezt a művet pusztán egv mester ujjgyakorla­tának tartiák. szerintem érezni lehet azt az alkotói kételvt. ami mai zűrzavaros és bonvolult vi­lágunkban biztos támpontokat, világítótornyokat keres. A festménvanvagban igazán katartikus mű kevés van. Emlé­kezetes Barcsay Jenő esszencia­iellegű hatalmas vászna, melven egv kis fehér néevzet egvetlen lehetséges helvét keresi és talál­ja meg a fekete mezőben. Egv gazdag és tudatos életoálva 1 be­tűjére teszi föl a pontot ez a tenyérnyi fehér alakzat. Ennek a vonulatnak saiátos izgalmát és szépségét tárja elénk Gyarmathy Tihamér Tér-idő a világkénben című kaleidoszkópja és Nádler István e műre szinte rímelő olai­képe. a Komputer tér. Kokas Ia­nác Legven béke című temoera­óhaja két évtized festői törekvé­seinek összegezése inkább lírikus, mint drámai fogalmazásban. Fon­tosnak érzem néhánv fiatal alkotó következetes és tudatos festői attitűdjét. ígv elsősorban a csong­rádi művésztelephez kötődő al­kotók: Dienes Gábor. Naov Gá­bor. Kiss Zoltán László. Kovács Tamás Vilmos, valamint a ma­kói művésztelep köré csoportosu­lok: Barabás Márton. Záborszkv Gábor, Zrinyifalvv Gábor mun­káit. (Középvont keresés) Helénvi Tibor adta ezt a cfmet cinkmara­tás-sorozatának. Valamiféle kö­zéppontot megnyugvást. biztos sodrást keres magának a magvar grafika — legalább is a tárlat grafikai termeiben látottak erre engednek következtetni. S ez leg­alább annvira erénve. mint amennyire hibáia ezeknek a munkáknak. Tudniillik. semmi újdonság, semmi eredetiség, sem­mi meglepő kísérlet nem látható az üveglapok alatt. Mintha a ma­gvar grafika élmezőnve megtalál­ta volna az utóbbi években azo­kat a műveket, amelvek néhánv évre fölmentik a kísérletezés, az újratörekvés. a tartalmi és for­mai megújhodás felelőssége alól. Nem mintha Almásv Aladár. Banga Ferenc. Feledv Gvula. Gá­csi Mihálv. Lacza Márta. Pásztor Gábor. Pinczehelvi Sándor. So­mogyi Győző. Szabados Árpád rosszabb, tehetségtelenebb mű­veket készítene, mint évekkel ezelőtt, csakhogy előrelépés, al­kotói elmélyülés nemigen ta­oasztalható. A magvar grafikusok bravúrosan raizotnak. mesterei a legkülönbözőbb rn'",f»ioknak c*ok hát az a bizonvos katarziséi mén v van fár .dóban. (Liszt Ferenc erkéluielenete) Kortárs szobrászatunk vezető mestere. Varga Imre úiabb naav vállalkozását mutatia be ezen » műcsarnoki tárlaton. Radnóti. Károlvi Mihálv. Derkovits. Bán­tók. Kodálv és Szent István után most Liszt Ferencet idézi hegesz­tett krómacél életkénén. Sainos. e mű nem léphet az előbbiek so­rába. túlméretezettségénél. túl­zott eklekticizmusánál taszító arcmásánál fogva. Mindenesetre a kiállított alkotások egvik része ennek a műnek erőterébe von­ható. ígv például Janzer Friaves Lukács Gvörgv-alakia — előzmé­nyei között található Varga Imre Czóbelie. Melocco Advia vagv Farkas Pál Babitsa. De ehhez a realista indíttatású plasztikai vo­nulathoz köthető Bálás Eszter Ligeti Erika groteszk önnortréiát újrafogalmazó önarcképe Kiss István rég ismert Széchenviie. Lesenyei Márta nagvszerű Tóth Menvhért-portréia. Makrisz Aaa­memnon női arcot mintázó, fes­tett terrakottája. Marton László József Attila-életkéoe. hogv csak a legfontosabbakat említsük, de mindenekelőtt Mészáros Mari üvegplasztikáia. melvnek ironi­kus címe ielzi a következő lép­csőfokot is: az élőiénvek legfon­tosabb sajátossága a környezet­hez való alkalmazkodás. A má­sik pólus műveit térplasztikaként ielzi.a szakma. Ezek a nonfigu­ratív alkotások az anvag tervé­nveinek koordinátája között vala­miféle kikristályosodott mondan­dót igyekeznek hordozni. Olvan művek nyomvonalain alakítható ki a magvar szobrászok ez irá­nyú tevékenysége, mint Seaesdi Györgynek, a szegedi árvízi em­lékmű alkotóiának acélplasztiká­ia. Bohus Zoltán. Maróti János. Lugossv Mária. Paizs László. Baska József. Trombitás Tamás és Friedrich Ferenc munkáia. A kettő között egvensúlvoz Váró Márton. Kiss Nagy András. Fe­kete Tamás. Farkas Ádám. Kese­rű Ilona. Samu Géza harci Nap­szekérrel érkezett a Műcsarnok termébe, s ezzel szinte forradal­masította azt a népművészetben gyökerező, ielképi ereiű plaszti­kát. amit mellette ezen a tárla­ton Kiss Sándor öregasszonya és Tornay Endre András Pásztora képvisel. (Helyi és abszolút értékek) Á szegedi látogató természetesen sajátos optikával szemléli ..az ember és az érte születő művé­szet. a szocialista magyar művé­szet találkozását". Valamiféle dél­alföldi aspektusból. amelynek alapkérdése, vaion az e táion élő művészek miként szervesülnek az országos törekvésekhez, az itt fo­lvó művészeti élet integráns ré­sze-e a szélesebb horizontú törek­vések. az objektívebb értékeknek S bár ió néhánv művész nevét hiába kerestük a Műcsarnok ter­meiben. nem lehetünk elégedet­lenek. A vásárhelyi, a makói és a csongrádi művésztelep — min­den jel arra mutat — a legoroe­resszívebb törekvések alkotóit gyűjtik közösségbe. A szegedi nvári és a vásárhelyi őszi tárla­tokon látott munkákkal is talál­kozhatunk. mintegy jelezvén, hogy a mérce azonos. S mind­emellett a festménvanvagban ott láthatjuk Németh József két naev méretű munkáiét Kuruc? D. István temperáiét. Szalau Fe­renc öregjét, a grafikai sorba* eredetiségével hfvia fel magára a figyelmet Benes József két sze­Iigráfiája: a szobrok kőzött tó érzéssel nvuetázhatiuk Kotsis Nagy Marait József Attila-sorok­ra rímelő sikeres terrakottáiét. Szabó Iván két bronz kisplasz­tikáját. az érmek sorában Fritz Mihály. Fűz Veronika és Lavis András bronzait Bár 16 néhányan hiányoznak er­ről a naevszabású tárlatról. a Műcsarnok képzőművészeti te­repasztala tendenciáiban mégis hű képet ad a vállalkozásokról, az örökségekről, a hagyomány­ápolásról és a kísérletekről. So­ha ennél szürkébb, soha ennél unalmasabb kiállítást! TANDI LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents