Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

Szombat, 1982. április 10. 3 Érdeklődés szerint Sikeres oktatási évet zártak a tarjáni pártalapszervezetek Hogy mennyi minden múlhat a jó előkészítésen, szervezésen, azt a tarjáni pártalapszervezetek példája is bizonyíthatja. Most zárták ugyanis az 1981—82-es oktatási évüket. A politikai akadémián 34-en, a vitakörön pedig 84-en bővítették ismereteiket. E számok önmagukban tán nem sokat mondanak, úgy viszont mindenképpen tanulságosak, ha összehasonlítjuk a korábbi évek adataival. A politikai akadémián ugyanis tavaly csak 26-an vettek részt, a vitakört pedig évek óta nem tudták beindítani, nem akadt elég jelentkező. Tavaly aztán bevonták a szervező, előkészítő munkába a népfront és a Vöröskereszt területi szervezetét, s a pártházban működő nyugdíjas klubot is. Először 56-an jelentkeztek a politikai vitakörre, s közben a létszám 84-re emelkedett. A nagy érdeklődés nyilván nemcsak a jó előkészítésnek és szervezésnek, hanem a nemzetközi és világgazdasági helyzet változásainak is eredménye. S annak is köszönhető, hogy a vitakör témáit az érdeklődés, a résztvevők kívánságai szerint állították össze. Így olyan témák szerepeltek a programban, mint a belpolitikai helyzet, az ifjúság helyzete, az európai kommunista és munkáspártok szerepe, vagy a termelés, az árak, a bérek és az életszínvonal kapcsolata. Eredményes volt hát a két tarjáni pártszervezet és a területen dolgozó társadalmi szervezetek összefogása. Eredményes és hasznos. Nemcsak abból a szempontból, hogy a politikai oktatásban résztvevők bővíthették ismereteiket, hanem azért is, mert a nagy arányú részvétel, a közös témákat adó előadások és viták közösségformáló erőként is hatnak. Ezt jelezte a hangulatos évzárás is. amelyen a részvételt tanúsító oklevelek átvétele mellett a helyőrségi klub citerazenekarának műsorát hallgathatták meg az előadások hallgatói. Tudományos illés Pénteken, a Magyar Néphadseregben tudományos ülést tartottak. A tanácskozáson Horváth István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnökének első helyettese pártunk honvédelmi politikájáról és a Magyar Néphadsereg negyedszázados fejlődéséről tartott bevezető előadást, amelyet a hadsereg fejlődésének jellemvonásait elemző további előadások követték. (MTI) Zakuszka exportra Befejeződött a zakuszkaszezon a Szigetvári Konzervgyárban. A baranyai üzem nyolcezer tonnát készített a Szovjetunióban kedvelt savanyú csemegéből, amelyet már el is küldtek a megrendelőnek. A zakuszka nem más, mint hagymás, kapros sárgarépa, petrezselyem, gyömbér és zellerszeletek paprikába töltött keveréke, amit olajos-fűszeres, paradicsomos lében tartósítanak. Tavasz a Vidám Parkban Felújítás társadalmi munkákkal Ma vagy holnap megnjK'lt volna, ha nem dől ki egy emeletmagas tölgyfa, fényes nappal, szélcsendben mindenféle erőszakos közbeavatkozás nélkül. A kívülről teljesen ép benyomást keltő faóriás földben maradt tuskócsonkján belülről korhadásokozta üreg, milliónyi bogárrágta járat mutatja, nem véletlenül történt az „amúgy véletlen" eset Hogy baleset nem esett, szerencse. Tény viszont, hogy a horgásztavacska áttört-tégla kerítését áttörte, vagyis csúnyán megrongálta a lezuhanó tölgy, úgy, hogy amíg a kerítést helyre nem állítják, oda gyerekek nem mehetnek. De hogy sokunk szívügye a szegedi Vidám Park, mi sem bizonyítja jobban, mint a 600-as számú Móra Ferenc Ipari Szakmunkásképző intézet segítőkész tanulóinak ajánlkozása: felépítik az öszszetört kerítést. Ami a város lakosságának segítségét illeti, nincs benne hiány. Mint Vass Sándorné, a park igazgatója elmondta, több szocialista brigád nyújtott segítséget a park megnyitása előtti munkálatokban. A KSZV szegedi kendergyárónak dolgozói a park takarításán, a hajóhinták szerelésén dolgoztak. A tereprendezésben nyújtottak segítséget a Szegedi Szűcsipari Szövetkezet Dózsa, a DELTEX Neumann János, a Komplett Ruházati Vállalat Törekvés, a Volán 10. számú Vállalat Szilágyi Erzsébet, Tyereskova és Erdei Ferenc, valamint a Szeged Nagyáruház Mokasszin