Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-06 / 80. szám

l 5 Kedd, 1982. április 8. Elhunyt Nagy László Az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottsága és a Csong­rád megyei Rendőr-főkapi­tányság mély megrendülés­sel tudatja, hogy Nagy László elvtárs, rendőr alez­redes, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese április 2-án, életének 52. évében, váratlan hirtelenség­ge] elhunyt. * Nagy László munkáscsa­ládból származott. Vízveze­ték-azerelő szakmát tanult, és mint szakmunkás a buda­pesti, majd a győri épület­szerelő vállalatnál dolgo­zott. A pártnak 1950-ben lett tagja. Ettől kezdődően a DISZ-ben tevékenykedett politikai munkatársként, kü­lönböző funkciókban 1957. júliusában kinevezték a Belügyminisztérium állo­mányába, ahol 1968-ig több fontos beosztásban dolgo­zott. 1968. augusztus 1. óta az MSZMP Csonkrád me­gyei Bizottságának munka­társa, majd 1975-től a köz­igazgatási és adminisztratív oeztály vezetőhelyettese. Munkáját mindig felelős­séggel, szorgalommal, példa­mutató szerénységgel és fe­gyelmezetten végezte. A megyei pártapparátus meg­becsült és tettrékész tagia­ként mindenkor becsülettel teljesítette feladatait. Mun­kaköréből következően a fegyveres testületekkel, az igazságügyi és a bűnüldöző szervekkel foglalkozott, amelyek párt- és szakmai vezetőivel őszinte, elvtársi kapcsolatot alakított ki. Tár­sadalmi megbízatásait nagy szorgalommal és jó szerve­zőkészséggel látta el. Taeia volt az apparátusi pártalap­szervezet vezetőségének. Munkássága elismerése, ként számos kitüntetésben részesült. Többek között tu­lajdonosa a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremnek és a Munka Érdemrend ezüst fokozatának. Nagy László elvtársat a megyei pártbizottság és a megyei rendőr-főkapitánvság saját halottjának tekinti Temetéséről — amelyre ka­tonai tiszteletadással kerül sor — hamvasztása után. ké­sőbb történik intézkedés. Emlékét kegyelettel meg­őrizzük. MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, Csongrád megyei R endör-f őkapitány ság Requiem Vaszy Viktor emlékére Verdi az operáiról ismer­szik. Netán ezért, ha sokan legszebb operájának nevezik gyászmiséjét, nem is telje­sen alaptalanul. Szegeden régóta műsoron van, filhar­móniai koncerteken, s legen­dás előadásai fűződnek Va­szy Viktor nevéhez. Most a Szegedi Nemzeti Színház vette programjába, s mutatja be a Requiemet hplnap, szerdán este 7 órá­tól a Zenés Színházban, mely bemutatót Vaszy Viktor em­lékének szentelik. Vezényel Pál Tamás, közreműködik a Szegedi Szimfonikus ' Zene­kar, a színház kórusa, a DÉ­LÉP Zenebarátok Kórusa (karigazgató (Molnár Lászlój és a Bartók kórus (karigaz­gató Rozgonyi Éva). A szólis­ták: Misura Zsuzsa, Lengyel Ildikó, Gregor József, Réti Csaba. Az előadást pénte­ken, április 9-én megismét­lik. amikoris a dirigens Vó­rady Zoltán lesz. Felvételi­előkészítő táborok A negyedik osztályos gim­nazistáknak, középiskolások­nak idén 76 felsőoktatási in­tézményben szerveznek a ta­vaszi szünet idején oktató tábort a felvételi plőkészítő bizottságok. Debrecenben, Budapesten, Pécsett, Éger­ben, Nyíregyházán, Kecske­méten, Gödöllőn. Miskolcon, Esztergomban, Székesfehér­váron, Kaposváron, Szombat­helyen és Szegeden több mint 30 táborban ismerkedhetnek meg a fizikai dolgozók gye­rekei az intézmények életé­vel, tanárokkal, diákokkal, s nem utolsósorban a felvételi követelményekkel. Szegeden, a JATE bölcsész­karán április 4—9-ig, a ter­mészettudományi karon 4— 10-ig, a jogi karon 