Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-04 / 102. szám

4 Kedd, 1982. májas V. Alkoholisták gyógyítása Biblioterápia Nagyfán A mitológia szerint Orpheusz muzsikája legyőzte a halált és énekétői meglágyultak a tigrisek. A mítosz csodát tulajdonit a művészetnek. A tudomány nem hisz a csodákban, a művészet hatásában viszont annál Inkább, mely abban áll, hogy emberibb emberré tesz. A művész) élmény a befogadó személyiségében változást eredményez, s B katarzis képes arra, hogy ezt az élményt az ember saját mindennapi életvitelének megváltoztatására serkentő felszólításként élje meg. Ha valakinek, akkor az •lapszemélyiségében sérült alkoholista betegnek van legjobban szüksége arra, hogy valamikori énjét újraépítse. az elveszett-elvetett etikai normákat újra megtalálja. A művészi élmény — öröktől fogva érvényes — személyiségformáló hatására épít az a kiegészítő lelki gyógyítási eljárás, melyet biblioterápiának neveznek, s mely a pszichés kezelés egyik legújabb és hatásos formája. Nagyfa: munkaterápiás alkoholelvonó intézet, A többször visszaesett és egyéniségükben károsult alkoholbetegek gyógyító intézménye, ahol az orvosok munkája mellett társszerep jut a pszichológusok tevékenységének. Ahol a betegek, lelki épségük helyreállítását éppoly fontos feladatnak tartják, mint biológiai gyógyítását, A léleképftés számos egyéb lehetőségével együtt — az országban az elsők között — alkalmazzák — az irodalom. caoportteráplát, melynek lényege, hogy • megismertetett műben ábrázolt helyzetek és emberi konfliktusok segítsenek a betegnek a helyes életvezeték kialakításában. Két pszichológus — Gremtnger Zsuzsanna és Mocsai Zoltán vezetésével és irányításával folyik Nagyfán közel mácféi éve 15 hete* kurzusokban a biblioterúpia. Az önként jelentkező csoporttagok kiválasztásának egyetlen kritériuma: a hasonló értelmi és műveltségi színvonal. A jelenlegi 12 fős csoport tagjai kőzött van grafikusművész, zenetanár, mérnők, javarészt értelmiségi munkakörben dolgozók. Hetente találkoznak egy orána, amikor is a szakemberek által tematikusén ötvszeállított sorozatból Ismertetnek meg egy-egy novellával. A terápia szempontjából ez a legalkalmasabb műfaj, mert egyetlen eseményt beszél eL kevés, de ugyanakkor gondosan megrajzolt jellemeket szerepeltet és a teljesség illúzióját kelti, annak ellenére, hogy csupán egy metszetet ábrázol az élet egészéből. A résztvevők a csoportterápiák szokásos „alakzatában" körben ülnek. Többségük elmélyülten figyeli a művet felolvasó pszichológust néhányan azonban nehezebben tudnak elszakadni a valóságtól és elmerülni az ábrázolt világban. A novella ismertetése után következik a megbeszélés, feldolgozás, mely nem esztétikai elemzés. A vélemények kizárólag erkölcsi ítéleteket tartalmaznak, A novella problémaköre teret enged 4 spontán beszélgetésnek. A pszichológusok feladata irányítani a beszélgetést, s gátat vetni Bz adott témától történő elkalandozásnak. s közben minden megnyilatko. zást figyelniük kell, hiszen kiváló alkalom a betegről szerezhető ismeretek bővítésére. A biblioterápiának előnye, hogy a résztvevők sokkal őszintébben vallanak magukról úgy, hogy egy másik személy — egy irodalmi hós — „bőrébe bújhatnak". A konfliktusoknak és a szereplők cselekedeteinek megítélésekor önmaguk normarendszerét fogalmazzák meg és saját etikai mércéjükkel mérve, közvetett úton vallanak önmagukról. Okét Jellemzi, milyen mélységben képesek felfogni az olvasmány problémakörét, kivel azonosulnak, a szereplők jellemébe milyen vélt karaktervonásokat vetítenek bele, hogyan reagálnak az olvasottakra. A biblioterápia információforrásként szolgál a pszichológus számára. Es miben