Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

Csütoríok, 1982. május 20. 3 Kiváló a pankofai gazdaság Dr. Berecz János adta át a kitüntetést Az elmúlt évi eredményei ágazatok, a 40 szocialista mezőgazdaságnak nyújtott A beruházások meghozták a alapján elnyerte a Kiváló brigád teljesítményérői. Vállalat kitüntetést a Pen kotai Állami Gazdaság. Eb bői az alkalomból tegnap, váló Vállalat kitüntetést, az élelmiszer-ellátásában, csütörtökön délután üzemi elmúlt 11 év alatt a nyere- arról, ünnepséget tartottak a gaz- ségét megkétszerezte, a dol. daság újvárosi kerületének gozók 75 százaléka törzsgár. központjában, ahol megje- datag. Tavaly — egymázsás gondos, eredményes munká­iéra dr. Berecz János. az mennyiséget véve alapul '— val lehet megtartani, mes­MEZMP Központi Bizottsá- a kukorica önköltsége 166, védeni és továbbfejleszteni ganak tagja, a KB külügyi a búzáé 202 forint volt. Ki- az eddigi vívmányokat. Sok osztályának vezetője. Ván- emelkedő növénytermesztési sikert kívánt az állami gaz­csa Jenő mezőgazdasági és hozamok születtek az újvá- dasáo kollektívájának. az élelmezésügyi miniszter, rosi. a kistőkei és a csere- elkövetkező időszakra, maid Klencner András, az Állami bökényi kerületben. A gaz- nagj taps közepette átnyúi­Gazdaságok Országos Köz- daság jövedelmezőségében totta a gazdaság igazgatóié­pontjának vezérigazgatóié, meghatározó az állattenyész- nak a Kiváló Vállalat kitün­Szabó G. László, a Csongrád tés. 7700 tonna vágóállatot tetéssel járó oklevelet, megyei tanács elnökhelyette- értékesítettek az elmúlt esz­se. dr. Sebe János, a me- tendőben. Megvalósították a gazdaság immáron hetedik gyümölcsüket, egyebek kö­alkalommal nyerte el a Ki- zöti az ország b'ztonsáeos Szólt hogy a gazdálkodás körülményei az idén sem lesznek könnyebbek és csak Ezután Váncsa Jenő a gazdaság következő dolgo­evei pártbizottság osztályve- takarékos takarmányozást az zó.'nak nyújtotta át a Ki­váló Munkáért kitüntetést: Farkas László. Fodor Gyula. zetője. Juhász Sz. István, a úgynevezett húspép felhasz­SZÓT elnökségének tagia. nálásával. Sulyok József, a MEDOSZ Dr. Berecz János beszédé- Földvári N. József. Guhrdi­megyei titkára. Labádi Sán- ben kitért arra. hogv a eaz- én Antal. Kelemen János, dcr. a Szentes városi párt- aaság eredménye rávilágít a Sebők Imre. Sípos Antalné. bizottság első titkára. Csor- termelékenységben, a hoza- Szécsényi József. Tornyai ba György tanácselnök. a mckban, a tudománv és a József és Vida Sz. Imre. A társadalmi szervezetek me- gyakorlat tapasztalatainak száilítóüzem dolgozóinak ne­gyet. szentesi és járási ve- hasznosításában elért átla- vében Bessenyei András zetői. gon felüli színvonalra. A vette át az úttörők országos Szabó Mihály, a gazdaság Dárt és a kormánv közös elnökségének kitüntetését a pártbizottsági titkárának összefogással megvalósított gyermekintézmények patro­mcgnyitója után Geréby Jó- agrárpolitikája a modern nálásáért. zsef igazgató számolt be az eszközök, technológiák, a Sz. R. Közoktatáspelitikánk időszerű kérdései Megyei intézményvezetők tájékoztató értekezlete Tíz év telt el a Párt Köz- néhány külföldi ország pél- tói. A KB áprilisi állas fog­ponti Bizottságának oktatás- dája tanúsítja — netán fáj- lalása kapcsán dr. Székely politikai határozata óta, s öalmasakká «válhatnának. A Sándor kitért az úgynevezett minthogy a közoktatásunk vitákban elemi erővel tört hátrányos helyzetű tanulók aktuális kérdései ismét elő- föl az