6—9-ig, a tanárképző főiskolán 4—8-ig lesznek a felvételi előkészí­tők. Szombat este tartotta tá­bornyitóját a SZOTE Űjsze­szegeden, az Ady Endre kol­légiumban. Csongrád megyé­ből, Bács-Kiskun és Szolnok megyéből mintegy 150 kö­zépiskolás érkezett, akikkel már eddig is tartották a kapcsolatot levelezés útján és személyes találkozásokkal, úgynevezett vidéki konzultá­ciókkal, amelyeket hét vége­ken, vasárnapokon szervez­tek a SZOTE KISZ-esei. Az idei előkészítő résztvevőinek 18 oktató és 11 diáktanár tart előadásokat a felvételi tárgyakból, biológiából, fizi­kából. A diákok tesztekkel is ismerkedhetnek, gyakorol­hatják azok kitöltését. A SZOTE táborát Szobő László, a KISZ-bizottság tagja, ne­gyedéves hallgató nyitotta meg. Megnyílt Vinkler László emlékkiállítása Ünnepi eseménye volt Sze­ged kulturális-művészeti éle­tének Vinkler László festő­művész emlékkiállításának megnyitása. A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában több mint i háromszáz mű reprezentálja a két éve elhunyt művész életművét. Vinkler az idén lenne hetvenéves, az emlé­kező sorozat első része a szombaton megnyílt nagy­szabású tárlat. Festmények, grafikák, monotípiák bizo­nyítják intellektuális talaj­ból sarjadó színes, változa­tos és gazdag pályájának eredményeit, értékeit A megnyitón részt vevő számos érdeklődő között ott voltak a megye és a város vezetői, a családtagok, pá­lyatársak, tanítványok és ba­rátok. Dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató kö­szöntője után Szabó G. László, a megyei tanács el­nökhelyettese mondott meg Szabó G. László megnyitója „,.. . . , . .. .. Csongrád megyei Tanács kiállítás anyagát válogatta ás nyitó beszedet, majd ótnyuj- posztumusz Alkotói díját. a tárlatot rendezte Borbély tolta a művész özvegyének a A május 2-ig nyitva tartó László művészettörténész. Komámasszony, hol a szifon? Tanácskozás Teonap, hétfőn délutón a Népfront megyei bizottságá­nak székházában ülést tar­tott a Hazafias Népfront te­lepüléspolitikai bizottsága. A megyében folyó telepü­lésfejlesztést segítő társadal­tni munka szervezésének ta­pasztalatairól Komjáti Endre, p Csongrád megyei tanács | erwoeztályának főelőadója 1 ártott előadást. Ezt követő­en Kovács Imre, a település­politikai bizottság elnöke tá­jékoztatta a résztvevőket a P'.árdonyban megrendezett Szakmai megbeszélésen el­hangzottakról, valamint a 1 elepüléspolitikai bizottság 5 982. évi munkatervéről. Kodály-hangverseny Ünnepi Kodály-hangver­senyt rendeztek vasárnap Pécsett, ez volt a nemzet­közi Kodály-év hazai nyitó­koncertje. Az alkalmat az adta, hogy most tartják a X. országos kamarakórus fesztivált a mecsekaljai vá­rosban. A találkozón tíz ki­váló magyar együttes, vala­mint — meghívott vendég­ként — egy-egy bolgár, hol­land. NSZÍC-beli és osztrák énekkar vett részt. A Pécsi Nemzeti Színház­ban tartott ünnepélyen meg­emlékeztek a száz éve szü­letett nagy zeneszerző és zenepedagógus munkásságá­ról, s a magyar kórusmoz­galom fejlesztésében játszott kiemelkedő szerepéről. A hangversenyen valamennyi fesztiválkórus fellépett * Kodály Zoltán születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából országos népdalének­lési és szolfézsverseny kez­dődött hétfőn Debrecenben. Az egyhetes eseménysoroza­tot a Kodály Zoltán nevét viselő zeneművészeti szak­középiskola hangversenyter­mében Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, a Magyar Kodály Társaság el­nöke nyitotta meg. A szak­középiskola, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola