Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-06 / 80. szám

n VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 80. szám 1982. április kedd Ara: 1,40 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Felszabadulásunk 37. évfordulóját ünnepelte az ország Áczél György köszöntője Koszorúzási ünnepségek Felszabadulásunk 37. évfordulója alkalmából április 3-án Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a rádióban és a televízióban ünnepi beszédet mondott. A

Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Nagyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya nevében köszöntöm hazánk valamennyi állampolgárát. A bányászokat, a gvárak munkasait, a földek művelőit, a szellemi alkotókat — mindazokat, akik részesei szocialista építőmunkánknak. Véletlen, hogy legnagyobb sorsfordulóink idején Magyarországon tavasz van. Mintha a nép ismételten bizonyítani akarta volna, hogy a történelem legzordabb, legtélieseub korszakai után is új életre kel. új erőre kap. Nemrég emlékeztünk 1848-ra. 1919-re. Most fölszabadulásunk évfordulóját köszöntjük. Ezzel az áprilissal tartozott nekünk a történelem, hiszen két szép márciusi forradalmunkat idegen erőszak tiporta el. 37 évvel ezelőtt jutott végre olyan erő történelmi szerephez sorsunk formálásában, amely fölszabadítani jött. békét hozott. A szovjet hadsereg — s a vele küzdő bolgár, jugoszláv, román harcosok, szövetségben az antifasiszta erőkkel — a külső és belső fasiszta erőszak megsemmisítésével a magyar nép legsajátabb érdekeit segítette érvényre jutni. Tisztelettel és hálával emlékezünk a hazánk szabadságáért hajoló katonákra. Felszabadítóink olyan ország határát "lépték át, amelyet fél évezrede csak vesztes háborúk nyomorítottak, s amely a II. világháborút is elvesztette. A háborút elvesztettük, a békét megnyertük. 37 esztendő a bizonyság rá. 19"4,"5-ben a messzebbre látók már fölismerték, hogy szövetségünk a Szovjetunióval történelmünk fordulatát jelentette, új tavlatokat nyitott Magyarország előtt. De tudták azt is. hogy a fölszabadulás — lehetőség, amelyet csak a nép válthat valóra. Április 4-e ezért nem csupán emlékezésre, hanem önvizsgálatra is késztet. Nemcsak mi tekintünk vissza, hanem tyozzánk is fordul a történelem, hogy vallasson: éltünk-e a lehetőségekkel? Igen. Eltakarítottuk az úri Magyarország fojtogató örökségét, megszüntettük a kizsákmányolást. A szocializmus adott először méltóságot, emberséget az embernek. Milliók szabadultak meg a létbizonytalanság lidércnyomásától, a kiszolgáltatottságtól. a gyűlöletet szító torz ideológiák rémuralmától. Most birtokolja a nép az országát, ahol azelőtt nem lelhette hazáját. Itt a holnap, a jövő is érdekli az embereket, többé nem a maradiságnak, hanem a haladás maradandóságának. az állandó megújulásnak van növekvő becsülete. Lassan írott történelemmé válik, hogyan tette meg ez a nep a hősies országépítés első lépéseit, hogyan vívta meg drámai küzdelmét a kemény osztályharcokban rázúduló új feladatokkal. Évszázadok vágyai váltak valóra. Nemzeti múltunk nagyjai olyan erős. szilárd, független, gazdag országról álmodtak, ahol a népakarat érvényesül. — Megvalósult. Kossuth Lajos fél életét annak előmozdítására szentelte, hogy az ipar alkossa a nemzetgazdaság gerincét. — Valóra váltottuk. Széchenyi István a korszerű, termékeny mezőgazdaságban a felemelkedés útját látta. Valósággá lett. Munkánk eredménye békítette meg vitájukat. Hányan hirdették mindkettőjükkel együtt azt. hogy kiművelt emberfők sokaságát kell teremteni ahhoz, hogy megbecsült tagjai lehessünk a népek közösségének! Történelmünk utóbbi évtizedei ebben is sorsfordulót hoztak. A háború sebeit begyógyítottuk. Erős, sokoldalú ipart teremtettünk, elindítottuk korszerűsítését, a munka termelékenységét meghatszoroztuk, kezdtünk megtanulni kereskedni. Végbement mezőgazdaságunk szocialista