és a kenyérgyár szocialista brigádjának tagjai. Részt vettek az előkészületekben a Szegedi Beruházási Vállalat dolgozói, a padok cseréjét cégezték el a Szegedi Közlekedési Vállalat Orion szociálist* brigádjának tagjai, a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola szállíttatta el a Kényszerűségből kivágott lakat, s hogy biztos képet sapjunk a liget faillományának egészségi álipotáról, az Erdőfelügyelőég szakemberei társadalmi munkában vizsgálják a megmaradt fákat: a sorban jelentkező csúcsszáradás és a legutóbb kidőlt tölgy egyaránt figyelmeztet, valami nincs rendben. A társadalmi segítség példái között a 600-as intézet építőmunkáján kívül szakmai feladatokat végzett el a Hz ötnapos munkahét tapasztalatai A kedvelt gyermekforgó autói, helikopterei rajtra készen várják a látogatókat. Rózsa Ferenc szakközépiskola közössége is — tanárok, diákok együtt. Az óriáskerék elektromos irányítóberendezéséhez készítettek új alkatrészeket. A Gelka Tito szocialista brigádja a hangosítás szereléseit végezte el, s folyamatosan dolgoznak a brigódtagok az „új" játékautomaták életrekeltésén. Az iménti idézőjel nem sajtóhiba. Az automaták csak itt újak, ugyanis a fővárosi vidámparkban éppenséggel kiöregedett csotrogányoknak számítottak. A Gelka brigádja nélkül aligha térnének magukhoz. Mindez azonban édeskevés ahhoz, hogy a május elsejei nyitásra ezek is beálljanak a vendégek rohamát várók sorába. Hiába készülnének el akár holnapra, használni nem lehetne őket. Ha működőképesek lesznek is, csak külön játékteremben használhatják, mert vannak azért annyira kényesek, hogy ne legyen mindegy, hol állítják üzembe őket. Helyiség pedig egyelőre nincs, játékcsarnokot terveznek építeni, de ebből még csak egy a biztos: nem tudni, mikor lesz belőle kézzelfogható valóság. Ami viszont lesz a nyitáskor — mert tavaly is volt — az a múlt évben üzembe állított ú] gyermekforgón és a „repülő csészealjon" kívül az összes hagyományos vidám-park-játék a lánchintától a céllövöldéig. Ez utóbbinál egy újonnan épített, tetszetős külsejű pavilon várja a gyermekeket. Üj pénztárat is építettek, ahol megválthatják a szülök a — tavalyihoz képest semmiben nem változott árú — jegyeket a különböző játékokra. így a park legkedveltebb „attrakciójára" a gokartra is, amellyel kapcsolatban Vass Sándorné elmondta, hogy a már ismert kiskocsik alapos felújításán túl azzal is igyekeznek segíteni a szűkösen kielégíthető keresleten, hogy új, négyütemű motorral működő egyszemélyes go-kart kocsikat állíítanak be — ha azok elkészülnek. Most még a prototípus gyártásánál tartanak a kivitelezők, így az idén nem várható a kisautók megjelenése. De hát ez a hír is jó hír, ha tudjuk, a Vidám Parkra fenntartásfelújítás-fejlesztés és bármilyen címen csak igen szerény összegek jutnak. Csak a látogatók száma nem csökken. Az elmúlt szezonban félmillió körüli látogatója volt. I. Zs. K

özismert — és a sajtó hasábjain is több alkalommal jelent meg tájenoztalas arról —. hogy az illetékes szervek muyen intézkedeseket tettek az ötnapos munkahét bevezetéséről szolo párt- es Kormanynatarozat végrehaj tusa erdekeben. A megyej pártbizottság a közelmúltban áttekintette hogy az intézkedések hogyan segiik a termelést, valamint a lakossági szolgáltatás szintentartását. az áttérés miatt kieső munkaidőalap pótlását. Az ötnapos munkahét bevezetése két ütemben történt. 1981. július 1-től a megyében 10 vallalat — mintegy 20 ezer személyt érintően — tért át az ötnapos* munkahétre. Többségük már értékelte az áttérés tapasztalatait. Ezen, valamint a párt- és tanácsi szervek vizsgálatain alapuló tapasztalatok alapján megállapítottuk, hogy az áttérés a termelésre, termelékenységre. a dolgozók jövedelmére nem volt hátrányos hatással; egyes könnyűipari vállalatnál jelentkező gondokat nem az ötnapos munkahétre való áttérés hanem a tervezettnél nagyobb arányú létszámcsökkenés OKOzta. A vállalatok által készített programok megalapozottnak bizonyultak, és a munkaidő pótlását a veszteségidők csökkentésével, a munkafegyelem javításával, célszerűbb