Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

5 Csütörtök, 1982. május 20. Magasra csaptak az indulat hullámai a szegedi szimfonikusoknál. Tulajdonképpen buta ki« affér sértette tol a zenészek önérzetét, ahogyan maguk aposztrofálják, tyúkper az egész. Lángot vetett mégis, mert a történtek mögött régi, máig gyógyulatlan sérelmek szunnyadnak parázson. S hogy az eset teritékre . került, társulati ülést szenteltek neki, nem lebecsülendő szemléletváltozás: többen a sajtó nyilvánosságát kérték, rossz ízű pletykák ellen úgymond, a'iii művészeti berkekben legalább is szokatlan, sajnos. Mi tortént? A filharmónia egri hangversenysorozatán május 10-re hirdették meg a Szegedi Szimfonikus Zenekarnak, a DÉLÉP Zenebarátok Kórusának és szegedi operaénekesek konpertjét, a műsoron két nagyszabású óratórikus művel. Pergolesi Stabat Materével és Puccini fiatalkori Messa di Glóriájával. A hangversenyt annak rendje s módja ezerint megtartották. nem is akármilyen színvonalon, mint a május 13-1 egri Népújság kritikusa írja: „a szegedi zenekar pesti sikerei után most ismét növelte Egerben tekintélyét: szeretettel várjuk vissza őket." Hanem a közvetlen előzmények oly zaklatott körülmények között és stílusban zajlottak. stílszerűen szólva disszonáns akkordokkal, hogy lehet bár, a közönség mit sem észlelt belőle. szó nélkül nem hagyhatják. Az egri székesegyházban tudniillik hűvös volt. Egyesek- szerint kutyahideg, úgy 12 Celsius-fok korüli hőmérséklet, s mivel érdekvédelmi paragrafusok szabályozzák, 17 Cel6ius-fok alatt hangszeresek nem kötelesek .látszani, az érzékenyebb idegzetűek zsörtölődni kezdtek, szabódtak, utóbb kilátásba helyezték, esetleg nem lepnek föl, elmaradhat a koncert. Körülbelül ekkorra érkeztek meg gyöngyösi szállásukról a Zenebarátok. Még vasárnap délután utaztak el. többük szabadságot vett ki hétfőre, hiszen amatőr énekesek, nem egynek kedd hajnalban hazatérve mindjárt munkahelyére kellett sietnie — nos ilyen hangulatban indulatosan vették tudomásul, két napot bumliznak, netán a semmiért. Szó szót követett, iroda, vagy tárgyalásra alkalmas zoba híján a templomban, később a templom előtt folytatták a vitát, nemcsak az nyitott kapukat dönget, még illetékesek (a filharmónia csak vétkesük sincs), nem szegedi kirendeltségének ve- beszélve a hivatalos ceremózetője, karmester, zenekari mák. tárgyalások alkalmaifelügyelő, szakszervezeti tit- nak feltételeiről, melyeknek kár, elnök), a filharmónia megteremtése valóban belfdöközben odaérkező egri ügy. Hanem ami általános képviselőjével, hanem mind- konzekvenciát a kívülálló is ahányan, ki közeibe, s szó- levonhat, úgy hiszem, meghoz jutott. Így aztán kevés éri a misét (vagy legalább fantáziával is elképzelhető ezt a sóhajtást). Jó pár zecsetepaté bontakozott ki, nész sérelmezte: hosszú ideamelyben kompromisszumos je nem kapja meg a Szegedi megoldás született. A hely- Szimfónikus Zenekar azt az béliek pokrócokat szereztek erkölcsi és nem egyszer beaz ülésekre, egri leányicákat ígért anyagi elismerést, ameis felajánlottak, mármint lé- lyét szakmai teljesítménye, lekmelegítői itókát (mlnimá- áldozatvállalása. Szegeden és lis mennyiségben, zenekur- másutt szerzett presztízse nak, kórusnak egyaránt), eltekintettek attól, hogy íázóokán joggal elvár. Hivatalos formában, ámbátor a város sabb szmokingban lépjenek közvéleménye előtt sem (tefei a zenészek; mire a zenekar három — kettő arányban megszavazta a részvételt, s miután az akusztikai próbát elengedte a karmeskintse az olvasó részünkről netán önkritikának). Arról van szó, hogy a Szegedi Szimfónikus Zenekar, mely 1969. augusztus 1. (jog ter, úgy is tettek, megadott elöd'jével persze évtizedek) időre visszatértek, végigját- dta ónálló intézményként szották a koncertet becsület- szervült a város művészeti teL