Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-02 / 78. szám

j w lo FJ S VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V>r %*y • A 7 i fc 72. évfolyam 78. száoi 1982 április 2., péntek Ara: 1,40 forini ÉG E D VÁRÓ S I B I Z"O'T.T SÁG ÁWA K L A P J A • • UEésf tartót ihiszterfanacs Jó feltételek a mezőgazdasági termelés növeléséhez A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek módosításáról. valamint a jogosultak körének bővítéséről. A segély igénybevételének a jövőben két éven belüli 9 hónapos előzetes munkaviszony lesz a feltétele, szemben az éddigi másfél éven belüli 12 hónapi munkaviszonnyal. A jogosultság ezentúl kiterjed a bedolgozókra, a részfoglalkozásúakra, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti tagok családtagjainak meghatározott körére is. A súlyosan fogyatékos, illetőleg tartósan beteg gyermekek után 6 éves korig igényelhető segély. A jövőben, ha azt a szülők úgy kívánják, a gyermek egyéves korától a segélyt az apa jogán is igénybe lehet venni. A gyermek másfél éves korától a jogosult a számára folyósított összeg csökkentése nélkül munkát is vállalhat, átlagban legfeljebb napi 4 órás munkaidőben. Az új rendelkezések 1982. május 1-tén lépnek hatályba. A kormány meghallgatta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését az 1982. évi feladatokra való felkészülésről. Megállapította, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek túlnyomó többségének szervezett és jó minőségű munkája, a háztáji és kisegitőgazdaságok számára nyújtat lehetőségek, valamint a rendelkezésre álló anyagi-műszaki alapok jó feltételeket biztosítanak a termelés ez évre előirányzott növeléséhez. A Minisztertanács felhívta az illetékes minisztériumok, főhatások és szervezetek vezetőit, hogy intézkedéseikkel járuljanak hozzá a mezőgazdaság előtt álló feladatok maradéktalan teljesítéséhez. A Gazdasági Bizottság tájékoztatója alapján a kormány áttekintette a főváros sütőipari termékellátásának helyzetét. Határozatot hozott a VI. ötéves tervben előirányzott sütőipari fejlesztési programban foglaltak ütemesebb végrehajtására, amely elsősorban a termékek választékának bővítését, a minőség javítását és a higiénikusabb, korszerűbb szállítás feltételeinek megteremtését szolgálja. Jóváhagyta a Minisztertanács a Tudománypolitikai Bizottság jelentését az országos középtávú kutatási fejlesztési terv keretében végzett munkák 1981. évi tapasztalatairól és a bizottság elmúlt évi tevékenységéről. A gyermekgondozási segélyre jogosultság föltételeinek módosítása Á. gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek módosításáról, illetve a jogosultak körének bővítéséről hozott minisztertanácsi határozat a szociálpolitikai gondoskodás rendszerének folyamatos továbbfejlesztését célzó kormányzati törekvések részeként született; azzal a szándékkai. hogy a segélyezés igazodjék a társadalmi szükségletekhez, igényekhez. Az immár másfél évtizedes múltú gyermekgondozási segély megteremtése idején a gyermekeket vállaló családok. édesanyák intézményes támogatásának kimagasló vívmánya volt. Lehetőséget teremtett arra, hogy a dolgozó nők az egészséges fejlődés szempontjából legfontosabb első három évet gyermekükkel együtt tölthessék. A gyermekgondozásért folyósított rendszeres havi „fizetés", tehát az anyai hivatás társadalmi elismerését is jelezte. Ugyanakkor garantálta az otthon maradók munkahelyi folyamatosságát. a munkába való viszszatérés zavartalanságát is. E célok helyességét igazolta a segély rendkívüli népszerűsége. Bevezetése óta több mint egymillió asszony vette igénybe, s — a többi között — ez az intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben javultak hazánkban a gyermekvállallás anyagi, szociális feltételei. Ezt mutatta a születések számának a bevezetést követő növekedése is. A most elfogadott — és május 1-től hatályba lépő — kormányhatározat sem szolgál mást: a munka és a gyermeknevelés egy idejű vállalására kíván ösztönözni. Az utóbbi esztendőkben ugyanis bizonyos társadalmi jelenségek arra utaltak, hogy mind többek számára vált nehezen összeegyeztethetövé a munka és a család. Növekedett azoknak az aránva, akik a három évnél korábban tértek vissza munkahe- I Ivükre. Az okok jórészt a fiatal családok anyagi helyzetében keresendők: a gyes összege jelentős támogatás, de kétségkívül csekélyebb mértékben gyarapítja a fiatal házasok közös kasszáját, mint amikor mindketten aktívan dolgoznak. Am a Kisgyermekes édesanyák helyzetével kapcsolatos feszültségek gyakran nem szűkíthetők le a jövedelem kérdésére: sokan — bizony