Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-29 / 99. szám

2 Csütörtök, 1!>S2. április 29: Helmut Schmidt Kádár János poh árköszöntöje beszéde Mindenekelőtt az asztal körül összegyűlt valamennyi német nevében még egyszer teljes szívből üdvözlöm Ont, kedves Kádár úr, és vala­mennyi magyar vendégün­ket — kezdte pohárköszön­töjét Schmidt kuncellár, mujd Így folytatta: nagyon szívesen emlékezem vissza budapesti látogatásomra 1979 őszén, két évvel azt meg­előzően — 1977-ben látoga­tott On Ide, Bonnba, s em­lékszem Lázár nfilniszterel­nök úr tavalyi látogatására; de kiváltképp arra, hogyan Ismerkedhettem meg önnel hét évvel ezelőtt Helsinki­ben. Helsinki nagyon sok min­den jót indított Európában, amiből még nagyon sok minden jöhetne kl, ha mindkét oldal ragaszkodik Helsinki szelleméhez. Kimerítően beszéltünk a világhelyzetről, annak leg­égetőbb problémáiról, s be­szélgettünk azokról a meg­előző évekről és évtizedek­ről, amelyek a mai helyzet kialakulásához elvezettek. Nagyon is élénken élnek emlékezetemben az úttörő megállapodások Brezsnyev úr és Nixon úr között, va­lamint az is, amit ml ma­gunk úttörő nyitással elér­tünk, hála a nagyvonalú szomszédok segítségének, előbb nyugaton és aztán ke­leten, Moszkvában, Varsó­ban, Prágában, Berlinben. Nagyon örülünk, hogy Ma­gyarország a hetvenes évek elején csatlakozott azokhoz az európai népekhez és álla­mokhoz, ' amelyek arra tö­rekedtek, hogy velünk Jó­eromszédságot keressenek. Az érintkezés a két nép között olyan magától érte­tődő és olyan nyílt, ameny­nyire ezt e pillanatban csak kívánni lehet. Nemcsak lá­togatók utaznak, hanem po­litikusok és gazdasági ve­zetők is; utaznak a külön­böző bankok vezetői, szak­szervezeti emberek, utaznak színészek, muzsikusok; kul­turális heteket tartunk egy­más országaiban. Különösen Helsinki óta, amióta ez a folyam kiszé­lesedett, a magyarok nálunk Igen nagy szimpátiának ör­vendenek, és mivel tudatá­ban vagyok annak, hogy ez u magyarok, az űn szemé­lyes közreműködése nélkül, Kádár úr, nem következ­hetett volna be, szeretnék önnek személyesen, hivata­losan ls köszönetet mondani. Ami bennünket illet, ezt • kapcsolatot nemcsak to­vább akarjuk ápolni, hanem el Is kívánjuk mélyíteni. Biztosíthatom önt és kol­légáit, hogy nálunk kifeje­zett tisztelet és nagyrabecsü­lés tapasztalható a magyar munkavállalók és vállalati irányítók szorgalma és tel­jesítménye Iránt. Magától értetődő volt, és tudtuk egymásról, hiszen ta­lálkozások sora van mögöt­tünk, hogy teljesen nyíltan és minden fenntartás nélkül váltunk szót a világ dolgai­ról, Ily módon napvilágra kerültek félreérthetetlen egyet nem értések is — mind az okok tekintetében, mind pedig a politikai válság le­küzdésének lehetséges mód­szereiben. Eközben önnek nem kellett hosazassn bi­zonygatnia nekem, hogy ön hű taeJa az ön szövetségi Szeretnék köszönetet mon­rendszerének, és az u akar danl a meghívásért, a ven­maradni. S hasonlóképpen déglátásért é« az imént el­nekem sem. hogy megfordít- hangzott baráti szavakért — va ugyanez vonatkozik ránk kezdte pohárköszöntőjét Ká­és a mi szövetségi rendsze- dár János. — A kancellár rünkre is. Nincs szükségünk úr meghívásának készséggel arra, hogy magától értetődő tettem eleget, erre két alap­dolgokat tisztázzunk egymás- vető okom is volt. Az egyik sal. De egyetértettünk mind- a Német Szövetségi Köztár­ketten abban, hogy sürgető- saság és Magyarország jól en 6zükfiéges a nyílt kelet- fejlődő kapcsolatainak szol­nyugati párbeszéd folytatása gálata. A májjk: a Jelenlegi és kiszélesítése. Egyetértet- nemzetközi helyzetben fon­tünk abban, hogy ménsékle- tots, hogy a Német Szövetsé­tet kell tanúsítanunk saját gi Köztársaság — a NATO külpolitikánkban, s egyetér- tagállama — és a Varsói tettünk abban