munkaidő alkalmazásával, munkahelyek. munkakörök összevonása kapcsán felszabaduló létszám átcsoportosításával, a technika fejlesztésével és a teljesítménykövetelmények pontosításával érték el. A tanácsok intézkedései alapján az igényeknek megfelelően rendeződtek a gyermekintézmények üzemeltetési, a dolgozók munkahelyre és vissza-szállításának feltételei. Az 1981-es áttérés zavartalanságát lényegesen befolyásolta az a tény is, hogy az áttérés viszonyag kis létszámot, és. olyan gazdasági egységeket érintett, ahol a szervezettség színvonala az átlagosnál nagyobb. Az idén a megyében az ötnapos munkahét 140 ezer személyt érintett vagyis ma már a foglalkoztatott dolgozók 75 százaléka dolgozik új munkarendben. A nagy létszámot érintő áttérés jelentős feladat elé állította a tanácsokat a kereskedelem. a szolgáltatás, az egészségügyi és egyéb űj igényekhez igazodó ellátás megszervezésében. A vállalatok a munkaidőalap csökkentésének pótlására átgondolt intézkedési terveket készítettek, összességében az áttérést követően a dolgozók 65 százaléka szombaton. 8 százaléka hétfőn, míg 27 százaléka a hét különböző napján kapja meg a szabadnapot. Az ötnapos munkahét bevezetését a dolgozók többsége kedvezően fogadta. Az ötnapos munkahét általános bevezetésének előkészítő szakában a feladatok lényegileg 3 fő kérdéscsoportban voltak öszszefóglalhatók. Garantálni kellett egyrészt a termelési célkitűzések megvalósítását, másrészt meg kellett oldani az újszerűen jelentkező ellátási, szolgáltatási feladatokat. és harmadrészt politikai meggyőző munkával el kellett fogadtatni a dolgozókkal azokat a munkajogi intézkedéseket, amelyek szükségszerű velejárói voltak az áttérésnek. (A munkaidő kezdési időpontja, a szabadnap rendje, az ebédidő szabályozása stb.). A kiesett munkaidő pótlását a gazdálkodó szervek megfelelően átgondolt hatékony intézkedésekkel ellensúlyozták. Ezek a rendező elvek azonban ma még nem minden területen érvényesülnek megfelelően. Ma még nincs teljes kép az ötnapos munkahét gazdasági hatásainak vállalati értékeléséről. Az eddigi önértékelések eredményei azonban biztatóak, általában kedvező tapasztalatokat hoztak. Ennek alapján megállapítható: nem kell attól tartani, hogy az áttérés miatt termeléscsökkenés, tervlemaradás fordul elő. A jó ellátás és szolgáltatás szerteágazó feladat, mert magában foglal ia a közlekedés. a szállítás, a kereskedelem, az óvodák. a bölcsődék az egészségügyi intézmények működését, s ide sorolható egy sor más intézmény és szervezet (posta. OTP közigazgatás stb.) munkája is. Nemcsak a szervezési teendőkkel kellett számolni. hanem alanvető fontosságú volt annak tudomásulvétele is. hogy e szervezetek tevékenysége részben , előfeltétele az ötnaooc munkarendben dolgozó gazdasáv működésének, A dolog természetéből következően az ellátás, a szolgáltatások, a közlekedés terén mindannvian közvetlen tapasztalatokat szereztünk Ezek nem mindenben vágnak egybe, sőt szélsőséges eltérések is adódtak. Ennek ellenére bizonyos általánosításra már ma is mód van. Az ötnapos munkarend kedvező annak ellenére, hogy az induláskor voltak döccenők jelentkezett az igénvek alá- illetve túlbecsülése Jelenleg is vannak még meg nem oldott gondok és problémák. Az egészségügy átállása gyakorlatilag zökkenőmentes volt. s ehhez hozzájárult, hogy ez ott és akkor történt, amikor a fettételek erre módot adtak. A megyében január 1-én, Szegeden február 1-én. Sikerült a bölcsődei és óvodai nyitvatartási idők és a lakossági igények össezhangolása is. annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatban azért több irányból is merültek fel észrevételek, s a szervezéssel ismételten foglalkozni kellett. A kereskedelmi ellátás — különösen január szombatjain — zökkenőkkel járt Ennek oka három körülményben keresendő. Egyrészt a vásárlói szokások nem igazodtak — ilyen rövid idő alatt nem isigagodhattak — az új körülményekhez. így szombat délelőttönként túlzsúfoltság, kényelmetlenség jellemezte különösen az élelmiszerüzleteket, míg a délutáni órákban szinte már alig volt