Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

Szerda. tí»»2. május 19. Miskolci képeslapok i t.j Ünnepel Miskolc és a Magyar Televízió ezekben a napokban. Hazánk második legnagyobb városa huszonkettedszer ad otthont a televízióban készült riport- és dokumentumfilmek fesztiváljának, ugyanakkor ünneplik a magyar televíziózás megszületésének negyedszázados évfordulóját. A város külső képén is jelét adja vendégszeretetének, lépésről lépésre bizonyítja, hogy jó házigazda. Mindenfelé a tévéfilmfesztivál emblémájj»-al díszített zászlók fürde„<:K a napban, a Miskolcra sereglett tévések otthonosan mozognak a Rónai Sándor megyei Művelődési Központ mindég zegzugában, a szállodákban, de eljutnak üzemi, vállalati és ifjúsági klubokba, a megye művelődési intézményeibe. A központi rendezvényeket befogadó művelődési központ előtt akárki beléphet a színes közvetítőkocsiba, bepillanthat a kamerákba, s értő felvilágosítást kaphat a televíziózás műhelytitkairól. Egyszóval kölcsönös a jószándék, az érdeklődő kap-1 csolat. A nyitó napon a televízió vezető képviselői és a zsűri tagjai mellett ott voltak Grósz Károly megyei első ^itkárral az élen Borsod megye párt- és állami életének vezető képviselői. nyitó utáni első bemutató a szegediek „Gyönyörű átok ül rajtam ..." című riportfilmje volt, amely a Dél-Alföldön élő és dolgozó naiv művészek sajátos világát mutatta be. A stúdió másik versenytilmjét, A „Teknyőkaparó" című dokumentumfi'met a hétfői műsorban vetítették. A televíziósok, mint azt Balogh Mária, ia fesztivál igazgatója elmonilta, 313 művel — mintegy 180 órányi műsorral — neveztek. Az előzsüri döntése alapján 61 alkotást, 24 órányi műsort néz végig a zsűri és a Miskolc környéki közönség az OIRT 7-es csatornán. Hat kategóriában — híradó-, 20 perc alatti és 20 perc feletti riportfilmek, dokumentum-, portré-, valamint ismeretterjesztő filmek versengenek a díjakért, Papi Lajos szobrászművész érmeiért és kisplasztikájáért. (A művész kamarakiállítását is megrendezték. A hazai televíziózás történetében ezúttal először vesz részt a versenyprogramban két-két filmmel a szegedi és a pécsi körzeti stúdió. Az ünnepélyes meg3. A miskolci fesztivál legsajátosabb vonása, hogy nyitott mind a társadalom problémáira, mind a miskolci közönség, mind a különböző művészeti ágak felé. Példa erre az az ankétsorozat, melyeken a résztvevők éppúgy hallhattak a nemzetközi politikai élet aktuális kérdéseiről, mint korunk gazdaságpolitikájáról, a 80-as évek televíziózásáról vagy a riport- és dokumentumfilmek etikai kérdéseiről. De ezt igazolják a közönségtalálkozók, melyeken népszerű műsorok alkotói, világjáró operatőrök és kedvelt televíziósok találkoztak az érdeklődőkkel Leninvárostól Tiszalucon át Sátoraljaújhelyig. T. L. Helypénz, kereskedői igazolvány nélkül rusífás az utcán A sárkány Á Medicus Színpad bemutatója Egyetlen óriási asztal a terem közepén, rajta 220 gyertya ég. Középkori misztérium- vagy passiójátékot idéz minden, gregoriánének is hangzik. Furcsa kettősség uralja a JATE-klub stúdiószínpaddá alakított helyiségét: a keretjáték 13—14. századi miliőjét mindvégig megőrzik a kosztümök, az egész ünnepélyes. rituális (némiképpen Ruszt' József rendezői felfogására emlékeztető) játékstílus — a választott darab és főként ennek értelmezése viszont szorongatóan, szinte véresen mai. A Medicus Színpad előadása — a szovjet drámaíró. Jevgenyij Svarc A sárkány című híres darabját mutatták be — a stilizáció. a „modellező" műértelmezés s az előadók (meg a rendező) által eszközölt átiratváltozatok örök kérdéskomplexumát vetik föl. A Medicus Színpad két fiatal rendezője, a színészként is fellépő Oláh Attila, valamint Upor László radikálisan nyúltak a textushoz, a három felvonásból egyórás darabot kerekítettek, s igyekeztek minél többrétegűvé lenni a mű lehetséges olvasatait. Az eredmény zárt. koherens, világos kompozíció lett, igazi stúdiódarab — együtt az amatőrszínpadok i lyen jellegű erőfeszítéseinek hibáival és erényeivel. Két törekvés határozottan fölfedezhető volt az orvosegyetemisták előadásában: az időtlennek, az egyetemesnek. az örök emberi erkölcsi helyzeteknek mintegy ,.kimerevített" felmutatása — kiszolgáltatottság és szervilizmus, zsarnokság és a forradalmak elbürokratizálódási veszélyei és esélyei. Továbbá: korunknak, ennek az annyi történelmi szégyellnivalóval terheit századnak egyféle, nem is nagyon rejtett karikírozása, a manipuláció. a hatalom egymást váltó garnitúráinak működési mechanizmusa, ahogyan mindez a különféle modellhelyzetekbe kényszerült emberekre hat. Például a polgármesterre (Oláh Attila játssza, értelmesen). aki akár két sárkányt is föláldozna, csakhogy kitekerje helyettesének nyácát. A sárkányallegóriát az Arthúrmondákör hős Lancelot lovagjának figurája egészíti ki és teszi teljessé, hogv általa váljék világossá a kivívott szabadságot kisajátító maffia valósága, meglehetősen reménytelen kicsengést adván a darabnak, ugyanakkor éppen így biztosítva a drámaiság maximumát. Ezen a ponton azonban a Medicus Színpad már nem tudott szabadulni az amatőrszínpadok jellegzetes hibáitól: elsősorban a dikció, másodsorban az előadás ritmusának egyenetlenségeitől. Az utóbbi fél évben jó néhány ú.; taggal bővült együttes világsikert aratott darab feldolgozásába kívánta beépíteni újoncait, s egyúttal — bevallottan — szintézist is teremteni eddigi kísérletei fölé. Ennyi együtt ritkán sikerül maradéktalanul. most is ez történt. A JATEklub akusztikája sem valami szerencsés, ráadásul (a Lancelot-ot játszó Balog József esetében különösen) az artikuláció sem volt megfelelő. Amennyire dramaturgiai funkciójának megfelelő volt a két legérettebb szereplő, Oláh Attila és Sztarenki Pál (Henrich) dialógusa. annyira zavarónak számított például Lancelot és Elza (az újoncnak már nem mondható Szabó Irén) kettőse, amely pedig szintén nem csekély dramaturgiai jelentőséggel bírt. A produkció legszembetűnőbb ellentmondása. hogy az átgondolt, egyre inkább tisztuló koncepcióval és szerkesztéssel, játékstílussal és darabértelmezéssel nem állt arányban a szereplők jelentős hányadának amatőr szinten is igencsak bírálható teljesítménye. Svarc darabja van akkora „falat" bármelyik amatőrszinpadnák, hogy — úgymond — megakadjon a torkán. A Medicus Színpad, ha nem is minden erőlködés nélkül, de le tudta nyelni, ami alapjában véve nem csekélység. Az eredeti adaptációhoz, a „fazonhoz" (pontosabban: a mához) igazított és stilizáltán is megőrzött, A sárkányhoz hasonló vállalkozások azt bizonyitiák. hogy — ha játéktechnikában, dikcióban érettebb teljesítmény társul mindehhez — még nagyobb falatra is szemet lehet vetni. Domonkos László A lakosságot régóta foglalkoztató bosszúságok egyike, hogy időnként — inkább gyakrabban, mint ritkábban — „égig szöknek" a zöldség-gyümölcs árak. A felvásárlással és értékesítéssel foglalkozó vállalatok és szövetkezetek már számos kísérletet tettek a bizonyítvány megmagyarázására. Érveik sokaságából most csak egyet idézünk: a portékát, míg a fogyasztóhoz kerül, számos — tárolási, szállítási, egyéb — költség terheli. Hogy ráadásul sokszor fonnyadt, sérült zöldség és gyümölcs várja a vásárlót, arra hasonló indokok felsorakoztatásával reagálnak. