Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

27 Csütörtök, 1982. május 27: Új bányát nyitnak A borsodi szénmedence szénvagyonának jelentős része viszonylag kis terüle­ten. Putnok térségében ta­lálható, ahol a kutatások szerint legalább kilencven­millió tonnányi barnaszén termelhető ki. A nagy szén­vagyon és a kedvező adott­ságok indokolták, hogv a ré­gi bánya mellett korszerű újat nyisson itt a Borsodi Szénbányák Vállalat. A fejlesztés 1977-ben kez­dődött. A Bányászati Aknn­melyítő Vállalat a Királd halárában levő. Mocsolyás­nak nevezett területen mé­lyítette az új függőleges ak­nát. és alakította ki a föld­alatti bányatérségeket Föl­állították a huszonkét méter magas aknatornyot, ezt kö­vetően üzembe helyezik az akna szállítóberendezését. A tervek szerint augusztus l-re. Az. űj aknán szállnak majd le a bányászok, és a szükséges anyagok is ezen át kerülnek a föld mélyébe, s ugyanitt szállítják a med­dői is a napvilágra. A cél. hogy a putnoki bányaüzem termelése a hatodik ötéves terv végére elérje az évi egymillió tonnát. Tekintettel a jelentős szénvagyonra, to­vábbi fejlesztést is tervez a Borsodi Szénbányák Válla­lat. Tanácsülés Kisteleken Kistelek nagyközség taná- dot okoz a csapadékelveze­csa tegnap, szerdán délután tés. Sok utcában szeretnék, ülésezett. A testület először ha a tanács zárt árokrend­meghallgatta a közrend és szert építtetne, azonban erre közbiztonság helyzetéről szó- egyelőre nincs elegendő ló beszámolót; amely meg- anyagi fedezet, nyugtató és szilárd. Ezután A aázhálózat kiépítésében a tanácstagi beszámolók ti- fQ*'n szép eredményeket ér­paszialatait. az elhangzott tek el. Eddig 14 utcát, szá­közérdekű javaslatokat vi- mos intézményt. üzemet látták meg. A legtöbb köz- kapcsoltak a hálózatba. A érdekű bejelentés a közieke- tanácsi szakemberek véle­dés, a kereskedelem és a ménye szerint a jelenlegi kommunális gondokkal fog- fejlesztési ütem mellett kö­lalkozik. Több utcában a la- rülbelül tíz év szükséges kosság társadalmi munká- ahhoz, hogy a nagyközség ban vállalja a járdaépítést belterületén teljes egészében olv módon, hogy a tanács kiépítsék a gázvezetéket. A biztosítja a cementet és a közérdekű bejelentések kap­homokat. a helybeliek meg- csún sokan kifogásolták a vásárolják a kavicsot és a köztisztaságot. Több utcá­járdát elkészítik. A társadal- ban előfordul, hogy a sze­mi összefogás eredménye- metet nem a kijelölt helyen ként komoly az előrehaladás rakják le, és így a körnve­a szilárd burkolatú utak épí- zetet nem védik. Általában testben. Állandó visszatérő a kereskedelmi ellátással tém-, az úriavítás és ezzel eU'öeAett a lakosság, csak a az u •|aV,taK' ** ezzel tüzelőanyag folyamatos szál­m.ndig sok választó foglal- igásat kifogásolják, és né­kozik. Több utcában kérnek ha nem lehet kapni bizonyos homokot, a terep feltöltésé- építőanyagot. Sok szülő sze­'hez. A tanácsnak az a vé- retné, ha a jövőben az leménye, hogv csak feltől- ÁFÉSZ még inkább biztosí­téssel komoly eredmény taná a diákok kulturált ét­nem érhető el a talaj laza keztetését. és kérték a ta­szerkezete miatt. Az útjaví- nács segítségét, hogv járjon tás nem képzelhető el a közben a diákétkeztetés idő­háztulajdonosok rendszeres pontjában ne legyen szesz­karbantartó munkája nélkül, kimérés. Általában a hely­Kistelek egész területén gon- beliek véleménye kedvező a tanács és a közigazgatási