forgalom. Az utóbbi hetek pozitív változása, hogy emelkedik a csütörtöki és a pénteki napokon a forgalom. Mindenesetre érdemes lesz megvizsgálni, hogy indokolt-e. s ha igen. hol és milyen mértékben módosítani a nyitvatartási időn. A zökkenők másik oka: a vásárlók egy része nehezen veszi tudomásul, hogy hétvégén szükségképpen emelkedik az előresütött kenyér aránya. Ez jelenleg a panaszok egyik forrása. Az áruellátásban mutatkozó kezdeti hibák harmadik — legdöntőbb — oka, hogy egyes üzletek rosszul mérték fel a hét végi szükséglet nagyságát. Emiatt fordult elő nem is egy helyen, hogy a tej-, a kenyérellátásban fennakadások voltak, s ez jogos lakossági panaszokat váltott ki. Nem lényeges áruhiányról, hanem rendelési hibákról volt szó. s a kereskedelmi szervek meg is tették a szükséges intézkedéseket. A lakossági szolgáltatásokat végző szervek — a GELKA. a DÉGÁZ. a Patyolat, az AFIT. az IKV stb. — munkájáról, ügyeleti tevékenységéről kedvezőek a tapasztalatok. bár több helyen nem került sor — az előírásokkal ellentétben — a tanácsokkal folytatott koordinációra. A posta szombati munkájával kapcsolatban jogos panaszok, észrevételek jelentkeztek, főként a községekben. Így például szombati napokon akadozik a hírlapkézbesítés, és nincs megoldva a 14 órán túl nyitvatartó boltok pénzbevételének feladása. A posfa túrajáratok beállításával segithet ezen, ami azonban újabb megterheléseket ró a kereskedelmi vállalatokra. Nehézkesebbé vált a telefonösszeköttetés is. Az árufuvarozás lényegében zavartalan, bár a darabárus küldemények szállításával kapcsolatban sok kritikai észrevétel merült fel. Több vállalatnál ugvanis ezek fogadása. illetve továbbítása szombati napokon szünetel. ígv például a KSZV. a kábelgyár, az Ikarus, a pincegazdaság stb. csak hétfőtől péntekig fogadja illetve adja fel a darabárus küldeményeket. A tömegközlekedésben — a Volán Vállalat erőfeszítései ellenére — kétségkívül gondok jelentkeznek. A korrekció lehetőségét nézve azonban a meglevő belső, vállalati gondokon túl az is nehezítő tényező. hogy fellazult a lépcsőzetes munkakezdés területén a fegyelem, a vállalatok sokszor nem közlik a munkaidőbeosztásban előállt változásokat. Az áttérés fokozatos bevezetése mar eddig is a menetrendek többszöri változtatását tette szükségessé. Jelenleg széles körű koordinációval tart a szállítási igények felmérése. s a tervezett mintegy 500 menetrendváltozás várhatóan lényeges javulást eredményez. Feltétlenül szükséges azonban a vállalati fegyelem erősítése is és a lépcsőzetes munkakezdés jó megszervezése. . A tanácsi szervezet ügyfélkapcsolatai' ban az ötnapos munkahétre történt áttérés nem okozott lényeges változást. Az ügyfélfogadási idő nem csökkent. A községekben szombatonként ügyeletet, a városokban ügyfélszolgálatot tartanak Mindkét megoldás szavatolja a ténvlegel intézkedést, tájékoztatást. Az ügyfelel száma a más napokon tapasztalt forgalom 10—20 százaléka. (A szegedi ügyfélszolgálati iroda átlagforgalma 100 fő naponta, míg szombatonként 10—15 személy.) Lehetőség van tehát arra. hogy a dolgozók saját munkaidejükön kívül is intézhessék ügyeiket. Ez azonban — többnvire a munkahelyi vezetők engedékenysége miatt — ma még messze kihasználatlan. T

öbb olyan munkahely van ma még. ahol nem rendezték megnyugtatóan az általános szabad szombat összes munkajogi vonatkozását. További erőfeszítéseket kell tenni a helyzet rendezése érdekében. Szükségesnek tartjuk azt is. hogy a több műszakban foglalkoztatott dolgozók esetében a vállalatok tovább vizsgálják és szorgalmazzák a 42 órában megállapított munkaidő 40 órára történt csökkentését. Nem kis jelentőségű mindaz, ami az elmúlt, hónapokban a munkarend változásokkal összefüggésben lezailott s a nehézségek ellenére is az összképet tekintve. sikeres és eredményes. Az ötnapos munkahét általános bevezetése életszínvonal-politikánk olyan jelentős eredménye, amelyre joggal lehetünk büszkék. Nemcsak munkarendváltozás, hanem egyben lehetőség is egy teljesebb, gazdagabb szocialista életmód kialakításához. SZABÓ SANDOK j 1