A kedélyek mégsem csil- hetébe, egyre-másra aratja tapodtak je a hangverseny szakmai es közönségsikereit, után. Egyesek állítólag el- köreinkben az országban, terjesztették, már Szegeden, külföldön, ellátja az operai hogy a zenekar szabotálta a és szabadtéri szolgáltatásomunkát, ramatyul játszott, kat lemezei, rádiófelvételei, kekeckedett, páran mélyeb- megtisztelő felkérései tűben néztek a pohár feneke- madtak és adódnak folyare, mint illenék — holott: matosan — máig sincs megmaguk úgy érzik, áldozatot üiető helyén köztudatunkhoztak. Megmentették a ban. inkább tudomásul veszhangversenyt, ahová nyolc- &Zük, mert megszoktuk, ha százan váltottak jegyet, s „színvonalasan működnek amelynek elmaradása ezért közre" alkalmakon, melyek komoly anyagi kárt okozott nélkülük elképzelhetetlenek volna. Eddig a sztori. Egy kon cert szakmai-szervezési gubanca, szigorúan — pedig gyakorta erejük, lehetőségeik szélső határain produkálnak . (s most ne hlnézvéét vatkozzunk próbatermi, műsoregyeztetési és egyéb súrmaradhatna akár az illete- lódásokra, melyek régóta kesék magánügye. Ami az akutak). Sokan létformájukindulatokban munkál, túlmutat rajt mégis. Nem előnyök között szállásolják el, helyiségproblémák miatt csökkentett létszámmal kényesztendeje. amikor is külön vált a koncertzenére és operajátszásra hivatott szimfótelen játszani, rossz akuszti- nikus társulat az operettetkaj vagy világítási feltéte- musicalt játszó színházi lekkel — hasonló esetben együttestől. Maguk ennek a más, ugyancsak hivatásos minőségi változásnak — kerek-perec le- melyhez nélkülözhetetlen a koncertet, mint volt a fönntartó városi tazenekarok mondják _ tette közelmúltban az Álla- nács anyagi megajánlása — mi Hangversenyzenekar igyekeznek megfelelni azóta. Veszprémben, s véleményez- S ha úgy érzik, nem 6ikerül ték legutóbbi megyei táj- akár oly kétes hírre szert programjukon a MÁV szim- tenniük, mint egynémelyszer fönikusok. Csokorba kötve a a színháziaknak, megérthetőtanulságokat néhány szerve- vé válnak fölgyülemlő inzésl kérdéshez tényleg nincs dulataik — bárha kisded mit hozzátenni: állapot (táj- macerák korbácsolják ls előadások vágyainak és lehe- azokat. tőségeinek diszharmóniája Nikolcnyi István Színes szovjet film. Fényképezte: A. Aroljanasz. Zene: J. Zsajasz. Rendezte: A. Kundjalisz. Főbb szereplök: Vitautasz Tomkusz. Petyerisz Gaudinys. Igencsak ismeretlen történelmi periódus bemutatására vállalkozó film: a második világháború után, a korábban már a Szovjetunióhoz csatolt Litvánia területén szakadár nacionalista csoportok folytatnak gerillaharcot az államhatalom ellen. s miként az már efféle históriai helyzetben lenni szokott — emberi drámák rejlenek az adott szituációban. Algimantasz Kundjalisz alkotása két fivér tragikus sorsával próbálja érzékeltetni a történelem szorításába sodródottak végzetét: egyikük félreértésből öli meg valójában a jó oldalon harcoló testvérét, míg Őt a már reménytelen helyzetben levő „rossz oldal" képviselői gyilkolják meg. Az alaphelyzet valóban alkalmás is lenne egy érdekes történelmi tabló felvázolására — minimum dráma és a didaktikus kifeegy hatásos. bár nem túl jezésmód által „beszűkült", eredeti, mondjuk Gáti István vontatott cselekményszövés A ménesgazda című művé- és a lélektani megközelítés nek tematikáját idéző tra- felszínessége. Fura módon gédia ábrázolására. Sőt, meg- kezdetben mé.g dramaturgiai felelő lélektani és morális homály is borítja a Megsebtübblettel még az Amerika zett csendet: nehezen derül hangját hallgató csoportok ki, melyik figura kicsoda és motivációinak érzékeltetésé- mit is akar valójában. Kére is. Ez utóbbira látni is sőbb, amikor a ritmus gyornémi halovány kísérletet, de sulna. az alkotók már nem e „ziccerek" érvényesülésére képesek felszámolni a mű az jellemző, ami