Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-30 / 100. szám

5 Péntek, 1982. április 30. Tisza-kutató ankét Szegeden Tegnap, pénteken délelőtt kezdődött a Tiszakutató Munkacsoport XIII. Tisza­kutató ankétja Szegeden, az MTA Szegedi Bizottságának székházában. Dr. Csizmazia György titkár beszámolójá­ban ismertetést adott az elmúlt évben végzett kuta­tómunkáról, melyben mint­egy 60 tudományos szak­ember végzett a Tiszán és árterületén vizsgálatokat. A Tisza-kutatók behatóan fog­lalkoztak vízkémiai, növény. és állattani adatok gyűjtésé­vel, melynek során újabb összefüggéseket állapítottak meg a folyói jelenlegi álla­potáról. Különösen szép ered* ménnyel zárult a Mártély­Körtvélyesi Tájvédelmi Kör­zet komplex kutatása. Az el­következő. kétszer három­éves időszakban a leendő Tisza III. csongrádi vízlép­cső térségét, közelebbről az alpári medencét veszik az eddiginél is behatóbb vizs­gálat alá. A tegnapi Tisza-kutató konferencián összesen 18 előadás hangzott el. A hazai beszámolók mellett szovjet és jugoszláv kutatók referá­tumai is elhangzottak. reüonslrultció A Ferihegyi repülőtéren befejezéshez közelednek az új le- és felszállópálya föld- és betonozási munkái, a továbbiakban a fénytechni­kai és a rádiónavigációs be­rendezések szerelésével foly­tatódik -a nagyszabású re­konstrukció. A fejlesztés 1983 végén befejeződő első ütemének alapvető célja egyébként is a repülési biz­tonság feltételeinek javítá­sa. Ennek keretében 1982 elején már üzembe helyez­ték az ország légterében közlekedő repülők műszeres irányítására szolgáló beren­dezéseket. A repülési biz­tonsággal közvetve össze­függ, hogy javítják, fejlesz­tik a gépek karbantartásának körülményeit, feltételeit. Torpedó bácsi meséi A Minerva Színpad bemutatója Tóth Árpádról azt tartja az irodalomtörténet, hogy az Ady-nemzedéknek. a Nyugat nagyjainak egyik legtisztább lírikusa. Féja Géza ezt Írja róla Nagy vállalkozások ko­ra című könyvében: „Az ember olyan tisztult előkelő­séggel, akkora esztétikai fe­gyelemmel, olyan szabatos öntudattal jelentkezik köl­tészetében, hogy a legna­gyobb magyar humanisták közé sorolhatjuk." Ki tudná erről a finom, halk szavú, az érzések, az érzelmek, a hangulatok, a bánat és a világmindenség lantján szo­morúan játszadozó nagy művészről, hogy kora aktuá­lis társadalmi visszásságairól pergő nyelvű, szellemes és bravúros gúnyversek sorát irta, amelyek egy része meg­zenésítve akár kupiénak is elmenne, s a század első két évtizedének teljes miliőjét képes érzékeltetni? A Minerva Színpad felis­t lerte és hasznosította Tóth 'Árpád életművének e sajá­tos kettősségét. Torpedó bá­csi meséi, avagy Lélektől lé­lekig címmel közel egyórás 1 íűsort készítettek, melynek logfőbb erénye, hogv az e-edendően eklektikus Iro­dalmi alapanyagból egységes produkciót képes létrehozni. Az összeállító Marik István rendezőnek külön érdeme, hogy amatőr színpadoknál nemigen tapaszta'ható bá­torsággal összetett igény­rendszert támasztott az est előadóival, Szécsi Ilonával, Kocsis Györggyel. Posta Ist­vánnal és Hüttner Ildikóval szemben, amely sokoldalú­ságot kíván a teljesítmény­ben és sokszínűséget a mű­fajokban. Vers, ének és tánc együttes és egyéni előadása jelenti a bemutató fontos különlegességét. Ezen eljárás pedagógiai haszna, amatőrökről lévén szó. igen nagy. Mérhetők a fejlődés ama fokozatai, me­lyek e fiataloknak egyben az együttes szinvonalat is meghatározó lépcsőfokait je­lentik. S e téren a DÉLÉP­klubban szerdán este látott előadás bizonyította: efféle újításokra igenis szükség van. Fölvetődnek ugyanak­kor kétkedő kérdések: szer­kesztésben. közös és egyéni alakításokban, a Tóth Ár­pád-összeállítás dramatizált, egyéni szempontok szerint értelmezett egészében ho­gyan tud megbirkózni a fel­adattal az