Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

Csütörtök, 1982. május 13. 3 Nagy László felvétele A Magyar Kábelművek szegedi gyárában megújult a dróthúzó üzem. A képen két. NSZK-gyártmányű. Heinrich-márkájú finomdróthúzó látható. A világszínvonalú berendezések egyenként 10 hagyományos gépet helyettesítenek, a gyártmánytól függően, azonos számú vagy kevesebb kezelőszemélyzettel, lényegesen könnyebb fizikai munkát igényelve Kevesebb kifogás a ruházati cikkekre A bútor és néhány műszaki cikk vezet a panaszlistán Kevesebb a panasz a ru- égőket keresték gyakran, házati termékekre, s a rek- hiába az üzletekben. lámáit cikkek listáján változatlanul a bútorok és a műszaki aruk foglalják el az , ..... . , , , első helyet - állapította nlert ,tobb honapos yarako- ^ iitiirt com íai.'ltntrulí rrxaö A vásárlók több esetben azért fordultak az irodához, meg az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a közérdekű bejelentések és pa- . , . naszok irodájához érkezett * zás után sem javították meg a kifogásolt bútort, illetve nem intézkedtek a vállalabeni kártalanításról. Néhányan szóvá tették azt is, hogy a megvásárolt bűtoro• . • . •„.„„,, kat hiányos tartozékokkal nasz es beieientes mintegy , , , . . , • „„„„,,;„„ „„ív szállították a vevő lakasara. bejelentések alapján. Az év első negyedében az irodához érkezett 214 paháromnegyede jogos volt. A panaszosoknak csaknem Az élelmiszer-kereskedea panaszosok főként a kiszolgálás kulturáltságát nem fele az iparcikkek garancia- lemben és a vendéglátásban lis javításának, cseréjének körülményeit kifogásolta. A vásárlók jogosan észrevételezték például, hogy egyes tartották megfelelőnek. Váltermékek garanciális javítá- tozatlanul érkezett panasz az sa („Erika" félautomata és automata mosógép, Albaüvegvisszaváltásra is és arra, hogy néhány helyen meglux mosógép, Mira kazettás tagadják a vásárlók könyvémagnetofon) az alkatrész- nek kiadását. Több esetben utánpótlás gondjai miatt el- kifogásolták a panaszosok a húzódott. A panaszbejelenté- kereskedelmi és vendéglátó sek alapján megállapították vállalatok reklámjait, mert azt is, hogy a Keravill a vállalatok nem mindig Kermi-közieménv félreértése tettek eleget a hirdetésekben miatt nem hajtotta megfelelően végre az élet- és vagyonbiztonsági követelményeknek nem megfelelő EVJ —3 típusú főzőlap árusításának megszüntetését és a vásárlók kártalanítását. Több vásárló jelezte az áruellátásban jelentkező hiányokat. Különösen a különböző alkatrészeket, a betonkeverőt, hőtárolós kályhát, olcsóbb lemezjátszókat, 80 literes hidrofort, hőpárnát, gombelemet és a kriptonmegfogalmazott ígéreteiknek. Újfajta tetőszigetelés Újfajta, biztos tetőszigetelési eljárást mutattak be szerdán a Kelet-magyaror szági Közmű- és Mélyépítő Vallalat szakemberei Budán. A Kaszás-dűlőben a Taurus Gumiipari Vállalat másfél milliméteres műgumi fóliájával szigetelték egy új házgyári lakóház tetőfödémét. A két vállalat közös munkával fejlesztette k-i az eljárást, amely vidéken, elsősorban Szabolcs és Hajdú megyében nemcsak a tetők, hanem a földmedencék, a csatornák és a gátak szivárgás elleni szigetelésében is sikeresen vizsgázott. Haléves garanciát adnak az ilyen munkákra, ám a kísérletek és a számítások szerint legkevesebb 30 évig kifogástalan marad az új módszer szerint készített szigetelés. A főváros házgyári épületei közül a Kaszás-dűlői az első. amelyet ilyen műgumi. lepellel szigeteltek. Ellenőrzésként — a szokásos technológia szerint — vízzel árasztoták el a tetőt és több napig tartják víz alatt, hogy meggyőző vizsgálat alapján adják át. Viták, változások, viták A gondolkodó ember leg- az idézőjelek közé tett jelemberibb tulajdonsága a ző. mert az újítások gazdakreativitás. az új megoldá- sági