Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

IvO VILÁG PROLETÁRJALEGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 83. szám 1982. április 9., péntek Ára: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről i. Á Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a párt és a kormány külpolitikai tevékenységét. 1 A Központi Bizottság •* megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet továbbra is élezik azok az imperialista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megszerzésére, a fegyverkezési verseny fokozására irányulnak. Az imperializmus szélsőséges körei durván beavatkoznak más országok belügyeibe. Politikai és gazdasagi nyomás alkalmazásával, megtorló intézkedésekkel, kommunistaellenes propagandával, a Szovjetunió, a szocialista országok és a nemzeti felszabadító mozgalmak rágalmazásával próbálják megakadályozni, hogy a népek saját sorsuknak Urai legyenek, és maguk válasszák meg társadalmi fejlődésük útját. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogv a békés egymás mellett élésnek korunkban nincs ésszerű alternatívája. Támogatjuk a fegyverkezési verseny megállítását szolgáló sorozatos szovjet javaslatokat, köztük azokat, amelyeket Leonyid Brezsnyev legutóbb taskenti beszédében ismertetett. Értékeljük a tőkés országok realitásokkal számoló, felelős' tényezőinek az enyhülés érdekében tett megnyilatkozásait. Üdvözöljük a néptömegek világszerte erősödő mozgalmát, aktív fellépését a béke védelmében. A Magyar Népköztársaság az enyhülés vívmányainak védelmében továbbra is következetesen arra törekszik, hogy előmozdítsa a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszédet. a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlődését. O A Központi Bizottság megállapította, hogv a jelenlegi helyzetben a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában és a béke védelmében a szocialista országok egységének, összefogásának meghatározó jelentősége van. Kádár Jánosnak a Szovjetunióban múlt év decemberében tett látogatása, valamint pártjaink képviselőinek rendszeres találkozói jói szolgálták a sokoldalú magyar—szovjet kapcsolatom további elmélyítését. A hagyományos együttműködés szellemében került sor Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének hazánkban folytatct.1 tárgyalásaira, és a Budapesten megrendezett nagv sikerű Moszkvai nanokra. amelyeken Viktor Grisin vezetésével küldöttség vett részt, E találkozók még szorosabbra fűzték országaink, pártjaink. kormán vaink kapcsolatát, népeink barátságát A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat erősítették a csehszlovák, a jugoszláv, a kubai és a lengyel párt- és ál.ami vezetőkkel folytatott megbeszélések. A Vietnami Kommunista Párt kongreszszusán részt vett küldöttségünk kifejezte szolidaritásunkat a vietnami néppel. O Pártunk. közvéleményünk megértéssel fogadta a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának múlt évi decemberi szuverén döntését. a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának megalakulását és intézkedéseit. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a lengyel nép alapvető érdekeit. az európai béke és biztonság közös érdekű ügyét csak a stabil, szocialista Lengyelország szolgálhatja. Támogatásáról biztosította a lengyel kommunistákat, hazafiakat, akik a szocializmus vívmányainak megszilárdítására. a társadalmi konszolidáció kibontakoztatására összpontosítják erőfeszítéseiket. A A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban változatlanul aktív tevékenységet fejtett ki a helsinki záróokmány szellemének és ajánlásainak érvényesítése. az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzése érdekében. Ezeket a törekvéseket képviselte hazánk küldöttsége az európai biztonság és együttműködés ktraéseivM foglalkozó madridi találkozón. Népünk abban érdekelt, hogy eredményesen folytatódjék a találkozó munkája, és a résztvevők az európai békét és biztonságot, a kölcsönösen előnyös együttműködést szolgáló megállapodásokra jussának. C A békés egymás mellelt élés. az egyenjogúság elveit követve kormányunk tagjai széles körű, ei edményes tárgyalásokat folytattak Nyugat-Európa. Latin-Amerika, Ázsia és Afrika számos országának képviselőivel a kölcsönös érdekeknek megfelelően. Z A Központi Bizottság kifejezte a magyar kommunisták szolidaritását az imperializmus, az újgvarmatosítás. a faji megkülönböztetés. a katonai diktatúrák ellen harcoló népekkel és mozgalmakkal. Megerősítette szolidaritásunkat a hazája függetlenségét, forradalmi vivmáryait védelmező kubai es rs.caraguai néppel. A .Palesztin Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottsága elnökének, Jasszer Arafatnak hazánkban tett látogatása során ismételten megnyilvánult együttérzésünk és cselekvő szolidaritásunk a palesztinai arab nép áldozatos harcával. A közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása a megszállt arab területekről, a palesztinai arab nép jogának biztosítása önálló nemzeti államának létrehozására. s a független és biztonságos lét garantálása a térség valamennyi állama részére. 