magára a eredendő hiányosságait, műre: az elnagyolt, a melo- D. L. Díjtiosztás a ni^olci tv-lesztlválon A Rónai Sándor Művelődési Központban szerdán este tartott díjkiosztó ünnepséggel befejeződött a 22. miskolci tv-fesztivál. A záróünnepségen Lakatos Ernő. a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, a zsűri elnöke értékelte a fesztiválon bemutatott alkotásokat, és ismertette a zsűri döntését. Ezután Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke méltatta a fesztivál jelentőségét és köszönte meg a zsűri tevékenységét, Borsod megye és Miskolc város vezetőinek a tv-fesztiválok megrendezéséhez nyújtott támogatását. A televízió elnökének szavai után került sor a díjak átadására. A SZOT fődíját a Buffalo Bili öröksége (alkotók: Janovics Sándor, Trebitsch Júlia, Kosári Judit, Baló György Miskolc város nagydíját a Randevú című portréfilm (alkotók: Roska Katalin, Antal Imre, Gulyás Buda, Gábor József, Born Adám) kapta. A Magyar Televízió elnökének különdíjét Ráday Mihály operatőrnek ítélték az Unokáink sem fogják látni című sorozatműsor létrehozásáért. Az operatőri díjat Szabados Tamás; a zsűri különdíját a Teknyőkaparó című dokumentumfilm (alkotók: Polner Zoltán. Király Zoltán, Szabó Erzsébet, Farkas Gyula, Rozsnyal Aladár) érdemelte ki. (MTI) fi lelkisegély telefonszolgálatról Tapasztalatcsere Szegeden Tegnap, szerdán a József Attila Tudományegyetem Az 1974 óta működő pécsi telefonszolgálat munkatársai "klubjában tartotta konferen- — dr, Kézdy Balázs főorvos. dr. Balikó Mária szociológus. szociálpszlchiátrtai dr. Gyenge Eszter főorvos és és délkelet-ma- Szabó Rudolf szigorló orvos a csoport tagjainak kiciáját a Magyar Pszichiátriai Társaság szekciója gyarországi tagozata a hazai lelkisegély telefonszolgálatok képzési módszeréről, a telemiiködösének eddigi tapasz- fon segélynyújtási munkára legfőbb ügyeleti helyzet jellemzőiről és a csoport kialakításának szervezeti felteteleiről számoltak elnökhe- be. Dr. Buda Béla pszichiáter szakmai 02 alkalmasság legfontosabb szempontjairól és a telefonbeszélgetések sikeressegének folyamatát meghatározó tétalatairól és az ügyeletesek való kiválasztás lélektani alkalmasságának szempontjairól, az kérdéseiről. A tanácskozáson jelen volt Bányainé dr. Birkás Mária, a Szeged megyei városi tanácsának lyettese. Az egész napos tanácskozást dr. Palotás Mária főorvos, a Szeged megyei városi tanács egészségügyi osztályának helyettes nyezőkrol beszelt vezetője nyitotta még. Reve- A 10 hónapos múlttal renzetőjében elmondta, hogy az delkező szegedi telefonszolemberl kapcsolatteremtés Salati csoport eddigi munkanapjainkban világszerte jel- ^hak tapasztalatait dr. lemző hiánya szükségszerűen Gnody Sarolta főorvos ishívta életre a telefon lelkisegély-szolgálatot. Magyarország legnagyobb városaiban — Budapesten, Pécsett, Debrecenben és Szegeden — évek óta sikerrel működik a társtalanság enyhítésének, a pszichés segítségnyújtásnak e mertette. Beszélt az ügyeletben résztvevők állandó szakmai továbbképzésének és önismeret-fejlesztésének módszereiről. Délután dr. Goldschmidt Dénes nek, a Pest-hidegkúti Pszichiátriai Intézet főorvoformája. A mostani konfe- Siinak vezetésével a szakemrencia^célja, hogy a szakem- berek vitát rendeztek, melyelmondott nek témaia a magyarországi elmondott telefonos szoigáiatok egyséelméletl elvének kidolges berek által itt gyakorlati tapasztalatok segítséget nyújtsanak egy egy- gozása volt. séges elméleti rendszer kidolgozásához, valamiht egyVégezetül dr. Szilárd János egyetemi tanár, a szeSedi idegklinika igazgatója mas munkajanak jobb meg- értékelte az előadásokat és a ismeréséhez. vitán elhangzottakat ról sincsenek tisztában. Ügy | hiszik, mindenevő színházi | ször fordul elő ugyanis, hogy zenekar, mely gombnyomása társulat művészi