általános műveltség nevelésével kapcsolatos ten­térbe kerültek (a Művelődési követelménye. Kiemelt, alap- nivalókra is hangsúlyozva, Minisztérium tudományos ta- vető föladat az oktatás tar- hogy nemcsak iskolai fel­nácskozásra, majd országos talmi korszerűsítése, mely adatokról van szó, ámbátor vitura bocsátotta elképzelő- messzi folyamat, megkezdő- kétségteIenül ott tehetnek seit) 19S2. április T-i ülesen dött, de hosszabb időnek ** e témában állást foglalt az kell eltelnie addig, mire be- legtöbbet a kulonbsegek ki­MSZMP Központi Bizottsága fejezettnek mondható. Ami- egyenlítésére. A cigánykér­is az 1972-es határozat ta- kor napirendre kerültek a déssel kapcsolatban elmond­pasztalatairol, a feljesztés távlati elképzelések, olyan ta 19go-ban a gyerekek 7 irányelveiről. E dokumen- tüneteket is tapasztaltak, ' , tumról tartott tájékoztatót hogy háttérbe szorult jó né- százaléka vegezte el az alta­tegnap Csongrád megye kö- hány kezdeményező'szándék, lános iskolát, 1980-ban pe­zépíokú oktatási intézmény- s az akut problémák fölhal- dig 40 százalékuk; az ered­vezetőinek, párttitkárainak mozódtak. A KB állásfogla- mények látványosak ugyan. Szegeden, az Ifjúsági Ház- lása nem temetkezett szak- ' ban dr. Székely Sándor, az mai kérdésekbe, főirányokat teendők azonban akadnak MSZMP Szeged városi bi- szabott meg. Ilyenek: az még bőven, zott-ágának titkára — első- anyanyelvi oktatás színvona- „Végeredményben minden sorban nem ismeretközlő cél- Iának emelése; a történeti SZOn múlik hogy miként si­zattal (merthogy több for- szemlélet fejlesztése; egysé- ' , , „ rás kalauz hozzá). inkább ges, átfogó világképet szol- k«"ui a pedagogusosat meg­hangsúlyaira apellálva, a gáló tantárgy kialakítása; az nyerni a szükséges változta­dokumentum legfontosabb idegen nyelvek oktatásának tásokhoz" — idézte az elő­kitételeit kommentálva. Az szorgalmazása. A műveltség adó Óvári Miklóst. az értekezlet második részében alapjainak elsajátítására ösz- M„7Mp Kp . __ Szilágyi János, a megyei tönöz tehát e, a dokumen- KB tltkfJat.c A KISZ-bizottság titkára be- tum. arra, hogy gondolko- dagdgus . szélt a KISZ KB március dásra kell tanítani, ám amit megnyerése nelkul barmi­10-i. a tizenéves diái-ifjúság adott esetekben vétek kiját- lyen erőfeszítés írott ma­mozgalmi munkájának to- szani a tényismerettel szem- laszt — tette hozzá —, hi­vábbfejlesztéséről szóló ha- ben. . 6Zen , korábbi esztendőkben tározatáról, az annak vegre- Áuást fogua a párt Köz. -s he, torekvést.k gokasá­nfvalókról kaPCS°lat°S Ponti Bizottsága a nevelő- ga sikl[)tt kJ azon. hogymeg. nivalokrol. munka aktualis kérdéséiről A part Központi Bizottsá- is. Legfontosabbnak azt valósításukhoz nem sikerült gának 72-es határozata vál- tartja, hogy a pedagógusok alkotoan beavatni a tanáro­tozatlanui érvényes s bár a megíelelő nevelési következ- kat. Munkájukat a szó köz­tozatlanui ervényes, s bar a tetéseket vonjanak le a tan- „ érlelmében pedagó­távlatj tervek igénye koráb- anvagokbói, s azok tartal- vetlen ,,melten pea<*° ban megfogalmazódott. az mai mind következetesebben 9«*» munkakent kell eitekel­ezredforduló műveltségesz- álljanak össze tudományos ni. alkalmasságuknak tucta­ményének megfelelő iskola- világnézetté. Kapjon vála- tát erősíteni bennük szaka­szerkezet kialakítása, idő- szokat nyugtalanító kérdé- jjat'an S ebben az élet- és közben módosítani kellett a seire is az érdeklődő fiatal- munkakörülményeik íávita. programot — hangsúlyozta