Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

Csütörtök, 1982. április 15. 5 Nemzetközi közlekedési tanácskozás Gazdaságosság és minőség a közlekedéstervezésben és a forgalomtechnikában címmel háromnapos nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött szerdán, tegnap Budapesten, az MTESZ székházban. Az eszmecserére, amelyet a Közlekedéstudományi Egyesület rendez, tíz országból több mint félszáz vendég érkezett. Az első napon a közúti forgalom minőségi értékelése volt a téma. Az MHSZ és a JNT együttműködése jugoszláv vendégek Szegeden A Magyar Honvédelmi Szövetség jugoszláviai testvérszervezetének, a Jugoszláv Népi Technika szabadkai községi válai ztmányának küldöttsége érke cett tegnap, szerdán Szegedre, az MHSZ megyei vezetőségének vendégeként. A. két szervezet közötti együttműködés több éves, hagyományosnak tekinthető. A jugoszláv vendégeket a röszkei határállomáson az Az Országos Anyag- és Űrhivatal tájékoztatója Az energiahordozók új fogyasztói áráról Az Országos Anyag- és 'Arhivatal. a Minisztertanácstői kapott felhatalmazás alapján, a háztartási energiahordozók és energia szolgáltatások fogyasztói árát — a villamosenergiáét kivéve — 1982. április 15-től átlag 25 százalékkal felemeli. Az eddigi fogyasztói árak ugyanis jelentősen elszakadtak az elmúlt években megnövekedett termelői áraktól, ezért igen nagy költségvetési támogatást tartalmaznak és nem ösztönöznek az energia takarékos felhasználására. Az egyes tüzelőanyagok és energia szolgáltatások ára a következők szerint módosul: A szén ára átlag 15 százalékkal emelkedik. Az ajkai. a balinkai kockaszén és az oroszlányi rostált dara ára nem változik, a jobb minőségűeké az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik. Néhány főbb szénfajta ára a kővetkezőképpen alakul: Szén Régi ár ÜJ ár Áremelés mértéke megnevezése Ft/100 kg Ft/100 kg százalék Háztartási szén 40,30 45,10 Derentei diószén 26.00 29,10 Egercsehi diószén 35,20 38,10 Dorogi brikett 60,90 75.20 NDK-brikett 101.00 119,20 12 12 8 23 18 A félsorolt árak budapesti Vasúti pályaudvari telepen érvényesek. Az eltérő fuvarköltség miatt egyes megyéklen a szenek ára — az edIt Lgieknek megfelelően — ennél magasabb, illetve alacsonyabb. Nem változnak a kedvezruényes lakossági tüzelőakriőban meghirdetett szénféleségekre érvényes engedményes árak. A koksz fogyasztói ára fcüag 25 százalékkal emelkedik. A dió I. koksz például mázsánként 188,40 forint a fcló H. pedig 154,40 forint lesz. budapesti pályaudvari telepi áron. Elgyideiűleg megszűnik a i oksztüzelésű központi fűt ses lakóházak mázsánkénti 8,00 forintos árengedménye. A tűzifa fogyasztói ára — fi kiszolgálás helyétől és a i eldolgozás fokától függően « 'térő mértékben — átlag 30 százalékkal emelkedik. A szilárd tüzelőanyagok új fogyasztói áráról az értékesítő vállalatoknál kifüggesztett tájékoztató ad részletes felvilágosítást A vezetékei gázszolgáltatás díja átlag 10ttszázalékkal emelkedik. A gáz köbméterenkénti ára. fűtőértékétől függően és helységenként továbbra is eltérő, de az emelkedés aránya mindenütt azonos. Budapesten a városi gáz ú.i ára 1,14 forint a földgázé 2.22 forint A propán-bután gáz ára szintén 10 százalékkal nő. A távfűtés díja 30 százalékkal — légköbméterenként 5,40 fbrinttal —. a távmelegvíz szolgáltatásé pedig 9,7 százalékkal — köbméterenként 90 fillérrel — emelkedik. A szilárd tüzelőanyag és a propán-bután gáz házhozszállítási díja átlagosan 15 százalékkal emelkedik. (MTI) MHSZ megyei és Szeged városi vezetőségének képviselői fogadták. A JNT küldöttségének vezetője Jánosi József, tagjai: Nakity Milán és Radnic Gavró. Tegnap, szerdán délután Szegeden, a Honvédelem Házában megkezdődött a tanácskozás a jugoszláv vendégek és az MHSZ megyei, városi vezetőségének képviselői között A további együttműködésről a szabadkai küldöttséggel Mihalik Ferenc alezredes, az MHSZ Csongrád megyei vezetőségének titkára és Vajda György alezredes, az MHSZ szegedi és szegedi járási vezetőségének titkára