Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

tátitörtok, 1982. május 13. 5 II Járási KISZ-bizottság illése A KISZ szegedi járási bizottsága Pásztiné Mészáros Éva járási titkár elnökletével tegnap, szerdán tartotta soros ülését. Tanács Ibolya, a politikai képzési munkabizottság vezetője jelentést terjesztett a testület elé az elmúlt politikai képzési év tapasztalatairól. E szerint a szegedi járás fiataljai körében a már hagyományos popitikai vitakörök voltak a legnépszerűbbek. A tematikák összeállítását önállóan, az érdeklődési köröktől függően és előzetes felmérések alapján készítették el a KlSZ-alapszervezetek. A leggyakoribb témák: a demokrácia, gazdaságpolitika, a vallás, a család, az otthon kérdéskörei, de gyakoriak voltak a külpolitikai kérdésekkel foglalkozó körök is. Az új politikai képzési rendszer által biztosított ifjúsági fórumokat még nem használták ki kellőképpen a fiatalok, kevés községben került sor ilyen jellegű programra. A KISZ-életre való felkészítés érdekében a járás 14 községében szervezték meg a 8. osztályosok klubját. Közülük is kiemelkedően, színvonalasan végezte az öt foglalkozásból álló felkészítést a sándorfalvi, bordányi, deszki, mórahalmi, üllési, kisteleki és szat/mazi KISZszervezet. A testület megállapította, hogy a nehézségek ellenére a politika! képzési feladatokat a' járás KISZesei végrehajtották. A tapasztalatokat már felhasználták az 1982/83-as évi intézkedési tervének elkészítésekor. E napirendi pont tárgyalásán részt vett Garainé Csanádi Mária, járási pártbizottság munkatársa. Az ülésen tájékoztató hangzott el a Forradalmi ifjúsági napok szegedi járási tapasztalatairól. Leninműfordítói pályázat Harmadszor hirdette meg a városi tanács vb művelődésügyi osztálya, a városi úttörőelnökség, a Gedói általános iskola nevelőtestülete és a Gagarin általános iskola MSZBT-tagcsoportja az éltalános iskolások Leninműfordítói pályázatát. Az ünnepélyes eredményhirdetést a Gagarin általános iskolában rendezték meg, ahol a 45 pályázó között első helyen Dévai Edit és Adamik Gyöngyi, a Rókusi általános iskola nyolcadikos tanulói végeztek (felkészítő tanáraik: Bíró Júlia és Varjasl Istvánná). A második helyen Márkus Gabriella és Zrínyi Andrea (Szirmai István általános iskola, nyolcadik osztály, felkészítő tanár: dr. Csatorday Károlyné), harmadik helyen Martók Erika (Gedói iskola, nyolcadik osztály, felkészítő tanár: Varga Katalin) és Király Mária, a Mező Imre Altalános Iskola tanulója végzett, akit Hajdú Andrásné tanárnő készített föl. Mennyei napok Színes amerikai film. Irta: Terrence Malick. Fényképezte: Nestor Almendros és Haskell Wexler. Zene: Ennio Morricone. Rendezte: Terrence Malick. Főbb szereplök: Richárd Gere, Brooke Adams, Sam Shepard, Linda Manz. Zavarbaeítően furcsa, „szépséges", a legjobb természetfilmek csodálatos felvételeit idéző képeskönyvalkotás. Ez az anziksztechnika (az operatőr, Nestor Almendros Oscar-díjat is kapott érte — méltán), azonban egyszerű, sima kis amerikai vidéki történetet illusztrál csupán. Mondhatni, melodrámát. Igaz, felnagyítja. totálisan természetközpontúvá teszi, szinte nanteisztikus vízióvá avatja. Mindez még rendjén is, lenne. de hová tűnt az emberközpontú ábrázolás igénye? Terrence Malick filmjében — látszólag — ez is megvan. A kislánynarrátor ÍLtnda Manz) ugyan angol nvelvleckeszsfivegek „színészi" színvonalán kommentálja a történetet furán visszataszító arcocskájával. de Bili. a főhős (Richárd Gere) és kedvese, Abby (Brooke Adams) kettős tragédiába torkolló farmkalandja minden emberinek tűnő mozzanatával, a századeleji, vándorló amerikai agrérproletariátus nyomorát, kiszolgáltatottságát, kiúttalanságát felmutatva is csak. ürügy ahhoz, hogy a természeti törvények megsértéséért bekövetkező misztikus végzet eljöjjön. Egyfajta, lassan, de biztosan közelgő apokalipszis sugallata uralja a vászont. szinte kezdettől fogva. Ez a vészjósló atmoszféra viszont éppen azt iktatja ki. amit szolgálnia kellene: semmiféle katartikus hatás nem élhétő át sem a sokáig makacsul meghalni nem akaró gazdag farmer, Chuck (Sam Shepard) meggyilkolásakor. sem Bili üldözésének és halálának láttán. Az apokalipszis egy sáskajárás páratlan technikai bravúrral bemutatott poklában előlegeződik. a lángban álló búzaföld. a menekülő állatok, a felnagyított. mohón habzsoló sáskák képei mind-mind igen hatásosak ugyan — de igaHorcsögvadászat Hasznos és jövedelmező idénymunka Sokféle alkalmi idénymunka akad a mezőkön, a legelőkön, a szántóföldeken, mint például a kamilla- és egyéb gyógvnövénygyűjtés, de talán a legjövedelmezőbb a hörcsögvadászat. A mezőgazdaságnak tetemes kárt okozó és meglehetősen szapora rágcsálónak ugyanis igen értékes a prémje. A tavaszi jó idő beköszöntésétől május végéig tart ez a keverek által ismert szezon. Azért nem tart tovább, mert a később fogott hörcsögök szőre ritkulni kezd. a gyakran hadakozó kis állatok marják • egymást, rontva bundájuk minőségét. Az alföldi megyékben — |1 ahol különqsen elszaporodtak ezek a rágcsálók — a termelőszövetkezetek szívesen engedélyezik tagjaiknak az irtást. A hörcsögvddászok saját maguk készítette dró*csapdáknt tesznek a hörcsög búvóhelyén levő kijáratra. A mezőgazdaságban dolgozók •ne-n tíTooTiji^ össze azt az ürgelyukkal, ami keskenyebb nyílású. Nagy területre rakják ki a csapdákat és mindennap sorra járják. összeszedve a zsákmányt. A terepet jól ismerők naponta harminc-negyven hörcsögöt fognak be. Általában az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek szakemberei vásárolják fel a bőröket, és adják át a feldolgozó iparnak. A Szegedi Szűcsipari Szövetkezet egy idényben mintegy 200 ezer hörcsögbőrt vesz át, s azokért darabonként — a minőségtől függően — negyven-hatvan forintot ad. A szövetkezetnek egyik legkeresettebb terméke belföldön és külföldön a hörcsögprémbu'nda amit a piaci igényeknek megfelelő divat szerint készítenek. zából csak e fizikai univerzumon keresztül érvényesül e már-már érzéki hatásmechanizmus. A szereplők sorsa távoli, homályos és valójában érdektelen marad. Itt a szélnek, a madárijesztő körvonalainak, a fellegeknek, a cséplőgépnek vagy a magányos. gótikus tanyának többszörösen eresebb karaktere van. mint a négy emberi lénynek együttvéve. Mindez — nem akármilyen művészi teljesítményként — szolgálhatja éppen az antropomorf ábrázolást is, félhetnénk. Kár ugyan, de nincs így: a gyönyörűen „megfogott" képi világ a természet könyörtelen rendjét mozdulatlanságában, rendíthetetlenségében tárja elénk, végső soron az ember ellen használva föl Természet Anvát, ahogyan az angol—amerikai népnyelven nevezik. Mi kell a filmszerűséghez? E kérdésen gondolkodtat el a Mennyei napok. A természetfilozófiai mondandó kísérlete ugyan nem nevezhető sikerültnek, annyi viszont föltétlenül elismerendő: a vizualitás ritkán jelentkezik- a tökélv magasabb fokán, mint ebben a filmben. S hogy mindez elég-e? Ha a sokat, emlegetett természeti törvényekre gondolunk, egv példa, válaszként: egy férfi és egv nő ül egy vendéglő teraszán, más-más társaságban.. Nézik egymást, a rokonszenv, a vonzalom téliesen kölcsönös. Több — ekkor — nemtörténik. Elegendő? Persze hogy nem. Éppen a természet törvényei szerint nem. Dramaturgiailag ugyanez a helyzet. Hiszen itt is, ott is — ők ketten a legeslegfontosabbak. Domonkos László Megszüntethetek a krónikus fájdalmak Szegedi tudós jelfedezése A fájdalom érzékelése az emberi szervezet nélkülözhetetlen jelzőrendszere a betegségek, a károsító külső hatások észrevételére. Vannak azonban gyógyíthatatlan krónikus fájdalmak, amelyek nem szolgálják ezt a célt. Ezek megszüntetésének lehetőségét fedezte fel egy magyar tudós. Csillik Bertalan, a Szegedi Orvostudományi Egyetem anatómiai, szövet- és fejlődéstani intézetének tanszékvezető professzora. Munkatársaival együtt elért kutatási eredményeit első alkalommal Prágában, az európai anatómusok kongresszusán ismertették. majd az NSZKbeli Gustaw Fischer cég kiadásában Stuttgartban és New Yorkban könyvalakban .is közzétették. A professzor kérésünkre ismertette felfedezését, amelyhez az idegrendszeri vizsgálatok vezették el. — Évtizedeken át tartó kutatásainkban — mondotta — mi a neurohisztokémia módszerét alkalmaztuk. Ez azt jelenti, hogv az idegrendszerben lejátszódó vegyi folyamatokat elektromikroszkóp alatt tettük láthatóvá. Ennek a módszernek a segítségével tanulmányoztuk a gerincvelőnek azt a központi részét, ahol az első szinten történik a fájdalom i érzékelése. A fáidalom persze komplek dolog, érzékelésében az egész idegrendszer részt vesz. De az érzékelés első lépcsőfoka a gerincvelőnek ebben a központjában van. — Munkatársaimmal sikerült megfigyelni és meghatározni ennek a központnak a működését. Megállapítottuk, hogy ez sok tekintetben nem alkalmazkodik azokhoz a törvényszerűségekhez, amelyek száz éve ismertek a központi idegrendszer vonatFeltárás A déli és a délnyugati városfalak. valamint az északi és a keleti kapu feltárásával folytatják a Tác melletti kétezer éves római település. Gorsium kutatását. Az idén a huszonötödik ásatási- évadot kezdik a római kori településen. kozásában. Ennek a gerinc. velő idegközpontnak kivételes és sajátságos viselkedési formái is vannak. Az egyik az, hogy az emberi test perifériái felől — a bőr területéről — elő lehet idézni ebben az idegközpontban az idegsejtek közötti kapcsolatok ideiglenes szétválasztását, s ez a kívánt esetben egyben a fájdalomérzetet továbbító ingereket is megszünteti. — Az első kísérleteket Szegeden a feleségemmel, Knyhár Erzsébet kandidátussal. maid az Amerikai Egyesült Államok két egyetemén Pasko Rakic proíeszszorral végeztük. Az állatkísérletek tapasztalatait is hasznosítva a Szilárd János professzor által vezetett szegedi ídegklinlka úgynevezett fájdalom ambulanciáján Szűcs Attila adjunktus hatékony közreműködésévei ma már naponta hat-nyolc beteg kezelésével tudunk foglalkozni. — Hosszú évek alatt kidolgozott eljárásunkkal műtét és gyógyszerek nélkül meg tudjuk szüntetni a gyógyíthatatlan. krónikus fájdalmakat. Negyvennyolc beteg kórtörténeti lapja szerint, az övsömör után hoszszú évekig tartó fájdalmakat, a gerincsérvműtétek után megmaradó fájdalmakat, az arcidegzsába fájdalmait és egy tragikus kategória. a daganatos betegségek utolsó stádiumában jelentkező úgynevezett terminális fájdalmakat voltunk képesek megszüntetni. — Módszerünk az iontoforézis alkalmazása. Ennek lényege, hogy egy elektródként szolgáló ólomlan«és a bőr közé a Vinca nevű örökzöld növény alkaloidiával átitatott textilanyagot •helyezünk. majd az ólomlapra ,. gyenge egyenáramot kapcsolunk. Egyórai kezelés után az említett növényből készült gyógyszer — amelyet a magyar gyógyszeripar gyárt — a bőrben levő idegrostok végződésein át hat a gerincvelőközpontra, szétválasztja az idegsejteket, és ezzel megszünteti a fájdalom érzékelését. A kezelés hatására az idegsejtek ideiglenes szétválasztása két-három hónapig tart, de ennyi idő után a fájdalom rendszerint véglegesen megszűnik. — Azt tapasztaltuk, hogy ezután a gerlncvelőközpontban visszaáll az eredeti állapot. regeneráció következik be. Ez ellentétes eddigi ismereteinkkel, miszerint azt tanultuk és tanuljuk, hogy az emberi szervezetben és általában az emlősöknél a központi idegrendszerben regenerálódás nem következhet be. Mint kísérleteinkkel bizonyítottuk, a gerincvelőfájdaíom érzékelő központjában van regeneráció, — Eljárásunkat a Kőbányai Gyógyszerárugyár már szabadalmaztatta. Előadásaink, publikációink alapján néhány hazai egészségügyi intézményben ls felkészültek alkalmazására, s folyamatban van az eliárás külföldi szabadalmaztatása is. — Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia anvagi támogatásával a Szegedi Orvostudományi 'Egyetem több klinikájával együttműködve. intézetünk vezetésével kísérleteket kezdtünk más betegségekkel járó fájdalmak ideiglenes megszüntetésére is. Csillik Bertalan professzor kutatásainak első nemzetközi elismeréseként a Jan E. Purkyne Csehszlovák Orvostudományi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta a szegedi tudóst. Dénes János Ma kezdődik a miskolci tévéfesztivál A televízió negyedszázados jubileuma jegyében rendezik meg mától, május 13-tól a XXII. Miskolci Filmfesztivált. A jubileumot idézi