Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-28 / 123. szám
5 Péntek, 1982. május 21. ' Húsz nap krónikája I Díszdoktoravatás Á forradalmi ifjúsági napok tapasztalatai .tárom oátum: 1848. 1819, 1945. Tavaitok. Az utókornak nincs más dolga, mint méltónak lenni e nagyszerű eseményekhez. De hogyan? Az ifjúság például már több mint egy évtizede, hogy vissza-visszatérő rendezvénysorozattal adózik a márciusi ifjaknak, a világosi vereségnek, a hét évtizeddel későbbi, gyönyörűséges balatoni nyárnak, s az azt követő nagy nemzeti lélegzetvételnek, amikor is az első ízben szívhatták „rongv tüdejükbe" a túlélők a szabodság levegőjét. Kokárda, őszi rózsa, vörös lobogó. Naptári számítás szerint húsz nap krónikája, történelmi léptekkel mérve az elsőtől a harmadikig, 97 év. Amikor az eseményeknek adózó programok tervezésére került sor, a húsz napot kellett szem előtt tartani. Roppant kevés idő, Hogy mi fért bele az idén? A rendezők — a szegedi járási, városi, megyei KISZbizoítságok — most a napokban összegezték. Lássuk tehát, hogyan tudtak a ma fiataljai őrködni a változásokon I Amelyek forradalmiak voltak korukban. Forradalmi ifjúsági napok, 1982. Az ünnepségek sorába tartozott egy rendkívüli — a sorozat hagyományától Színe és visszája Szemesnek áll a világ Szombat délután hat óra. A főposta előtti központi megállóból elengedem a villamost, nincs jegyem a két srácnak, átlépek az újságos mögötti bódéhoz, zárva. A járdaszigeten teremtett lélek sincs. Zörög már az érkező járat, mire fiatalember érkezik, odasomíordálok, lenne véletlenül két fölös bilétája vagy ha ötös kartonnal akad, vevő vagyok rá is. Beáll a villamos, bólint a pasas. Tenyerébe nyitja a tárcáját, s látom, kulturált Utazó, van ott jegy szólóban is, kartonnal is, letép kettőt, apróm azonban nincs (mindenem nekem se lehet), csak ötforintos, azzal fizetek. Fölszáliunk. Friss ismerősöm futó pillantást vet önkéntes szolgáltatásainak ellenértékére. Elégedetten nyugtázza az ötöst, lezser mozdulattal zsebébe csúsztatja, s biccent a fejével, részéről oké, majd tovasétal az időközben meglóduló kocsiban. Csak most esik le a tantusz, látom mér, haver. Valamit valamiért. Elvégre két villamosjegy a végszükségben, víz a sivatagban. S potom százötven százalékos felár, ily bagatell tételben, Igazán nem sújthat a porig. Leblokkolom a két bilétát, szólni a világért se szólok, de szemmel tartom azért, abban a hamis tudatban, legalább ne nézzen baleknek, ha már annak nézett úgyis. Pasasom horgonyt vet a lépcső melletti automatánál. Kezében saját jegypéldánya, ácBorog esőre töltve, de lyukasztani egyelőre nem lyukaszt, vár. Mint a versbéli „vadász, hosszú méla lesben". Eldöcögünk két megállót, gondol egyet, leszáll. Tovasiető alakjáról megint elégedettnek tűnik, amint tárcájába csúsztatja megmentett bilétáját. Röpke három perc leforgása alatt négy forintot keresett, hármat rajtam, egyet az SZKV-n. Szemesnek áll a világ. És aki tyúkszemes? Szemesnek a világ, de a tyúkszemesnek? Nem hiszem, különösebben gigerli volnék, öltözködőbolond ficsúr, de szó mi szó időnként halaszthatatlanul szükségem támad például cipőre. Harmincnyolcas méretű, illetékes helyeken rendhagyónak minősített lábaimmal kétségbeesetten talpalok ilyenkor feinőttboltokból ki. gyermekboltokba be, mivel a férfiméret 39-től kezdődik, a legnagyobb gyermekcipő meg bütykeimet szorítja, szűk a rüsztömnek, (Vem szívesen hivatkozom klasszikusokra, de e helyütt szóba hoztam már, természetesen hasztalan. Probléma egy szál se, végre valami, amiben szerénységem is rendkívülinek mondható,) Érthető boldogság fogott el tehát, midőn a Széchenyi téri Gálában végre rátaláltam az igazira, Kőnynyű kis nyári farmer, az ára sem esillagászati, magamévá tettem legott, s úgy száguldottam haza, mintha négvtalálatos lottószelvény édes terhét hurcolnám, Egv teljes napig éiveztem gyönyöreit. Harmadnapra