átalakítása, igazi felvirágzása. A harmadára csökkent lélekszámú földművelő lakosság teljesítménye megduplázódott. miközben az emberek életszínvonala, életkörülményei az évszázados változatlanság után gyökeresen megjavultak, átalakultak. A Magyarországon élő emberek biztonságának. jólétének, kultúrájának és méltóságának azelőtt nem ismert szintre való fölemelése olyan tett, amelyet a magyar nép most már véglegesen és visszavonhatatlanul történelme legfényesebb lapjaira ír.: Ez az alkotó nemzedék átlendítette az országot a fejletlenség és a fejlettség küszöbén, s ez biztos alapul szolgál a jövő nemzedékek számára a .további országépítéshez. Népünknek igaz eszméi, eszményei vannak : gondolatokra, cselekvésre éhes társadalom vagyunk. Az állampolgárok nemcsak érzik, hanem tudatosan nagyra értékelik az eredményeket, de tudják és ismerik az ország gondjait is. összefognak az új feladatok végrehajtására és a nehézségek leküzdésére. Ez a nép védi. amit elért, ami már tulajdona, amit gyarapítani akar. Számolhatunk terveink egyik legfőbb biztosítékával, a társadalom szocialista összefogásával. Egy egész ország érdeke, történelmi akarata, hogy előbbre lépjen alkotásban, munkában, tartalmas művelődésben. az anyagi és szellemi javak gyarapításában, gázdasága korszerűsítésében, az emberi kapcsolatok építésében, a család, a kis- és nagyközösségek összekovácsolásában, a szabadság rendjének gazdagításában. Ez együttesen szocialista jelenünk és jövőnk nagy vállalkozása, egymástól elválaszthatatlan, megoldandó és megoldható feladata. Az ebben való cselekvő részvétel jelenti ma az azonosulást a haza ügyéveL Bármilyen nehezek a külső körülmények, hivatkozhatunk rájuk, de nem változtathatunk rajta. A valóságban a saját szorgalmunk', tudásunk, akaratunk, teljesítményünk a fontos, gyakran a döntő tényező. Az egyéni és közös célok parancsolóan követelik a szocialista társadalmi viszonyok erősítését, a demokrácia fejlesztését és azt, hogy ne csak általában legyen jó az ország közérzete, hanem minden munkahelyen, üzemben, iskolában és intézményben munkára, alkotásra serkentő, jó légkör legyen. Amit elértünk, azt megbecsüljük. Elutasítunk minden megállást sugalló önelégültséget, de minden pesszimizmust is. amely népünk szocialista tett vágyát, cselekvőképességét. tehetségét, illetékességét elvitatja vagy alábecsüli. Ö

ntudatosan mondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaságnak jó híre van a világban. Barátaink becsülnek, még ellenfeleink is kénytelenek elismerni eredményeinket. Mert ebben az országban milliók tekintenek úgy saját művükre, hagv látják alkotásaik értékét, s azt is, ami még hiányzik, aminek megteremtéséért még sokat kell tenniük. Mérik úgy közös dolgainkat, mint „birtokát a tulajdonosa". Napjainkban sajnos ismét olyan időkben kell élnünk, amikor fagyos szelek fújnak a világban. Mi a megtett út ismeretében állítjuk, hogy a világtörténelem nem a szocializmussal szemben, hanem annak reményében alakul. Tudjuk, hogy a Szovjetunió nélkül, a szocialista országok nélkül szörnyű arca lenne a világnak. Hogy a haladó, békeszerető erők nélkül reménytelen sorsa volna az emberiségnek. A haladásnak hatalmas erői vannak. Ezeket az erőket katonai, gazdasági adatokkal is mérni lehet, de azzal is mérni kell, hogy -mit jelent az embereknek, a népeknek- a béke. az élet. Mi a feszültség idején, vívmányainkat szilárdan védelmezve is új enyhülésre készülünk. Békét akarunk, békére készülünk. Az annyi balszerencsét, oly sok viszályt megélt magyar nép csak békében válthatja valóra a 37 esztendővel ezelőtti április történelmi ígéretét. Csak a békéért helytálló szocialista közösség testvériségében őrizheti meg és fejlesztheti tovább vívmányait. építheti gazdagabbá, műveltebbé a szocialista Magyarországot. , Országszerte megemlékeztek hazánk felszabadulásának 37. évfordulójáról. Képünkön: Bndupesten, a