haszna valójában egvsokon való töprengés és re kevesebbeket érdekelt a kísérletezés, ha úgy tetszik, vállalatoknál. Olyannyira, akkor az „újítás". Őszintén hogy az elfogadott újítások szólva soha nem értettem, jó háromnegyed részénél hogy miért „mozgalom" az egyáltalán nem vizsgálták a újítómozgalom. S hogy lehet várható gazdasági hasznot, ebben az okoskodásban né- Következésképpen az újítóknál logika, azt — legalább- nak is csak úgynevezett eszis számomra — az újítók és mei díjat — magyarul: néa feltalálók közelgő orszá- hány ezer forintot — fizetgos kongresszusára készített tek újítási díjként. A korábnéhány dokumentum bizo- bi pénzügyi előírásokhoz nyitja. Sehol a ..mozgalom" igazodva ugyanis ez volt a szó; ehelyett úgy fogalmaz- legegyszerűbb, és legkisebb nak, hogy ..újítási tevé- kockázattal együttjáró megkenység". Mitagadás: nem oldás. Mert ha egyszer az éppen stilisztikai bravúr, de újítási díjak, a mindenkit azért jelez valami nagyon megillető részesedési alapból is lényegesnek tűnő szemlé- fizetendők, akkor melyik vállalatnál kockáztatnák, hogy az újítási díjak jelentős mértékben megcsapolják ezt a részesedési alapot? S mert jószerével sehol nem kockáztatták, így fordulhatott elő — sokak szerint —. hogy az újítások kalkulált hasznából mindössze — és átlagosan — 3 százalékot nem hibátlan a vállalatveújítások megvalósításában fizettek ki az újítóknak. És zetői munka, ott aligha van letbeli változást. És fontos változásokat jeleznek egyéb tények is. 1 1.[ Hosszú évek reménytelennek tűnő vitája után. január elsejétől rendezték az hetett teremteni a haszonnal arányos díjak fizetésének pénzügyi feltételeit. Hogy a pénzügyi szabályozás szempontjából hirtelenjében milyen fontossá vált az újítótevékenység, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy megváltoztatták — nagyon kedvező módon — az újítási díjat terhelő jövedelemadózást is. A korábbi 50 ezer forintról 70 ezer forintra emelkedett a jövedelemadó-mentesség öszszeghatára. Mindez csupa kedvező, régóta sürgetett, s véére, megvalósult változás, rendeletmódosítás. De azért nem lennénk hűek önmagunkhoz, ha nem kezdtünk volna újabb vitákba. Az Ú.TÍ— főtevékenységgel — mondjam így: újítómozgalommal? — kapcsolatban most úiabb két. s egymással homlokegyenest ellenkező nézet foglalkoztatja a szakembereket. Van aki úgy tartja — többnyire a vállalatvezetőit körében —. hogv ahol csakSzőnyegek, Sopronból Évente 20—25 ezer négy- szőtt szőnyeg exportjának /etméter, minden piacon ér- fokozását és az építőipar álíékcsíthető szőnyeg készül tal felhasznált tűzött szöazokon az NDK-beli kettős nyegpadló gyártásának noszőnyegszövő gépeken, ame- ,fpilesztést lyekből négvet a közelmúlt- veléset szolgalo lejlesztest ban állítottak munkába a tavaly kezdték meg. Idén is Soproni Szőnyeggyárban. A növelik a gyártást. közreműködők anyagi ösztönzését. (Egy 1976-ban kelt rendelet értelmében „közreműködői díj" riem fizethető. mert ez visszaélésekre ad lehetőséget, s egváItalán: maga a „közreműködők" kategóriája is eltörlendő az újítómozgalom szóhasználatából. A törvényhozó okkal gyanakodott a visszaélési lehetőségre; ettől függetlenül képtelenség feltételezni, hogy egy valamennyire is jelentősnek ígérkező újítás műszaki kidolgozása, alkalmazástechnikailag is kifoígy fordulhatott elő. hogy keresnivalójuk az újítóknak, míg 1975 és 1980 között az Minden rendszer komplett elfogadott és bevezetett újítások gazdasági haszna 2.5 milliárd forintról jóval négymilliárd fölé emelkedett. ugyanebben az időés komplex, ha egy-egv részletébe „beleújítanak'Á akkor annak nem biztos, hogy kedvező következményei lesznek a rendszer egészakban a kifizetett újítási szére vonatkozóan. Mások díjak összege 174 millió fo- meg úgy tartják, hogy gazrintról csak 244 millióra nö- dasági életünk irányításai. vekedett. 