Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

4/ mZDM Szombat, 1982. május 22. Az alkalmazotti munka szerepéről S

acttitllsU íellődésünk társadalmi síerkeaetébeh sajátos helyét foglalnak ét az nlkalmaZóttak. Az egyik sajátosság a*, hogy foközódó jelentőségük csak az utóbbi években hívta fel a Neveimet helyzetük, fejlődésük tudományos vizsgaÚtára. A Társadalmi Szemle IOHO májusi számának egyik tanulmányéban a következüket oltassuk: ,,Ar alkalmazottak kategóriája és helyzete ma még koránt sincs tisztázva, Újabban — például az 1977-63 alkotmányban. a XI. kongresszus dokumentumaiban — így nevezik a szellemi dolgozók nenl értelmiségi rétegét, az általában középiskolai végzettségű, többnyire Irodhl vaev hasonló szellemi munkát végzők elég nagy és heterogén csoportját, * ftgy részüket a munkásosztályhoz, más részüket a tsz-parasztsághoz sorolják. „A többiek ez állami é« azilvetkcieti vállalótoknál, intézményeknél, hivatalokban végeik nagyon vegyes, ám nélkülözhetetlen munkájukat, kisebb-nagyobb Wvoiságban mind a közvetlen termelő rtwkai munkától, mind a vezető éa IránvlW. Illetve alkotó, kutabk svógviió, nevelő stb. értelmiségi munkától. Egységes elnevezésük. az „alkalmasoU", eléggé félresikerült, hiszen ez csak azt Jelenti, hogy alkalmazásban állnak, ebben viszont azonosak a felnőtt lakosság többségével. Az Idézett munka Igy folytatja megállapításait: "Hipotetikusan mégis ügy fogalmazhatunk, hogv az alkalmazottak körében mind világosabban különíthető el egymástól két nagy csoport. Az egyik a ielcntékeny fizikát munkát i« végzők csoportja (gépírók, gépi kivnwelök stö.), akiknek tevékenysége a munkások tevékenységébe* áll közelebb. A másik csoportot á .betanított értelmiségnek' tekinthetjük, akiknek rutinszerű, ismétlődő, többnyire egy» sr.enl szellemi tevékenységből áll a munkája. A két csoport természetesen az alkalmazottak pólusait testesíti meg. amelyek között az átmeneti képződmények különböző fattálvai találkozhatunk.'' Alapvető; helyük a munkamegosztásban A Csongrád megyében élő alkalmazottak helyzetével a közelmúltban átfogóan foglalkozott a megyei ás a szegedi városi pártbizottság együttes ülése. Az illésről kiadott közleménV „Aa alkalmazottak helyzetéről a körükben végzendő politikai műnké Jeladóiéiról" lapunk március 27-1 számában jelent meg. (A Szerkő Egyes csoportjainak munkáját, társadalmi helyzetét azonban különböző, más témaköröknél már vizsgáltuk. Gondolunk itt a munkásság, a parasztság. az értelmiség helyzetét elemző anyagokra éppúgy, mint a tudomány-, az egészségügyi, « művelődés Vagy a Jogpolitikai munka áttekintésére. A mostani elemzés tehát bizonyos értelemben politikai Snintézisré törekszik. Alapként e csoportnak a társadalmi munkamegosztásban betöltött helyét tekintjük, hiszen minden egyéb körülhatárolás majdhogynem lehetetlen. Célunk élet- é* munkakörülményeikről. szakmai-közéleti tevékenységükről. a pártban végzett munkájukról reális kép kialakítása, hz előrcviVŐ »3fékvé»ek erősítése, a hegátívumök VlBszasf.Oi'itáSk. Az cletflréí ÉS á Muhka szempontjából vártnak stábtl politikai támpontjaink, így mindenekelőtt az MsEMP Xll. kongresszusénak határozata, amely kimondja: ..A termelésben és az Igazgatásban