segíthet egy Kosztolányi- vagy Örkénynovella a betegnek? Alternatívákat ad az alkoholista legkínzóbb problémáiból való kiszabaduláshoz. Segítséget az egyéni életvitelbeli kudarcok és konfliktusok megoldásához. Felvillantja — a kapcsolataiban sokszor teljesen elszigetelődött alkoholista számára — a térsas együttlét szépségének, az emberi kapcsolatok embert gazdagító hatásának fontosságét. Lehetőséget ad az ember belső világának megismerésére, elvontabb morális kérdések boncolgatására. Az irodalomban rejlő léleknemesítö lehetőségek célként fogalmazódnak meg a biblioterápia elméletében. Mintát adni az elhibázott életutak korrigálására. Mércét mutatni az emberi tartáshoz, tűrni tanítani a mindenki életében létező nehézségeket. Az elmélet mindezeket rögzíti feladatként. Mit jelent mindez a gyakorlatban7 Milyen hatást gyakorol az egyes emberre? Mennyit tud mindebből megvalósítani? Milyen mélységekig hatol egv sérült lélekben? Ezekre a kérdésekre próbáltam életközeli válaszokat kapni, amikor a csoport általam legőszintébbnek és legaktívabb tagjának véleményét kértem. Sorsát kegyetlen őszinteséggel és realitással vizsgáló ember. Az alkohol arcgyötrő hatásának nyomát sem látorri rajta. Egész lénye a gyógyulás vágyát sugározza. Pontosan, átgondoltan fogalmaz. — Kezdetben csak kellemes elfoglaltságot, jó időtöltést jelentett számomra a biblioterápia. Az első két novellára nem is igen emlékszem, nemigen tudtam koncentrálni a történetre. Aztán elkezdtem figyelni a társaimat: ki mit mond* hogyan reagál, milyen válaszokat ad a másik véleményére. Néha ugyanazokat a dolgokat másképpen látják, másképpen ítélik meg, mint én. Az ember saját magát ls látja a többiek szemében, s ugyanakkor kialakul a véleménye a társairól. Azt hiszem, mindannyian jó jellemzést tudnánk adni egymásról. Pedig Itt nem önmagunkról beszélünk, de mégis mindannyian saját érzéseinket mondjuk el. Azt hiszem, észrevétlenül is magunkat adjuk, minden megállapításban benne vagyunk. Kezdetben a foglalkozás végével befejeződött számomra a terápia. Mostanában sokszor még órákkal később is hat rám; é» elgondolkozom önmagam értékein. Az ember önvizsgálatra kényszerül. .S talán kibicsaklott életének megváltoztatására is. Kalocsai Katalin Üj játékok gyártása A Tatabányai Mikrolín Ipari Szövetkezetben több új játék gyártását kezdték meg. A Trikolor nevű új társasjáték a gyerekek földrajzi ismereteit bővíti, míg a Szemfüles elnevezésű játékos fejtörőt a sportszeretöknek készítik. A gyerekek kézügyességét fejlesztő modulcsaládot újabb tagokkal gyarapítják az idén, a keresett Volvó kisautót ponyvás terepjáróval egészítik ki. Az idén a tavalyinál nyolcmillió forinttal többet, összesen 40 millió forint értékű játékot szállít a kereskedelemnek a tatabányai szövetkezet. Tovább épül a BÁN A Bajkál—Amur vasúti fővonal eddig elkészült együttes hossza — amelyen már folyamatos a forgalom — megközelíti az ezer kilométert. A forgalom pontos ritmusának betartását a legkülönfélébb automatikus rendszerek segítik, melyek alkalmazása minimumra csökkenti a vasútvonalat kiszolgáló személyzet számát. A vasút mellett hatvan település épül. A lakásokkal egy időben építik fel az óvodákat, iskolákat, kórházakat és a kulturális-szolgáltató létesítményeket. Nagv figyelmet fordítanak a környezetvédelemre: a vasút mentén nagy teljesítményű víztisztító berendezéseket helyeznek üzembe. Szibériában és a Távol-Keleten található a Szovjetunió nyersanyagkincseinek mintegy nyolcvan százaléka. Évről évre mind nagyobb jelentőséggel szerepelnek ezek a vidékek a Szovjetunió fűtőanyag- és nyersanyagmérlegében. Olyan, minden időben járható, megbízható „ütőérre" van