debreceni tagozatának hangversenytermeiben zajló versenyeken 150 zeneiskolai, szakközépiskolai és főisko­lai hallgató méri össze ének­tudását. Bioritmus íEtatailLi ••hím" m'HM] r^i iVXfOj iWI ra tiiofigyelo Még szerencse, hogy meg­liallgattam a Bioritmus leg­utóbbi adását. Ha nem te­szem. bajba kerülhettem volna. Beveszek néhány ma­rék nyugtatót, s elfedem szervezetem védekező me­chanizmusa elől valódi be­tegségeimet. Ez csak egyet­len tanulság Sárkány Vera tegnap sugárzott kitűnő, életmódról, egészségről és környezetről szóló magazin­jából, melynek szakértőjét, dr. Szanyi László biológust sem lenet eléggé dicsérni. Már csak azért sem, mert nyilván nagy szerepe van abban, hogy az újságíró ilyen Jól tudja időzíteni a témákat. A tavasz a frontátvonu­lások, a szirénázó mentő­autók ideje — ilyenkor van a legtöbb frontátvonulás. És ilyenkor van az is, hogy az emberek többsége még annál is idegesebb, mint amilyen idegességre egyál­talán képes... Csak azoknak mondom, akik nem hallgatták a mű­sort. Idegesség ellen legjobb orvosság a mozgás. A ko­cogás például, mert a láb mindig kéznél van. És hadd szóljak még egy megszívle­lendő tanulságról. Magyar Imre professzor mondta, hogy az orvostudomány meghosszabbította ugyan az éfetet, de nem lett hosszabb a fiatalságunk; a sok-sok gonddal, bajjal járó későbbi évek lettek csak azok. Muszáj tudnunk, igaza van a közmondásnak: halál ellen nincs orvosság. De az öregség éveit el lehet töl­teni nagyobb konfliktusok nélkül. Hogy miként, arra rendszeresen kapunk recep­teket a Bioritmus műsorai­ban. Ezért ajánlom — és nemcsak az öregeknek —: szenteljenek egyszer-egyszer húsz percet arra, hogy meg­hallgassák Sárkány Verát és csapatát. Megéri. P. F. Már a jó öreg Arisztote­lész figyelmébe ajánlotta színpadi szerzőknek, tesse­nek szívesek megkülönböz­tető gondot fordítani a figu­rák jellemzésére. A szófoga­dó színpadi szerzők azóta sem tesznek egyebet, kifogy­hatatlan leleményességgel aggatják tele különböző színpadra álmodott figurái­kat a legkülönfélébb jellem­jegyekkel. Ha most hirtelen elhatározással rendet vágnék két és fél évezred drámater­mésének hatalmas búzatáb­lájában aszerint, miképpen jellemzik írók a hőseiket, legalábbis két nagy tarto­mányt elkülöníthetnék: a külsődleges tulajdonságokét és a belsőkét. Az utóbbiak a valóságos figurateremtők, az előbbiek viszont jobbára technikaiakat, a szerzők ru­tinfogásai, sztereotípiái. Ilyen kapásból megrajzolható kül­sődleges jellemjegyek, ha valaki állandóan az anyósá­ra hivatkozik, feledékeny, az orrát piszkálja vagy az oku­láréját igazgatja, notórius telefonálgató, sétapálcájával növeszti indulatait, raccsol, szivarozik, satöbbi. S ilyen, ha folyton szódat iszik, szi­fonból. Eme legfrisebb ötlet Dávid Ilonáé, egy véghajrához kö­zeledő tévéfilmsorozat, A 78­as körzet írójáé. Két állandó szereplőjének egyikére, a férfire ragasztja, s Sztankay István viseli, immár hónap­ja, hősies nagyvonalúsággal, „mit nekem Hekuba" hu­morral, mint aki annyi min­dent megért már az elektro­nikus színházvilágban, hogy jókedélyét semmi váratlan föl nem zavarhatja. Míg fe­lesége, Schütz Ila naphosszat a köz javára lót-fut-robotol, addig ő a magánélet bástyái mögé zárkózik, mindennapi kis kényelmeit védi, a csön­des szimpatizáns gyanakvó családpártiságával. Mert azért nem haragszik ám ő, úgy igazán. Csak brummog, füstölög, fejét csóválja, ké­telkedik. Nem utolsósorban ezzel a szifon-patron-mániá­val. A teli szódástermoszt ugyanis a családi