foglalkoztatott alkalmazottak nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel végzik munkájukat. Létszámuk a valóságos szükségletnél gyorsabban nőtt, az egves szaktérületek közti megoszlásuk is aránytalan. Ezen a munka és a szervezetek ésszerűsítésével, a társadalmi ellenőrzés fokozásával, a bürokrácia Visszaszorításét al kell Változtatni. Több figyelmet kell fordítani az alkalmazottak Politikai felkészültségének. szákmai lsmerétélhék növelésére." Mindezt annik tudatában kell tenrtünk. hogy társadalmunkban végbemegy az osztályok és a rétegek, a fizikai és a szellemi munka, a város és a falu közeledése. Az is ismeretes, hogy a mezőgazdaság ipari jellegének növekedése éppúgy befolyásolja az alkalmazotti munkát, mint a második gazdaság Intenzív megjelenése. Emellett az alkalmazotti kategória is állandóan Változik. Az alkalmazottak két csoportjáról Egv sajátos megközelítés alapján ttz alkalmazottakat két csoportra lehel osztani AZ egyik az irodai, a „papírmunkai" is végzők, a másik az ezen kívülállók csoportja. EB elsősorbán a munkamegosztásban betöltött helv és kevésbé a fizikai-szellemi munka jellege, vagy valamiféle .Jontössúg" szerinti csoportosítás. • Hazánkban az adminisztrációs munka lényegesen nagyobb létszámol foglalkoztat, mint amennyit gazdasági-társadalmi feilődétflhX teliéi len iil nélkülözhetetlennek tarthatna, AZ adminisztrációt vég2Ök nagy száma azonban csak általában igaz: a belső szerkezetben jelentős differenciáltság érvényesül, AZ irodai adminisztráció csökkentését Időnként általános létszámstoppal, illetve „leépítéssel" Is Igyekszünk elérni. Ez általában hoz Ugyan számszerű eredményeket, meg kell neonban mondani, ht>nV a konkrét hatékonyság eléréséhez mélyebb vizsgálatok szükségesek. Mife gondolunkt A vállalati, intézményi adminisztrációt is végzők létszámának csökkenése olyan körülmények között, amikor a feladatok változatlanok maradnak, óhatatlanul azzal Járhat, hogy az alkalmazotti feldatok az értelmiség tennivalói közé kerülnek. Manapság a műszaki értelmiségiek gyakran panaszkodnak, hogy munkaidejük telentős részét olyan tevékenység köti le. amelyhez nem szükséges az egyetemi diploma. Valószínű tehát, hogy az alkalmazotti tennivalók ellátására Is fordítani kell Ideiükből De más példákat is hozhatunk. Miközben a magyar jogszabályok mintegy tlz százaléka az oktatásügyet érinti, az iskolában nagyon szerény mértékben alakult kt a szükséges adminisztrációs apparátus, Ebből az következik, hogv az iskola igazgatnia — akinek oktatáspolitikai, pedagógiai iráhyttónak kell lenni — adminisztrál. a tanárok is gépelgetik a kőtelező ügyiratokat, Kz viszont óhatatlanul csökkenti aat az időt, amelyet a más által el nem végezhető oktatónevelő munka tőlük Igényel. A jövő üt la ez esetben valószínűen nem az adminisztratív létszám növelésé, hanem a bürokratikus feladatok CBökkehtése lesz. amint erre a Központi Bizottság 1083. április T-l határozata is utal. mely szerinl „A közoktatás ifáapításrthan mep (teli Mttbódulat a t ti (szabályozó, n pedagógiát munkát i« állfltpipaípafásí módszerekkél fctf-» nyitó munkastílustól... Az igazgatók nitnintsttfáKo, bürokratikus terheinek csökkentésével érdemibbé kell tenni pednpöpíal tránpRó