ugyanis vulkanizált gumitalpa feslésnek indult az oldalán, Rémülten érdeklődőm a cipésznél, aki tanácstalan, vigyem vissza, javalija, mely nem túl eredeti ötlet bennem is fölmerült már, elhessentettem azonban, mivel a blokkot — más egyéb alkalmi bizonylatokhoz hasonlóan — mindjárt a vásárlás szent szertartása után elhagytam sürgősen. Azért visszatértem a Gálába, mit veszíthetnék alapon, s mutatom a fiatalembernek (gondolom, üzletvezető, hozzá kalauzoltak), ő meg rögvest szakszerű teherpi'óbának veti alá. Riadtan türtőztetném, hiszen nincs meg a blokk, már késő, kedvenc balíábasom azon nyomban végighasad, tökéletesen hasznavehetetlenné foszlik, „Tessék másikat választani" — mutat körül udvariasan ez a fiatalember, S hogy pór szavas cipősiratót suttogok nehezen talált példányomért. mely romjaiban hever most, ő frissen kiperdül a pénztárgép kalodájából, bedúr egy halom polcokra rendezett kirakat alá, s diadalmasan előhalássza eredeti mokasszinom tökéletes hasonmását, „Szerencséje van. uram, maradt még belőle" — nyújtja át készségesen, fölpróbálom. valóban stimmel. Másodpercek alatt kiállítja a jegyzőkönyvet, s alig ocsúdom a meglepetésből (ilyen is létezik, nem álom?), kezembe nyomja az új blokkot, erre aztán már szíveskedjen vigyázni. Fecnijét azóta is őrzöm, mint annyit kárhoztatott kereskedelmi szolgáltatásaink ellenpropagandóját. Szerencséve nincs szükségem rá- Ez a pacsker bevált. Nlkolényi István eltérő — motívum nevezetesen a KISZ 25, születésnapja. Ebből az alkalomból az országban elsőként Csongrád megyében megjelent a haladó ifjúsági mozgalmak történetét feltáró tanulmánykötet, Osztatlan sikert aratott. Csakúgy, mint a nagyszabású rádiós vetélkedő, a „Vagyunk a tűz". A mintegy 400 résztvevő — a tanárképző főiskola meg nem jelent csapatát kivéve — tüzesen, fiatalosan, s nem utolsó sorban tanulva, okosodva ünnepelte szövetségét, amelyhez tartozik. Megható találkozókon ismerkedtek nemzedékek, alapító tagok és maiak, Ki is tudta volna beavatottabban, szuggesztívebben megeleveníteni Komócsin Zoltánnak, a munkatársnak alakját, s az 57-as KISZ-es eseményeket, dr. Szél Évánál. Kiállítás ünnepi felolvasó ülés, kitüntetések tették maradandóvá az egészséges önünneplést, a zászlóbontás negyedszázadót. Az örökül kapott, s vállalt történések megidézése jegyében a nagy tömeget megmozgató ifjúsági napok, . a sokféle kulturálissportprogramok — gondoljunk csak a szentesi „Mozdulj"-ra, vagy a szegedi „Rakparti trapp-pariira", a „Ki nyer ma könyvet?" irodalmi vetélkedőkre — a gárdisták honvédelmi versenyei az egész tavaszi időszakot kitöltötték. (Mint évek óta rendesen, ám Idén új színfoltokkkal gazdagodva,) Az évfordulók napján koszorúztak is a fiatalok. A hagyományos módon. Az évről évre gazdagodó, megújuló programsorozat é téren változatlan maradt.. Az ünnepségek tartalmán, formáján alig újítottak a rendezők. Maguk is érzik e hiányosságot, Hiszen a forradalmi ifjúsági napok a három tavasz szülötte, általa viselheti a kitüntető forradalmi jelzőtAz idei napokat már csak néhán-y kézzelfogható dokumentum őrzi. Például az a hasznos kis programfüzeiké, amely néhány pontatlanságától eltekintve, jó szolgálatot tett a maga idejében. Aztán egy hangszalag, amelyet jövőre, február végén érdemes lesz meghallgatniuk újból a rendezőknek. Hátha a következőt még nagyobb figyelemmel szervezik. p akkor már kevesebb fiatal hiszi: a FIN. az egy új diszkó neve. Meg Edit Hariai szoba Ausztriának Csütörtökön a Magyar Néprajzi Múzeum épületében dr. Hoffmann Tamás, az intézmény főigazgatója a magyar —osztrák műtárgy-csereakció keretében egy teljes hartai szobaberendezést adott át dr. Klaug Beiilnek, az Osztrák Néprajzi Múzeum igazgatójának. Az ünnepségen megjelent Frifz Prior, a tiroli tartomány miniszterelnöke is és dr. Jahann Jasef Pengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. A XX. század elején