szükség, amelyen a nyersanyagok és az energiahordozók eljuthatnak az ország más területeire is. Ezt a szerepet szánták a BAM-nak, amely ezenkívül a transzszibériaí vasútvonal tehermentesítését is segít megoldani. (APN1 Vöröskeresztesek a járásban Eredmények, gondok, feladatok A szegedi járásban több mint öt és fél ezren tagjai a Magyar Vöröskeresztnek. Alig néhány hete, hogy eleget tettek az 1982-es év első félév legfontosabb feladatának. A 25 községben munkálkodó 77 alapszervezet megtartotta tisztújító, beszámoló taggyűlését. Megválasztották a városi vöröskeresztes küldöttértekezleten részt vevő aktivistákat is. Ezzel lezárták az utóbbi öt évben végzett munkát, legalábbis papírforma szerint. I Munkájukról elöljáróban csak (annyit, nincs szégyellni va' lójuk a Vöröskereszt októberben tartandó VI. kongresszusa előtt. A puszta tény, a kongresszus előtti szokásos számvetés, eleve indokolttá teszi érdeklődésünket munkájuk iránt, ám elért eredményeik alapján is jó oka van az olvasónak közelebbről megismerkedni velük. Dr. Kiss Imréné járást vöröskeresztes titkár válaszol a kérdésekre. . — A szegedi járás oly sokat hangoztatott sajátosságai bizonyára a vöröskeresztetek munkáját is befolyásolják. — Hogy a lakosság 43 százaléka tanyán él, további 20 százaléka Szegedre jár naponta dolgozni, a területi kiterjedés miatt meglevő nagy távolság, sőt, a mezőgazdasági profil, mind-mind befolyásolja, merjem mondani, nehezíti munkánkat. Legalább is, ami a szervezést illeti. — Az utóbbi öt évben mégis 2 százalékkal növelték szervezettségüket. Hogyan? — Az V. kongresszus határozatai minőségi munkát követeltek az alapszervezetektől. Mi, járásiak, azt mondtuk, teljesítjük. De legfontosabb feladatunknak a taglétszám emelését tekintettük. A területi, községi aktivisták munkáját dicséri a 2 százalékos létszámnövekedés, akik szerint — és nekem is ez a véleményem —, ha értelmes célt, feladatot tudunk adni az embereknek, nem nehezebb a községi, tanyai emmert agitálni, mint a „nyüzsgéshez" szokott városit. Főleg a szakszövetkezetek, termelőszövetkezetek alapszervezetein keresztül tudtuk megnyerni a lakókat. A gazdasági vezetők, a tanácsok, a pártszervezetek minden segítséget megadnak rendezvények, programok lebonyolításához, az egészségügyi dolgozók pedig legfontosabb társadalmi tevékenységüknek tekintik a vöröskeresztes munkát. — Családvédelem, környezetvédelem, alkoholizmus elleni küzdelem, véradás, tanfolyamok. Ezek a fogalmak mintegy ismertető jegyei a ma vöröskeresztesei küldetésének. A járásban hogyan rangsoroltak? Lehet-e rangsorolni? — Nehezen. A környezetszennyezés, a válások, az alkoholizmus ugyanúgy szívügye a vöröskereszteseknek, Díjnyertes óvodások A leningrádi Volodarszkij viJlenv^-pályaudvar 29. számú óv>1ájának növendékei 9 díjat és értékes okleveleket nyerlek a legutóbbi nemzetközi gyermekrajz-pályázaton. Nem először büszkélkedhet az óvoda ilyen kiváló eredménnyel. A gyerekek rajzait megcsodálták már Japánban, az USA-ban, Franciaországban, Lengyelországban és az NSZK-ban is. A fél évszázados óvoda növendékei több mint 400 arany-, ezüst-, és bronzérmet, valamint oklevelet nyertek. A ma már felnőtt régi óvodások közül sokan lettek elismert művészek. Az óvoda pedagógusainak legfőbb célja a harmonikusan Sejlett saemélyiséjj nevelése. A gyerekek nagy tehetséggel gyakorolják az önkifejezés különféle formáit. Énekelnek, táncolnak, úsznak, valamennyien tudnak írni és olvasni. Az óvoda vezetője, Diana Satunova rendkívül fontosnak tartja, hogy az apróságok kezdettől fogva teljesen önállóan lássák el magukat a tisztálkodás, az öltözködés, az étkezés, sőt még a fegyelem fenntartása terén is. Az óvodából