folytatott megbeszélést Az idei együttműködésben szerepel a honvédelmi nevelés, a gépjárműoktatás, a vitorlázó repülés, továbbá a modellezés tapasztalatainak cseréje, s ezzel együtt a további kapcsolatok gazdagítása is. Ez adja a keretét az 1982-es év együttműködési megállapodásának. Ma, csütörtökön a jugoszláv vendégek a 624-es számú ipari szakmunkásképző intézetbe látogatnak, majd fölkeresik a Szegedi Textilműveket, ismerkednek az Itteni honvédelmi klub életével, tevékenységével. Az MHSZ megyei vezetőségének titkára és a szabadkai delegáció vezetője ma délután írja alá az idei együttműködési megállapodást. Egyúttal összegezik a szegedi látogatás tapasztalatait A JNT küldöttsége ma este visszautazik Szabadkára. A fa: múl!, jelen, jövendő Ismét föllángoltak a viták a népművészet interpretálásáról. Évtizedes gyakorlatot kérdőjeleznek meg neves folkloristák, profilt vált az Ádami Népi Együttes, központi határozatokkal Igyekeznek gátat vetni a népi díszítő- és iparművészet páncéljában hömpölygő divathullámnak. a friss és tiszta források szennyezőit mind hathatósabb eszközökkel szűrik ki. Kodály Zoltán mondotta egykoron, hogy „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának." Ezt a gondolatot folytatja Csoóri Sándor, amikor így fogalmaz: „Az igazi hagyomány sosem a múlt élethű visszaállítására törekszik, hanem arra. hogy elibe álljon annak a pusztulásnak, amit az idő, a feledékenység, a dolgok természetes halála elhoz közénk. Ezért is van benne valamiféle örökös kihívás." Ezt a kihívást, ezt a kesztyűdobást értette meg és ismerte föl a Manvar Televízió szegedi stúdiója, amikor a föllelhető dokumentumok, a fölkutatott emlékezők és mai hagyományőrző produkciók segítségével nyomába eredt a magyar néptáncmozgalom fél évszázados történetét indító, oly sokféleképpen értelmezett s annyiszor félreértett és -magyarázott Gyöngyösbokréta mozgalomnak. Az adást követő napon nvílt meg a Juhász Gyula Művelik! ési Központban dr. Nagy Györgyné népi iparművész erdélyi gyűjtéseinek és saját munkáinak gyönyörű bemutatója. E két eszméitető és elgondolkodtató produkció ismételten ráirányítja figyelmünket a magyar nép művészetének reneszánszára, az ős: kultúra megközelítési lehetőségeire, a hagyomány ápolására, őrzésére, de alakítasára és formálására is. A szegedi tévéstáb arra vállalkozott , hogy az őt megillető helyére tegye az 1931-ben Indult, s több mint másfél évtizedig virágzó, Paulinl Béla szervezte Gyöngyösbokréta-mozgalmat. Azt tűzte ki célul, hogy korabeli dokumentumok és az emlékezet képel nyomán föltárja ennek a magyarságot átfogó, a paraszti nép hagyományalt megőrző, értékeit fölmutató fnozgalomnak igazi jelentőségét. Azt ugyanis, hogy minden ideológiai kényszer, irredenta belemagyarázás és nacionalista politikai igazolás ellenére o nemzeti kultúra legjetesebb értékei menekültek. meg a feledéstől, kerültek az István királyi ünnepség körmenetéből. a Városi Színház deszkáiról, a filmhíradó celluloídszalagjairól a nemzet tudatába, s ez fontosabb és lényegesebb volt minden politikai machinációnál. Baicsy-Zsilinszkv Endre 1936-ban így írt. „Ez az a szépség, ez az az elpusztíthatatlan gazdagság. ez az az egység, melynek egyik csücskét látjuk, a nagyobbik fele még a földben van." Bartók és Kodály népdal- és népzenekutatásaihoz szervesen kapcsolódott ez az. elsősorban a tánckultúrát föltáró és megőrző mozgalom. melynek „földben levő nagyobbik fele" épp az elmúlt évtizedekben került napvilágra Aranycsapat Közlemény egyes nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kiegészítéséről, a házastársi pótlék emeléséről — A vakok személyi járadékát; — A hadigondozási pénzellátást, ha mellettük más ellátást nem folyósítanak. Egyúttal havi 2600 forintra emelkedik az az összeghatár, ameddig — a kiegészítéssel együtt — a nyugdíjhoz házastársi pótlék megállapítható. A havi 50 forint kiegészítés ugyanannak a személynek csak egy jogcímen jár. Az intézkedést hivatalból — tehát külön kérelem nélkül — végrehajtják. Az érintettek április havi ellátásukat már 50 forinttal kiegészítve kapják. A Minisztertanács — figyelembe véve a Szakszervezetek Országos Tanácsának véleményét — úgy rendelkezett, hogy a háztartási energiahordozók áremeléséből adódó többlet-terhek enyhítésére 1982. április 1től havi 50 forinttal ki kell egészíteni: — Az 1971. január 1. előtt megállapított nyugdíjakat, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat és az ezeken alapuló hozzátartozói ellátásokat; — A súlyos rokkantságon, munkaképtelenségen alapuló nyugellátásokat; — Azoknak a házastársi pótlékát, akik egyébként kiegészítésben nem részesülpek, valamint Színes magyar film. Ir. ta és rendezte: Surányl András. Fényképezte: Máthé Tibor. Főbb szereplők: Sebes Gusztáv, Puskás Ferenc, Hidegkúti Nándor, Grosics Gyula, Czlbor Zoltán. Ez a film — minden látszat ellenére — nem sportfilm. Vagy legalábbis nemcsak az. Holott másfél órán át — micsoda csemege! — a már nem is legendás, de mítosza (mesebeli, mondai 8tb.) aranycsapat egykori mérkőzéseit láthatjuk. Puskás csodálatos cseleit, Grosics-védéseket. Hidegkúti-lövéseket, Bozsik-passzokat és Kocsisfejeseket. Paradox módon Surányi András alkotása mégsem ezért szenzáció elsősorban. Az egykori nagy futballválogatott történetét, a 6-3-at és a többi meccset felidézve, a „nagyok" vallomásait hallgatva (Pelétől Beckenbauerig), s a tavaly májusi magyar—angol VBselejtezőt megelőző. Puskás hazatérésétől híressé lett öregfiúkmérkőzés születését szemlélve valami más. a futball nagy varázsától i8 sokkai fontosabb dolog rajzolódik ki finoman a vásznon. Olyan áttételek segítségével, mint például Czibor Zoltán szavai, vagy Puskás Ferenc negyedszázad utáni hazatérésének körülményei. Ez pedig: a nemzeti érzés sportba „párén tált" (szorított?) vetületei — kettős fénytörésben. Azok a sajátos társadalmi körülmények, amelyek a magyar labdarúgás fénykorái létrehozták, nyugodtan mondhatjuk, a sporton kívül szinte semmi másnak nem kedveztek. Ennek ellené-e Puskás „kioszthatta" a rettegett Farkas Mihályt és Grosics olyan ügyekbe keveredhetett. amelyekért egyszerű magyar állampolgár akkoriban jó néhány évig még a kék ég csücskét sem pillanthatta meg. (S még jó. ha megúszta ennyivel.) fis mégis... a monológokból a hazaszeretet olykor torokszorító szerelmi vallomásait láthatjuk-hallhatjuk, s e dörzsölt (már akkor is), igencsak elkényeztetett focisták évtizedek múltán, miért, miért nem, őszintén és hittel úgy beszélnek, hogy a különbség legalább akkora a maiak ilyen természetű elképzelt mondatai és az övéik közöt. mintha mondjuk — uram bocsá' — Budai és Bodonyi szélsőjátékát vagy Bo. zsik és Müller középpályás teljesítményét hasonlítanánk össze. A másik dolog: a diadal tudata, amelyben ennek a nemzetnek évszázadok óta oly iszonyatosan kevés része lehett, milliók körében mármár abszurd reakciók sorát mutatja. Minden további érdemi elemezgetés nélkül a film záróképe a legtöbbet mondó, telitalálat: elhagyatott, néptelen pesti aluljáróban egy loboncos hajú „csöves" tetőtől talpig nemzetiszínű zászlóban burkolózva távolodik, távolodik lassan ... Lehet elgondolkodni. Vannak a filmben egyértelműen nagy pillanatok. Puskás találkozása (i) Sebessel, a megérkezés a budapesti repülőtérre, majd újra magyaf gyepen, magyar zászlók alatt — és főleg: öltözői beszélgetése a régi kispesti haverral, „a" magyar vagánnyal. Kültelki báj, mondhatnunk látszólag ellentmondásosan, pedig meg ennél is többről van szó: emberközelségről, embermelegrőL Demitizáló ellenmítosz-teremtésről — eszmei alapokon, ahogyan és amennyire ez lehetséges. Nagyjából arról, hogy a nemzeti tudat, a nemzeti érzés kiirthatatlan és bármilyen formát kap is, megnyilvánulásai mindenkor megindítóak. A szerkezet konvencionális, néha már-már széteső, Surányi András nem az arányokkal és a dokumentumvagy sportfilm esztétikájával törődik. Ezúttal ez egyáltalán nem baj. S hogy nosztalgia teremtődne. az utóbbi években vagy ezredszerre? Hát istenem... Ha