együttes? Milyen elemek biztosítják a szük­w Uj kemping A mára virradó éjjel az Expressz diákcsoportja volt a honfoglaló a kisteleki Egy­ség Áfész tegnap, pénteken felavatott új, négyszáz ven­dég elhelyezésére, ellátására alkalmas kempingmoteljé­ben, az E5-ös út sándorfal­Vi elágazásánál, a Postako­csi csárda szomszédságában. A 33 millió forintos költ­séggel. Vincze Mihály tervei alapján készült, egyenként három személyes faházak — harminc van belőlük — és a sátras, lakókocsis vendégek rendelkezésére álló fürdő- és főzőhelyiségek bizonyára ha­mar elnyerik a turisták tet­szését — hiszen Szegedtől negyedóra autóútra olcsó, kényelmes szállásra talál­hatnak. S persze van étke­zési lehetőség, sőt pénzvál­tásra. a főszezonban pedig sétakocsikázásra, lovaglásra is alkalom. A kemping tizenöt dolgozó­ja családias hangulatú ven­dégfogadást kínál — s a magyaron kívül hat nyelven tájékoztatást is ígérhet. A télen is fűthető faházak ven­dégei jelenleg csupán egyet hiányolhatnak: a csárdának és a kempingnek nincs még külső, az E5-ÖS úthoz köz­vetlenül csatlakozó, szilárd burkolatú parkolója. séges átmenetet a komoly hangvételű versek és gúny­iratok teljesen eltérő stílusai között? Szcenlkailag mind­ez hogyan érvényesíthető? És így tovább... A Minerva Színpad sze­rencséje e kétségek között — hogy rátalált a zenére. Ürmössy László zongorista és zeneszerző muzsikát kom­ponált a költő versfricskái­ra (zeneszerzői és előadói díjat is kapott érte nemrég a debreceni országos ama­tőrszínpadi találkozón). a rendezés pedig mindezt be­építette a produkcióba. Rá­adásnak egy gitár (Varga György) és egy fuvola (Bod­rogközy Eszter) segítségével további átmenetét biztosított az elégikus, szép Tóth Ár­pád-versek világa felé. így már lehetségessé vált a több­nyire jól sikerült átkötések sorozata, s jószerével már csak az egyéneken múlt, mi­ként is „áll össze" az elő­adás. Hol a, jó hanganyagot (Kocsis György —egyébként szintén előadói különdíj as), hol a kidolgozott mozgás­kultúrát (Szécsi Ilona), hol a rutint és az alkatot (Ma­rik István. Posta István) ér­vényesítették. olykor igen találó és hatásos részletek­ben. A Monarchia-korabeli „békeévek" atmoszféráját külsőségekkel és zenei-elő­adói stílussal a lehetőségek­hez képest megteremtették, s néhány valóban színvona­las rész (Lóverseny-dal, Lé­lektől-lélekig. Tárlat. Gor­donkás elégia) tanúskodott arról, hogy e kezdeménye­zésre mennyire érdemes fi­gyelni. A szükséges átmene­tet a különböző hangnemek között hol harsány „cikázás­sal", hol hirtelen-váratlan el­komolyodásokkal ellenpon­tozták, amikor a hangos ká­véházi világba be-beballa­gott néha a szomorú, me­rengő Tóth Árpád. Ami még baj — egyenet­len egyéni alakítások, időn­kénti prozódiai hiányossá­gok. túlzott függés a min­denkor adott szcenikai kö­rülményektől — e fejlődési folj'amat tükrében vizsgá­landók. A Minerva Színoad Tóth Árpád-műsoráért Deb­recenben kapott aranyérme mindenképpen megérdemelt siker, melynek köteleznie kell az együttes tasja't ar­ra. hogy ezen a minél ere­detibb. ötletesebb úton ha­ladjon. További emelkedő színvonalon. Domonkos László Kávéházak, szökőkutak 4 szegedi iévéstúdió újdonságaiból A televízió szegedi körzeti stúdiójától egyre inkább megszokjuk, hogy olykor meglepetésekkel szolgál: új­donságokkal. melyek műhe­lyének vállalkozó kedvét, bővülő és színesedő profilját jelzik. Mint arról már ko­rábban beszámoltunk, s most Regős Sándortól, a stúdió vezetőjétől megtudtuk, a ro­mán nyelvű adások kezdete a legfrissebb újítás: tegnap jelentkezett először a kép­ernyőn. A hazánkban élő. körül­belül 25 ezres román nem­zetiség nagy része a Dél-Al­földön található, hetilapjuk, a Foaia Noastra és a szol­noki stúdióból sugárzott rá­dióműsoruk után a szegedi tévéstúdió jóvoltából most már teljessé vált anya­nyelvi tömegkommunikációs rendszerük. A pécsi stúdió szerb-horvát és német nyel­vű adásainak mintájára ha­vonta egyszer, minden hó­nap utolsó csütörtökjén a második műsorban 19 óra 10 perces kezdettel jelentke­zik az Ecranul Nostru. 