Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-11 / 85. szám

Vasárnap. 1982. április 11. 3 Önállóan kötöttek szerződéseket Áe idén először mérték fel önáUóan a Zöldért vállalatok a lakossáa zöldséggpümölcs igényét. A korábbiakbata 3—4 hónappal előbb kötöttek meg szerződéseiket mezőgazdasági partnereikkel. A Zokiker központ most összesítette az adatokat, amelyekből kitűnik: várhatóan jó színvonalú lesz a frissáruellátás az idén. A termelők általában biztosítlak a kért mennyiségeket, néhány termékből azonban kevesebbre szerződtek, mint amenyiwire szükség lenne. A szerződések adataiból arra lehet következtetni, hogy a Zöldért vállalatok többsége felismerte az önálló gazdálkodás lehetőségeit. Korábban például kevésbé voltak érdekelve a veszteségek csökkentésében. gyakran feleslegesen nagy készleteket raktároztak, ami minőségromláshoz vezetett. A friss áru nemritkán megöregedve, gyengébb minőségben jutott a vevőkhöz. Az idén széles körű piackutatással már a tényleges igénvek szerinti mennyiségekre kötöttek szerződést. A szerződések további jellegzetessége, hogy a vállalatok szorosabb kapcsolatokat építenek ki a termelőkkel; igyekeznek növelni a közvetlenül a földekről, gyümölcsöskertekből a boltokba szállított terménvek aránvát. A zöldségfélék közül szinte valamennyi terményre az igények szerinti mennyiségeket kötötték le a kereskedők, ám paprikából, paradicsomból és uborkából a tavalyinál valamivei kevesebbre szerződtek. A termelési kedv fenntartására. az ellátás biztonságának megteremtésére a jelentős terményből, a burgonyából az eredetileg lekötött mennyiségeken felül 10—15 százalékkal többre kötnek a vállalatok szerződést. Az értékelésből az is kitűnik: a szó szoros értelmében beérnek az elmúlt évek tervszerű gyümölcsfatelepítési törekvései: az idén a korábbiaknál jóval több cseresznyét, meggyet, málnát, körtét vásárolhatnak fel a Zóldért-ek, javul e termékekből az ellátás. Ugyanakkor a szerződéskötések a hazai gyümölcstermelés hiányosságaira is felhívták a figyelmet; viszonylag kevesebb gyümölcs érik nváron, több étkezési szilvát, ringlót, nyári almát és körtét igényelnek a Zöldért-ek. illetve a fogyasztók. (MTI) Nyulak exportra Keresett a külföldi piacon a magyar nyúl. A Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat az idén az elmúlt évi exportját másfélszeresére növeli. Megközelítően 5 millió dollár értékben adnak el élő és vágott nyulat, elsősorban Olaszországba. A vállalat egy év óta szállít külföldre nyulat. A termelőknek előnyös értékesítési feltételeket kínál. Más vállalatok közbeiktatása nélkül közvetlenül veszi át az áfész-ektől, a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől az állatokat. Az egyszerű forgalmazás nyomán a „kezelési" költségek is alacsonyak, ily módon más vállalatokhoz képest mintegy 5 százalékkal magasabb átvételi árat fizet a Hungarocoop partnereinek. Az előnyös értékesítési lehetőség lendítette föl a nyúltartási kedvet a többi között a lukácsházi Gyöngyösmenti Tsz-nél és a Körmeni Áfésznél. Mindkét helyen az eddigieknél is körültekintőbben szervezik meg az idén a nyulászgazdák számára a takarmányellátást, az áruátvételt. Szívbetegek a tüdőkórházban Új kardiológiai központ Deszken Ha azt halljuk, tüdőszanatórium — valljuk be őszintén — még ma is megmagyarázhatatlan borzongás fut végig rajtunk. Egy gyógyíthatatlan, pusztító népbetegségre. fertőzésveszélyre gondolunk még a huszadik század legvégén is. Jóllehet, már száz éve annak, hogy Róbert Koch felfedezte a tbc kórokozóját, majd az ő munkája nyomán három évtizeddel később kidolgozták a védőoltást a BCG-t, s 1944-ben az első leghatásosabb gyógyszert, a streptomicint. Mindezeket a tényeket jól ismerjük., A több emberöltőn átöröklött rettegést azonban nehezen „irtja ki" agyunkból az elmúlt évtizedek óriási eredménye, a tény: a tbc ma csaknem száz százalékban gyógyszerrel gyógyítható E százalékban kifejezett orvostudományi