Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

Csütörtök, 1982. április 1. i 3 Fölszabadulásunk 37. évfordulójának köszöntésé Megemlékezések, elismerések Kitüntetett művészeink (Folytatás az 1. oldalról) tsefné, a Szentes városi tanács egészségügyi osztályának előadója, Izsák Mihály, Apátfalva város környéki községi tanács szakigazgatási Szervének előadója. Juhász Istvánná, a Csongrád városi tanács pénzügyi-, terv. és munkaügyi osztályának előadója, Justin Jánosné, a Csongrád megyei tanács szentesi járási hivatala általános igazgatási osztályának ügyviteli„ alkalmazottja, Katona Ant'alné, a Hódmezővásárhely városi tanács titkárságának ügyviteli alkalmazottja. Katona Imre, a Hódmezővásárhely városi tanács titkárságának csoportvezetője. Kádár Jánosné, a Hódmezővásárhely városi tanács igazgatási osztályának főelőBdója. dr. Kérdő Lajos, a Csongrád városi tanács szervezési osztályának vezetője, Kiss Istvánná, a Pusztamérges községi közös tanács szakigazgatási szervének fizikai munkása. Kis Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója, Kórász Dezső né, a megyei tanács gazdasági hivatalának . betanított munkása, dr. Kása Sándorné, a Csongrád városi tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi felügyelője, Kőszegi Imréné, a Szeged megyei városi tanács pénzügyi osztályának főmunkatársa, Krajsóczki Sándorné, a Szentes városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának főelőadója, Kürti Terézia, Pitvaros város környéki községi közös tanács csanádalberti kirendeltségének vezetője, Lajos Mihályné, a Derekegyház községi tanács szakigazgatási szervének fizikai munkása, Mészáros Józsefné, a Szeged megyei városi tanács pénzügyi osztályának ügyviteli alkalmazottja, Miklósfalvi Sándor, a Mindszent nagyközségi tanács szakigazgatási szervének előadója, Molnár Ferenc, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának főelőadója, Molnár Szilveszterné, a megyei tanács szegedi járási hivatalának fizikai munkása, Nagy Jenóné, a megyei tanács hivatali étkezdéjének főszakácsa, Nagy Nándorne, a Makó városi tanács titkárságának fizikai munkása, Nógrádi László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója, ördögh Dezsöné, a megyei tanács gazdasági hivatalának betanított munkása, Papdi Imréné, Ásotthalom községi tanács szakigazgatási szervének főelőadója, Papdi István, a megyei tanács gazdasági hivatalának szakmunkása, Papp Szilveszter, a megyei tanács egészségügyi osztályának főelőadója, dr. Pelle László, a megyei tanács munkaügyi osztályának csoportvezetője. Rebák Györyyné, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ügyviteli alkalmazottja, Serki Mihály, a megyei tanács szentesi járá-v si hivatala termelés-ellátásfelügyeleti osztályának csoportvezetője, Sisák Zoltánná, a Szegedi megyei városi tanács hivatalának csoportvezetője, Schüszler István, Magyarcsanád város környéki községi tanács szakigazgatási szervének főelőadója, Szabó Károlyné, a Makó városi tanács pénzügyi, tervés munkaügyi osztályának főelőadója, Szél Lajosné, Csanytelek községi tanács szakigazgatási szervének főelőadója, Szirbik Imre, a Szentes városi tanács művelődésügyi osztályának gazdasági felügyelője, Takács János, a megyei tanács testnevelési és sporthivatalának főelőadója, Tamás Imréné, a Makó városi tanács egészségügyi osztályának főelőadója, Timár Pál, a Szeged megyei városi illetékhivatalának osztályvezetője, Tóth Zoltánná, Bordány községi