sug, mindenekelőtt a kozep­dr. Székely Sándor. Részint iskolákban, s ennek érdeké- sat celzo íntezkedeseken tul, mert az iskolán kívül és be- ben természetesen tájékozot- különleges feladataik tá Tanácskozás a jogalkotásról Dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter ,.A jogal­kotás fejlesztésének elvi-ei­méieti kérdései" címmel tar­tott bevezető előadást szer­dán, az Akadémia székházá­ban, az MTA állam- és jog­tudományi bizottsága által rendezett tudományos vita­ülésen. A tanácskozáson — ahová a jogtudomány mű­velőivel együtt meghívták a minisztériumok kodifikációs testületeinek vezetőit, s a joglalkotásban érdekelt tár­sadalmi szervek képviselőit is — úgy alakult a szakmai véleménycsere, hogy sike­rült egységes álláspontot ki­alakítani a tudósoknak és a gyakorlati szakemberek­nek az eddiginél is szoro­sabb együttműködéséről, ha­zai jogrendszerünk tovább­fejlesztése érdekében. A tanácskozáson — ame­lyet dr. Mádl Ferenc, az MTA állam- és jogtudomá­nyi bizottságának elnöke ve­zetett — a miniszter és az előadásához kapcsolódó kor­referensek — dr. Beschka Vilmos akadémikus, Nagy László, valamint Vékás La­jos, az állam- és jogtudo­mányok kandidátusai; az MTA állam- és jogtudomá­nyi intézetének, a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­temnek, illetve az ELTE ál­lam- és jogtudományi ka­rának képviselői — felidéz­ték. hogy az országgyűlés a közelmúltban elemzően és feladatkijelölően tárgyalt a jogalkotás helyzetéről és a jogrendszer továbbfejleszté­séről. Hangsúlyozottan szóltak az ülésen mindenekelőtt az ál­lam- és jogtudományok, va­lamint más tudományágak eredményeinek fokozottabb hasznosításáról a jogalkotás­ban, s kijelentették a jö­vőre nézve az e területek közötti még szervezettebb és tartalmasabb kapcsolatok ki­alakításának szükségességét. A tudomány képviselői a vi­tában megfogalmazták azt az igényt, hogy a jogalkotásban a tudományos eredmények eddiginél tervszerűbb fel­használására van szükség. (MTI) A háttéripar háttere V inokurov. a jeles költő maliciózusan állapította meg egyik szép. de nemcsak ezért híres versé­ben: „Szokások kérge lep be." Húsz esztende­je olvastam ezt a verset először, s miután megszeret­tem. évről évre újra olvasom, mert tudatom, tuda­tunk oly gyakori hasadására emlékeztet. Megszoktam például — és talán mások is megszokták —, hogy bármikor kaphatok kulcsot a levélszekrényemhez. Egv idő óta nem kapok. A kereskedő a távol, egy nem lát­ható pontjára függeszti a szemét és széttárja a kar­ját: — Nincs — mondja. Nincs, mert nem gyártják, és azért nem gvártiúk. mert sem aDrócikkeket. sem fél­késztermékeket. sem csavarokat, vagv egvéb kötőele­meket nem érdemes gyártani Magyarországon. Az érvényben levő gazdasági szabályozók ugyanis nem honorálják kellőképpen ezt. Csúnya szó- nem szívesen írom le. de kénytelen vagvok rá: végtermék-centrikusság. Tulajdonképpen itt érhető tetten minden dolgok rákfenéie. S miután idáig eljutottunk, nem árt. ha kerülünk egv kicsit. A fejlett tőkés országokban — gazdasági megfontolásokból — egvre több háttéripari terméket állítanak elő. Világos, hoev eev-egv telies vertikum kiépítése egyetlen vállalat számára sem lehet üd­vözítő akkor, amikor a világra az atomizálódás jel­lemző. amikor csak az a termelés lehet hatékony, ame­lvik meg tudia teremteni az adottságok és a lehetősé­gek harmóniáiét. Honi iparunk struktúráiára az a jellemző, hogv van vagv félszáz nagyüzem és van vagv néhánv ezer