munkáinkat. * elsősorban ezt a tevékenységükét kelt értékemi az tnléemenyveattői megbízatások tneptiJHösákor..." De a párt-, a tanácsi, a tömegszervezet! és -mozgalmi muhkához is jelentős hozzájárulás az Itt dolgozó alkalmazottak tevékenysége. E néhány példa is azt látszik indokolni, hogy nem általában nagy az irodai alkalmazotti létszám, hanem bizonyos területeken konkrétan, míg máshol jelentós ellátatlan feladatok maiadnak — amint erre a XII. kongreszszus megállapítása is Utal. Ebből célszerűnék látszik az a következtetés, hogy az Irodai műnkét végzők feladatarányos elosztására. terhelésére kell törekedni, messzemenően figyelembe véve a gazdaságossági, hatékonysági és minőségi muttttókht. Az alkalmazotti munka másik oagv területe — úgy is mondhatjuk — a nem közvetlen ..papírhoz" kapcsolódó szolgáltatás. Ezíe! összefüggésben már pozitivabb a társadalmi közvélemény és homőgénabb Is. Hiszen az emberek tapasztalják, hogy az elegendő és jó egészségügyi szakdolgozó ugyanúgy nélkülözhetetlen az eredményes gyógyító-megelőző munkához, miht a szükséges számú és jó orvos. Jelenleg e területen az optimálisnál kevesebb a Segéderők száma, amiből az következik, hbgv aZ így ellátatlan feladat aZ orvosokra, illetve a többi szakdolgozóra hárul. . A Hidötliápvos kutatás eredményessége is nem ritkán múlik R Ségéderö létszámán, szakmai felkészültségen, lelkiismeretességén. Elsősorban a humán tudományokkal foglalkozó egyetemi tanszékeken különösen kevés a segéderő. A másodfokú automatizálás, a számítógépek tömeges elteriedése növeli a gépkezelő és a-pertorátor alkalmazottak számát. A szolgáltató jellegű alkalmazotti munka szerepe és jelentősége növekszik, és Valószínű, hogv a2 itt dolgozok lálszáma is emelkedni fog a gazdaság|-társadalml fejlődés előrehaladásával. Eooen ezért nagvon lényeges, hogv e pályák társadalmi rangját ts a végzett munka minősége határozza meg. Erősödő szocialista vonások Az alkalmazottak elismerik a munkásosztály vezető szerepét, a munkásparaszt szövetség jelentőségét, ugyanakkor a fizikai dolgozók Időnként megkérdőjelezik az alkalmafeuttak. elsősorban az irodaiak 'munkáiénak fontosságát, Márpedig'a szerepük a termelési ágazatokban is növekszik, hiszen az anyagbeszerző, a munkaszervező jelentősége erősödik a gazdaságos termelés szempontjából, Előfordul ugyanakkor, hogy a munkások és az alkalmazottak nem ismerik kellően egvmás munkáiét, és ebből 11 adótínak félreértések. A mUhkás egv«gv hiánvosságérj könnyebben és ..veszélytelenebbül" vonja kérdőre az alkalmazottat, az irodistát, mint esetleg a vezetőt, Találkozunk olyan nézettel ls, hogv a munkásságot, a parasztságot és az értelmiséget meg kell becsütni. az . alkalmazottakra meg ..szükség ven", ezért Időnként a megtart" kutegórtábah érzik magukat. Az ilyen nézetek terménzettsen félreértések. és nem a reális társa* dalomszemlélet szülöttei. Az alkalmazottak általában, 161 ISrtlerik a demokratikus fórumokat, azok feladatait. a lehetőségekkel azonban nem mindig élnek megfelelően, Társadalmi problémák iránti érzékenységük az' átlagosnál nagyobb, sokiránybart vállalnak társadalmi, közéleti munkát. A véleménynyilvánításban ugyanakkor esetenként viszszafngottabbak, bár e téren I* adódik