kikerült gyerekek 80 százaléka az iskolában kitűnő tanuló lett. (APN) HÁZASSÁG Petrányi István és zabrék non* MagduUia, Hajka öáiuíor ét Borsos Erzsébet. Szlavkovwzky László Imre és Nagy-Szklenár Ildikó Teréz ta, Jankó Antal és Balogh Aranka, Bálint Ferenc és Juliasz Katalin Erzsébet, Bárkai László és Juhász Ildikó, Németh Ferenc és Sonkoly Márta. Szűcs István és Buruncz Zsuzsanna, Sztuparity József és Papp Eva Lujza,, Miklós Gábor és Darázsi Ágnes Magdolna, Takács Tibor István és Máté Márta, Kádár-Német István és Tanács Zsuzsanna. Fenyvesi László és Farkas Magdolna, Kasza Tibor é* Horváth Gyöngyi, Ábrahám Béla Ferenc és Fodor Erika Erzsébet, Tá borost Oá bor és Szabó Judit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Boldizsár Andrásnak és Botytyán Erzsébetnek Tamás, vizl Istvánnak és Kuruc-/ Ida Mártának Ida Klaudia. Varga Jánosnak és Farkas Etelkának Katalin, Makra Gézának és Szabó Irénnek Viktória, Bíró Lászlónak és Bizó Évának Tamás Márk, dr. Pál Györgynek es dr. Dévényt Erzsébet Olgának Nóra, Hézsal Andrásnak és Muszka Zsuzsanna Mártának Dániel, Nóvák Sándornak <v ForgóKovács Iiedvig Évának Eva, Nagy Lászlónak <« Gál Etelkának Judit, Magyar Dezsőnek ée Horváth Edit Máriának Morctka Edit, Horváth Gyula Gézának és Boezor Zsuzsannának András, Juratovics Aladárnak és Suga Mártának Ákos. Szabó Mihálynak és Fehér Erikának Tamás Krisztián, Hegyközi Jóasefnak és Imre Erzsébetnek Attila, Lódri Istvánnak és Bwbíró Katalinnak Katalin. Nógrádi Ferencnek és Buruncz Irén Lillának Helga, dr. Matolay Béla Lászlónak és dr. Pálmai Erika Juditnak Gergely, Lévai Ferenc Sándornak é«. Lukács Arankának Zsuzsanna. Papp Ferencnek és sörös Julianna Katalinnak Zsuzsa, Nagy Gábornak és Batka Katalinnak Beáta. Girgyán István Jánosnak és Varga Ibolyának Esztella, Török FeCsaládi események rencneik és Szabó Klárának Andrea. Halasi Lászlónak és Mező Erzsébet Piroskáitok László, Simon Sándornak és Káiló Mártanak Attila. Nagy László Gézának és dr. Szűcs Editnek Zsuzsanna, dr. Bor Zsoltnak és Horváth Editnek Máté. Vollár Jánosnak és Ungor Zsuzsannának Annamária, Barius Ferencnek és Katona Ilonának Renáta, Nagy József Mihályinak és Ocskó Irénnek Gergely József, Péter Istvánnak és Nagy Etelkának Norbert, Zádori Antalnak és Sellndi garolátnak Gábor, Jenéi Jánosnak és Szűcs Bonénak Csaba. Kántor Jánosnak és Beseterlls Juliannának Ágnes, Nemes-Nagy Antalnak és Horváth Erzsébetnek Katalin. Németh Györgynek és Balázs Katalin Máriának Zoltán, Hevesi Imrének és Szemesi Anpa Máriáinak Péter, Ferenczl In .re Bélának és Toppantó Máriának Krisztina, Ábrahám Jánosnak és Furák Máriának Gábor, Kollát Gyulának és Zstko nona Gyöngyinek Adáin, Murányi Andrásnak és Szenes Erzsébet Évának Edina Nikolett, Kakuszl László Tibornak ét Laczi Jusztinának Renáta, Szücsborus János Tamásnak és Csécsel Máriának Tamás, Snitt Antalnak és Farsang Katalinnak Krisztina, Sebők Ferencnek és Tóth Ilonának Henriett, Horváth Jánosnak és Laczi Erzsébetnek János Péter, Herceg Gyulának és Pavlovira Klárának Noémi, FeketeSzabó Gyulának és Kákonyj Gabriella Veronikának Tamás. Sasvéri Pongrócnak és Forral Ilonának Eva Anikó, Farkas Józsefnek és Móra Evinak Ádám. Btrihó Péternek és Csorba Agnesnieik Máté, Hernek Péter Pálnak és Kovács Klárának Krisztina, Bodor Zoltánnak és Juhász Katalinnak Zoltán. Mester Lászlónak és Ocskó Mariának Tamás László, Csányí Istvánnak és Dobó Irénnek Lstván, Horváth Nándornak és Juhász Annának Norbert Nándor, Kása Józsefnek és jSzücs Violettának Zsolt nevű gyermekük született, HALALOZAS Vári Jenő. pap látvánné Lakatos Matild. Antal Albert, Laczlk Sándorné pállmkó Etelka, Adamesok Lajosné Nagy Erzsébet, Tanács