rangja- ra szállít operát, operettet, hoz méltatlan helyzetekbe szimfóniát. Holott a műfaji kényszerül. Mostoha viszo- ceruzát meghúzták lassan 13 Először a nyilvánosság olőtt Bemutatkoznak a megyei nevetsottíionok Mirőj álmodnak távol a családi tűzhely melegétől a^ anyai szeretetet talán percig sem élvező gyermekek, a kicsik, az óvodás korúak, a nagyobbak, a már iskolások és a felnőttkor kapuján bátortalan kopogtató tizenévesek a nevelőotthonokban? Mire pezsdül fantáziájuk? Milyen motívumokat hímeznek a közös hálóterem falvédőjére, az ideiglenesen enyém égy díszpárnájára? Milyen rajzok, festmények születnek kezük nyomán, ha jókedvükben, bánatukban ceruzát, ecsetet ragadnak? Milyen az oly sokáig hordott uniformistól eltérő, legszebbnek képzelt ruha és milyennek látja az emléknyomokból, vágyakból megalkotott, édesanya mosolyát az állami gondozott? Egy helyen. az újszegedi November 7. Művelődési Központ alkalmi kiállítótermében keresendő a sok-sok kérdésre válasz. Értő fülnek és megértő szemnek önmaguktól válaszolnak a paravánokra rögzített, olykor a tehetség szembetűnő jelelt felvillantó alkotások. Hoszszú évek óta első ízben léptek a Csongrád megyei nevelőotthonok lakói a nyilvánosság elé. A kiálított munkák képet adnak az otthonokban folyó vizuális nevelésről. alkotóik — köztük a Díszdektorefcat avattak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Ünnepi közgyűlést tartott torává avatták. Az ünnepsészerdán az Eötvös Loránd gen az ELTE dékánjai isTudományegyetem tanácsa, mertették, méltatták a két A közgyűlésen kiemelkedő tudós eddigi életútját, munkásságuk elismeréseként Feliclano Benvenuti tudoFeliciano Benvenuti profesz- mányos eredményeivel nemszort, a velencei Ca, Foscari zetközl tekintélyt szerzett egyetem rektorát az állam- közjogász, az olasz közélet és jogtudományok, Ligeti La- e«yik jeles személyisége. i . „ , Kezdeményezésére jött létre ,os akadémikust, nyugalma- a velencei egyetem ^ az zott professzort pedig a böl- ELTE közötti gyümölcsöző csészettudományok díszdok- együttműködés. Ligeti Lajos 1936 óta akadémikus. Tudományos munkássága a magyar nyelv és nép történetének kutatásához közvetlenül kapcsolódó keleti tanulmányoktól az egyetemes érdekű orientalista területek műveléséig terjed. A két professzornak Eörsi Gyula, az ELTE rektora adta át a díszdoktori oklevelet. (MTI) Kíváncsian nézik egymás munkáit a gyerekek — képünkön: a szegedi Rigó utcai nevelőotthon felső tagozatos lakói —, a kiállítás Jó alkalmat teremt a tapasztalatcserére. A szombat este záró bemutató a pedagógusok, nevelők érdeklődésére is szádot tarthat, hisz sok okos ötletet vonultat fel a gyermekek szabad idejének tartalmas kitöltésére, a kézügyesség, a vizuális készségek fejlesztésére pompás őszi tájat festő Lá- elé. Táncolnak, énekelnek, zár Zoltán, a szomorú te- muzsikálnak — a szegedi kintetű serdülölányt (talán Rigó utcai felsőtagozatos neönmagát?) rajzoló Kovács velőotthon zenekara márorRózsa, a butikokból ismerős szágszerte babérokat aratott pulóvert kötő Hadvina Mag- , dolna _ közel 900 gyerme- " aZ Otthonok életéből meket képviselnek. Nagy ér- ntett vidám jelenetekkei deklődés mellett, a gyerme- szórakoztatják az érdeklődőkek rövidke műsoros bemu- ket. Akik feltehetően szép tatkozása után nyitotta meg számmai lesznek, hls* a rentegnap, csütörtökön délután dezvényre számos üzem, a kiállítást Dobai Péter, rae- vállalat szocialista brigádja, gyet rajzszakfelügyelő. sok-sok patronáló szülő kall e nemcsak rajzaikkal, pott meghívót, kézimunkáikkal, agyagból Meglehet lámpalázzal birgyúrt figuráikkal vallanak kózva szerepelnek majd a magukról a gyermekek, gyerekek. TKMTI szokták a szombaton délelőtt 10 órától nyilvánosságot. Szurkaimig egész napos kulturális preg- nekik! rammal állnak a közönség _ .. jL» JSs.