sikernek látszólag ellentmond, hogy az egykori kastélyépületekből kialakított tüdőszanatóriumokat és kórházakat ma is állandóan bővítik és korszerűsítik. A látszólagos ellentmondás oka pusztán az, hogy a tüdőbetegek csoportjába a tbc-n kívül számos egyéb megbetegedés is tartozik. Az idült hörghurut, a görcsös légzés, a tüdőasztma és a tüdőrák, valamint a különböző tüdőelváltozások is ezekben az intézményekben gyógyíthatók. Az a hálózat, amely eddig a tuberkulózis ellátásával foglalkozott, átvette mindazoknak a kezelését is, akik más tüdőmegbetegedésben szenvednek. Több szerepkörben Módosult a településhálózat-fejlesztési megyei terv Iskolai lecke; a településhálózat kialakulása, hosszú történelmi fejlődés eredménye. A városok és községek közötti urbanizáció, színvonalkülönbségek. a munkamegosztás következményei. A sokféle társadalmi változás szükségessé tette a településfejlesztés tervszerű szervezését. Legutóbb közel tiz évvel ezelőtt foglalkoztunk részletesen ezzel a témával, ugyanis 1973-ban hagyta jóvá a megyei tanács Csongrád megye településhálózati-fejlesztési tervéi., amely az országos településhálózat-fejlesztési koncepció alapján született. Akkor így sorolták a városokat. községeket különböző kategóriákba: kiemelt felsőfokú központ Szeged, részleges fölsőfokú központ Hódmezővásárhely, középfokú központok Csongrád. Szentes, Makó, részleges középfokú központ Kistelek, kiemelt alsófakú központ Csanádpalota. Mindszent. Mórahalom és voltak még az alsótokú központok, részleges alsófokú központok. egyéb települések. Természetesen ezeket a „címeket" a területi munkamegosztásban betöltött helyzetük társadalmi, gazdasági, szervező, irányító. szolgáltató és ellátó szerepük alapján érdemelték ki. Az elmúlt évtized nagyarányú fejlődése miatt az országos koncepciót az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felülvizsgáltatta, és foglalkozott ezzel a Minisztertanács is. Megállapítást nyert, hogy lényeges módosításra nincs szükség, annál inkább kiegészítésekre. pontosításokra. egyes esetekben korrekciókra. A felmérés azt is kiderítette. hogy a megye településhálózat-fejlesztési terve jelentős koordinációs eszköze volt a területfejlesztésnek. Az azonos szerepkörű városok, községek fejlettségi szintje jobban igazodott egymáshoz, és ugyanez történt az életkörülményekben Az 1980-as népszámlálás szerint Csongrád megye lélekszáma 456 ezer — az elmúlt tíz évben 2,5 százalékkal gyarapodott a lakosság. Tovább növekedett a városokban élők aránya. ami 68,5 százalék, és így még jobban mondhatjuk. hogy urbanizált Csongrád megye. Érdekes módon a lakosság gyarapodása ellenére csökkent az aktív keresők száma. s kevesebben dolgoznak a termelő ágazatokban, többen a szolgáltatásban. Az iparban foglalkoztatottak aránya Szegeden és Hódmezővásárhelyen 1974-ben, Csongrádon egy évvel később. Makón és Szentesen pedig 1976-ban volt a legmagasabb. A munkahelyek kedvezőbb területi elhelyezésének számlájára írható, hogy a szomszédos megyékből egyre kevesebben ingáznak ide dolgozni. Részletesen. ágazatok szerint lehetne elemezni, hogy a településhálózati fejlesztési terv miképp segítette egyes területeken a fejlődést. Szerencsére. és ez is egyik következmény, a megyén belül nem alakultak ki olyan aránytalanul erős vonzáskörök. aTPelyek elnéptelenedéshez. illetve túlnépesedéshez vezettek volna. Ugyanakkor figyelemre méltó a nagyközségek „növekedése", és számottevő ipari fejlődésük. Ezt azért is meg kell említeni. mert módosították a korábbi területi vonzásköröket. természetesen azáltal, hogv bővítették, a foglalkoztatási lehetőségeket. Az ÉVM vizsgálatainak tapasztalata alapján a közelmúltban fogadta el a megyei tanács a településhálózat-fejlesztési terv módosítását. A településhálózat szerkezetét a hierarchikus településrendszer alapján fejlesztik tovább. Szeged továbbra is kiemelt felsőfokú központ. Hódmezővásárhely felsőfokú társközpont