kivétel. Az ötnapos munkahéttel kapcsolatos alkalmazotti fenntartások gyakori megfogalmazása kissé félrevezető volt a döhtés fogadtatása megítélésénél. Ami az alkalmazotti réteg körében folvó pártéDítést illeti, ott Bíinkron van az alkalmazottak társadalmon belüli aránya és a párton belüli számaránya között. Egyes területekeh azonban különösen alacsony a szervezettség, például az egészségügyi szakdolgozóknak nundössse 4—a százaléka párttag. Csökkent az alkalmazottak számaránya a különböző testületekben is. a Hazafias Népfront kivételével. Természetes dolog, hogv itt sem lehet mechanikusan követni bizonyos számszerű mutatókat, a tendenciát azonban vizsgálni szükséges. A jövőben — folytatva az eddigi munkát — többet kelt tenni az alkalmazottak Bzakmal-politikai képzése és továbbképzése érdekében is. hiszen munkájuk hatása jelentős a társadalmi közérzetre, az állampolgárnak a politikáról alkotott véleményére. Elsősorban az alkalmazottakat képző, vagy őket is képző középfokú intézményekre vár jelentős feladat, at utánpótlás nevelése területén, hiszen erre a csoportra is jellemző. hogy utánpótlását főleg az Hiúság soraiból meríti. Szükséges gondoskodni arról is. hogy az alkalmazottak munkájáról reálisabb legyeh a társadalmi közvélemény. hozzátéve, hogy ez döntő mértékben rajtuk is — munkájukon, magatartásukon — rtlülik. Tekintettel arra, hogy soraikban á rtők számaránya magasabb, az alkalmazottak körében végzett munka bizonyos szemszögből nőpolitikái tevéketjység is. A

z alkalmazottak Helyzetét elemző tudőlnáhyos Vizsgálatok elindultak, fezekben országosan is jelentős feladatokkal foglalkoznak társadalomtudományi műhelyeink, elsősorban a József Attila Tudományegyetem marxizmus—lehlnlzmus tanszékei. Kutatásaik eddigi eredményei épbügV segítették a testületi dokumentumok elkészítését, mint a mégyei és a szegedi Várbsi pártbizottságok tagjainak tapasztalatgyűjtő, -elemző munkái. Joggal hihetjük, hdgV a politika és a tudomány cseiekvő együttműködése alkotóan hozzájárul e fontos tdt'Súdalmi réteg helyzetének mind mélytebb megismeréséhez. a körükben folytatandó szakmai-politikai munka hatékonyságáhak növeléséhez. KONCÉ JANOH Katona ludit Változatok egy témára Aspetján QtiOtaunek Mi értjük egymást Cégi cinkosok: az árva és a vonaton felejtett, vasszörny Széjabafl púlyás-rémülét. Csak összenézünk s tejfugiínk vacog és átkozódva összerezzenünk, miht letten ért és Ütlegelt gyerek. ' Oly régi cinkosok Vagyunk. KI érti meg? Voltál kihűlt örömök halollmosója, költögettem holt anyám, szitkozódva. Felvállaltak asszonyok, tán szerettek. de nekünk az egyetlen, hfltlen«hű, l'égl kellett, Lelkűnkhöz Jézus nem hajolt és a gének is megtagadtak. Kivetett otthon, bársony-anyaöl. mentünk ezrekkel mindehlltt elöl. Csak összenézünk, Ordíts jó nagyolt Rúgtál Zárt ajtót, vertél ablakot. Kívül rekedté), nem maradt remény, hisz árvább voltál nálam s naiad én Csak összenézünk s kavicsként Ot a bánat: kühnyed madár visz! fészkébe csöpp fiának, Dómján Gábor Köszöntő És itt mondom el, volt egy különös álmom: köszöntőt olvastam fel abból az alkalomból, hogy feljutottunk a bajnokságba, lehetett az egész Vagy másfél oldal Unneoélves. szomorü és csöndes lárma, tnelv ritkaságszámba