Imre, Kalapács Gyuláné Domonics Anna, Beké Anikó, Jankov Benedek né Dimovlcs Rozália, Király retemen* Márton Piroska, Sári Sándorné Papdí Viktória. Agócsd Sándor Mártonné Kovács Ilona Mária, Czeelédi Jánosmé Bodó Anna, Fodor Bertalanná Frigyik Mária, Taanádl József, Elek Ülés, Lakatos Ferenené Bával Julianna. Vőneki Andrásívé Kovács Ilona, Bálint Istvánná Lóránthalmj Erzsébet, dr. Papp István, Szendrel Józsetné JJékány Rozália, Bába Illesné Antalfi Bona, Petri Mihály, Sütő Ferenc, Blaskovies Gyuláné Földes! Julianna, Szörényi Zoltán, B»c»a Ferenc József, Pózaa Istvánná Horváth Mária, Torontáli István, Sátori Istvánná Urhán Eiv.eébet, Rcpiis Béla Zoltán. Harrzsek Andránsné Schranz Erzsébet. Weiszfeld Lipótné Strasser Gizella, Mar ezen Zoltán Lajos. Györfl Istvánná Gál Rozália, Monostori Ferenená Takács Anna, Szalma János Lajos. Barna Sándor, Berta Mihály, Csizmadia Sándor, Nagy István. Keezer Géza. AbrahámTandari Istvánná Furulyát Anna, Tóth Sándor, Hajdú Imréné Oláh Viktória, dr. Szakács András, Beke István, Vásárhelyi Józsefné Ocskó Anna, Farkas István, Mucsi Sándorné Nagy Piroska, Szabó László Jénosné Has ka Ágnes, Peták József, szikora János, Csánk István, Tóth Ferencné Pozselnay Katalin, Hodács Jánosoé Ruh Mária, Bereclri Ferener.é Veress Margit, Tóth Illés né Tóth Rozália meghalt. mint a . véradó mozgalom vagy az egészségügyi felvilágosító munka. Tavaly például 364 előadást szerveztünk, 11 ezer résztvevővel. Szó esett a növényvédő szerekről, a megfelelő házipatika szükségességéről, a gyógyszermérgezés veszélyéről, az alkohol, a cigaretta káros hatásáról. Diétásoknak tanácsadást szerveztünk. Kicsit nehezebb volt a dolgunk a tanfolyamokkal. De népszerűek voltak a házi betegápolás, a csecsemőgondozó, az elsősegélynyújtó témakörök. Országos jelentőségű kezdeményezésünk, a' faültetési akció, Zákányszékről indult. — Változás tőrtént a községi véradás rendszerében. A korábbi, gyakran két napot is igénybevevő községi véradásokat ma a munkahelyeken szervezik meg. —'Sokkal ésszerűbb és « gyógyítás szempontjából hasznosabb az új szisztéma. A véradóállomás jelzésére szervezzük meg a véradást munkahelyeken. A Szegedhez közel eső községekben, Séndorfalvén, Deszken készenléti brigádok is vannak. Az 1977. évi adathoz viszonyítva ezerrel nőtt véradóink száma. Számszerint négyezren vagyunk. A valóságban azonban sokkal többen, hiszen az ingázók szegedi munkahelyükön adhatnak vért — Visszatérve a taggyűlésekre milyen eredményeket tükröznek községenként? — Sándorfal ván. Pusztamérgesen az önkéntes véradó mozgalom, Zákányszéken a családvédelem kiemelkedő, Bordányban, Mórahalmon különösen sikeres tanfolyamokat rendeztek és jelentős felajánlásokat tettek a rokkantak megsegítésére. Öttömösön igen jó a szerveizettség, a lakók 30 százaléka vöröskeresztes. A felsorolás nem teljes, szinte nincs olyan községünk, ahol „döcögne" a munkánk. —- Tükrözték ezt a minősítést a vezetőségválasztások? Hány titkárcsere volt? — Tizenkét esetben módosult a titkér személye. Közülük öten a gyermekgondozási segéllyel éltek, hat kismama kérte felmentését, egy titkárt váltott le a tagság. — Melyek a legközelebbi, a kongresszus előtti feladatok? — Szorgalmazzuk a községek közterületei fölött vállalt védnökségeket és szeretnénk, ha még több véradónk lenne. Mindezek érdekében szélesítjük aktívahálózatunkat, a népfronttal együttműködve. Járásunkban sok fiatalkorú kényszerül az abortuszbizottság elé. Keressük ennek okait a községek osztályfőnöki munkaközösségeivel, és a szülői munkaközösségekkel együtt. Felmérést készítünk és annak alapján kívánunk lépni. S természetesen várjuk a kongresszus döntéseit. / Mag Edit a