nem mindig indokolatlanul —attól tartanak, hogy az otthon töltött évek során elmaradnak a mindinkább fölgyorsuló szakmai fejlődéstől, csökkennek munkahelyi előmeneteli esélyeik. Bizonyára sokat segít majd ezeken a gondokon az új szabályozásnak az a rendelkezése, mely szerint az édesanyák a gyermek másféléves korától a gyes összegének csökkentése nélkül részmunkaidőben — havi átlagban- napi négy órát — munkát vállalhatnak. Ezt egészíti ki a segélyre jogosultság kiterjesztése az édesapákra. A kicsik egyéves korukig feltétlenül az édesanya közelségét, gondozását igénylik, ám ezután mód nyílik arra. hogy a család válasszon: anyagi, vagy szakmai szempontból melyik házastársnak előnyösebb a segély adta lehetőséggel élni. Ugyancsak a támogatási rendszer korszerűsítésének részeként intézkedett arról a kormány, hogy a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekek szülei a segélyt a gyermek hatéves koráig vehetik igénybe. A minisztertanácsi határozat nyomán olyan társadalmi csoportok is részt kérhetnek a szociális gondoskodás e formájából, akik eddig kívül maradtak a gyermekgondozási segélyre jogosultak körén. Így a bedolgozók, a részmunkaidőben foglaíkoAtatottak, illetve a mezőgazdasági szövetkezeti tagok családtagjai. amennyibői legalabb 90 napon át munkamegállapodás alapján részt vették a közös tevékenységben. Az újonnan jogosultak munkáltatójuknál jelezhetik a gyermekgondozási segély igénybevételének szándékát, tehetik ezt akkor is. ha gyermekük korábban született, de még nem érte el harmadik életévét, tehát a rendelkezgés visszamenőleg is érvényes. A feltételeken enyhít az is. hogy a jövőben két évén belüli 9 hónapos — legalább napi négyórás — előzetes munkaviszony alapján kérhető a segély; szemben az eddigi másfél éven belüli 12 hónapi, legalább napi hatórás munkavisszonnyal. Bizonyos rétegek — például a felsőfokú tanintézetek hallgatói, a kisiparosok, az egyéni gazdálkodók — továbbra nem jogosultak a segélyre, ám kivételes méltányosságból egyedi elbírálás alapján változatlanul lehetőség nyílik a folyósítására. (MTI) Szegeden próbálták ki Művese-berendezések a szolnoki kórházban Két művese-berendezést állítottak a gyógyítás szolgálatába csütörtökön a szolnoki Hetényi Géza kórház intenzív osztályán. Az életmentő gépeket a kórház részére a Tiszamenti Vegyiművek szocialista brigádjai készítették a debreceni műveseállomás berendezéseinek tervei alapján társadalmi munkában. A tervezők és kivitelező műszakiak ötletes megoldásai alapján a berendezések túlnyomórészt hazai műszerek felhasználásával készültek, csak egy-egy speciális mérőeszközt szereztek be külföldről. A gépeket üzembehelyezésük előtt dr. Gál György professzor vezetésével a szegedi műveseállomáson próbálták ki. s alkalmassági vizsgájuk kitűnőre sikerült. Ezt követően szintén Szegeden képezték ki a művesék kezeléséhez értő orvosokat és ápoló személyzetet. Április 4-e alkalmából Megemlékezések, kitüntetések Ünnepség a megyei pártbizottságon Tegnap, csütprtökön délután Szegeden, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága székházában is megemlékeztek a felszabadulás 37. évfordulójáról. Ünnepi beszédet Horváth Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese tartott. Az ünnepi megemlékezésen — amelyen részt vettek a városi, járási pártbizottságok első titkárai, üzemek, szövetkezetek, képviselői, továbbá Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke — dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára kitüntetéseket nyújtott át pártmunkásoknak, tanácsi dolgozóknak, a szocialista társadalom felépítéséért több évtizeden keresztül folytatott politikai munkájuk elismeréseként A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült: Mison Nándor, a forradalmi munkásmozgalom régi harcosa, körzeti pártalapszervezeti titkár, Tar Margit, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta: Lipcsei Ferenc, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát alapszervezeti párttitkára. Rigó Szilveszter, a szegedi városi pártbizottság osztályvezetője, Sarr.