tanács szakigazgatási szervének előadója, dr. Vas Márton, a Szeged megyei városi tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetője, dr. (Folytatás a 4. oldalon.) Kovács János Valamikor. a negyvenes évek végefelé. mindenre elszánt kifutófiú csöngetett Pesten a hírneves színész, Somlay Artúr lakásán. Gyanúsan méregette a komorna. nincs itthon a művész úr. tessékelte kifelé. a srác azonban makacskodott, fontos üzenettel iött a főorvos úrtól, s törleszkedett addig az ajtóban. míg bentről ismerős. erélyes hang nem unta meg a disputát: „énged.ie be a marhát". S pár másodperc múltán, hogy a fiatal Kovács János remegve járult a nagyhírű Somlay színe elé. átadva patrónusának ajánló sorait, csöppet sem csoda, ha felsült legott. A. walesi bárdokat akarta elszavalni, ám nem tudta kívülről, úgv kellett Arany-kötetet, keresni hozzá. Kínálhatta meleg tepertővel Somlav, egyetlen falat sem ment le kiszáradt torkán. Annyira mindenesetre jutottak, hogy a művész bátorította. s mikor napokkal később belépett a felvételi bizottság elé, az elnöklő Hont Ferencnek szemtelenül fölhozhatta friss mecénásának bíztatását. Fölvették. Minek utána minden olyan egyszerűvé vált. hogy a kollégiumi rostán Gobbi Hilda családias érdeklődésére — „nagyon szeretne színész lenni?" — határozottan jelentette ki: nem szeretnék. leszek. És Kovács János színész lett. Nem is akármilyen: pár esztendeje Érdemes-. tegnaptól „Kiváló művésze a Magyar Népköztársaságnak." így kell aposztrofálnunk. így pontos, immár mindenfajta lokális jelző nélkül. hiszen ezidőtáit. nem titok, elszerződött a Vígszínházhoz. Kitüntetése viszont a szegedi színésznek szól. kétségbevonhatatlanul. Annak a három évtizednek, mit egyszerre töltött a pályán és Szegeden. A Ludas Matyi. Oszip. az Ármány és szerelem, a Dél keresztje, Butler. a Rozsdatemető, Bicska Maxi, Sir Basil. Kreon. Paál és Szász elvtárs. Kalapos Vince. James Tyron. Antyipa Zikov és sok más felejthetetlen szerep, köztük a mindenképpen megkülönböztető jelentőségű Tiborc Kovács Jánosának. Minap a Bartók művelődési központ rendezte meg búcsúestjét, ahol fölelevenítve fordulatokban, izgalmakban gazdag munkásságát. egy óvatlan pillanatban, tán maga sem vette észre, valami nagyon jellemzőt. fontosat talált mondani. .A színész önző, minél többet akar befoani az életből magának. hogy aztán színpadon tudja viszszaadni mindazt." Kovács János elismerésének értékét jelzi, hogv második művésze Szeged színházának, akit ilyen magas kitüntetéssel ismert el kormányzatunk. Az első Vaszy Viktor volt. I. N. Alkotói díjasaink Varga Mátyás Hári László A Csongrád megyei tanács négy esztendeje alapította Alkotói Díját, mellyel a megye társadalmi, gazdasági. kulturális életében ezerre tt kimagasló szakmai eredményeket és hivatásbeli érdeir.eket ismer el. Alkotói díiial jutalmazták dr. Tari Gábort, a Szentes városi tanács kórház-rendelőin iezet sebészfőorvosát (jelenleg külföldön tartózkodik! és Hári László szentesi esztergályos kisiparost. A megosztott alkotói díjat hosszú évek óta kifejtett közös munkájukért kapták meg. 1979 óta működnek együtt megoldásokat keresve különböző műtéti eljárásokhoz. protetikai anyagokhoz Igv szerkesztették meg közösen az 1980-ban a világsikert aratott kézműtő asztalt. A készülék előállítását hosszú és szorgalmas muT ka, aprólékos, mindenre kiterjedő szakmai tudás, rengeteg kísérlet előzte meg. Végül olyan kézműtö aszfalt sikerült konstruálniuk. amely