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem éppen e gondok enyhítése érdekében él — mind gyakrabban és tervszerűbben — a közvetlen felvásárlás lehetőségével. A közvetlen felvásárlás előnyeihez kétség sem férhet, ám így is maradnak feszültségek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a boltokban nincs mód a végtelenségig halmozni az árut. ennek megintcsak a fogyasztó látná kárát. Mindig akadnak, akiktől már nem veszik át a termést, vagy — a kereslet-kínálat törvényszerűségeire tekintettel — az elvártnál kisebb összeget ajánlanak a termelőnek. Központi döntés született a gondok feloldására, az ellátás javítására. A Belkereskedelmi Minisztérium instrukciói alapián a tanácsok szakigazgatási szervei alkalmi elárusítóhelyeket jelöltek ki a háztáji termelőknek és a kiskerttulajdonosoknak. Az újszerű intézkedés lényege, hogy a városok e célra kijelölt pontjain kereskedői igazolvány és a piacokon bevezetett helypénz megfizetése nélkül bárki — de csak saját maga — eladhatja fölösleges termékeit. Az alkalmi árusok a legszükségesebb területet vehetik igénybe, az árusítás során keletkező szemetet, hulladékot kötelesek folyamatosan egybegyűjteni, majd — természetesen saját költségükön — elszállítani. Járművekkel az árusításra kijelölt területre felhajtani, ott parkírozni nem szabad. Nem akadályozhatják az árusok a gyalogos és a közúti forgalmat. eszközeiket, például az asztalokat, székeket az árusítás befejezése után nyomban el kell vinniük. Pavilont, sátrat átmeneti jelleggel sem állíthatnak. Portékáik őrzéséről maguknak kell gondoskodniuk. Lényeges tudnivaló továbbá, hogy április 4-én, augusztus 20án és november 7-én nem lehet árusítani. Szeged közigazgatási területén huszonkét helyre adtak ideiglenes területfelhasználási engedélyt. A fentiekben vázolt feltételek mellett árusítani lehet a Csorba és a Csörlő utca közötti 115 jelű épülettől északra eső; a Budapesti körút és a Hajlat utca által határolt területen, a volt barakk ABC helyén: a Debreceni utca, a Szilléri sugárút és a Róna utca által határolt területen; Rókuson. az Északi körút, a Csáky József utca és az épülő 16 tantermes iskola által határolt részen; a Vám téren, a zöldterület villamosmegálló felöli oldalán; a Petőfi Sándor sugárúton, a Szivárvány kitérőnél, a dohánybolt mellett és mögött; a Bécsi körúton, az Anna presszó előtti zöld sávban, a járda mellett; a Honvéd téren, ez autóbusz-végáltómásn^'t -»z Északi városrészben a 80-as autóbusz végállomásánál, a járda melletti zöldterületen: Újszegeden, a Rózsa Ferenc sugárúti víztoronynál, a 71/Y autóbusz végállomása mellett; Szőregen, a Hősök terén, az iparcikkbolt előtti buszmegálló mellett; Petőfitelepen, a Benczúr Gyula utca és a templom által határolt zöldterületen, az iskola előtt; Szentmihálytelken, a Vörös Hadsereg utca 48— 50—52. számú ingatlanok előtt, a járda ós a burkolt úttest közötti szakaszon; az Úttörő téren a zöldséget, gyümölcsöt árusító pavilon mellett, a járda menti zöldterületen; Hattyastelepen. a Rendező téren, a forgalomból kivont úttesten; Gyálaréten, a Zágon és a Komszomol utca, valamint <a Szeged—Gyálarét közötti műút által határolt közterületen; Sziksós-fürdőn