készült a szobaberendezés, jól reprezentálja a Bács-Kiskun megyei német telepesközség néprajzi jellegzetességeit. A községben a XIX. század első évtizedeitől a földművelők mellett már több iparost is feljegyeznek az összeírások. közülük kiemelkedtek a bútorkészítő, festő- és asztalosmesterek. A hartai bútarfestészet H századforduló után hihetetlen virágzásnak indult, a dlSZÍtmények a bútorok teijes felületét is kitöltötték. Ünnepi ülést rendezett tegnap. csütörtökön délelőtt a József Attila Tudományegyetem tanácsa a központi épület aulálában. Ez alkalommal adták át nemzetközileg is kiemelkedő tudományos eredményeik elismeréséül a „Honorjs causa" díszdoktori kitüntető címet Viktor Vasziljevics Szerdjuknak, az Odesszai Meesnvikov Állami Egyetem rektorának; dr, Szabó Zoltán akadémikusnak, dr. Ábrahám Ambrus akadémikusnak, dr. Greguss Pál nyugalmazott egyetemi tanárnak ég dr, Koeh Sándor nyugalmazott egyetemi tanárnak. Dr. Antalffy György, a JATE rektora köszöntötte az ünnepelteket, majd dr. Bartók Mihály, a JATE természettudományi karának dékánja ismertette az avatandók tudományos tevékenységét. A díszdoktoravatási ünnepi szertartást követően V. V. Szerdtuk ós dr. Szabó Zoltán mondott - köszönő szavakat. Az ünnepi közgyűlésen a résztvevők között ott volt dr. Koncz János, a megvei pártbizottság titkára, dr. Székelv Sándor, a városi pártbizottság titkára. Szabó G. László, a megvei tanács elnökhelyettese és Papp Gyula, a városi tanács elnöke. Somogyi Károlyra fetwOtele A JATE ú.i díszdoktora! (balról jobbra); Ábrahám Ambrus, Szabó Zoltán, V. V, Szerdjuk. Greguss Pál és KocJr Sándor V. V. Szordjuk Az Odesszai Mecsnyikov Ali ami Egyetem rektora 1934-ben született Harkovban. majd annak az egyetemnek fizikai fakultásán szerzett diplomát. melynek ma vesetője. A kísérleti fiziga) tanszéken kezdett félvezető kristályok fotoelektrompt, tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozni. Kandidátusi értekezését. 1983-ban, doktori értekezését 1973-ban véd le meg. Szerd juk prnfeszszar az A-B« típusú félvezető vegyületek fotóelektromos tulajdonságainak nemzetközileg elismert kutatóia. akinek vezetésével jelentős eredményeket podukáló izkjla alakult ki. Tizenkét éve vezetője az odesszai egyetem kísérlett fizikai tanszékének, nyolc évig volt a fizikai fakultás dékánja, hét esztendei rektora. Több nemzetközi konferencia, szimpoziön, iskola szervezését irányította. Jelentős részt vállal az egyetemi oktatómunkából is. hosszabb ideje előadója több szíiárdtettfizikai kollégiumnak. számos jegyzetet, módszertani közlönyt irt, Sokat tett a- József Attila Tudományegyetem és az odesszai állami egyelem közötti kapcsolat fejlesztése érdekében. Mint az odesszai Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke a testvérmegyei együttműködés gyarapításán, a két nép barátságának erősítéséért is tevékenykedik. Szabó Zoltán Debrecenben született I9i)fi-bari, kémin-"fizika szakos tanári oklevelét 1930baji szerezte a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, öt évvel később Itt kapott Sub ausptpfis doktori címet. A szegedi tudományagyetemre 1936-ban nevezték lei, s 1987-ig a szerveden és analitikai kémiai tanszék vezetője volt, A Magyar Tudományos Akadémia 1951-ben levelező. 64-ben renoes tagiává választotta. Munkásságát végigkíséri az oktatás és tudományos kutatás szerves egysége, ennek iegpéldamutatóbb korszaka 1938—40, amikor az Eötvös-kollégium igazgatója volt Nevéhez fűződik Szegeden a kémiai termodinarr.'kt és reakciókinetikfl oktatásának bevezetése, Meghonosította és továbbfejlesztette a gázieakciókinetikai kutatásokat. nemzetközileg ls számottevő eredményeket produkált. Tutkuiutnyu* publikációi mellett több tankönyv és monográfia szerzője. A JATE-nak nemcsak tanszékvezetője, de dékánja és rektora is volt. 