harmónia leiképévé magasítja. Ha üres a flaska, nincs rend a családban, s miért nincs rend, azért, mert az oldal­borda komámasszony hol az ollót játszik, mások kényel­mének kellékeit sepergeti, mások dolgai után futkos, közgyűlésekre, hivatalokba. mindenüvé. Hogy eme tény­kedéseivel közvetve saját kényelmük, összkomforto­sabb magánéletük érdeké­ben is eljár — ugyan már, minek pont az ő felesége, mi­kor tehetnék ezt mások is. Nem tudom, ki hogy van ezzel a televíziós bestseller­rel, szocreál stílusú perszif­lázzsal. Nézettségi indexe bi­zonyára rekordokat döntöget halomba a közvéleménykuta. tók asztalán. Magam a rádió veretesebb Szabó családja és a tévé angol Importból be­szerzett híg Buszon-sorozata közé tudnám elhelyezni, va­lahová félúton. De semmi esetre sem n televízió l-es számú programjának főmű­soridejére, hétvégen. Egy jó értelemben vett közművelő­dési misszió okán. N. 1. Soha rosszabb „tizenharmadikát" Vecsernyés Péter határőrt már nem lehet elválasztani a pályaudvaroktól, vonatok­tól, mozdonyoktól. Mielőtt bevonult a „hírős" alföldi városból, Szegedről, a vasút­állomáson dolgozott diesel, villanyszerelőként Vonatok­kal ébredt, feküdt. A kato­naság is csak a kiképzés idejére szólította el a vaspá­lyák környékéről. A kelebiai vasúti forgalom-ellenőrző­pontra került, ahol útlevelet ellenőriz, kutat, ahogy ép­pen a szolgálat kívánja. Vecsernyés Péter határőr azok közé tartozik, akiknek Erdei Ferenc Művelődési Ház Erdei Ferenc nevét vette fel szombaton Kecskeméten a megyei művelődési köz­pont. A névadó ünnepségen — amelyen ott voltak az egykori pályatársak, a Ma­gyar Tudományos Akadémia több tagja, • Bács-Kiskun és Csongrád megye párt- és ta­nácsvezetöi — Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke mél­tatta Erdei Ferenc életútját, munkásságát Hangsúlyozta: e kiváló közéleti ember mindvégig harcok tüzében élt, égett, s politikai tevé­kenysége viszonylag fiata­lon, alkotó ereje és képessége teljességében, harcok tüzé­ben lobbant ki. A kecskemé­ti művelődési központot olyan emberről nevezzük el, falára annak az embernek a nevét írjuk fel, aki íróként, tudósként, politikusként egy­aránt korának legjobbjai kö­zé tartozott. Nevéhez fűződik a ma­gyar szociográfia és szocio­lógia műfajának megterem­tése, u a felszabadulás után az ezeréves per lezárásáért, a földreform megvalósításá­ért szállt síkra. Ezután Kállai Gyula le­leplezte a művelődési , ház falán elhelyezett Erdei Fe­renc-reliefet, Somogyi Ár­pád szobrászművész alkotá­sát. Majd a résztvevők meg­koszorúzták az áj dombor­művet. (MTI) szerencsét hozott a tizenhár­mas szám. Mert éppen az egyik közelmúlt hónap ti­zenharmadik napján fogott határsértőt. — Igencsak hűvös éjjel volt — emlékezik vissza ar­ra a napra —, a Puskin exp­ressz kivételesen nem ké­sett, csodálkoztunk Is. Nem voltak sokan, úgy százötve­nen lehettek a vonaton. Ez most nem volt előny szá­munkra. mert éjjel nehezebb dolgozni. Az utasok alsza­nak, s amikor felébresztjük őket. morcosak, kevésbé segítőkészek. A kutatást ket­ten, kétfelől kezdtük meg. Ahogy mindig, most is nyi­togattam a padlástérbe ve­zető ajtócskákat, benéztem az ülések alá. Nem emlék­szem már, hányadik kocsi­ban vettem észre a W. C. fölötti padléstérben egy fe­kete cipős lábat. Egyedül voltam, ezért visszacsuktam az ajtót, s a többieket hív­tam. Együtt tessékeltük le azt a magyar férfit, aki azt hitte, hogy túljárhat az eszünkön. Soha Rosszabb ti­zenharmadikán ÍA tíau&or cxmú. lapbátf j

Next

/
Thumbnails
Contents