a fesztivál központjában-. a Rónai Sándor Művelődési Központ Színháztermében, a 25. éve6 a televízió című kii állítás. Itt rendezik meg Papi Lajos fafaragó szobrász tárlatát is, aki a fesztivál plakettjének alkotója. Kuru.cz János fotóművésznek fesztiválok legjelentősebb eseményeit megörökítő fotóiból válogatást láthat a közönség. Hatvanegy híradó, riport, dokumentum, portré és ismeretterjesztő film kerül a közönség elé a május 19-ig tartó versenyben. Olyan filmek, amelyeket 1980. január 1. ég 1981. december 31-e között láthattak a tévénézők. Film készül a Tiszáról Magyar és jugoszláv koprodukcióban negyven perces színes film készül a Tiszáról. A felvételeket a Magyar Televízió szegedi- körzeti stúdiója és az Újvidéki Televízió munkatársai közösen forgatják A műsorban magvar és vajdasági költők — jeles előadóművészek tolmácsolásában — vallanak majd verseikkel kedves foiyójukról. amely a történelem folyamán sok öröm és bánat közös forrása volt a partjain I élő népek számára, és ma | is egyik összekötő kapocs. I országaink között. A versműsort zentai, törökbecsei, óbecsei. adai. Szeged és Csongrád város környéki tájakról, jellegzetes régi épületekről készült képsorok színesítik. Archív felvételek segítségével elevenítik meg a tiszai árvizek pusztítását és egv ma már egyre ritkábban előforduló természeti jelenséget, a tiszavirágzást,' a kérészek raj. zását. A film a tervek szerint ősszel kerül bemutatásra a Magyar- és az Újvidéki Televízió műsorában. Hat kategóriában versenyeznek — híradó, húsz perc alatti és húsz perc fölötti időtartamú riportfilmek dokumentum, portré és ismeretterjesztő kategóriában. A televíziós valamennyi főosztályáról érkezett az idén nevezés, összesen 180 órányi időtartamú, 313 filmmel jelentkeztek a7. alkotók. A Politikai Adások Főszerkesztősége küldte a legtöbb alkotást, szám szerint 90-et. Sok művet nevezett az Ifjúsági és Oktatási, a Közművelődési, a Kulturális, a Szórakoztató Főosztály, a Híradó, a Hét vagy a Stúdió szerkesztősége. De jelen van a Fiatal Művészek Stúdiója éppúgy, mint a Reflektor szerkesztő, sége, a Sportosztály vagy a KISZ Filmstúdió, örvendetes. hogy a televízió két körzeti stúdiója — a pécsi és a szegedi — idén először nemcsak nevezett, hanem kétkét filmmel részt is vesz a versenyben. A 313 filmből válogatta ki az előzsüri a bemutatásra kerülő és versenyző 61 filmet, amelyet 28 órában vetítenek. A neves újságírókból, kritikusokból, filmszakemberekből, művészekből álló 15 tagú zsűri — elnöke dr. Lakatos Ernő, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója — ítéli majd oda a különféle díjakat. Miskolcon ebben az évben 10 helyen, 10 társadalmi zsűri is működik; a program megtekintése után a közönségdíj odaítéléséről döntenek. A fesztivál hetében Miskolcon és környékén több mint 40 rendezvényt bonyo? lítanak le, közönségtalálkozókat, szakmai ankétokat, vetítéseket. Benda László és Hávei József külpolitikai tájékoztatót tart Miskolcon, Encsen és a vizsolyi téeszben. A Híradó munkatársait Sárospatakon várják. Leninvárosban az Ablak című műsor kollektívája tart ankétot. A Hét munkatársai a miskolciakkal találkoznak. Taktaharkányban világjáró operatőrökkel, Tiszalucon a Kék fény alkotóival, Encsen és Miskolcon Vitray Tamással tartanak közönségtalálkozót. Radnai János, a sport, osztály vezetője „Egy hónappal a VB előtt" címmel tart tájékoztatót, Déri János, Feledy Péter és Pomezanski György és Szélyes Zoltán a tévé fiatal nézőivel találkozik. A szakmai ankéton a televíziózás jövőjéről, a riportés dokumentumfilm etikája, ról esik majd szó. A hagyományokhoz híven ez a fesztivál képernyős fesz. tivál lesz. Különadó segítségével (az OIRT 7-es csatornán) sugározzák a versenyprogramot a városban és 25 kilométeres körzetben. Így a miskolciak, a környékbeliek nemcsak a művelődési központban, hanem saját otthonukban is megtekinthetik a programot. A távolabb lakók rendszeres híradást kapnak a fesztivál eseményeiről, a Híradóból és egyéb műsorokból, a díjnyertes alkotásokat pedig közvetlenül a verseny után műsorára tűzi a televízió, K-M.