Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-16 / 113. szám
VILÁG PRO LETÁRJ Al, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 113. szám 1982. május 16., vasárnap Ára: 1,40 forint A 2t" M S "Z M'P S Z l G E D YW R Ó S I B I Z O/ft S ÁiSÁl^ L Á P J A ? Piros betűs hétköznapok H iszen mi kell manapság az embernek? — duzzog fiatal ismerősöm, a népművelő. — Hobbikert. fusi, hétvégi lébecolás. mert hovatovább a kétbalkezest is szítja a szükség tüsténtkedni. barkácsolni, fabrikálni a lakásban. Az a fene naev szabad idő. ami ránkszakadt az ötnapossal, jottányit sem használ a művelődésnek. nekem aztán elhiheted ... fiiszem is. meg nem is. Elvégre megbízható statisztikai szonda nélkül madárjóslat effajta becslésekbe bocsátkozni. Hanem mond azért valamit fiatal ismerősöm. a népművelő. Mert saiát bőrén érzi. ha igényesen szerkesztett, körültekintően szervezett, egészen nívós irodalmi, művészeti programok süppednek a renyhe érdektelenség mocsarába. Hogv szétküldenek meghívókat százával, névre szólóan akár. s jó, ha tucatnyi publikum összejön: sokszor a „művház" szakemberei ülnek be „vattának", ne kelljen pironkodniuk a rangos közreműködők előtt Művelődési kedvünk, olvasási szokásaink térképét előbb a televízió megjelenése. tömeges elterjedése, úidonságélménye rajzolta át utóbb pedig a másodállások, mellékfoglalkozások, a maszek, az úgynevezett kisegítő gazdaság megjelenése, tömeges elterjedése, újdonságélménve (teevem hozzá: nem utolsósorban haszna, ugvebár). Valamikor, nem is olyan rég. a háztáji művelődés örökmécsese könyvszekrényeken. könyvespolcokon pislákolt a családokban. s a munkával szerzett pénzt fizetésnek mondták, nem úgy mint. ma. hogy esténként a képernyő fénve hinti be a szobát s a havi bér helyett átlagjövedelmet számítanak. Látezólag e két nóvum, televízió és kisegítő gazdaság, szükségleteink távoli, össze nem tartozó kávéméiból szüremhedtek hétköznapi elfoglaltságainkba. S ha még hozzátesszük, hogy az úgynevezett szabad idős programok mind népszerűbb formái, a természetjárás. a horgászat, a különböző tömegsportok, a kispályás focú a kocogás stb.. örvendetesen bővülő lehetősége* várják kikapcsolódni a munkában megfáradó embert. Akinek növekvő szabad idő ide vagy oda. paradox módon éppen az idővel való okos. ésszerű gazdálkodás okoz egyre több feltörést. Miként tervezze meg a munkahelyi tevékenységén kívüli napokat, órákat? Hogy jusson belőle erre is. meg arra is. magúnak is. meg a családnak is — nem beszélve munkahelyi föladatoksói. miket gyakran kénytelen-kelletlen, vagy éppen alkotó izgalomból magával hurcol haza. és nem beszélve a közügyekről, melyek intézésére sem ildomos vmczaéfeií a munkaidővel. Lehet, hogy nem is olv szabad idő az a szabad idő? Amitől népművelő ismerősöm tart régi história: erösebb az ember vágva maszekolni. kiskertet dúrni. semmint könyvet venni a kézbe, felöltözni a színházba, eljárni koncertre, tárlatra. S a kisegítő gazdaság a munkahelyi gondok után tovább fárasztja az embert, hogy estére hazatérve, beéri a tévével, mely áldás ngyan. ám egyszersmind kultúrapótló. a művelődés egyéb formáiról való lemondásra is hajlamosít, mint tudjuk. V olt idő, hogy szociológusok, kuttúroofitikusok a szabad idő tartalmas eltöltéséért kizárólag a művelődés érdekvédelmében jajdultak, az olvasást védték a kocsmától. Mára többnvj re átrajzolódtak az alternatívák. Értékes ..szabad idős tevékenység" a kerti munka, a tömegsport és sok más egyéb a közgondolkodásban. ha megférnek mellettük a szellemi javak, nemcsak vasárnap, hanem okos beosztással a hétköznapokon is. Ha az egyre növekvő szabad időre nem egymással feleselő, de békés társbérletre fogható barkácsolás és könyv. így lesznek piros betűsek a hétköznapok. Nikolényi István flz újítók és (elta! országos tanácskozása Az építők székházában szombaton rendezték meg az újítók és feltalálók V. országos tanácskozását, ahol 600 küldött részvételével vitatták meg a mozgulom eredményeit, gondjait, a további fejlődés lehetséges módozatait. A küldötteket a vállalatok, szövetkezetek, intézmények újítóinak, feltalálóinak tanácskozásán választották, mégpedig az élen járók közül; a, 600 küldött eddig együttvéve csaknem tízezer hasznosított újítással és 500 találmánnyal gyarapította vállalatát, a népgazdaságot. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagiai. Marjai József. a Minisztertanács elnökhelyettese. Olt voltak a minisztériumok, társadalmi szervezetek képviselői. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. majd Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke mondott előadói beszédet. Ezután Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese mondott korreferátumot. Ezt követően megkezdődött a vita. Fölszólalt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Összegezés, teendők Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke adatokkal illusztrálta az újítómozgalom jelentős fejlődését: az V. ötéves tervidőszakban csaknem megkétszereződött, 3,6 milliárd forintra emelkedett az újítások pénzben mért eredménye, az újítóknak 216 millió forintot fizettek ki, ami szintén csaknem duplája az előző ötéves tervidőszakban kifizetett összegnek. Hasonló arányban nőtt a találmányok száma és értéke is: öt év alatt 16 milliárd forint hasznot hoztak a feltalálók az országnak, a találmányi díj pedig elérte az. 1,1 milliárd. forintot, Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az újítói es feltalálói mozgalomban rejlő lehetőségeket most már kihasználná az ország. Ellenkezőleg; a mozgalomban lehetségesnél jóval kevesebben vesznek részt, sót egyes teriileteken bizonyos megtorpanás, esetenként csökkenés tapasztalható. A kínálkozó lehetőségeket és a nehezítő tényezőket egyaránt sokoldalúan megvitatták az országos tanácskozást megelőző több mint kétezer vállalati értekezleten, ahol csaknem tízezren fejtették ki véleményüket, terjesztettek elő javaslatokat. Sok vállalatnál kifogásolták, hogy lassan intézik az ügyeket, elhúzódik a javaslatok szakvéleményezése és elbírálása, nagyon sok időt vesz igénybe hasznosításuk, s nem utolsósorban erkölcsi és anyagi elismerésük. Jó néhány helyen a közgazdasági szabályozók továbbfejlesztését szorgalmazták. Ezzel kapcsolatban az előadó egyebek közt rámutatott, hogy az 1982-ben életbelépett szabályozómódosítás előbbre lépést jelent az újítók és feltalálók érdekeltségi rendszerének fejlesztésében is. Mind a vállalat, mind az egyén érdekeltebbé vált, mivel az újítási díjakat a jövőben a progresszív adómentes részesedési alapból fizethetik. A vállalati tanácskozásokon több olyan probléma is felmerült, amelyeknek megoldása az újítási és találmányi jogszabályok módosítását teszik szükségessé. Több vállalatnál érte kritika az Országos Találmányi Hivatal munkáját is. sürgetve a szabadalmi eljárás gyorsítását. Ennek nyomán az OTH azl tervezi, hogy a korszerű ügyviteli eszközök és módszerek szélesebb körű alkalmazásával, ezenkívül a nemzetközi együttműködés eredményeinek fokozott felhasználásával egyszerűsíti a szabadalmi eljárást. Végül arról szólt, hogy a társadalmi szervek milyen segítséget nyújthatnak az újítók és feltalálók mozgalmának fellendítéséhez. A szakszervezetek szerepe Gál László, a SZOT fötit- tézményeknél kárhelyettese korreferátumot mondott. Megállapította lezajlott tanácskozásokat, amelyeken meggyőző erővel bontakoz- Heteken át nagy figye- tek kj a újltók és feUalá. lemmel kísértük a vállalatoknál, szövetkezetekben, in- (Folytatás a 2. oldalon.) Elet a szovjet örttomptexuion Viszonylag kevés feladatot irányzott elő a program szombatra, az új szovjet űrkomplexumon töltött első teljes napra a kéttagú személyzetnek. Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev az űrállomás különböző berendezéseit és műszereit helyezi fokozatosan üzembe. Mivel az első napokban szervezetük számára fokozott megterhelést jelent az átállás a tartós , súlytalanságra, több pihenőidőt kapnak. • A Szojuz T—5 űrhajó, mint jelentettük, pénteken délután kapcsolódott össze sikeresen az új szovjet űrállomással, a Szaljut 7-tel. Ez az űrállomás a „második nemzedék" korszerűsített változata. Külsőleg hasonló jelenleg is keringő elődjéhez, a Szaljut 6-hoz, belsejében azonban szinte minden újszerű, korszerűsített. Az űrhajók kikötésére szolgáló kapcsolószerkezet alkalmas az eddigieknél nagyobb terhelésre, másfajta űrhajók kikötésére is —bár az űrállomásra továbbra is a T-lípusú személyszállító és a Prögressz típusú teherűrhajók juttatják el az utánpótlást. Anatolij Berezovoj. a személyzet parancsnoka még a rajt előtt elmondotta, az űrállomáson nem kell majd takarékoskodni a vízzel: a „Rodnyik" (Forrás) vízellátó rendszer Berezovoj szerint „szinte úgy működik, mint a városi lakások vízvezetéke". Az űrállomás tisztán tartása könnyebb, világítása jobb. Szárba indult a búza Befejezés előtt a kukoricavetés Kedvez az időjárás a mezőgazdasági munkáknak. A hét eleji esőzések felüdilették a határt. A májusi határszemlék — a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei ezeken mérik fel a további kilátásokat — tanúsága szerint az őszi kalászos gabonák „szépen mutatnak". Igaz, már korábban szükség lett volna csapadékra, a talaj vízkészlete ugyanis meglehetősen kinerülőben volt, a növényé 1•mány azonban hz elmúlt döszakban jól alkalmazkodott az adottságokhoz, a körülményekhez. A déli országrészben az. őszi árpa már kalászok fejlődésének egy újabb fontos szakaszához érkezett. A búza országszerte — ahogyan a mezőgazdászok mondják — Izárba indult. A fejlődes mindenütt erőteljes; ahhoz, hogy a növények a talajból felvehessék a tápanyagokat, további esőzésekre van szükség. Az esőtől átitatott talajban könnyebb a vetés. A kukorica vetőmagja már csaknem mindenütt a földben van. Még néhány napig kell dolgozniuk a vetögcpeknek Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyében, de itt is csak azokon a tájakon, ahol megszorult a víz, és a sáros, süppedős talajon sokáig nem indíthatták a vetögépeket. A napraforgóvetés országszerte befejeződött, és nem sok munkát ad már a rizs „szaporítása" sem. A zöldség- és gyümölcsöskertekben nagyüzem van. A kertészetekben ültetik a melegigényes növények palántáit. A paradicsompalánták mintegy kétharmadát már helyükre „tették" és hozzáláttak a paprika palántázásához is. A kertészetekben másutt a növényvédelem és a növényápolás ad munkát. A gyümölcsösök mo6t egyelőre „néptelenek", az almafák teljes virágzásban vannak, ilyentájt különösebb kezelést nem Igényelnek, ugyanúgy virágzik a körte is. A mezőgazdasági nagyüzemek kihasználják a kedvező időjárást, a munkák ugyan továbbra is mintegv kéthetes késésben vannak, a kései kitavaszodás okozta elmaradást azonban a korszerű kémiai anyagok felhasználásával és a nagy teljesítményű gépek két műszakos javításával igyekeznek csökkenteni. Látkép »» után H Nagy László íelv^iv A „csatának", az útépítésnek a nyomai már eltűntek, s a hét végén, negyedévnyi szünet után, ismét megindult a forgalom a József Attila sugárút és a Retek utca, valamint a Rózsa utca kereszteződésében. A közlekedési rend módosításaira szeretnénk a járművezetők figyelmét felhívni képünkkel is, mely az .Tízembe helyezés" utáni nercekben készüli.