az autóbusz végállomásánál; a Szőregi úton. a 37. és 38. sázmú ingatlanok közötti zöldterületen; a gumigyár előtti autóbuszfordulónál; a Dorozsmai úton. a kamionparkolónál; a 47. főút Szeged és Algyő közötti szakaszán baloldalt, a lángossütő pavilon mellett; az E5-ös főút Szeged és országhatár közötti szakaszán, a 173. kilométer 600 méterénél levő pihenőnél. Irónia tájai lakói kiállítási naplá Cseng a telefon, aztán még egy és még egy, szóval nagy a ribillió. Az embernek az izgalomtól a háta is csupa víz. Pedig víz meg egy csöpp se. Ezért telefonálnak. Hogy ez már mégis csak... És hát tessék megmondani, mi történt ... És különben is . .. És egyáltalán ... Csináljanak már valamit. A reklamáló, sürgető hívásokból egy biztosan kiderül, hogy a Rózsa Ferenc sugárút egy szakaszán és még néhány utcában a környéken egyszerűen csak köhögtek, csöpögtek, erőlködtek a vízcsapok az elmúlt két napban. Valaki megkockáztatta: Katasztrofális méretű csőtörés van a háttérben, aki meg egyebet sem hallott, csak ezt a megjegyzést, már ragozta is tovább. Hogyhogy ekkora csőrésl nem vesz észre a vízmű. El-tolózár Hát nem vette észre. Merthogy nem volt. Azt persze rövidesen megtudta, hogy amíg csőtörés nem, addig víz sem volt az 'említett utcában. Mi hát az ok? Elkezdték keresni. S egyáltalán meg nem erősített hírforrós szerint valaki mérgében azt találta mondani, hogy nem találjuk meg a hibát. Ki van zárva! Valaki a homlokára csapott, hát ez az; ki van zárva. És mentek a tolózárhoz. Heuréka! A főnyomócső tolózárját elzárták. Hogy ki, azt csak ő tudja. Az a „pihent agyú", felelőtlen valaki, aki jobb dolga nem lévén, unalmában alapos bosszúságot szerzett vagy ezer lakónak. Kár, hogy nem tudjuk, ki volt, megérdemelné a lakók kézszorítását. Nem tenné zsebre — a kezét Erről jut eszembe: két tarjáni vízcsap beszélget a minap: — Te is homokos vagy? — Én is, itt a nyár. De jót röhögtem, mert a házinéni hülyére verte a gyerekét, azt hitte, nem porolta le magát, mikor feljött a játszótérről. • Szegény kölyök, nem tudom, mit fog szólni, ha megtudja, amit én mór tudok Szilléri Lászlótól, a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat főmérnökétől: a csúcsfogyasztással új kutakat kapcsoltak be, ezekből kivédhetetlenül jött a homok, most viszont már öblítik a rendszert és rövidesen eltűnik. Remélem, nem lesz belőle sóder... Igriczi Zsigmond Utazás Iróniába címmel 60. születésnapja alkalmából rendezte meg az elmúlt év végén legfrissebb kiállítását Kaján Tibor grafikusművész. A karikatúratárlat most a szegedi Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában látható. Nem véletlenül vendégeskedik itt az egyik legkiválóbb magyar karikatúraművész, hisz pályájának kezdetén, 1945-ben Szegeden jelentek meg első rajzai. Azóta a világ sok részén találkozhattak Kaján-karikatúrákkal Olaszországtól Belgiumig, Bulgáriától Ausztriáig. Több díjat nyert, kötetei jelentek meg, hetente jelentkezik aktuális rajzaival az Üj Tükör mindig azonos, tenyérnyi helyén. A karikatúra ablaka ez, kitekintés a vonal és az irónia eszközeivel a világra. Kaján számára a rajzi biztonság alapkövetelmény. S ez igencsak érdem manapság, amikor a mesterség birtoklása kiveszőfélben van. Kaján etikai tartásának egyik bizonyítéka épp az, hogy soha nem kerül ki keze közül odavetett ötlet, hevenyészett rajz. Legyenek ezek a karikatúrák a legkülönfélébbek mégis összetéveszthetetlenül „Kajánok". Ez pedig a művész filozofikus