Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

72. évfolyam 115. szám 1982. május 19., szerda Ara: 1,40 forint Ismét kiváló a makói Kossuth Tsz Győri Imre adta át a kitüntetést ünnepi közgyűlést tartot­tak a makói Kossuth Tsz gazdái tegnap, kedden dél­után, a József Attila Műve­lődési Központ színházter­mében abból' az alkalomból, hogy — most negyedik alka­lommal — ismét országos rangot, hírnevet jelentő „Ki­váló" címet nyert a kollek­tíva. A szövetkezeti gazdá­kat és vendégeiket — soraik­ban Győri Imrét, az MSZMP KB tagját, a KB osztályve­zetőjét, dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titká­rát, dr. Varga Dezsőt, a ma­kói városi pártbizottság első titkárát, Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhelyette­sét, dr. Sárvári Zoltánnét, a makói városi tanács elnök­helyettesét, dr. Farkas Mik­lóst, a TESZÖV titkárhelyet­tesét — Háló József, terme­lési elnökhelyettes köszön­tötte. Ezt követően Seres Gyula, a tsz elnöke foglalta össze azokat a nagy politikai és szakmai közfigyelmet kel­tő eredményeket, amelyek negyedszerre is kiváló ter­melőszövetkezeti rangot biz­tosítottak. Többek között 13,4 száza­lékkal tudták növelni 1981­ben árbevételeiket. A tsz össztermelési értéke pedig az előző évi ugyancsak ki­váló színvonalhoz viszonyít­va is 12,3 százalékkal emel­kedett A termelés és az ér­tékesítés jelentős növelését a termelési költségek fajlagos csökkenése mellett érték ej. Ily módon a tiszta eredmény — vagyis a nyereség — 18 százalékkal lett nagyobb az 1980. évihez képest, összes­ségében pedig — 206 millió forint árbevétel mellett — elérte az 51,5 millió forin­tot Az országos búzatermesz­tési versenyben tavaly a ne­gyedik helyen végzett a tsz a hektáronkénti 6 tonnát meghaladó eredményével. A 7090 tonna össztermés jelen­tős része első fokozatú vető­mag-szaporítás volt. Ugyan­akkor a tsz kenyérbúzája is minőségi felárat jelentő „javító hatású" értékelést •kapott. A kukoricatermesz­tésben 9.36 tonna átlagter­méssel ugyancsak az ország legrangosabb mezőgazdasági nagyüzemei közé küzdötte fel magát a makói Kossuth Tsz. A közös állattenyésztésről, valamint a háztáji termelés­ről is ugyancsak felső foko­zatban lehet szólni. A 46 millió forintnyi ágazati ár­bevétel mellett az összes nyereség 16 százalékát « kö­rös állatállomány adta. A tejtermelésben például sike­rült megközelíteni az 5 ezer liternyi tehenenkénti hoza­mot. Az abrakfelhasználás' valamennyi ágazatban jelen­tcsen az országos normák alatt van. A közös munka hatékony­ságára jellemző, itt, hogy minden egyes dolgozó 103 ezer forint átlag nyereség mellett 157 ezer forint brut­tó jövedelmet tett 1981-ben a közös asztalra. Amint az elnök hangsúlyozta, ezekre a „sarkos" mutatószámokra különösen büszkék a gazda­kollektíva tagjai. A jól végzett szocialista ! munkát dicsérő sok-sok taps1 után Győri Imre szólalt fel. Ügy is, mint régi Csongrád megyei pártmunkás, nagy l Pintér József felvétele Gyűri Imre átnyújtja a negyedik kiváló címet tanúsító okiratot Seres Gyulának, a tsz elnökének. szeretettei és tisztelettel kö­szöntötte a közgyűlés részt­vevőit. Tolmácsolta a KB, a kormány, a TOT és a Csong­rád megyei párt-, valamint a megyei állami vezető tes­tületek jókívánságait gratu­lációit. Részletesebben is méltatta a Kossuth Tsz kol­lektívájának eddigi országos figyelmet keltő eredménye­it, majd pedig —• felhasznál­va az ünnepélyes találkozó alkalmát — időszerű nép­gazdasági kérdésekről szó­lott, összefüggésben a világ­gazdaságban zajló bonyolult eseményekkel és prognózi­sokkal. Kiemelte, hogy nép­gazdaságunk egyensúly hely­zetének további javításában a szocialista mezőgazdaság most különlegesen fontos szerephez jutott. A hatodik ötéves terv éveiben a hazai növénytermesztés hozamait 17—18 százalékkal kell nö­velnünk. Mezőgazdasagunk, ilyen ütemű fejlődést eddig elérni még nem tudott. A fejlődés ilyen mértékű üte­mét — mondotta a KB osz­tályvezetője — csakis a ho­zamok növekedésére alapoz­hatjuk. Ennek a feltételeit minden oldalról biztosíta­nunk kell. Sokféle tenniva­lónk súlyát jelzi, hogy 1985­re búzából hektáronként 5, kukoricából pedig 6 tonna