besorolást kapott, a megszüntetett „részleges felsőfokú központ" helyett. Ezt a ..elmet" fejlettsége indokolja. Kistelek Szeged középfokú társközpontja lett, az eredetileg részleges középfokú központ helyett. Mindszent, Mórahalom, Csanádpalota az új településhálózati szerepkörben alsófokú központ, és megszüntették a kiemelt alsófokú központ funkcióját. A módosított koncepció másik lényeges vonása az az igény, hogy az alsófokú körzetek kiegyensúlyozottabb ellátása érdekében kiemelt fejlesztésben részesüljenek. Ásotthalom. Baks. Deszk, Domaszék, Maroslele, Zákányszék a módosítás szerint alsófokú település, ugyanígy Rúzsa is, nagyszámú lakossága miatt. Üj a szerepköre Derekegyházának, Nagylaknak. Pusztamérgesnek, Tömörkénynek, alsófokú települések lettek, a részleges alsófokú központ helyett. Továbbra is középfokú központ Csongrád. Makó és Szentes. Az új besorolás szerint még tervszerűbb és kiegyensúlyozottabb lesz az egyes települések fejlődése. Remélni lehet azt. hogy a nagyobb vonzáskörzeté alsófokú központok a lakosságnak urbanizáltabb életkörülményeket biztosítanak, és csökkentik a városba való beáramlást. Ezért is megkülönböztetett a településfejlesztési koncepció figyelme Mórahalomra. Ullésre. Mindszentre, Csanádpalotára. Másik nagyon fontos társadalompolitikai feladat, hogy a községekben, tanyás településben tovább javuljanak az életkörülmények és az alapfokú ellátást biztosítsák. Üj vonás még, hogy a vonzásközpontok és körzeteik, illetve az egvüttélő települések fejlesztése összehangoltabb, mint korábban, mindez természetesen azt eredményezheti, hogy a helybeliek közérzete jobb lesz. és még inkább kötődnek városukhoz, falujukhoz. H. IH. Somogyi Károlyné felvétele Vizsgálat a légzésfunkciós laboratóriumban Alig tiz kilométerre Szegedtől közvetlenül az országút mellett régi kastély hatalmas parkkal, uradalmi épületekkel. A deszkitüdőgyógyintézet birodalma közel hét hektár terület. Az öreg, szürke épület szomszédságában napjaink építészeti stílusának reprezentánsa, a négyemeletes új kórház. Csongrád megye tüdőbetegellátásának 33.5 millió forintos beruházással épült centruma. Az intézmény kibővült gyógyító tevékenysége korszerűbb felszereléseket, más jellegű ellátási módszereket igényel. A deszki kórház a tavaly átadott létesitménynyel gazdagodva biztosítani tudja a tbc-n kivüli tüdőbetegségek gyógyítását. Ezen túlmenően a szívpanaszokban szenvedők bizonyos csoportjának kezelését is. Az új épületben 50 ágyas kardiológiai rehabilitációs osztályt is létesítettek, ahol az operált, illetve a szívinfarktuson átesett betegek szakszerű utókezelését látják el. Két dolog tette szükségessé és indokolttá a legmodernebb orvosi műszerekkel felszerelt osztály létrehozását. Mindenekelőtt az, hogy a Szegedi I. számú Sebészeti Klinika szívmútéti bázisához feltétlenül szükséges volt csatolni legalább egy utógondozó osztályt. Másik ok, hogy a szív, érrendszeri betegségek és a légzési elváltozások bizonyos területen találkoznak, ezért együttes vizsgálatuk és kezelésük célszerűbb, eredményesebb. A vizsgálatok egyik fontos helyszíne a légzésfunkciós laboratórium, melyet nem kevesebb, mint 5 és fél millió forint értékű nyugatnémet gépekkel szereltek fel. A kórházban mindazok a korszerű orvosi műszerek és lehetőségek megtalálhatók, melyek elengedhetetlenül szükségesek a kardiológiai és tüdőbetegek rehabilitációjához. A kitűnően felszereit laboratórium a betegek kiszolgálásán kívül alkalmas sportolók vizsgálatára, teljesítményeik pontos mérésére is. A létszámában gyarapodott és összetételében is megváltozott orvosgárda munkáját és a betegek gyógyulását segíti majd az épülő tornaterem, futó- és edzőpálya, ahol speciálisan szív- és tüdőbetegek számára összeállított gyakorlatokat végezhetnek a beutaltak. Így valósul meg Deszken a mellkasban egymás mellett levő két legfontosabb szerv, a szív és a tüdő elváltozásainak egy helyen és egy időben történő