Gyepgazdálkodási verseny Rendbe hozzuk-e a szil Gyepbemulatót tartanak foglalásában is megfogalma­ma Mindszenten. A rendezők zódott, növelni kell a meg­várják a szakembereket, levő gyepek hozamát, mert akik elmondják véleményű- ezzel is segíthetjük a gabo­ket a takarmányozás leg- na- és a húsprogram sike­ősibb módjáról a legeltetés- rét. lói és a fúkaszalásról. Föl- Sokszor elhangzik tanács­tehetnénk a kérdést: van-e kozásokon, hogyan legyen szükség a mai modern me- ezután? Mit is tegyenek a zógazdaságnak az évezredes gazdaságok, hogy vastagab­módszerre? Nyomban adódik bak legyenek a rendek, na­is rá a felelet: soha jobban, gyobbak a boglyák a kaszá­,... lókban. Egvik lehetőségként Ugyanis a gyepgazdalko- emlegetik hogy.a jól gaz_ das most kezd igazan teret d.,lkodó közösségben bevált hódítani a nagyüzemek gya- módszereket aikalmazzák a korlataban. Mert igaz hogy maguk hasznara. Ennek föl­mar az őseink is tudtak hol térképezésére hivatottak töb­selymes a fu, hol gombolyo- bek közöu a küIönbözö dik hamar kerekre az uru, szakmai tanácskozások. A de az ésszerű gjephasznala- Csongrád megyei tanacs Vb tot csak a modern gazdal- " kodás követelte meg, ami­mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztálya, a MAE Nő­kor már több lett az állat és vénytermesztési Társaság kevesebb a ret. Mivel a te­takarmány termesztési , i , i , i - i unva, i uaii • wi uKobMüi -—• eszek, szakszövetkezetek, al- gyepgazdáikodási szakosztá­loí-ni öo,Haca(ínl- nnevsznm- . __ . — — lami gazdaságok nagyszám ban tartanak állatokat, szin­lya, a MAE Csongrád me­,„ ..,.. , , f- gyei Szervezete állattenyész­te nélkülözhetetlen az előre g ég növénytermeSztési átgondolt, gyakorlati tapasz- szakosztálvai> a Csongrád talatokra alapozott takai- megvei Termelőszövetkeze­mánygazdalkodas. tek Területi szövetsége, a Néhány gazdaság megpró- Csongrád megyei Takarmá­bálta kiiktatni etetési módo- nyozási és Állattenyésztési zatai közül a legeltetést, és Felügyelőség, az Agrocoop nem fordított kellő gondot a Állattenyésztési és Takar­rétek, a kaszálók termésére, mánytermelési Rendszer és Ezeknek a közösségeknek az a Mindszenti Lenin Tsz is idő megálljt parancsolt. A bízik a továbblépésben, a kényszer takarékosságra inti mai összejövetel sikerében, a gazdálkodókat. Körültekin- A mezőgazdasági osztály a több tervezéssel a lehetősé- és a TESZÖV és a rendsze­gek reális fölmérésével szá- rek most versenyre szólítják mol. A természet adta kin- a gazdálkodókat. Akik javít­csek megóvását kívánja. Töb- jak a gyepek minőségét, töb­bek között a meglevő ősgye- bet kaszálnak a tavalyinál pek gondozását, a hozamok és a magasabb szénatermés növelését szorgalmazza. miatt csökkentik a szántó­Csongrád megyében 350 földi szálas és tömegtakar­ezer hektár termőterület ti- mány-termő területet, díjat zennyolc százalékai gyepként kapnak. Méghozzá két kate­lartja nyilván a statisztika, góriában. Az egyikben azért, Ennek a felén hat mázsa fö- mert növelik a termésátla­lötti az átlaghozam, a többi got, a másikban azért, mert zöld talajvédőként funkció- a legtöbb szénát összegyűj­nál. A megyei átlag (1,3 ton- tötték. Bizottság bírálja el na hektáronként) alatta van a május végéig benevezett az országosnak, s ez is ösz- gazdaságok eredményét, s önözheti a gazdaságokat a jövő ilyenkorra értékelik a jobb gyepgaklálkodásra. gyepgazdálkodást és ered­A kaszálókon az