átlagtermést keli népgazda­sági szinten elérnünk. En­nek tükrében jól érzékelhető mit jelent, hogy a makói Kossuth Tsz búzatermesztés­ben már elérte a 6 tonnás hozamot, kukoricában pedig tagja a ..8 tonnások klubjá"­nak. Ezek az eredmények már világviszonylatban ls kiemelkedőnek számítanak. Az ünnepi közgyűlés to­vábbi részében a jeles ese­mény alkalmából a város ta­nulóifjúsága nevében a Szo­boszlai Imre Altalános Is­kola úttörői köszöntötték a szövetkezeti gazdákat. Ez­után Győri Imre átnyújtotta a tsz elnökének a MÉM és a TOT. által adományozott Ki­váló címet tanúsító okiratot. Kiváló Dolgozó miniszteri kitüntetést adott át a KE osztályvezetője Joó Sándor­Köblös Sándor. Kurusa And­rás ós Sz. Nagy Antalné szö­vetkezeti gazdáknak. A „Ki­váló Szövetkezeti Munká­ért" kitüntetést — amelyeta TOT adományozott — B. Szűcs Antalné növényter­mesztő munkás kapta meg Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó kitüntetést és az éremmel járó jutalmakat ez­úttal 17-en vehették át. Az odesszai tanácsi küldöttjén lálnnatásai A szovjet küldöttség — amely Viktor Filipovics Po­hodinnak, az Odessza terü­leti tanács vb elnökének ve­zetésévei tartózkodik Csong­rád megyében — a tegnapi nap délelőttiét a megyeszék­hellyel való ismerkedésnek szentelte. Közismert, hogy Szeged és Odessza város hosszabb ide­je testvérvárosi kapcsolat­ban áll egymással és az együttműködés már eddig is igen gyümölcsöző eredmé­nyeket hozott. Ennek jegyé­ben üdvözölte a delegáció tagjait a várpsi tanács épü­letében Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának el­nöke. Az eseményen részt vett Szabó Sándor, a me­gyei tanács elnöke, Szabó Jánosné, a megyei tanács el­nökhelyettese, Prágai Tibor, a szegedi tanács elnökének általános helyettese, Bányai­né dr. Birkás Mária elnök­helyettes és dr. Csikós Fe­renc, a szegedi városi ta­nács vb titkára. Tájékoztató Szeged életéről A városi tanács elnöke hangsúlyozta, hogy munká­juk során hasznosítják azo­kat a tapasztalatokat, ame­lyeket az odeSszái elvtársak­kal való kapcsolatok során •szereztek. Az üdvözlő' sza-1 vakra a szovjet delegáció vezetője válaszolt, utalva többek között arra, hogy ez a mostani látogatás is jelen­tós hozzájárulást jelent Odessza terület és Csongrád megye, illetve Odessza város és Szeged kapcsolatainak, ba­ráti együttműködésének to­vábbi elmélyítéséhez. Ezután Papp Gyula rövi­den ismertette a megyeszék­hely életét, ulaiva néhány olyan jellegzetességre, ame­lyek alapvetőén meghatároz­zák mind az elért eredme­ny'eket, mind a tennivalókat. A sok feladat közül há­rom elsőrendű fontosságút I emelt ki. Annak ellenére, ' hogy Szegeden Volt az or­szágban a legmagasabb az elmúlt időszakban száz. la­kosra vetítetten a felépült lakások száma, valamint fi­gyelembe véve azt is, hogy az elmúlt két ötéves terv so­rán mintegy 24 ezer lakás épült, és ebben az ötéves tervben is 11 ezret kívánnak átadni rendeltetésének, erre a célra kívánják fordítani az Somogyi Károlyné felvétele Papp Gyula, Szegeti megyei város tanácsának köszönti az odesszai delegáció tagjait elnöke A ff Az országgyűlés építési és Közlekedési bizottsága Sas Kálmánnak, a bizottság el­nökének vezetésével kedden Zalaegerszegen tartotia ülé­sét. A napirenden a komp­lex lakásépítés, építészeti fe.ilesztesének. továbbá | az építészeti müveitség fejlesz­tésének es terjesztésének cselekvési programja szere­pelt. Mindkettőt Ábrahám Kálmán építésügyi és város­fejlesztési miniszter terjesz­tette a bizottság elé. . . Mint a miniszter, a többi között hangsúlyozta, az or­szág lakásállomány! a fel­szabadulás óta eltelt időszak lakásépítési tevékenységének eredményeként jelentősen átalakult. Az 1880—81-ben. a lakás­ellátás hosszú tavú koncep­ciójának kidolgozása során nyilvánvalóvá vált: a" lakás­helyzet javulásának feltétele, hogy áz új lakások' nagyobb szobaszámmal és alapterü­lettel épüljenek. Elsőrendű követeimennyé lépett elő a lakáspolitika és a település­fejlesztés; politika összhang­jának szorosabbra fűzése, a lakás- és lakókörnyezet mi­nőségének javítása, továbbá az, hogy a7 új lakúsok. la­kóépületek gazdaságosan gyárthatók, építhetők, fenn­tarthatók