az operálandó kezet bármely helyzetben pomosan rögzíti, a kéz és az egyes ujjak helyzete ezüKség esetén műtét közben is gyorsan, egyszerűen Változtatható. A kézműtő Tápai Antal asztal szabadalmazóia a hódmezővásárhelyi Metripond. amely 1981-ben bemutatta a müncheni Interhospital világkiállításon. A nagy sikerre jellemző, hogv mintegy 30 cég jelentette be vásárlási szándékát. A.kotói díjjal tüntették ki Tápai Antal szobrászművészt, a Tömörkény Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatóhelyettesét, akinek több évtizedes alkotói tevékenysége összeforrott a várossal munkássága összekapcsolódott a kétkezi emberek életével. Aki ív részese volt a város művészeti életének, tanítványa: ma már jelentős alkotói Szeged képzőművészetének. Szakmai irányításával jött létre a Tömörkény gimnázium művészeti tagozata. Tápa! Antal 1982. április 6-án tölti be 80. életévét. Alkotó díias lett Giay Róbert. a székkutasi Űj Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet főmérnöke, aki országosan kiemelkedő eredményeket ért el újítási, karbantartási és technológiai eljárások kikísérletezésében, alkalmazásában. Újításai közé tartozik az IFAgépkoesikra szerelhető mellékhajtómű alkalmazása. A szövetkezet cukorrépa-betaGiay Róbert karítását segítette elő a feis^edő és fejező géprendszer csúszó csapágyról gördülő csapágyra történt átváltása. Több technológiai megoloása jelentős energiamegtakarításokat eredményezett. Korszerű módszereinek gyakorlatban való elterjesztése érdekében nagyüzemi szakemberek részére rendszeresen tart előadásokat. bemutatókat. Posztumusz alkotói díjjal tüntették ki Vinkl^r László szeg-di festőművészt. 1912ben született, tizenkét éves koraiól 1980 decemberében bekövetkezett haláláig Szegeden élt. A képzőművészeti főisk ia elvégzése után a rómf1 Collegium Hungaricum rovendéke volt. Nevéhez fűződik a szegedi tanárképző főiskola rajz—művészeti öt téneti tanszékének megszervezése. Művészi alkotómunkája és pedagógiai tevékenysége mellett elméleti problémákkal is foglalkozott. Számos kollektív kiállításon vett részt, és több ónálló bemutatót is rendé; ett. Közelgő, 70. születésnapja alkalmából a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihaiy utcai Képtárában apr'lis 3-án nyílik pályáját áttekintő emlékkiállítása. Neve összeforrott az elmúlt ötven esztendő magyar színpadművészetével, számos film. tévéjáték jegyzi közreműködését, s akik ismerik, tudják, hogy grafikával, festészettel, kerámiával is foglalkozik. Matyi bácsi — mert mindenki így hívja — 1910-ben született. Pályakezdése Szegedhez kötődik, itt volt fiatal tervezőként a szabadtéri játékok bölcsődéjénél, az újjászületés körül is bábáskodott, s napjainkban előadásról előadásra bizonyítja a szegedi színházban, hogy hatalmas tapasztalata, óriási felkészültsége, tehetsége nagyszerű térillúziót tud varázsolni a Zenés Színház tenyérnyi színpadán. Az Iparművészeti Főiskola díszletfestő szakára már úgy érkezett, hogy telve volt művészi ambíciókkal, vágyakkal, színházi tervekkel. Kiváló tanárok keze alatt olyan csapat tagja lehetett, ahol együtt dolgozott Márk Tivadar, Amerigo Tot, Michael Gyarmati és sorolhatnánk. Egykori tanára, Kürti György hívta a Szegedi Nemzeti Színházhoz, ahol első munkája a Lila test. sárga sapka című operett díszleteinek megtervezése volt. Olyan művészek mellett dolgozott mint Kiss Manyi, Ajtay Andor, Patkós Irma. öt szegedi év után került a Budapesti Nemzeti