elhatáro- ményt hirdetnek. Feltétel­zásoktól még nem nő na- ként szabták a versenyt ki­gyobbra a fű, de ösztönző iro szervek, hogy a gazda­lehet a gazdaságoknak, ha ságok valamennyi gyepta­a segítésre születnek jó el- karmányából kazlanként tap­képzelések. A népgazdaság anyagtartalmi vizsgalatra VI ötéves terve is számol a mintát kuld íenek a kazal­gvepgazdálkodásban rejlő súly megjelölésevei. lehetőségekkel. Ennek nyo- Most már a gazdaságokon mány az MSZMP Csongrád a sor. hogy rendbehozzák a megyei bizottságának állás- szénájukat. es a szervek munkájáról. elma­rasztaló hozzászólás nem hangzott el tanácstagi be­számolókon. Ocskó Imre beszámolt a megyei tanácstagi munkáiá­ró\ majd átadta a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga nevében a településfej­lesztési verseny második he­lyezéséért iáró oklevelet. amelyet a nagyközségek ka­tegóriájában Kistelek nyert el. Tavaly a társadalmi munka értéke 12,1 millió fo­riat volt. Végül Ott József tízéves tanácselnöki tevé­kenysége elismeréseként Kistelekért emlékérem ki­tüntetést kapott. Uj nsvéBy­fajták Szerdán ülést tartott az Országos Mezőgazdasági Faitaminősítő Tanács. Az ülésen, amelyen Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes elnökölt, új magyar nemesítésű, illetve külföldi eredetű szántóföldi és kerté­szeti növények termesztése kapott „zöld utat". Tizenhat magyar, tíz külföldi és egy magyar—NDK-beli közös nemesítésű növény nyert ál­lami minősítést. magyar olvasó! Kner Imre, a most száz éve alapitott Az ünnepi könyvhetek több mint fél gyomai Kner-múhely nyomdász tipográ- évszázada az élő magyar irodalom Piros fusa és teoretikusa, a hazai könyvművé­szet megújítóia írta egvik tanulmányában: az emberiség jövőjét egyedül a tö­megek felemelkedése biztosíthatja. Nem egyszerűen csak a tömegek anyagi jólété­ről, nem, ennél sokkal többről van szó. Arról, hogy a tömegek lelkét meg kell nyitni az élet értelmét adó szépségek meg­értésére, átélésének lehetősége előtt.. betűs napjai. Ma is nyugodt szívvel vall­hatjuk, hogv azok a jó és hiteles művek, amelyek ihletért a múltba vagy a félmúlt­ba nyúlnak vissza: azok segithetik és se­gítik is a mai nemzeti-társadalmi önis­meret tisztázását. A lélek belső tájait für­késző verses és prózai munkák pedig — ha igazak és hitelesek — személyes önis­meretünket gazdagítják, önmagunk teljes­hozzáférhetővé kell tenni milliók száma- ségét szolgálják. Minden év kora nyarán ra a kultúra igazi eredményeit. ötven év távlatából is — terjedjen bár a mozi, a rádió, a televízió —. a könyv a legteljesebb foglalata az emberi szellem sűrítve szeretnénk letudni kötelességein­ket könyvügyekben. A bőség zavarával küszködünk, pénztárcánkat kifordítjuk, hisz oly csábító a tizenkét kiadó 112 mű­kristályainak. Kongatták már a vészha- vének kínálata: író-olvasó találkozóról rangot Gutenberg mester világra szóló ta­lálmánya fölött, a könyv ma mégis rene­szánszát éli. Nemcsak piros betűs ünnepei, de ünnepi hétköznapjai is vannak. Elkí­sérik mindennapjainkat. Társaink a tanu­lásban. eligazííóink a mindennapi éleiben, segítik szakmai előmenetelünket, elővesz­szük a kiskertben és a főzőkanál mellett, föllapozzuk a tévéműsor után és egy-egy cikk olvastán, barátunk a pihenés, a szó­rakozás perceiben. És nem kell már meg­küzdeni érette. Bőséges kínálat csábít a könyváruházak zsúfolt tárlóin, a könyves­könyvpremierre sietünk, mert