15 perces programokkal, ame­lyeket szombaton délelőt­tönként az egyes műsorban megismételnek. Bartók Ro­mán táncainak egyik motí­vuma a román tévéadás szignálja, a műsorok témái pedig a magyar belpolitikai élet eseményein kívül a nemzetiségi kultúra értékeit mutatják majd föl: a batto­nyai román klub és a méh­keréki úttörők néptáncpro­dukciója szerepel majd pél­dául a legközelebbi adá­sokban. A 1obb szakmai tel­jesítmény és az utánpótlás érdekében a stúdió jó kap­csolatokat épített ki a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola román tanszékével is. Ami pedig közvetlenül Szegedet illeti, a tévések se­gítségével lokálpatriotizmu­sunk részesülhet a nosztal­giahullámból: a régi szege­di kávéházakról készül 40 perces film. amelv doku­mentumok és irodalmi mű­vek segítségével idézi föl a város egykori jellegzetes szó­rakozóhelyeit. például a Ju­hász Gyula által ls meg­énekelt néhai Vén Európát. (Ki tudja ma vajon, hogv e kávéház a ielenlegi DÉ­MÁSZ-székház épületében, a Klauzál téren volt találha­tó?) Azért a mai városról sem szabad megfeledkezni. Mondjuk a szökőkút akr ól: azok lesznek főszereplői egy összeállításnak, amely­ben öt szegedi szökőkút előtt öt stílusostáncot lejtenek el a Volán társastáncklubjának tagjai. Liebmann Béla bácsiról, lapunk egykori munkatársá­ról, a szegedi fotósok 85 éves doyenjéről portréfilm készül — az általa megélt korok az ő objektívjén ke­resztül láthatók a képer­nyőn. Az Élet és Irodalom­ban szegedi szerző. Majo­ros Tibor kollégánk tollából megjelent. Csotrogányok cí­mű irodplmi riportból Cset­tegők. csotrogányok címmel forgatnak riportfilmet. Hely­színi közvetítést láthatunk a nyári szegedi ipari vásárról; s folytatódik a Várospódi­um-sorozat: legközelebb Kis­kőrösön. Immáron hagyományosnak nevezhető jó kapcsolatai vannak a szegedi tévéstúdiő­nak az Újvidéki Televízió­bal. Az együttműködést két új kooprodukciós film jelzi: Közös folyónk, a Tisza cím­mel magyarországi és vaj­dasági költök vallanak a fo­lyóról. A másik főszereplője Ladik Katalin, az ismert vajdasági magyar költőnő és színésznő. Augusztusban má­sodszor rendezi meg a stú­dió Gyulán a tavaly méltán nagy sikert aratott Határo­kon túli magyar líra fesz­tiválját. S a felsorolás a szegedi tévés hírekről olyan kitekintéssel zárható, ami a város televíziósainak növek­vő országos rangját is bizo­nyítja: máiusban a miskol­ci tévéfilmfesztiválon a naiv művészekről készült film­mel, valamint Polner Zol­tán A teknyőkaparó című néprajzi kötete alapján for­gatott műsorukkal vesznek részt, s idén először indul­nak a veszprémi tévétalál­kozón is, a Simonyi Imre­portréfilmen kivül három ősbemutatóval: a Ladik Ka­talinról készített program­mal. a szakrális népi Imád­ságokat bemutató. Koroná­val koronázzák című műsor­ral és a Szegedi Kisopera Vacsora című előadásával, amelyet Angyal Mária ren­dezett. D. L. Május 6—7-én Akadémiai közgyűlés Május 6—7-én tartja idei. sorrendben 142. köz­gyűlését a Magyar Tudomá­nyos Akadémia — jelentette be az Akadémia székházá­ban csütörtökön tartott saj­tótájékoztatón Köpeczi Béla, az MTA főitkárhelyettese. Az előzetes program sze­rint a közgyűlésen —amely­re az MTA várbeli kong­resszusi termében kerül sor — Szentágothai János elnö­ki megnyitója után átadják a kiemelkedő tudományos munkásságot elismerő aka­démiai aranyérmet. vala­mint az akadémiai díjakat. A közgyűlésen évről évre a tanácskozás homlokterébe ál­lítanak egy-egy olyan nagy jelentőségű tárgykört, amely az ország