egészen pici. A középüzem, a nálunk fejlettebb orszá­gok iparszerkezetét meghatározó elem. az hiánvzik. Az elmúlt években sokat beszélgettünk, vitatkoztunk az optimális üzemnagyságról: magvarán arról, hogv a nagv-e. avagv a kicsi-e a jobb vállalati forma, ha a hatékonyságról van szó. Ma már világosan látjuk, hogv hamis volt ez a vita. A nagvüzem is lehet ru­galmas. és a kicsi is lehet igen rosszul gazdálkodó. Valaha Magvarországon is volt háttéripar. Olvan. amilven. de volt. Az már a későbbi időkben követ­kezett be. hogv ezt a létező háttéripart nagvrészben ..felfalták" a nagyvállalatok. Mi következett ebből? Kezdetben aprónak látszó, de tulajdonképpen fölösle­ges bosszúságok sora. Hogv csak egv példát mond­jak. a ruházati iparnak még ma is szinte megoldha­tatlan gondokat okoz. hogv nem iut divatos eombok­hoz. A cipőiparnak az adia fel a leckét és ieen gya­korta. hogv nincs Magyarországon megfelelő kellék­gvártás. Érthető, hogv nincs. mert. mint már említet­tem. a szabályozók ezt eddig nem honorálták. A válla­latok nyereségérdekeltek, a gazdasági szabályozók ha­tására alakítják ki termelési stratégiájukat és takti­kájukat. Ráfizetéses cikkek gyártását nyilván meg sem kockáztatják ... Summa summárum: eliutottunk odáig, hogv újra meg kell teremtenünk a háttéripar eredményes gaz­dálkodásának feltételeit. Minderre reális lehetőségek vannak, mert a kisvállalkozások, a leányvállalatok re­latíve kisebb adminisztrációs terhei és az ezekben el­érhető magasabb jövedelem arra biztathatnak bennün­ket és a vállalkozó szellemű embereket, hogv létre­hozzák ezeket a gazdasági szervezeteket. A háttéripa­ri beruházások ugyanis .lényegesen olcsóbbak. mint bármely más invesztációk. I gen élénken mozgatia az ország közvéleményét a kisvállalkozások ügye. vannak, akik valamifé­le kapitalista elhajlást látnak benne Tévednek, mert nem tudják, hogy az Ipari Minisztérium azért támogatta ezeket a vállalkozásokat, mert azt reméli: a nagyvállalatok gesztorságával a háttériparhoz tar­tozó kisvállalatok, kisszövetkezetek és leányvállalatok alakulnak. Azok is fognak persze, mért különben az egész dolognak nem sok értelme volna Nemsokára Szegeden is lesz egy tanácskozás, amelynek az a célja, hogv felmérje, mit is lehetne tenni azért, hogv a me­gve iparvállalatainak legyen megbízható háttere, azaz háttéripara. Remélhetően nem lesz eredmények nélkül való tanácskozás. Petri Ferenc Szó m ítóstech n i ka a vasútnál Május 17—21. között Sze. séges számítógépes feldolgo­geöen. a Technika Házában zrsát. A közös munkacso­tertia 33-ik ülését a Nem- port dolgozta ki többek kö­zetközi Vasúti Unió (UIC) zott a teher- és személyko­és a Szocialista Vasutak esik egységes, 12 számjegyű Együttműködési Szervezete megjelölését, a vasúton szál­(OSZZSD) Közös Munka- lított áruk négy nyelvű kó­csoportja. dőlt listáját, a határállomá­Az 1965 óta működő kö- f°k vasúti szolgálati he­zös munkacsoport feladata ]yek egyseges kódjait, a vasutak közötti informá­Békemozgalmi lül előre nem látható gon- tabbá kell tenni a pedagó- madnak a pártszervezetek-1 ciócserében használatos fo- "ré* rint merültek fni fkiil- és ansokat mindent elkövetni . 