Magyar Hősök Emlékmüvénél, a Hősök terén az MSZMP KB koszorúját Kádár János, a KB első titkára és Németh Károly, a KB titkára, a PB tagja helyezte el Hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombat délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a szovjet hősök ertílékművénél, a Szabadság téren és a magyar hősök emlékművénél, a Hősök terén. A Szabadság téren a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkáréi, a Politikai Bizottság tagjai helyezték el. A Minisztertanács nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese koszorúzott. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége budapesti nagykövetsége részéről Vlagyimir Nyikolajevics Bazovszkij nagykövet, Valerij Leonyidovics Muszatov követtanácsos és Nyikolaj Konsztantyinovics Krasznyikov ezredes, katonai és légügyi attaséhelyettes helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját. Az emlékmű talapzatán elhelyezték a hála és a megemlékezés koszorúját a tömegszervezetek képviselői. Koszorúztak a magyar fegyveres erők vezetői is. A Hősök terén, a Himnusz hangjai után, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa képviseletében Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János és Németh Károly, a Minisztertanács részéről Lázár György ésAcaél György koszorúzott. A koszorúzási ünnepségeken részt vett Benke Valéria, Gáspár Sándor. Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja. Ott volt politikai és társadalmi életünk sok más vezető személyisége. Részt vettek az ünnepségeken a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői is. A felszabadulás évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek szombaton a Vigadó téri szovjet hősi emlékműnél is. Nagygyűlés a Gellérthegyen Vasárnap délelőtt benépesült a Gellérthegy oldala. Szabad hazánk 37. születésnapján budapesti diákok és ifjúmunkások, Magyarországon tanuló külföldi társaikkal karöltve végelláthatatlan sorokban igyekeztek a Gellérthegyre, a KISZ Központi Bizottságának és Budapesti Bizottságának ifjúsági nagygyűlésére. A fővárosi fiatalok több mint huszonöt ezres serege nagyszabású politikai demonstráción köszöntötte legnagyobb nemzeti ünnepünket. Először a szabadságunkért életüket áldozó hősökre emlékeztek: a nagygyűlés előtt a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága, valamint a kerületek képviselői koszorúkat helyeztek el a várost vigyázó felszabadulási emlékmű talapzatán. Ezt követően a fiatalok megindultak a Citadella tőszomszédságában található, a körös-körül zászlódíszben pompázó Jubileumi park felé. A Citadella falán pirosfehér-zöld színű petárdák robbanása jelezte az ifjúsági nagygyűlés kezdetét. Felhangzott a Himnusz, majd Tarcsi Gyula, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkáxa köszöntötte az ifjúsági nagygyűlés résztvevőit. Az elnökségben volt Maróthy László, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjak Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, valamint az MSZMP Központi Bizottságának több tagja, a társadalmi és tömegszervezetek számos képviselője. Ott volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magvarországi képviselője. Vlagyimir Szivenok vezérezredes. az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Varga László, a Magyar Üttörők Szövetségének főtitkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédet köve; tőén látványos táncos, zenés irodalmi műsorral szórakoztatták az egybegyűltekek Fogadás a Parlamentben Hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vasárnap fogadást adott az Országházban. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Megjelent a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt az üzemek, a vállalatok, az intézmények sok kiváló dolgozója. Ott volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson Losonczi Pál , köszöntötte a megjelenteket.' A