2. A szakemberek egy része szervezeti és szervezési feltételei korántsem elégségesek ahhoz,, hogy komplett, hibátlanul működő komplex rendszerekben gondolgástalan előkészítése etkép- sokáig vitatta — de végül kodjunk. Vagyis: van mit zelhető különböző közreműködök nélkül. Márpedig ha elképzelhetetlen, akkor a közreműködőket valami módon meg kell fizetni. Januártól már nincs ennek akadálya. is belátta —. hogy ilyen el- újítani, ésszerűsíteni, racioszámolási rend mellett az nalizálni; mi több: kifejeújítás sem a vállalat, sem zetten ösztönöznünk kell az az. újító számára nem üzlet. Más kérdés, hogy miért kellett ezen több mint egy évtizedig vitázni, s hogy miújításra. a racionalizálásra. 3. Változott az újítási dijak ért kellett minden ésszerűsípénzügyi elszámolásának rendje is; s talán ez a legfontosabb intézkedés. A változás lényege, hogy az újítási díjakat ma már nem a mindenki között szétosztható részesedési alapból, hanem az úgynevezett adózatlan nyereségből fizetik. Ügy is mondhatjuk, hogy az újítók ma már nem mások elől viszik el — a kifizetett újítási dijaikkal — a pénzt, ugyanakkor újításaik remélhető gazdasági hasznával azt a pénzalapot is növelik, amely — például nyereségrészesedés formájában — mindenkinek kifizethető. Az újítások „remélhető" gazdasági hasznát említettem az imént, s csak azért Ez a vita pillanatnyilag csak elméleti jellegű. De máris figyelmeztet: még mindig vannak, akik megkérdőjelezik az úiítótevéa vállalatok kenység célját, értelmét és , -••>_, . hasznát. Várjuk, hogy az legtöbbjénél jelentós gond ú)abb keleW vUaban mU volt az újítási díjakat fede-, iyen áHáspdntra jut a mázó pénzalapok előteremtése, jus 15-ére. szombatra összeés most — egyszerű rende- hívott országos kongresszus, letmódos'fással — meg le- Vértes Csaba tési javaslatot — még a legutóbbi időkben is — mereven visszautasítani. Mindeddig tésférőhely építéséhez fogtak. Jelentős mértékben túlteljesítették a baromfi férőhely-beruházások időarányos tervét és a tárolóterekkel kapcsolatos beruházási igény is több a tervezettnél. .— Szűkös hitelkeret, túlteljesített beruházások! Honnan a pénz? — Persze, egyetlen gazdaság sem építkezett valamiféle „elásott kincsből". Az általános pénzhiány melletti többletberuházásokat az tette lehetővé. hogy a mezőgazdasági üzemek 1981-ben kezdeményezett beruházásainak nagv része megfelelt a konvertálható árualapokat bővítő hitelfeltételeknek. s így hozzájutottak az általuk ifié- . nyelt pluszhitelhez. Ennek megfelelően, az 1981ben terven felül igénvbe vett konvertálható hitelt a Magyar Nemzeti Bank elsősorban az alaptevékenység fejlesztését elősegítő beruházásokhoz folyósította. Ugyancsak a tervezettet meghaladó mértékben vettek igénvbe összegeket az energiaracionalizálási beruházásokhoz az e célra elkülönített keretből ... A gép-, a meliorációs és az ültetvénytelepítési beruházások a tervezett szinten alakultak. Természetesen igaz az is. hogv az alaptevékenységen kívüli tevékenységet is számottevő mértékben fejlesztették a mezőgazdasági nagyüzemek. Ennek azonban alacsony a beruházási igénye, éppen ez benne az egyik jelentős üzemi és népgazdasági előny. — Vajon a beruházások mellett a mezöaazdasápi üzemek anvaai érdekeltségi rendszere szavatolja-e a gazdaságos termelésfejlesztést? — Már csak azért sem lehet a beruházás a termelésfejlesztés kizárólagos eszköze, mert sok gazdaságnak ehhez nincs is pénze. Elkoptatott dolog lenne most úgy általában a kihasználatlan tartalékok emlegetése, de a különböző fejlettségi színvonalon álló. eltérő adottságú és jövedelmű mezőgazdasági nagyüzemek között a termelésfejlesztési szolgáló gazdasági együttműködéseknek valóban olyan „telér"-je