és energiatakaré­koson használhatók legye­nek. A szerteágazó feladatok át­tekinthető szervezése érdeké­lten elkészült komplex la­kásépítés építészeti fejlesz­ti-ének cselekvési program­ja", amely a lakásigények változását a 2000-ig várható társadalmi, gazdasági fejlő­dés "keretében mutatja be. A következő esztendőkben épü­lő lakások összességévé] szemben az a fő követel­mény, hogy az eddigiekhez képest lényegesen jobban al­kalmazkodjanak a család­nagyságok nagy változatos­ságához. Az előterjesztést a bizottság elfogadta. A résztvevői a délutáni órák­ban Hévízen megtekintették a SZOT új 300 személyes gyógyüdülőjét. (MTI) elkövetkezendőkben is a leg­nagyobb anyagi erőforráso­kat — tekintetbe véve, hogy a lakásigénylők Szarná.. to­vábbra is igen magas. . • A másik nagy feladat az úgynevezett városrekonst­rukció. A nagy árvíz után újjáépített helységnek szinte egyszerre avultak el egy év­század során korabeli házai, útjai, közművei, csatornái. Ezek felújítása,* korszerűsí­tése is igen sürgető feladat, amely szintén jelentős ősz­szegeket emészt lel. Harmadikként említette a szolgáltatások megtelelő színvonalának biztosítását. • Szólt a városnak arról a jellegzetességéről is, hogy az országban itt a legmagasabb a női foglalkoztatottak ará­nya, ami igen-igen előtérbe helyezi a gyermekintézmé­nyek fejlesztésének szüksé­gességét. S habár az óvodai; bölcsődei ellátottság ebben a városban valamivel jobb az országosnál, azért változat­lanul sok a tennivaló, a megoldásra váró feladat ezen a területen, ahol szá­mítanak a lakosság, az üze­mi kollektívák áldozatkész társadalmimunka-hozzájá­rulására is. Gondként említette, hogy — elsősorban az új lakóte­lepeken — a lakások elké­szültét követően egy ideig még nem állnak rendelke­zésre az úgynevezett szolgál­tató létesítmények, így a megnövekedett igényeket csak nehezen, olykor jókora késéssel tudják kielégíteni, és a rendelkezésre álló pénz sem mindig elegendő az ilyen jellegű problémák meg­oldásához. Beszélt a városi tanács munkájáról is. Utalt rá, hogy az elmúlt időszakban a lakossággal való kapcsolat rendkívül sokat fejlődött. Gyakorlattá vált, hogy a ta­nácsülések napirendjére ke­rülő témaköröket előzetesen megvitatják a helybeliekkel. Az ilyen jellegű tanácskozá­sokon általában több ezer ember vesz részt és sok százan mondanak véleményt. Mindez hozzájárul az igé­nyek és a vélemények egyez­tetéséhez, a reális, megala­pozott döntések kialakításá­hoz. ,,, . v f. Városnézés A városi tanácsnál tett lá­togatást követően a vendé­gek előbb megtekintették . Újszegeden az úgynevezett odesszai emlékkövet, ame­lyet 1977-ben állítottak fel és amely a két város testvéri .barátságát jelképezi, majd .felkeresték a Mező Imre ner vét viselő általános iskolát. Az orosz tagozatos oktatási intézményijén Nagy Károlyné igazgató üdvözölte a delegá­ció tagjait. Ezt követően út­törők adtak rövid orosz nyel­.vű műsort, amely nagy tet­szést aratott. r A - látogatás következő ál­lomása az újszegedi sport1­csarnok volt, ahol Borbély András, a szegedi városi ta­nács vb sportfelügyelöségé­nek vezetője adott rövid tá­jékoztatót a helység sport­életéről, különös tekintettel a tömegsportra, majd a ven­dégek Bánhegyi Gézánénak, a létesítmény megbízott igaz­gatójának kalauzolásával megtekintették a sportcsar­nokot és az uszodát. A programban ezt köve­tően rövid városnézés sze­repelt, amelynek Tarján vá­rosrész, az árvízi emlékmű és a Szegedi Szabadtér: Já­tékok Dóm téri színtere vol­tak az állomásai. A délelőtti programot a Szeged Nagyáruházzal és vendéglátóipari komplexum­mal való ismerkedés zárta. Az odesszai delegáció tag­jai — akiket a létesítményt üzemeltető vállalatok veze­tői fogadtak a bejáratnál — megtekintették az egyes rész­legeket: majd ezt "kövei ően meghallgatták Dékány Lász­lónak, a Csongrád megvei Vendéglátó Vállalat igazga­tójának, a Szeged Nagyáru­ház üzemeltetési Társulás igazgató tanácsa soros elnö­kének tájékoztatóját az ed­digi működés tapasztalatai­ról, amelyek kedvezőek. A létesítmény máris igen je-; (Folytatás «-í oldatot* VILÁG PRO LETÁRJ AI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents