Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72- évfolyam 84. szám 1982: április 10^ szombat Ara: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA A lakáshelyzet javításáért S

aját élettapasztalatából tudja ki-ki, hogy az életkörülményeinket alapvetően meghatározó lakáshelyzet évtizedek óta társadalmunk egyik legégetőbb gondja. Annak elenére az, hogy az elmúlt húsz évben csaknem minden második család költözött új. egészséges lakásba. Ez idő alatt a legtöbb nyomornegyedet legyalulták a földgépek, új városrészek, lakótelepek tucatjai épültek. Jellemző, hogy például 1970-ben csak minden tizedik, a hetvenes évek végére már minden negyedik lakás három- vagy többszobás volt, s a komfortos kategóriába sorolhatók száma megkétszereződött ebben az évtizedben. A nagy építkezések korszaka nem zárult le: a második 15 éves lakásépítési program keretében el kell készülnie egymillió 200 ezer lakásnak. Ezt a döntést most megerősítette a Központi Bizottság — amint a pénteki lapokban olvasható. Ösztönöz arra is, hogy a magánerőből építendő lakások aránya növekedjék. A gondok sajnos — mint mondani szokás — újratermelődnek. Aki ugyanis egykori új lakásba költözött, annak ma már a fiai, a lányai az új lakásigénylők, s emellett életszínvonalunk emelkedésével nőttek a lakással szemben támasztott igényeink is. A Központi Bizottság határozatához a társadalmi viták tapasztalatait hasznosítva tárgyalta meg. miként lehetne javítani életkörülményeink egyik fontos meghatározóján, a lakáshelyzeten. Nemcsak a lakásépítési program folytatása mellett foglalt állást a párt vezető testülete, hanem azt is hangsúlyozta, hogy a családot alapító fiatalokat rövidebb időn belül kell önálló otthonhoz juttatni. Társadalmi feszültségek keletkezését kerülhetjük el azzal, ha a lakáselosztás igazságos, ezért az eddigi gyakorlatot módosítva, az elosztásban erősítik a szociális megfontolásokat, a terhek vállalásában pedig a fokozatosságot érvényesítik. Az eddigieknél jóval nagyobb gondot igényel & bérlakások állagának megóvása — ez nagyobb felelősséget ró a bérlőkre és ingatlankezelő vállalatokra egyaránt. S bár egyre többen építenek saját erőből lakásokat (Magyarország 3 millió 600 ezres állománynak háromnegyede van személyi tulajdonban), ezt az építési kedvet tovább kell serkenteni. Ezért terjesszék ki a magánépíttetökre is a szociálpolitikai támogatást — javasolta a Központi Bizottság —. s a lakásépítési és -vásárlási hitelfeltételeket a leendő tulajdonosok anyagi teherbírásához szükséges igazítani. N

yilvánvaló, hogy a lakáshelyzet javítása óriási terheket ró az állami költségvetésre. A lakások 90 százalékához az állam valamilyen formában támogatást vagy kedvezményt nyújtott Qsupán az V. ötéves tervidőszakban 75 ezer tanácsi bérlakást újítottak fel. A terhek viselésében tehát a bérlők eddig aránytalanul kis részt vállaltak. A tanácsi lakások bérei több mint tíz éve változatlanok, s aki kicsit is tud számolni, azt nem kell meggyőzni arról hogy a jelenlegi lakbérekből nem futja a lakás felújítására, fenntartására. S bár a terhekből a következő évtől kezdődően egyre többet vállal a bérlő — a Központi Bizottság úgy foglalt állást —, hogy a snociális szempontokat érvényesítve a lakbérek növeléséből eredő terheket — az államháztartás számlájára — csak fokozatosan szabad a bérlőkre hárítani. Azaz csak bizonyos idő múltán kell a felemelt teljes lakbért fizetniük. Ennek pontos meghatározásához ez év végéig dolgozzák ki az illetékes szervek a rendelkezéseket. Az ország jelenlegi gazdasági helyzete közismert. Ha gondjaink ellenére sikerül lakáshelyzetünkön társadalmi méretekben javítani, ezzel általános közérzetünk is javulhat. Ezt a szándékot tükrözi az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei. Kmety Attila A legfőbb vasútigazgatóság A vasútigazgatóságok közti versenyben a szombathelyi MÁV Igazgatóság, 1981. évi eredményei alapján, első helyezést ért el. Ezzel elnyerte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Vasutasok Szakszervezete központi vezetőségének Vörös Vándorzászlóját, amelyet pénteken adtak át A szombathelyi igazgatóság kollektívája az elmúlt évben áruszállítási tervét 106,2 százalékra teljesítette, minden fuvarozásra felkínált árut rendeltetési helyére szállított Kiemelt feladatként kezelték a hétvégi és ünnepnapi szállításokat. A személyszállító vonatok 98.9 százalékát menetrendszerint közlekedtették. Az állomások, utasterek tisztasága, az utazóközönség kiszolgálása, tájékoztatása is megfelelt a követelményeknek. Tovább javult a vonatforgalom biztonsága, csökkent a balesetek száma, példás volt az eszközkihasználás. Megvalósultak a beruházási, fejlesztési és fenntartási tervek. Szakmai bemutató A hazai építőiparban még újdonságnak számító anyagraktározási rendszerrel ismerkedtek pénteken Tatabányán az ÉVM felügyelete alá tartozó dunántúli kivitelező vállalatok szakemberei. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat építette — húszmillió forintos költséggel — munkahelyeinek kiszolgálására a háromemeletes magasraktárat, amelyben gépesítették a különféle szerelvények, szerszámok mozgatását és raktározását. A csaknem 1800 négyzetméter alapterületű épületben mintegy százmillió fórint értékű árut tárolnak, sa nagytömegű eszköz ki- és beszállítását, a rakodóberendezéseket — négy sínen gördülő, tehát vízszintesen is elmozdítható teherliftet szakember irányítja. Az anyagok nyilvántartása még hagyományos módon történik, de rövidesen számítógépre bízzák ezt a feladatot Korszerűsítik a vállalat egész raktározási hálózatát, minden anyag központi raktárakba kerül. Javítják a brikett minőségét Szabadalom a gyártás tökéletesítésére Hazánkban eddig meg nem alkalmazott módszert vezettek be a brikett minőségének javítására a tatabányai szénbányák brikettgyárában. Ebben az üzemben — akárcsak másutt — évtizedes gyakorlat volt, hogy a szénport szárítás nélkül adagolták a kötőanyaghoz, a bitumenhez. Közismert viszont, hogy a bitumen legnagyobb ellensége a víz, minél több vizet tartalmaz a szénpor, annál rosszabban köt. A nedves szénporból készülő tüzelőanyag minősége sokszor gyenge, szállítás, tárolás közben szétesik, esetenként porrá válik a brikett. A tatabányai gyárban most megváltoztatták a technológiát: a szénport tároló tartályok belső terét csövekkel bélelték ki, a csőlabirintusban forró gőzt áramoltatnak, így 100 fokra felhevítik, és víztelenítik a szénport. Az előmelegített szénből szilárdabb, jobb minőségű brikett készíthető. Az új technológia bevezetése — a minőség javulásán kívül — más haszonnal is jár. A kiszárított szénporhoz kevesebb bitument kell adagolni, s ezzel gazdaságosabbá, olcsóbbá válik a brikett gyártása, s a kevesebb kötőanyagot tartalmazó brikett eltüzelése még kedvezőbb is, mert kevésbé kormol, nem szennyezi a tüzelőberendezést és a levegőt. A tatabányai szénbányák három műszaki dolgozója, Bán János, Kálmán György és Gáspár Aladár dolgozta ki a brikettgyártás új módszerét Újításukat szabadalomként jegyezték be a Találmányi Hivatalban. (MTI) A jó munka elismerése Vörös Vándorzászló a konzervgyári fiataloknak Adatok, tények a Szegedi Konzervgyár fiataljainak munkájáról, röviden: 1971: a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlajával, 1978: a Kiváló KISZ Szervezet zászlóval, 1979: a KISZ KB Dicsérő Oklevelével, 1980: szintén Dicsérő Oklevéllel, 1981-ben Kiváló KISZ Szervezet zászlóval és 1982. április 9-én o KISZ KB Vörös Vándorzászlójával tüntették ki a fiatalokat. A fiatalos hangulatú ünnepségen a Zalka Máté úttörőcsapat és a Dalstaféták együttes műsora után Kissné Szélpál Ildikó, az ünnepség levezető elnöke köszöntötte a résztvevőket, körtük Börcsök Józsefnét, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagját. Rigó Szilvesztert, az MSZMP Szeded városi bizottságának osztályvezetőjét, Novákné Halász Annát, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkárát. Csikós Mihályt, az ÉDOSZ megyei titkárát, a vállalat gazdasági, társadalmi vezetőit a testvér KISZszervezetek képviselőit Bódi György, a KISZ KB tagja, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára ismertette a konzervgyári dolgozók számára ismert de a nagyközönség előtt kevésbé tudott érdemeket. amelyeket a fiatalok — módot és lehetőséget kapva a gyár gazdasági vezetésétől — szereztek. Kiemelten foglalkoznak a pályakezdő fiatalokkal, gazdasági munkájukra mi sem jobb bizonyíték, mint hogv a gyár termékszerkezetének korszeA KISZ KB Vörös Vándorzászlóiát Bódi Györgytől Szabó Lajosné, a konzervgyári ifjúkommunisták titkára vette át. rűsítésóhez az öt KlSZ-alapszervezet 13 termékkel járult hozzá, s hosszú évek óta tudatos párttaggá nevelő munkát végeznek. Nem feledkeznek meg utánpótlásukról, az