ó Ferenc, a makói ' városi pártbizottság titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta: Báthori József, a Kontakta szentesi gyára pártbizottságának • titkára, Ocsák Miklós, a megyei pártbizottság archívumának vezetője, dr. Schmidt József, a szegedi városi pártbizottság osztályvezetője,, Vahl Rezső, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. A honvédelem érdekében hosszú időszakon át végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréséül a honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki: Szabó Lajost, a szegedi járási pártbizottság titkárát, a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával Bullás Jánosnét, a megyei tanács polgári védelmi parancsnokságának gondnokát, a Honvédelmi Érdemérem 15 év után kitüntetésben részesítette: Fodor Istvánt, a szegedi járási hivatal elnökét. A belügyminiszter 25 évi belügyi szolgálata elismeréseként Nagy Lászlónak, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettesének, rendőr alezredesnek a Szolgálati Érdemérem kitüntetést adományozta. * Hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából tegnap tartotta ünnepi megemlékezését a Szegedi Orvostudományi Egyetem a Dóm téri oktatási épületében. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát Csejtei Dezsöné főelőadó Budapesten vette át. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Csányi Gyuláné adminisztrátor (kollégiumok igazgatósága), dr. Endrödi János adjunktus (II. sebészeti klinika), Kókai Karoíy szakmunkás (gazdasági igazgatóság), •Radócz Zoltánná vezető szülésznő (szülészeti klinika), dr. Szekeres István műszaki ügyintéző (gyermekgyógyászati klinika) és Vígh Máté Ferencnó ápolónővér (II. belgyógyászati klinika). Miniszteri Dicséretben részesült Aradi László épületgépész (gazdasági igazgatóság), Bánszky Klára vezető röntgenasszisztens (radiológiai klinika), dr. Csáki Sándor főmunkatárs (I. számú belgyógyászati klinika), Hegedűs Mihályné részlegvezető (I. sebészeti klinika) és Király Józsefné asszisztens (fogászati klinika). A Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel tüntették ki dr. Horváth Melinda, dr. Iványi Tibor, dr. Keresztes Margit, dr. Kovács Zsuzsanna, dr. Nagy István és dr. Varga Endre orvosokat, valamint Regdon Géza gyógyszerészt. * A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányságon tegnap, csütörtökön emlékeztek meg felszabadulásunk évfordulójáról. Az ünnepi összejövetelen dr. Kelemen Miklós rendőr vezérőrnagy, a főkapitányság vezetője kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozatát Dávid József őrnagy, ezüst fokozatát Égető Sándor törzszászlós és Kérges Albert zászlós: bronz fokozatát Kispál Mihály szá(Folytatás a 3. oldalon.) Iskolaavatás A megfiatalodott 624-es Ünnepélyes keretek között avatták föl tegnap, csütörtökön, a 624. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet új épületét. Az avatáson a megyei pártbizottságot Vántus Istvánná, munkatárs képviselte, ott volt, dr. Schmidt József, a városi pártbizottság osztályvezetője, Szabó G. László, a megyei —, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese, Bódi György, a megyei KISZ-bizottság —, Novákné Halász Anna, az ifjúsági szövetség városi bizottságának első titkára, a társintézmények és az építésben részt vett vállalatok számos képviselője. Az iskola tanulói adtak ünnepi műsort, avatóbeszédet Pápai Béla, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője mondott. Az. intézmény 1963-ban alakult, korábban a 600. sz. Iparitanuló Intézet helyiipari részlegeként működött. Az oktatás színhelye, egészen az idei év elejéig a múlt század végén épült, úgynevezett „pénzügyőr-palota" volt, ahol nélkülözni kellett a használható udvart és a tornatermet, a tantermek közül tíz pedig „szükségteremnek" minősíttetett. A mostoha körülmények ellenére az iskola eredményes munkát végzett a korszerű szakmunkásképzésben, amit bizonyítanak a Szakma Kiváló Tanulójaversenyeken elért szép eredményeik is. Ám az igények és az egyre magasabb követelmények a szakoktatásban szükségessé tették, hogy az intézet új helyre költözzék. A Tolbuhin sugárúti, most felavatott épület terveit a megyei tanács tervező vállalata készítette, az építkezésben pedig — 1980. és 1981. nyarán — a szakmai építőtáborok szervezésében, a szakmunkástanulók is részt vettek, s közel 2 millió forintos termelési értéket hoztak létre. Az iskola tanulóinak ügybuzgalmát, felelősségtudatát bizonyítja, hogy az elkészült épület takarítását, berendezését, a parkosítást és magát a költözködést — társadalmi munkában — maguk végezték el, a pedagógusok és a szülők segítségével, 200 ezer forintot takarítva meg. S az sem mellékes, hogy eközben az oktató-nevelő munka — zavartalanul folytatódott. A hangulatos, ízléses belső terekkel rendelkező iskolában 17 tanterem, tornaterem, könyvtár, elektromos mérőterem, orvosi szyba, büfé áll a diákok és nevelőik rendelkezésére. A 36 millió forintos költséggel készült iskolában jelenleg 15 szakmát oktatnak. Nagy László felvétele A 624. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet új épület*