1 guimak számjegyekkel tör- vasz uazar dok merültek föl (kül- és gusokat, mindent elkövetni belgazdasági tényezők, de- azért, hogy eleven, gondo­mográfiai, emberi problé- latközlő információkhoz jus­mák stb.). s velük szembe sanak. A lehetőségek szerint kell nézni; részint pedig, óvakodjanak illetékesek a mert a kutatások sem kris- közösségi mozgásformák tályosítottak ki egységes agyonszabályozásától, mely koncepciót a jövő iskola- rendszerint fölülről történik; rendszeréről. A magyar ok- tanárnak, diáknak legyen kö­tatásügy számos vitát vál- ze ahhoz, ami akkor és ott tott ki, ezeknek konzekven- vele történik, múljanak raj­KkierüU, ^SSt tuk is a7 esémények, ellen­lenlegi rendszere megfelel kező esetben hamar kozom­társadalmunk mai helyzeté- bőssé válhatnak. Űjra kell nek. fejlettségének, nem a gond0lni a nevelési intézmé­struktúráján kell változtat- együttműködését. s ni. hanem tartalmi kérde- ^ ,. j C sekben. A meglevő ellent- erősíteni a csalad szérepet mondások tudniillik a mai — köztudomású, napjaink­keretek között is feloldható- ban statisztikák mutatják ki, ak, nem beszélve arról, hogy minden harmadik család föl­a szerkezetváltás oly kocká- bomlik, gyerekek tömegei zatokkal járna, melyek nek is. N. I. gaimak számjegyekkel tör­ténő megjelölése (kódolása), ez teszi lehetővé azok eev­Országgyűlési bizottság ülése Szerdán és csütörtökön intézmény tevékenységéről Szolnokon ülésezett, illetve tájékoztatta a képviselőket, ülésezik az országgyűlés A vitában felszólaló dr. Pet­egészségügyj és szociális bi- ri Gábor (Csongrád megye), zottsága. A testület Pesia a7 orvosok érdekeltségi László elnökletével. Szolnok rendszerérői szólt. hangsú­megye egészségügyi helyze- lyozva: „Az orvos abból él. téről, a sikerrel akalmazott amik ellen harcol", tehát a új szervezési módszerekről betegségek gyógyításából, s tájékozódik. A szerdai ülé- ha ezt magasabb színvona­sen — a megyei tanács ion — több áldozattal teszi, székházában — Barta László akkor nagyobb anyagi elis­tanácselnök ismertette a me- ... , „ gye általános helyzetét, fej- merest lS erdemei, lódését. Csépánvi Attila fő- A kepviselők ma fejezik be — szakadnak el a szülői ház- igazgató pedig az 1627 ágyas szolnoki látogatásukat. A közös munkacsoport mostani ülésén — melyet a MÁV Sze­gedi Igazgatóságának veze­tőbe nyitott meg — számos fontos, az európai vasutakat érintő témát vitatnak meg. Kiemelhető közülük a nem­zetközi szállításban alkal­mazandó csomagolások kó­dolása. melyet az Európai Gazdasági Közösséggel (EGK) közösen dolgoz ki a csoport, valamint az európai vasutak helyfoglalási rend­szereinek együttműködési lehetőségeinek vizsgálatára szolgáló munka. A szegedi tanácskozás munkájában a bolgár, ro­mán. csehszlovák, lengyel. NDK-vasutak, valamint a brit. belga, dán. francia. NSZK-, olasz, osztrák vas­utak képviselői vesznek részt. kitüntetése Budapesten Az Országos Béketanács hagyományaihoz híven min­den májusban, a béke- és barátsági hónap alkalmából elismerésben részesiti azokat a személyeket és közössége­ket., akik tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a mozgalom céljainak valóra váltásához, kiemelkedő ered­ményeket értek el a terme­lésben. valamint a béke építése terén. A mozgalom országos elnöksége ebben az évben figyelembe véve a társadalmi és tömegszerve­zetek javaslatait — 120 személyt ós 70 kollektívát tüntetett ki. Harmincan a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában szer­dán ünnepségen vették át a kitüntető jelvényt Sebestyén Nándornétól, az Országos Béketanács elnökétől. A töb­bieknek a megyei és a vá­ros' nagygyűléseken, brigád­értekezleteken és egyéb ren­dezvényeken nyújtják át a mozgalom jelvényeit, illet­ve emlék plakettjeit. ÍM'Cft

Next

/
Thumbnails
Contents