7 A béke megőrzéséért. ' • a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért vívott világméretű küzdelemben pártunk megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom pártjai és minden más demokratikus, haladó erő összefogásának. Az utóbbi időben sajnálatos módon vita keletkezett A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. április 7-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kivül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról. Ajtai Miklós elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztesében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Faluvégi Taios elvtársnak, a Központi Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének előterjesztésében a lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveit; — Óvári Miklós elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztéséken az állami oktatás fejlesztéséről hozott 1972. évi központi bizottsági határozat végrehaKásának tapasztalatait és a további feladatokat kijelölő irányelveket. pártunk és az Olasz Kommunista Párt között. A Központi Bizottság megerősítette a pártsajtóban már nyilvánosan is kifejtett álláspontunkat. Elfogadhatatlannak tartjuk az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának értékelését a lengyelországi eseményekről. és azt. hogy ennek kapcsán kétségbe vonja a szocialista országok fejlődőképességét, vitatja azt a világtörténelmi szerepet, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok a népek iavara' a béke éédelmében betöltenek. Pártunk a nézeteltérések elvi tisztázásának a híve. Küldöttségünk ezt szem előtt tartva fejtette ki álláspontunkat az Olasz Kommunista Pórt vezetőivel folytatott megbeszélésen. Az internacionalista szolidaritást és együttműködést mozdították elő az Ecuadori, a Görög, a Holland, az Osztrák, a Portugál és a Sri Lankai Kommunista Párt a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, a Mozambiki Frelimo-párt. az Elióp Dolgozók Pártja szervező bizottsága, a Madagaszkári Függetlenségi Kongresszus Párt vezetőivel folytatott megbeszélések, valamint az MSZMP küldöttségének részvétele a Francia, az Indiai és a Kanadai Kommunista Párt kongresszusán. O Á pártjaink , közötti kölcsönös megértést, a béke, megőrzéséhez, az országaink közötti kapcsolaté* • fejlesztéséhez fűződő közős érdekeket szolgálták a Francia Szocialista Párt és a Német Szociáldemokrata Fárt. a Tanzániai Forradalmi Párt és a Malgasi Forradalom Élcsapata Párt képviselőivel folytatott megbeszéléseink. II. A Központi Bizottság és a Minisztertanács 1981. októberi együttes állasfoglalásának megfelelően a lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelvtervezetét az erre felkért társadalmi, állami szervek és tudományos testületek az elmúlt hónapokban megvitatták. A Központi Bizottság és a Minisztertanács — a viták tapasztalatait hasznosítva — a további munka alapjául szolgáló irányelveket jóváhagyta. /

Az elmúlt két évtized• ben történelmi jelentőségű előrelépést tettünk a lakásviszonyok javításában. Húsz év alatt hazánkban t millió 600 ezer lakás épült. A családoknak csaknem fele költözött úi. . korszerű ott honba. A 70-es években a lakásépítés mértéke minden korábbit felülmúlt: a 100 lakásra jutó családok száma 130-ról 108-ra, a 100 szobára jutó személyek száma pedig 200-ról 145-re mérséklődött. A lakásállomány minőségének javulását szemlélteti. hogv 1970-ben csak minden tizedik, az évtized végén már minden negyedik lakás három- vagy több szobás volt, a komfortos lakások aránya megkétszereződött. a lakások kétharmadában van vízvezeték és fürdőszoba. Az V. ötéves terv időszakában 75 ezer tanácsi lakást újítottak fel. Az állam jelentős anyagi eszközöket fordított a lakásépítésre és -felújításra. Az ú; lakások kilencven száza'ékához anyagi támogatást vagy kedvezményt adott. A lakosság anyagi körülményei lehetővé tettek. hogv a családok jelentős része a maga erőfeszítésével is hozzájáruljon a lakásviszonyok javításához. Ez év elején több mint 3 írvllió 600 ezer lakás volt az országban, ennek mintegy háromnegyede személyi tulajdonban van. A lakásépítésben elért eredményeink nemzetközi Összehasonlításban is figyelemre méltóak, és ió alapot adnak arra. hogy tovább lépjünk a lakáskörülmények javításában. A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította. hogv a jelentős eredrrenyek ellenére a lakásépítésben és -gazdálkodásban továbbra is vannak gondok, feszültségek, különösen a varosokban, elsősorban Budapesten. A fő problémák a következők: a fiatal házasok számottevő része csak több év; várakozás után jut önálló lakáshoz. A lakosság egyes csoportjai között a lakásépítés és -fenntartás terhei egyenetlenül oszlanak meg. A támogatási rendszerben a szociálpolitikai elvek tfcrr, érvényesülnek következtésen. A lakásépítés és -gazdálkodás gyakorlata sók kívánnivalót hagy maga után. Az ingatlankezelő szervezetek munkája nem tud.ia kielégíteni a szükséglerpket. ugyanakkor a bérló* sem kellően érdekeltek a lakások állagának megóvásában. O A Központi Bizottság * és a Minisztertanács megállapította, hogy a második tizenöt éves lakásépítés. program alapián hat év alatt, 1981 végéig 530 ezer új lakás épült fel. Úgv fofila't állást, hogy teljesíteni kell a 15 éves lakásépítési programot, és fel kell építeni az 1 millió 200 ezer lakást. A terv megvalósítását a személyi tulajdonú lakásépítés fokozásával is elő keli segíteni. A lakásellátásra fordítható állami eszközök . ésszerűbb felhasználásával, a lakosság érdekeltségének növelésével, a lakásgazdálkodás korszerűsítésével összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a lakáshelyzet további javításáéit.' Óvni és lehetőség szelitrt nöyejni kell a/ meglevő lakások használati értéket. A lakóházak karbantartásában. környezetük kulturáltabbá tételében a lakosság az eddiginél nagyobb mértékben vegyen részt. E célok eléréséhez javítani kell az építőipar, a'házkezelőségek munkáját. az anyagellátást, a telekgazdálkocást, egyszerűbbé és gvorsabbá kell tenni a hatósági ügyintézést. O A Központi Bizottság és a Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy a lakáshoz jutás esélyei .váljanak kiegyenlítettebbé. a lakásigények kielégítésében érvényesüljön fokozatosság, és a bérlakások elosztásában erősödjék a szociális megfontolás. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fiatal házaspárok rövidebb idő aíati jussanak önálló lakáshoz. A családalapítókat az eddiginél jobban segíteni kell jogos és indokolt lakásigényük kielégítésében. A családnagyság változásaihoz igazodó igények kie'égítése iól működő lakáscsere-rendszer mielőbbi kiépítését teszi szükségessé. Ez elsősorban a tanácsok hatáskörébe tartozó feladat. A személyi tulajdonú lakásépítés és -vásárlás támogatása jobban kapcsolódjon a gyermekek és a családdal együtt élő eltartottak számához. Indokolt jobban figyelembe venni a családok jövedelmi és vagyoni helyzetét is. A szociálpolitikai támogatást ki kell terjeszteni a családiház-építőkre is. Fokozódjék a munkáltatók szerepe a lakáséüítés és -vásárlás elősegítésében. Lehetővé kell tenni, hogv az állami nagyüzemeken kívül a többi munkáltató — szövetkezet, költségvetési szerv és intézmény — is lakásalapot képezhessen. A lakásalapból támogatásban részesülhetnek a munkások mellett más dolgozók is. A támogatásnál vegvék fieyelembe a dolgozó munkában tanúsított helytállását. A lakásépítés és -vásárlás h'telfeltételei jobban igazodjanak az érintettek anyagi teherbíróképességéhez, ösztönözzenek az előtakarókosságra. J Az elmúlt években emelkedtek a lakásépítés és -fenntartás költségei Ugyanakkor a lakbérek 1971 óta változatlanok. az emelkedő fenntartási költségeknek jelenleg már csak egyharmadát fedezik. A teherviselésben jelentős az aránytalanság a bérlők és a saját erőből építkezők között. A lakbéreket 1983-ban szükségszerűen emelni kell. hoey azok közelítsenek a fenntartás, a karbantartás, a felújítás költségeihez. A lakbéreket a lakások minősége szerint differenciáltan kell megállapítani. A lakbéremelésből származó nagvobb kiadást fokozatosan, több év alatt kell a bérlökre áthárítani. Ennek módia az évről évre csökkenő állam- hozzájárulás legyen. A leginkább rászoruló nagycsaládosok és .nyugdijasok szociális támogatásban részesülnek. C A Központi Bízottsás felhívja a Minisztertanácsot. az ügyben illetékes állami szerveket, hogv a lakásépítés. a lakáskarbantartás és a lakásgazdálkodás megjavításához szükséges állami rendelkezéseket, szervezeti intézkedéseket az év vegéig dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra. Gondoskodni kell arról, hogy a helyileg megoldható és megoldandó kérdésekben a tanácsok megfelelő önállóságot kapjanak. III. A Központi Bizottság megtárgyalta az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i határozata végrehajtásának tapasztalatait, és irányelveket fogadott el a közoktatás további fejlesztésére. f

Az állami oktatás az • elmúlt tíz évben betöltötte szerepét, és hozzájárult társadalmunk fejlődéséhez. Az iskoláztatás nagyarányú kiterjesztése a társadalom valamennyi osztályát és rétegét érintette, országos méretben növelte az általános és a szakmai műveltséget, csökkentette a művelődésben egyenlőtlenségeket. A tanulás útjai nyitva állnak a felnövekvő nemzedékek előtt. (Folytatás a 2. oldalon.) j