szeretnénk, ha az úi kötet első oldalán ott díszelegne a szerző aláírása: kiállításról rohanunk haza, mert vár az este félbehagyott olvas­mány ... De jó volna mindezt átváltani, a hétköznapok hajszálerein is élni hagyni ezeket a nekibuzdulásokat, átmenteni a mindennapokra, embernemesítő és létfor­máló küzdelmeinkbe a mindig társ köny­veket. A könyv különös tárgy. Szellemi és ipari munka terméke, melynek léte ösz­szekapcsolja író, könyvlervező, kiadói boltok polcain, az utcák, terek pavilon- szakember. illusztrátor, nyomdász.' könyv­jajban, az üzemi es vallalati konyvterjesz- terieszt5 munkáját. meiy az olvasó élmé tők szekrényei előtt, a lakótelepi ABC­áruházak állványainál és a falusi ÁFÉSZ­boltokban. A könyv mindennapjainkban társunk, barátunk, segítőnk. Olvasom, hogy az idei ünnepi könyvhét 112 újdonságának ára darabonkénti átlag­ban 50 forint körül mozog, s ez alacso­nyodó a tavalyinál. Ám mégiscsak áru, vagy legalábbis nyében csapódik le. Gondoljunk hát ezen az ünnepen azokra a lektorokra, akik a kéziratok fölött bábáskodnak, azokra a képzőművészekre, akik igyekeznek „vizuá­lis mankót" adni a sorokhoz, azokra a ti­pográfusokra, akik megteremtik tartalom és forma egyetlen lehetséges egységét. , ,. , azokra a szedőkre, gépmesterekre, kónyv­a kul,turaA a. művészét kötőkre. akik az emberi szellemi produk­tumait kézzel fogható valósággá formál- j iák. azokra a terjesztőkre, akik kezünkbe adják a könyveket. Nincs még egy ország a földön, ahol a könyvnek olyan ünnepe lenne, ahol a könyv olyan becsben tartott kultúrkincs volna, mint nálunk. Ebből kö­vetkezően feladatunk és felelőssegünk is nagyobb másokénál. Kner Imrével hisz­szük, aki évtizedekkel ezelőtt így fogalma­zott: „Szeresd hát a magyar könyvet, ma­gyar olvasó — szeresd és tiszteld a mester­ségedet. magyar könyvnyomtató, és a leg­egyszerűbb feladatot is azzal az érzéssel, azzal a felelősségtudattal igyekezz megol­áruként viselkedő terméke. De hisz ez ter­mészetes is. mert ha valaki többet akar tudni a világról, aki szeretné mélyebben megismerni önmagát, aki szórakozni, pi­henni vágyik, az áldozzon is az ismeretért, az élményért. Ezért tartom bosszantó ál­szeméremnek. amikor a rádióban a rek­lámműsorokat megelőzően „könyves tájé­koztatót" tartanai:. Pedig a jó bornak is kell a cégér — tudjuk jól. a könyvet is népszerűsíteni, támbgatni kell az olvasó­hoz vezető úton. S bizony ne szégyelljük kimondani, a könyvnek is kell a jó rek­lám. a figyelemfelhívó plakát, az értelmes ismertetés, a szerzővel való találkozás, az . . , okosan szervezett ankét, a szemnyitogató dam' hoau nemz^edert dolgozol, amikor kiállítás és muzsika, a hagyományostól el­térő ajánlás. magyar könyvet csinálsz.' Tanúi Lajos Szakmai ankét Magániakás-építés — több lámogafással Mint arról lapunkban már tett — s a következőkben a sajáterös otthonteremtés hírt adtunk, a magánlakás- idézett — előadásához Gu- állami támogatásában úi építés támogatásának ú j lyás Antal, a Csongrád me- módszerek kidolgozására van foi máiról, módszereiről ren- gyei tanács vb építési, köz- szükség, deznek a közeljövőben szak- lekedési és vízügyi osztalyá­mai ankétokat az ország öt nak vezetője szóbeli kiegé­táiegységében. Az első ta- szitést is fűzött. pasztalatcserének — melyen . . . ,,..