alkatából. határozott etikai tartásából adódik. Az iróniát választotta alapfogalomnak, mondhatnánk vezető elvnek mostani tárlata összeállításakor. S ez a megközelítés tipográfiai fogalommá és emberi-művészi szemléletté alakult El is készítette ennek a képzeletbeli szigetnek, Iróniának hegy- és vízrajzi térképét, rajzain felsorakoztatja tájait, ahol a Marx tér mellett nő a tudás fája. ókori lakótelep emelkedik a Húsvét-szigetek szomszédságában és a sivatag hajói tevegclnek hosszú sorban remek ötleteket sor? jáztatva; benépesítette lakóival, akik között békésen megfér egymás mellett Szent Kristóf és Chaplin, Mona Lisa és Kassák Lajos. S mindez XX. századi és magyar nézőpontból az irónia nyelvén, a vonal segédletével. Ez a világ a mi világunk, bármilyen tágra nyitja is szemlélődésének körzőnyílását Kaján Tibor az időben és térben. A közvélemény mondatait váltja át szöveg nélküli rajzokká, s ezzel azt is bizonyítja, hogy a rajz tömörebb nyelvén is megfogalmazható mindaz, amit a nagy többség csak verbálisan képes kifejezni. Emlék-kép Az ötvenedik születésnapját ünneplő Patay László gyűjteményes tárlatának a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban központi darabja az Emlék-kép. Ez a hatalmas montázsszerű mű a fél évszázad mezsgyéjéről visszatekintő művész pályaösszegezésének is fölfogható. Eddigi festményeit, életének helyszíneit. meghatározó alakjait sűrítette egyetlen hatalmas képre. Persze nem előzmények nélküli ez a fajta vállalkozás munkásságában. Emlékmű című festménye az országos képzőművészeti kiállításon okoz fejtörést látogatónak, szakembereknek, egy régebbi, Szubjektív tabló című művén mestereit és barátait festette meg rendetlen rendben, Szemétdomb? című, az értékek veszendőségére figyelmeztető képét pedig a tavalyi szegedi nyári tárlaton is láthattuk. Ezek a nagy összegező művek méginkább zavarba ejtik a nézőt. Vajon miért? Patay László azok közé a festők közé tartozik, akik szinte mindent tudnak szakmájukról. Ismeri a vizek, füvek, fák legrejtettebb tulajdonságait, s bravúrosan meg is festi azokat (Ezüst tenger, Magyar táj, Fenyvesben) ; kisujjában van minden anatómiai ismeret (Felhőnéző, Verekedők): csodálatosan bánik a színekkel, felületekkel, s mindennek ellenére hiánxémámi _tár mad: ki is Patay László tulajdonképpen? Milyen festő és milyen ember? Amikor esztétizáló műhelygyakorlatokat végez (Gondolatok a művészetről I—IV.), amikor portrékat fest (Kendős Mari, Apám, Anyám, Barcsay, Csohány, Péchy Blanka, Mesterem Szőnyi stb.), amikor tanulmányokat készít (Vihar, Profilok), akkor van igazán elemében. Ám ha „művet" alkot, akkor teátráíissá lesz. művi, színpadias szituációkat teremt, zsúfolja a jelképeket, burjánzik a környezet (Ég és Föld, Ráckevei lakodalom, Tavasz, Asszonyok). Jubileumi kiállításának színhelyéül nem véletlenül választotta éppen Hódmezővásárhelyt Szerinte a vásárhelyiséget eszmei tömörülésként, művészi-filozófiaivilágnézeti állásfoglalásként kell fölfogni. „... országos realizmus-fenntartó és öszszetartó szerepkör felvállalása volna potenciális lehetőségeit tekintve Vásárhely fő hivatása." Évek óta tapasztalhatjuk a vásárhelyiséggel jelzett művészeti törekvések bizonytalanságait, gondjait Ügy tűnik, ezektől az ellentmondásoktól. bizonytalanságoktól Patay László festészete sem mentes. Pedig minden mesterségbeli eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy kortárs .TSJ? vészetünk vezető mestefeve váljon. 'J'aiMii Lajos (