gyógyítása. Deszk nem szanatórium már, hanem kórház, ahová beutalhatok a tüdőbetegségben és bizonyos szívbetegségben szenvedők egyaránt. Kalocsai Katalin Felújított autógumik hét új üzemből A közelmúltban adták át a hetedik hazai autógumi-újrafutózó üzemet, s ezzel befejeződött egy kétéves fejlesztési program, amelynek célja a lefutott, s eddig többnyire kidobott gumiabroncsok felújításának itthoni megszervezése volt. Külföldön már évekkel ezelőtt elterjedt az újrafutózás. ami gazdaságos vállalkozás a kivitelezőknek és a felhasználóknak egyaránt. Ilv módon megkétszereződik a gumik élettartama, s a járműtulajdonosoknak is legalább negyven százalékkal olcsóbb felújított gumiabroncsokat vásárolni, mint újat. Hosszú időn át a leselejtezett gumikat egyszerűen a szemétbe dobták nálunk is. Pár éve megszervezték a gumik egv részének bérmunCsapdában az angolnák A Balaton idei második „csapolásával" egyidejűleg megkezdődött az angolnázás. A Sió zsilipjénél üzembehelyezett két csapdában százával akadnak fel a nászukat tartó, s a tóból menekülni igyekvő kígyóhalak. A fogásnak különösen kedvez a borongós idő, ilyenkor tömegével vonulnak az angolnák. Reggelente a két csapdából tíz mázsa angolnát emelnek szárazra, köztük sok szép, 1,5—2 kilós példányt, s van úgy, hogy naponta háromszor kell üríteni a tartályokat. A halászok állandó ügyeletet tartanak, és ha szükséges, éjszaka is felvonják a csapdákat. A kifogott halakat az erre a célra készített ládákban, vízben tartják, s az ünnepek után kezdik meg exportálásukat. kában való űjrafutózását. ez azonban meglehetősen drága, hiszen a külföldre szállítás és a hazaszállítás egyaránt növeli az amúgy is magas ráfordítást. A Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat két évvel ezelőtt, kezdte meg a komplett üzemek behozatalát Olaszországból. Az új kisüzemek többsége a TSZ-KER szervezetében működik. A program utolsó üzemét a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát nagyigmándi telepén szerelték fel. A lefutott abroncsokat a TSZ-KER átvevÓhelyei. kereskedelmi hálózata gyújt.' össze. A tehergépkocsik, más haszonjárművek elhasználódott gumijait a vállalatok közvetlenül juttatják el az újrafutózó üzemekbe. * A felépült hét kisüzem különböző kabacitású; van, amelyikben csak személygépkocsi-. van. amelyikben tehergépkocsi- és traktorabroncsok felújítását is vállalják. összességében az éves hazai új gumiabroncsigények öt százalékát ezentúl ezek az üzemek elégítik ki. Sok ezer gumi még mindig a szeméttelepekre kerül majd. de a saját felú.títóhálózat tervbe vett további bővítésével fokozatosan csökken az ilyen abroncsok teljes elhasználódása, (MTI) Közös vállalat A másfél éves működés tapasztalatai alapján újabb megbízatásnak is eleget tesz a tizenegy vállalat által alapított Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalat. Az újszerű szervezeti forma tapasztalatai általában kedvezőek; a tagvállalatok teendőik egy részét a közös vállalatra bízzák jutalék ellenében. A cukoripari gazdálkodásnak főleg azokat a területeit, ahol az üzemek egy harmadik partnerrel, például a kereskedelemmel vagy az anyagokat, alkatrészeket biztosító iparral találkoznak. A szolgáltató vállalat az idén a cukoripar munkájához szükséges importanyagok és alkatrészek beszerzésére is vállalkozik, amire a cukoripari üzemek hatalmazták föl. 1982-ben mintegy 8 —9 millió forint értékű fölszerelést és anyagot rendelnek a külföldi szállítóktól a magyar külkereskedelmi vállalatok közreműködésével. A cukoripar az idén 126 ezer hektár területre kötött szerződést a mezőgazdasági partnerekkel. Mintegy ötmillió dollár értékű import vetőmagot biztosítanak számukra. A növényi szaporítóanyagot szintén a közös vállalat közreműködésével szerzik be a gyárak. Központilag intézik az anyagbeszerzést; a répafeldolgozáshoz szükséges, évente mintegy 270 ezer tonna mészkövet, továbbá a fűtőolajat, a szenet es a kokszot.