azokra az évekre emlékezünk, lehet más vigaszunk? Domonkos László Orvosi műszerek börzéje Pécs, Debrecen, Szombathely és Budapest után első alkalommal került sor Szegeden orvosi műszer és készülék börzenapokra. Tegnap délelőtt a városi tanács kórház-rendelőintézet II. számú kórházának földszinti előcsarnokában nyílt meg a vásár, ahol Dél-Magyarország három megyéjének — Csongrád, Bács-Kiskun és Békés — egészségügyi és szociális intézményei ajánlják fel értékesítésre elfekvő, felesleges készleteiket. Az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat szervezésében fiz ország különböző nagyvárosaiban kétévenként tartanak börzét. A vásár célja, hogy az egészségügy egész területén rugalmasabb legyen az eszközcsere. Csongrád megyéből 14, Bács-Kiskunból 7, Békésből 6 intézmény, valamint az OMKER készletei és ajánlati listái szerepelnek a szegedi bemutatón, várva az országból érkező vásárlókat. Az orvosi műszer és készülék börze ma. csütörtökül déiuUtu i óráig tekinthető meg a Il-es kórházban, újabb akciók, mozgalmak során. * A Röpülj páva, a népművészet reneszánsza, a vásárok és divatok árja, a tudományos kutatás és a gyűjtőmunka a legszélesebb körben és a legmélyebb gyökerekig tárta föl a magyar folklórkincset. Ennek virágzó ága az az erdélyi anyag, amelyet dr. Nagy Györgyné mutat be most a szegedi közönségnek. Kalotaszeg és Torockó, a Mezőség és Arapatak viseletei, hímzései, kerámiai láthatók itt teljes szépségükben. Egy részük tudatos és következetes gyűjtőmunka eredménye. más részük Nagy Györgyné tehetségét, fölkészültségét dicséri. VarrottaSEI a hagyományos minták és színek bűvöletében készültek. „tiszták és üdék. mini a hegyi patakok vize". Műveltség és tapasztalat; szorgalom, alázat és fantázia; korszerű hagyományőrzés. -ápolás és továbbadás felelőssége jellemzi ezt a szép kiállítást. Illyés Gyula azt irta egy cikkében. „Hogy a működő népművészet megmaradjon: illetve újraéledjen, ez tehát a népmilliók érdeke." Kodály pedig így fogalmazott: „Nepet csak egészében lehet meaismerni. A nép dalát ls csak az érti igazán, akt ismeri szokásait, ruházatát. ételét. építkezését, egész életét. Akármilyen reszletes tanulmány csonka marad, ha nem terjed ki figyelme a nép életének minden jelenségére. Csak így jutunk el végre olyan fokú nemzetl önismerethez, amely egyrészt kielégíti a tudomány igényeit, másrészt gyakorlati életünk formálására is kihat." Ehhez még hozzátehetjük Csoóri fölismerését: „Még a kételkedők számára is kiderült, hogy a leqkonzerválóbb erö nem a pontos lejegyzés, nem' a művészi földolgozás, nem' a film. nem a lemez, hanem a stílus idegekbe. sejtekbe való fölszivása. Mert a stílus nemcsak az irodalomban de énekben s táncban is azonos az emberrel. Ebben az esetben magával a néppel..." A Bokréta című film és az erdélyi varrottasok kiállítása ezt a célt szolgálja. Azt bizonyítja, hogy azok őrizhetik igazán ezt a fölbecsülhetetlen értéket, akik sejtjeikbe, idegeikbe szívjáK ennek minden indulatát, mozgatórugóiát. teljességét. Sokszor említjük, hogy lehajolunk a gyökerekig. a legősibb emlékekig. Egy kiváló építész egyszer azt mondta, hogy ez a kifejezés igencsak helytelen, hiszen a fának a gyökér nem a múltja, mint ahogv a törzse nem a jelene, a lombia nem a holnapja. A fa együtt, gyökérzetével. törzsével, lombját al egyszerre múlt. jelen és jövendő. Öröksége a legrégebbi gyökér, a legbensőbb évgyű-ű. a legvastagabb ág- jelene a most inculó hajszálgvökér. a kérget pattintó évgyűrű, az új hajtás; és jövője ott lapul a virág bimbójában, a fa sejtjeiben. A népművészet is ilyen fa. ahol egyszerre van jelen hagyomány, megőrzés és holnapi virágzás. Tudva, hogv „szakadt gyökér csak kólót vagy szégyenfát nevel". és tudva, hogy az ágakon élősködő fagyöngynek csak jelene van. mint a népművészet álarcában tetszelgő divatoknak. Tandi Lajos A só új ára A világpiaci árak több éve I tartó drágulása miatt 1982. | április 15-től, mától 50 szá| zalékkal emelkedik az étkezési só fogyasztói ara.