közvélemé­nyét is foglalkoztatja, illető­leg az akadémia tudományos vizsgálódásai körében ki­emelt kérdéskomplexum. Ez­úttal negyedszázados gazda­sági fejlődésünk eredményei a világgazdasági korszakvál­tás mérlegén címmel tart vi­taindító előadást Bognár Jó­zsef akadémikus. A közgyűlés zárt ülésén hangzik majd el az akadémia elnökének be­számolója az MTA testü­leti munkájáról, továb­bá a főtitkár jelentése az akadémiai kutatóintézetek 1976—1980 közötti sokirányú tevékenységéről. Várhatóan újonnan megvá­lasztott tudós szaktekinté­lyekkel bővítik a közgyűlés alkalmából a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagjainak számát, amely jelenleg 198. A szemléletváltás Az ÉTE megyei csoportjáról garas A fénysugaras víztisztítás merőben új és rendkívül gazdaságos eljárás, ha az uszodákban, strandokon, fürdőkben elterjesztik. Az ötlet egy dán feltalálótól ered, berendezés gyártására pedig a közelmúltban az Egyesült Izzó vállalkozott. Az első. az Izzó gyön gyá­rában előállított tisztítót az ugyancsak győri tanuszodá­ban szerelték föL Az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportja nemrégiben számolt be az utóbbi két esztendőben vég­zett munkájáról az MTESZ megyei szervezete végrehajtó bizottságának. Érdemes rö­viden megismerkedni az 1950-ben alakult csoport te­vékenységével, munkájukról szóló beszámolójuk néhány megállapításóval. A csoport alapvető felada­ta, hogy segítse a szakem­berek tájékozódását az épí­tészet, építőipar aktuális kér­déseivel kapcsolatban. Ren­dezvényeik programjának összeállításakor is ezt tartot­ták szem előtt. Olyan témá­kat vitattak meg, tűztek na­pirendre az elmúlt években, mint az építőipar ipari hát­terének fejlesztési lehetősé­gei, az anyagmozgatás kér­dései, a szak- és szerelőipar műszaki fejlesztésének mű­szaki-gazdasági feltételei és módszerei, az energiatakaré­kosság lehetőségei, vagy a VI. ötéves terv építőipari feladatai. Munkájukban figyelembe vették, hogy a népgazdaság fejlesztési ütemének lassulá­sa miként befolyásolja az építési ágazat munkáját. A változások következtében ugyanis jelentős módszer- és szemléletbeli változásokra van szükség az építőiparban, s éppen az olyannyira szük­séges új szemlélet kialakítá­sa okozza általában a leg­több gondot. Ahogyan a csoport beszámolója írja: „Az anyagi folyamaté': dinami­kájának csökkenését a szel­lemi foivamatok felgyorsu­lása, kisugárzó erejének nö­vekedése kell, hogy kísérje. Enélkül ugyanis az elhatáro­zott strukturális változások nem valósíthatók meg." S bár eddig is fontés kérdés volt a műszaki fejlesztés ügye az építészetben, mára a műszaki előrehaladás kulcs­kérdéssé vált. Nem is pusz­tán az új eljárások lehetsé­ges (bevezetése, hanem a meglévő eszközök, a már al­kalmazott módszerek tökéle­tesítése, jobb hatásfokú al­kalmazásának kidolgozása. A csoport — mintegy 400 tagjának aktív részvételével — e szempontokat szem előtt tartva állította össze prog­ramjait. Munkájuknak mint­egy 50—60 százaléka a mű­szaki-tudományos tájékozta­tás. Ennek érdekében évente általában 2—3 alkalommal rendeznek önálló kiállítást, s a számos szakmai előadás mellett évente egy-két regio­nális érdeklődésre is számot tartó ankétot, megbeszélést is szerveznek. Tevékenységük fontos ré­sze, hogy külső felkérésre munkabizottságokat alakíta­nak, s ilymódon is szakmai segítséget nyújtanak a me­gye és Szeged urbanisztikai feladatainak megoldásához. Munkabizottságot alakítottak például a szegedi gyalogos városközpont, a Belváros rész­letes rendezési terve és a megye korszerűsített telepü­lésfejlesztési terve szakbírá­latára. Jó a kapcsolatuk a sza­badkai, valamint a lengyel éft bolgár testvérszervezetek­kel, s együttműködnek a szomszéd megyék hasonló csoportjaival is.

Next

/
Thumbnails
Contents