megy Ilyenkor, szóval, ha feljut valamely csapat a bajnokságba, s mikor rövid beszédem végéhez ért, a bócsúképen egy papírtekercs jelent meg föliyéhiártttengélyéive, indításra várva, melyet nyilván tele kellett volna még beszélhem, meg kellett volna lmom hiánytalanul, nem kacsingatva előre-hátra, annál is inkább, rőert nem akármilyen papírtekercs volt, lehetett ar. vagy másfél mázsa. Az ünnepi könyvhét kiadványai Az ünftepl könyvhéten Ismét több kötettel jelentkezik a Magvető Kiadó indította Gondolkodó magyarok című sorozat. Ha a legújabb, megjelenésre váró füzeteket kronológikus sorrendbe állttjük. négy évszázadból meríthetünk példákat, s olvashatunk ma Is érvényes gondolatokat. gondokat. Orsrágalapttó István királyunk fiának, fiához írta Intelmeit. Ebben, az országlds. az erkölcsi magatartás általa követendőnek ítélt példáit trta vagy íratta meg. Csak egyet idézzünk tlatinul): „sls hohestus" — mivel Így íródott. Brtíekes szemügyre venni fordításait! iB08:,.iégy ember becsülő'', IROfi: „légy tisztességtudó" — ma talán „iégy becsületes'* lenne a legmegfelelőbb tolmácsolása. István királyunk az Intelmekben korán elhunyt fiát, Imrét, mindenekelőtt bölcsességre, józanságra, határozottságra, s a viszonyok pontos ismeretére oktatja; intelmet ma sem évültek el... 1795. május 20-áh a hagyomány szerint — Csokonai Vitéz Mihály is ott volt a Vérmezőn Martinovics Ignécék kivégzésén, élményeit le is jegyezte. Ez az Ütja meghatározó volt életében nemcsak szellemi fejlődését illetően. Engedély nélkül hagyta el a debreceni kollégiumot, s ezért feleltlie kellett volna a magisztrátus előtt. Csokonai nem várta meg az elmarasztaló ítéletet, a várható kiutasítást, hanertl önként táVoZOtt. Öe előtte beszédet intézett a tahuló ifjúsághoz, kifejtve benne nézeteit a szabadságról, az erkölcsről, egyszóval az élet dolgairól. Tartalmazza a kőtét egy csurgói prédikációját, búcsúbeszédét csurgói tanítványaitól, valamint néhány halotti versét is. Bölöni Farkas Sándor névé Utazás Észak-Amerikában című nevezetes útirajzá ról ismeretes, kevésbé arról, amit szűkebb hazája, Erdély, felvirágoztatásáért tett. 1825-ben megalakította a Göhdölkodó Társaságot, 6 k/ első szorgalmazója az Érdé lyi Nemzeti Múzeum megteremtésének, létrehívója az egyik leghosszabb életű magyar újságnak, a Vasárnapi Újságnak, a kolozsvári olvasókörnek, a Castnőn^. s hosszan folytathatnánk a sort. Útleírása, amely tflSáben jelent meg, igazi könyvsiker volt. Az amerikai 4tr napló mellett alig ismeretes hasai haplója, mely meglehetősen hiányosan maradt ránk. Etíböl közöl részleteket Naplótöredék (1835-*tS&6) címmel a sorozatszerkesztő. A Gondolkodó magyafók e századi képviselője azaéonos című sorozat könyvheti kiadványai sorábdh Illyés Gyula ki a magyar címa esszéje. 1039-ben írta, s joggal meruinet fel az olvasóban a kérdés, vajon miként Válaszolt akkor a költő. „Egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a köíös műit, a hasonló gond, az egy ha2a levegője egyesít, s választ el egy más múltú és más jelenű néptől" —írta, s á „KI a magyar?" kérdésre így felelt: „Magyar énelőttem az, aki nem bírja a homályt, sem a börtönben, sem a gondolatban." Kordokumentum/ de ma is haszonnal forgatható,