Színházhoz, melyhez nyugdíjazásáig hű maradt. O'Neill Amerikai Elektra című művéhez készített díszlettervével 1937-ben ezüstérmet nyert a párizsi világkiállításon. Benne élt a magyar színházi élet sűrűjében, csodálatos emlékű előadások részese volt. Már a második világháború előtt is készített filmdíszleteket, majd a felszabadulás után a hosszú sorból olyan filmcímek tolakodnak elő, mint a Liliomfi, a Gábor diák, a Budapesti tavasz, a Bakaruhában, a Katonazene, a Pacsirta, az Árvácska. A televíziós megbízásokat követni is alig lehet. S mindemellett nem lett hűtlen a másik szerelemhez, a szegedi szabadtérihez, ahol 1935 és 39. között minden évben tervezett, a felújítás óta eltelt időben is alig volt esztendő, hogy ne találkozhattunk volna vele a téren. E hatalmas munkásság mellett is maradt ideje, hogy teljes értékű grafikai és festői életművet teremtsen. Munkásságáért megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemrendjét, átvehette az érdemes művészi címet, és kitüntették a Kossuth-díjjal is. A fővárosi Széchenyi-könyvtár több mint 700 díszlettervét vásárolta meg. Ma is aktív. sokirányú, fáradhatatlan, ötven év tapasztalatával hitelesített életművét ismerték el most a Kiváló művész címmel. T. L. Gyímesi Kálmán Művésznek a kitüntetés majdannvi drukkert hoz a konyhára, ahány ellendrukkert. Gyimesi Kálmán „érdemességéről" azonban — bárhol került szóba a napokban. hisz az ilyen hír hamar kitudódik, futótűzként terjed — csak egyetlen véleményt hallottam: megérdemelte. végre. Mitől ily csorbítatlan művészi tekintélye? ö sem tegnap került a szegedi színházhoz Éppen húsz esztendeje, a Zeneművészeti Főiskola és a nagyhírű Gina' Cignánál végzett olaszországi tanulmányai után — avatott kezekbe. Vaszyéba. Aki nagyszerű pedagógus is volt. s akinek mélygyökerű életműfája azóta is hozza terméseit. Gyimesi művészete erről a fáról sarjadt. Meghatározó szegmentjeit két rokonfogalom jellemezhetné: tudatosság és céltudatosság. Az egyik rövidtávú, a másik hosszútávú program. Tudatossága egvegy szerepnek szinte a tökéletességig való színpadi megformálásában hajt ki céltudatossága a' pálvaegész megtervezésében, a különböző föladatok vállalásának szakmai logikájában. Jó ideje figyelhetem közelrőlfélközelről művészeinket, miképpen állítanak elő egvegv figurát ám azzal a körültekintő aprólékosisággal. amivel Gyimesi preparálja szerepeit, őszintén szólva csak elvétve találkoztam. Gyakran lehettem viszont tanúja zárthelyi öntioródásainak. miképpen mérlegeli pillanatnyi képességeit valamely csábítóan nagv föladat ingerládájában, notoriusan szaggatva magát, elbírja-e terhét vajon, milyen mérvű, okos vagv felelőtlen a kockázat. Ezért. nem énekelte el például bő fél évtizede az Otelló Jágóját. s például ezért vihette sikerre nem elébb, csak most. a Tosca Scarpiáját. Gyimesi nagvon jól tudia. a hangi adottság édeskevés a maradandósághoz. A voce szigorú karbantartása elengedhetetlen. a mindenkori szerep elemző elsajátítása pedie szükséges járuléka a művészi megnyilatkozásnak. melyekhez a szigorú cigarettastop éppúgy hozzátartozik. „ mint a házi lemezgyűjtemény, kottatár. Elvégre (kedvenc ars poeticája ez) a művészet sok-sok százalékban a jó hagyományok utánzása, s csak kevésben eredetiség. Nézzen hát el a tisztelt olvasó holmi magánmegjegyzést: Gyimesi Kálmán rokonszenves művészetszemlélete 3s ..ludas" abban, ha e sorok írója most büszke kicsit, hogy barátságába fogadta. ¥Lh