rejlik, amit vétek lenne kiaknázatlanul hagyni. Például, amíg az alacsony jövedelmű gazdaságoknak általában kevés és elhasznált gépük van. amíg a termőföldet nem tudták időben és iól megművelni, s gondiaik vannak a rét- és legelőterületek, a meglevő állatférőhelyek hasznosításával is. addig" az erős gazdaságokban a növénytermelés és az állattenyésztés további dinamikus fejlődését sok esetben a kellő termőterület hiánya akadályozza. Éppen ezért az együttműködés kibontakoztatása érdekében az erős nagyüzemek meghatározott célra tartalékalapjukat is átadhatják az alacsony jövedplmű gazdaságoknak, és ennek fejében részesedhetnek gazdasági eredményeikből. Emellett az erős gazdaságok anyagi és szellemi kapacitásainak mozgósítása érdekében például a gyenge és erős gazdaságok együttműködése esetén éppen úgv elszámolható az árkiegészítés — meghatározott feltételek mellett — és a termelésiadókedvezmény, mintha a gyengébb adottságú gazdaság egymaga dolgozott volna. A közösen elért ÁiEatSiészségiifyi helyzet Európa több országában Minisztérium állategészségkedvezötlen az ailategészség- ügvi és élelmiszerhigiéniai ügyi helyzet, több helyen főosztályának vezetője a töbfertőző állatbetegségek bi között megállapította: ütötték fel fejüket. Mi a _ Tíz éve tökéletesen helyzet nálunk? Az ország megnyugtató a hazai állatála!lategeszsegugyi helyzetéről iomány állategészségügyi dr. Gloztk András a Mező- helyzete. Az igen veszélyes, gazdasagi es Elelmezesugyi nagy gazdasági kár okozására képes járványos állatbetegségek a megelőző intézkedések, valamint a nagyüzemekben és a kistermelőknél is kialakult korszerű állattartási, állategészségügyi technológiák és módszerek nyomán elkerülték az országot. A megelőzés, a védekezés jelentőségére utal, hogy a hazai állatállomány értéke 170—180 milliárd forintot tesz ki. Az állomány megvédése azért is fontos, mert — mint ismeretes — a beteg állatok húsa. a tojás és a tej stb. bizonyos esetekben alkalmatlan az emberi fogyasztásra és a szakemberek számolnak azzal is, hogy gazdaságos termelésre csakis az egészséges állomány képes. A kiegyensúlyozott állategészségügyi helyzet, mindent egybevetve, hozzájárul a termelési biztonság fokozásához, és ahhoz is, hogy a magyar áruk, élelmiszerek piacképesek külföldön, reklamáció állategészségügyi értelemben nem érkezik rájuk. A kedvezőtlen külső tényezők ellensúlyozására az áilategészségügyi hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket. eredmény utáni adózás is az alacsonyabb jövedelmű üzem feltételei szerint történik. — Segíti-e a gazdaságos termelésfejlesztési a kistermelőkkel kiépített kapcsolatrendszer bövitese? — Ez a ..beruházásmentes" termelésfe.ilesztésnek egy másik formája. Ennek eredményeként jelentősen bővült azoknak a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemeknek a köre. amelyek a háztáji gazdaságok által termelt és a nagyüzem útján értékesített egyes mezőgazdasági termékekért árkiegészítést kapnak. A teiárkiegószítést, a tej prémiumot, a vágómarhaár-kiegészítést a mezőgazdasági üzemek akkor is megkaphatják, ha állataikat szerződéses formában. a kistermelők tartják ... Rugalmasabbá váltak a korábban állami támogatással létesített termelőberendezések hasznosítását előíró szabályok is. Egyes — nagyüzemi módon gazdaságosan nem használható — termelőkanacitásokat. mint például istállókat, ültetvényeket a mezőgazdasági nagyüzemek akár bérbe is adhatnak Végül, de nem utolsósorban lehetővé tettük, hogv a mezőgazdasági üzemi dolgozók az alaptevékenység keretében — külön megállapodás alapján — munkakörükbe nem tartozó munkákat is vállaljanak... Az ilyen és az ezekhez hasonló termelésbővítést ösztönző intézkedések kidolgozásával a továbbiakban is foglalkozunk. Bonyhádi Péter i