úttörőkről, a Zalka Máté úttörőcsapattal építettek ki szoros együttműködést Á KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Szabó Lajosné, a KISZ-bizottság titkára vette át Bódi Györgytől, aki további kitüntetéseket adott át. Nagymihály Gézáné Aranykoszorús KISZ Jelvényt. Kovács Éva és Kissné Szél pál Ildikó a KISZ KB Dicsérő Oklevelét Szabó Lajosné Kiváló Ifjúvezető Érmet kapott. Rósa László igazgató Kiváló Dolgozó kitüntetést nyújtott át Makra Mihakynértak, . Csécsi Rózsának, Pintér Tibornak, Gulya Lászlónak. Kiváló Ifjúmunkás címet nyert a napókban lezajlott szakmai vetélkedőn Balogh Cecília és Bajzik Ibolya. A csomagoló üzem Kállai Éva brigádja a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet kapott. Gépek, alkatrészek Lehet-e más célja egy átalakult kereskedelmi vállalatnak, mint, hogy maradjon meg a vevők bizalma, náluk költsék el pénzüket. Ez tisztességes törekvése minden forgalmazónak. E sorba tartozik a Mezőgazdasági Termelőeszköz Nagykereskedelmi Vállalat is, ami nem más, mint az újjáalakult szegedi AGROKER. Minden maradt a helyén az elmúlt évi átszervezéskor, csak ezután szabadabb kezet kapnak a gépforgalmazók a maguk ügyeinek intézésére. Eddig ugyanis helyettük sokszor a tröszt intézkedett. Ott kötötték a nagyobb üzleteket, s onnan ügyelték a megyei vállalatok munkáját. Az idén még a tavalyi szerződések kötik a vállalatokat, de jövőre már nagyobb önállóságot élvezhetnek. A 82-es esztendőt az átmenet évének tekintik a szegedi telepen is. Elsősorban arra gondoltak, hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot a vevőkkel és a gyártókkal. Azért is nehéz a dolguk, mert rá kellene beszélniük a szövetkezeteket, állami gazdaságokat, hogy hazai gyártmányú gépekkel dolgozzanak. Félő, hogy a kereskedők buzgalma erre kevés lesz. Jó és praktikus gépeknek kellene elhagyni a gyárak udvarát. Nem könnyű változtatni a gazdaságok magatartásán sem. Kevés az a I

téesz, szakszövetkezet, amelyik előre tudja, milyen traktor vagy kombájn fog neki kelleni majd két év múlva. Ugyanis a dologidőben előforduló váratlan meghibásodások fölborítják a legbiztonságosabbra tervezett munkák menetét is. Persze mindez nem menti föl a gazdaságokat a szerződések betartásának kötelezettsége alól. Bizonyára megtalálják azt az új formulát, amelynek segítségével a gyárból gyorsan eljut a gép a gazdasághoz. (A mostani gyakorlat nagyon változó, de nem ritka a több éves várakozás sem.) Nyilván ennek elsősorban a nálunk, sajnos, érvényben levő hiánygazdálkodás az oka, de az érdekeltek jobb hozzáállása biztosan sokat segítene a gondon. Azt is meg kell értenünk, hogy a több millió forintos kombájnokból nem tarthatnak annyit készleten, mint mondjuk a paprikából, sóból, kenyérből, s bizonyára az időbeni megrendelés a mód ja az igények pontos kielégítésének. Amint azt Hajdú László, a szegedi AGROTEK igazgatóhelyettese elmondotta, ezeket a dolgokat mind szem előtt tartják, s tekintettel is lesznek rájuk az önállóságuk első éveiben. Az új piacokat új termékkel szeretnék meghódítani, hiányzó alkatrészeket akarnak gyártatni, és gépeket kölcsönözni. A vevőszolgálat eddigi jó módszereit megtartják, sőt bővebb körben is megismertetik. Erre sarkallja az újjáalakult vállalatot többek között a múlt évi forgalom, mert a* idei bevételek tervezésekor az volt az alap. Tavaly l milliárd 369 millió forint értékű forgalmat bonyolítottak. Ennek 58 százalékát növényvédő szerekért, műtrágyákért, 21,5 százalékát gépért, Gondja még a gépforgalmazó vállalatnak, hogy nincs rendes telepük, ahol gyorsan és kényelmesen szolgálnák ki a vevőket. Ahhoz, hogy előbbre lépjenek a gépeladók versenyében, nemcsak szellemiekben kell fölfrissülniük, hanem az „udvart" is muszáj rendbehozniuk. Ehhez az idén hozzá is kezdenek. A Magyar Távirati Iroda információja szerint a nyári mezőgazdasági munkákhoz szükséges gépek iránt élénk a kereslet. A gazdaságok a kis fogyasztású és gazdaságosan üzemelő gépeket keresik. A szovjet vállalatok ilyeneket soron kívül is szállítanak. Az aratásra a kisebb teljesítményű E—512-es kombá inból 300-at, a nagvobból, az 516-os gépből 645-öt tudnak eladni a gazdaságoknak. A Szovjetunióból az SZK—5/A típusú arató-cséplő gép érkezik össze-, sen 185-re van szerződése az AGROTEK-nek. A szovjet kombájn a korábbi gép módosított változata, teljesítményét 15—20 százalékkal növelték. 4 f