„. . .,...., . , r-, Csongrád megyei tanácsi A Tnaguneros lakásépítés varosai kozul negyben epi­beruházási és kivitelező Csongrád megyei tapasztala- tési tanácsadó szolgálatot szervezetek is képviseltették Jail az állami támogatás szerveztek; a szegedi városi magukat — Kecskemét volt leh«tosegeit elemezve szu- tanacs. az OTP. a DÉL­Gulyás Antal kedvező fej­leményekről számolhatott be tájékoztatójában. A megye a színhelye. A tegnapi, szer­dai ankét rendezősége a ta­nácskozás anyagát írásban is megjelentette, ott közzé­kebb környezetünkben a la- TERV és a DÉLÉP már kész kt^ság területi megoszlású- paneles sorházakat mutathat bál érdemes kiindulni. Vá­rosban él a megye lakóinak 68,5. külterületen pedig 12.5 be az érdeklődőknek. A he­lyt tanácsok a telekellátási gondok megoldásán, a ter­Fiatal jogászok találkozója Szegeden A KISZ Csongrád megyei dóséi" címmel. Bódi György. Bizottságának értelmiségi a KISZ KB tagja, a KISZ szekciója a Magyar Jogász Csongrád megyei Bizottságá­Szövetség Csongrád megyei nak első titkára aktuális Szervezetével rendezett ösz- küi- és belpolitikai kérdé­szejövetelt fiatal jogászok- sekről adott tájékoztatót, nak tegnap, szerdán délután Mintegy 40 fiatal beszél­Szegeden, a Vörösmarty ut- getetl kötetlenül. oldottaii cai jogászklubban. E talál- az előadásokhoz kapcsolódó kozó célja — mint azt dr. kérdésekről, szakmai fejlő­Kapás Ferenc szegedi járás- désük lehetőségeiről. A be­bírósági titkár megnyitójá- szélgetésen módot találtak a bar elmondta — az. hogy fjptalok arra is. hogy meg­a különböző munkaterületen ismertessék saját munkate­dclgozó fiatal jogtudók" rü; tapasztalatait kollé­gyarapithassak szakmai es politikai ismereteiket. Ezt Baikkal. Bíróságok, tanácsok elősegítendő dr. Kemenes jogi képviselői így betekint­István megyei bíró tartott hettek például a termelőszö­előadást „Szerződési jogunk vetkezetek, nagyüzemek, egyes napivenden levő kér- vállalatok életébe. százaléka — e két szélsősé- vezők újabb technológiák ges adat 1980-beli. A külte- felkutatásán munkálkodnak. rüieti népesség „mozgási iránya" csak a belterület le­het Ennek következtében az elmúlt tíz évben például Szeged népessége 12,7 száza­lékkal nőtt. Az állami és szövetkezeti építőipar e lendülettől — más feladatai lévén — né­miképp lemaradt, s így az építtetők egyelőre a Idsvál­lalkozásokban és a kisiparo­sokban bízhatnak. Az építő­anyag-ellátás, a szállítás és a gépesítés gondjai enyhül­tek ugyan az utóbbi időben, ám a szervezettség és a színvonal még sokszor alat­ta marad a lehetőségeknek. Az építkezőknek a telek, a közrejátszottak abban, hogy j^^SS? ^fmt A lakásállomány összeté­tele kedvezőtlenebb az or­szágos átlagánál; a megye természetföldrajzi adottságai (ár- és belvízkárok) miatt csaknem hétezer lakást kel­lett egy évtized alatt újjá­építeni. E sajátosságok is az elmúlt két ötéves terv­ben Csongrád megyében — ezer lakosonként — az or­olyan akadályt kell legyőz­niük. amely helyi intézke­déssel. olykor központi sza­szágos átlagnál 24. illetve bályozással könnyen elhárít­21 százalékkal több magán­lakást építettek. A jelenlegi ható lenne. Egyebek között erre hivta fel az érdekeltek tervidőszak koncepciójának figyelmét a kecskeméti an­kidolgozásakor már e ténye­zőkkel számolva 3560 álla­mi és 16 ezer 940 magánla­kás építését tervezték. Az lyettese is. aiány oly szembetűnő, hogy két megnyitóján Szilágyi Lajos, az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter he­P. K. I I

Next

/
Thumbnails
Contents