'Az oktató-nevelő és tudományos kutatómunka színvonalénak emelése érdekében kifejtett eredményes munkásságáért két alkalommal tüntették ki Kossuth-díjjal és a Munka Érdemrend arany fokozatával. Ábrahám Ambrus Tusnádon született 1893ben, A budapesti tudomány, egyetemen szerzett természetrajz— földrajz szakos tanári oklevelet 1919-ben, maid három évvel később doktoréit állattan főtárgyból növény- és földtan melléktárgyakból. Oktatótevékeny, ségét 1917-ben kezdte a budapesti egyetem állattan tanszékén. 1934-ben nevezték ki főiskolai tanárnak a szegedi tanárképző főiskola állattani tanszékére. A főiskola főigazgatója volt 1939ben, majd a következő évtől a szegedi tudományegyetem áitaiános állattani és összehasonlító anatómiai tanszé. két vezette 1967-ben történt nvugdíjba vonulásáig, Tudományos munkája az összehasonlító idagszövettan területére esik, Nemzetközileg is elismert nagy jelentőségű eredményeket ért el a szív és saját ingervezető rendszere, a neuroseeretlos neutronojf, a receptorok ezerkezetének fény- és elektromikroszkópiája területén. Mintegy 340 tudományos dolgozatot publikált, több könyv szerzője, idegszövet. tan; atlasza az elműlt évben le'ent, meg, A Magyar Tudományos Akadémia 1948-ban levelező, i9B0-ba« rendes tagjává választotta, Biológusnemzeöékek sorát neveite föl. 1953-ban Kossuth-díj. íal tíz évvel később a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Greguss Pál Kilencvenhárom évvel ezelőtt, 1889-ben született az Arad megyei Tornyán. 1913ban polgári iskolai tanári oklevelet, 1918-ban tanítóképző intézeti tanári képesítést szerzett, 1019-ben a budapesti tudományegyetemen doktorált, 1927-ben ugyanezen egyetem magántanára lett, 28-ban kinevezték a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola tanárává. 1940-ben kapott egyetemi rendes tanári kineyezégi a növénytani intézetbe. ahonnan 1975-ben vonult nyugdíjba. Nevéhez fűződik az említett tanszékek megszervezése, valamint a füvészkert újjászervezése. Volt az egyetem természettudományi karának dékánja és az egyetem rektora is. Tudományos munkássága kiterjedt a genetika, származástan. növényi morfológia, polymológla, növényszervezettan. -élettan és -anatómia területeire. A lombos fák. a fenyők fatestének anatómiai vizsgálatával vált világhírűvé, Könyveinek, tudományos pedagógiai és népszerűsítő munkájának száma megközelíti a háromszázat 1953ben lett a biológiai tudományok kandidátusa, 58-ban a tudományok doktora. Megkapta az arany, a gyémánt, vas és rubin diplomát, három alkalommal a Munka Érdemrendet, kitüntették a Kossuth-díjjal, 90- születésnapján pedig a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést kaota. Koch Sándor Kolozsvárott született 1896ban. A budapesti tudományegyetemen szerzett diplomát, msid doktorátust 1920-ban. egyetemi magántanári képesítését 1929-ben kapta. Huszonhárom éven keresztül H Magvar Nemzeti Múzeum ásványtani részlegének vezetőié. A szegedi egyetemre 1940-ben kapott tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést, melyet }B68.)g töltött be. Többször volt a természettudományt kar dékánja és prodékánja. 1952-bep a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa, 58-ban doktorg lettA Magyar Nemzeti Múzeumban eltöltött évek után átfogó, nagy tudással és új szemlélet meghonosításával kezdte tevékenységét a szegedi egyetemen. Nagy feladatot vállalt a tananyag korszerűsítésében, a kutatási témák kiszélesítésében, feltételeinek megteremtésében, Az újonnan induló ásvány. és kőzettani kutatásokban fokozatosan érvényesítette a korszerű genetikaigeokémiai szemléletet, melynek hazai meghonosítója. Vezetésével a tanszék ásvanygyűjteménye az ország élvonalába került. Nevéhez kapcsolódik több új ásvány felfedezése és leírása, Magvarország ásványai című műve e tárgykörben az első és máig egyetlen munka. Munkássága elismeréséül kitüntették a Kossu+h-díjjal, a Népköztársasági Érdemérem aranv fokozatával és a Munka Érdemrend uranv foko. zatával.