is, hogy kó- Szerződéshez tartozó Ma­szek vagyunk a dialógusra, gyar Népköztársaság képvl­a tárgyalásra ós a megegye- selói találkozzanak és embe­zésre. Kifejtettem önnek, rt módon szót váltsanak hogy ez a készség a tárgy- azokról a gondokról, ame­lásra és megegyezésre a lyek kormányainkat éa né­Saovjetunióval és Kelet- peinket foglalkoztatják. A Európával külpolitikánk mi kétoldalú kapcsolataink­egyik fele, a ugyanígy kifej- ról ebben a körben részlete­tettem azt is, hogy a Szov- sen nem kell beszélni, afo­jetunióval és Kelet-Európa- lyamatot erinte minden je­val szemben folytatott poli- lenlevő ismeri. Azt azonban tlkánk másik fele a szilárd szeretném hangsúlyozni, eltökéltség saját magunk hogy ml minden, erre kész megvédésére. Kitartunk ama országgal gyümölcsöző, köl­elvünk mellett, hogy az csönösen előnyös kapcsola­egyensúly nem bomolhat meg tokra törekszünk, s ez nem egyoldalú fegyverkezési elő- utolsósorban vonatkozik Ma­nyök révén. Hosz- gyarország , legjelentősebb szasan beszéltünk a nyugat-európai partnerére, a közép-hatósávolságú raké- Német Szövetségi Köztánsa. tákról, a genfi tárgyalások- ságra. Sív nf *AL,T-n-r,01 * * Magyarország népe. kor­SALT-HI-ról, amelyet n**t mányma wkei a vitás k'^ I'^ S ^tetffin" nemzetközi kérdések tárgya­ban; és magától értetődően llig0j| megoldásának a híve. "•"on 's Wlönbözó vele- Mi épülés hívei va­I^^AÍLW?^? ^" ^unk; azt a szót, hogyeny­tl l it nk . íJ rfESS? — mondotta. - Az utóbbi míorn Stt lehefléa^ek & 'időben N^ton az enyhü­TBSÉtí ^jffj*™ *Wta— bízunk egymásban a tektn­tctben, hogy mindegyikünk J^o^. a maga táboraban, a maga gyűrődéssel áliítom. hogy az szövetségi rendszerében enyhülés évei százszor Job_ azért fáradozik, hogy meg- bak voltak a kormányzatok­egyezések és szerződések Jöj- nak, a gazdasági élet tertile­k l-t- mebek a fegy ^ dolS°?6kl>*k, es mlnde­verkeiést' "csökkentik. Egésí nekelőtt népetnknek. _xnönt a biztosan Igaz, hogy Magyar­ország nem nagyhatalom, hogy a Német Szövetségi Köztársaság sem nagyhata­lom, ám sem az Önök, sem nek tekintjük. Éa minden a hidegháború esztendei. Ezút­tal is szeretném hangsúlyoz­ni. hogy a helsinki folyama­tot történelmi jelentőségű. a magunk befolyását nem becsülném le. önök egész biztosan be akarnak számolni barátaik­nak mindarról, amiről itt ma tárgyaltunk, mint ahogy ezt mi is megtesszük a mi barátainknál. Szívből remé­lem. hogy önök a barátaik­nak arról ls be tudnak szá­molni, hogy ismételten meg­győződhettek komoly tárgya­lási szándékainkról. kólómmal arra la utalok, hogy Helsinkit nem befeje­zésként, hanem kezdetként értékeljük. Mély meggyőző­désem, hogy a* emberiség számára, Európa népei szá­mára nincs más út. mint a helsinki szellem folytatása, és a világ más részeire való kiterjesztése. Talán most hi­hetetlennek tűnik, de én mély meggyőződéssel val­lom. hogy erra az útra mindnyájan vissza fogunk Első titkár úr! Népének térn; még aIok l5_ akik ezt és országának továbbra ts ^ kritiku, ^mmel nézik, vagy vitatják. A józan em, beri ész szerint nincs más tartós haladást kívánok azon az okos úton, amelyre a magyarok az ön politikai j.-n-ható~űt! vezetésével léptek. Itt Igen ' „„ . , , . , • A Német Szövetsegi Kóz­nagy t.Mtel.Ut vált k. az ko\TOánya, közéleté­Ön személyes teljesítménye, nek jelentős tényezőt — k|­s egészen biztos vagyok ab- emelkedően Schmidt kaneel­ban, hogy népem Igen nagy lár úr — nagyon sokat tét- ' többsége szívből kívánja, tek a magyar—NSZK kap­„ _ .4. ' CKOlatok fejlődéséért, konst­hogy az önök utja, az önök rukt(van segítették azt. politikája meghozzák népük , . . •• u, Nagyra értékelőn azt a számára azokat a gyumöl- komoly szerepet i6 amelyet csökét, amelyek elérésére önök helsinki létrehozásá­törekszenek. ban játszottak. Tudom, hogy „ . „ „,,, a népeknek hosszú emléke­Befejezesül a kancellár zetük v;m és nem í>lejlik poharát emelte Kádár János ej azokat, akik az enyhülés, és felesége egészségére, a a biztonság és a béke ügyét Magyar Népköztársaság j»- szolgálták. vőjére, a továbbru is ered- A kancellár úr szőtt mai menyes és szerencsés együtt- tárgyalásaink légköréről, az működésre m neink és álla- ott érintett kérdésekről, működésre népeink ós álla eredtTlényeiröl. Természete­maink között, a közös jö- sen az ls tükröződött, hogy vóre a béke jegyében különböző szövetségi rend­szerekhez tartozunk. Én mégis e fölé emelem azt. hogy a népek barátsága, bé­kés egymás mellett élése és gyümölcsöző kapcsolatainak fejlesztése mellett foglaltunk állást _ mondta Kádár Já­nos. — A Jelenlegi kérdések megválaszolásának módoza­tait Illetően bizony gyakori a hangsúlyeltolódás, de az igazi célt illetően — nekem úgy tűnt — egyetértés volt közöttünk, Egyetértően mon­dottuk kl. hogy a kívánatos, közvetlen cél a népek szá­mára: egyenlő biztonság a fegyverzet alacsonyabb fo­kán. Ezért a célért — ügy vélem — mindkét oldalon készek vagyunk valameny­nyi rendelkezésünkre álló eszközzel dolgozni. A kancellár úr megemlí­tette. hogy egyikünk orszá­ga sem nagyhatalom. Ne­künk van realitásérzékünk: Magyarország valóban kis ország. Ámbár — megfigye­lésem szerint — egy kis or­szág egyedül is tud olyan nagy bajt csinálni, amivel egész világ foglalkozik, de egy kis ország, vagy több kis ország, nem tud la a világ nagy gondjait meg­oldani. Viszont önöknek — én úgy mondom —. egy kö­zéphatalom képviselőinek, és nekünk, egy kis ország kép­viselőinek, kötelességünk a rendelkezésünkre álló lehe­tőségek szerint a jó Ügy ér­dekében dolgozni, A ml or­szágunk nem nagy. gazda­sok sem, vagyunk,. a szó klasszikus értalméb.W i* ká­vés a tőkénk. A ml tőkénk ••— erkölcsi- értelemben" —: nyílt, tisztességest megért­hető és következetes politi­ka, az. hogy szövetségese­inknek hű szövetségesei aka­runk lenni." barátainknak 16 barátai, szomszédainknak 1ó szomszédai és a partnerek­nek korrekt partnerei. Ehhez ragaszkodunk — hangsúlyoz­ta Kádár János. — Sokféle lehetőségen keresztül próbá­lunk hatni annak érdekében, hogy az ügyek jó irányba forduljanak. Mi — egy kicsit feszültebb viszonyok közt Is — a kapcsolatok, a kontak­tusok megőrzésének. fenn­tartásának hívei vagyunk, s az érdemi tárgyalásokat tá­mogatjuk. Tárgyalásainkon a hangsúlybeli eltolódást 161 jellemezte a kancellár úr. amikor azt mondotta: úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok a genfi tárgyaláso­kon megegyezésre törek­szik, és reméli, hogy. a Szov­jetunió is. Ezt én így fogal­maztam meg: biztos vagyok benne, hogy a Szovjetunió Genfben megegyezésre tö­rekszik. és remélem, hogy az Egyesült Államok is. Vi­szont abban megegyeztünk: váljanak valóra mindket­tőnk reményei és e két, ki­emelkedő szerepet játszó or­szág képviselői jussanak megegyezésre Genfben. Biztosítom Önöket. hogy ml a két ország, a két nép további kapcsolatainak • bő­vítésén. fejlesztésén fogunk dolgozni, azzal a mél.v meg­győződéssel, hogy nemcsak e két ország népének teszünk •kötelességszerűen becsületes szolgálatot, de más népek­nek ls. A Német Szövetségi Köztársaság pépének azt kí­vánom. hogy dolgozhasson .és munkájának gyümölcsét békében élvezhesse: Emelem poharam a kancellár út. kedves felesége, minden je­lenlevő egészségére — fejez­te be pohárköszöntőjét Ká­dár János. Lázár György Fejér megyében # Budapest (MTI) Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke szerdán, Fejér megyei láto­gatásának második napjón — a megye vezetőinek tár­saságéban — a szabadegyhá­zi IZO-eukorgyárat kereste fel. A kormány elnökének Gyimesi János, a Szeszipari Tröszt vezérigazgatója és Zámbó Nagy István, a Sza­badegyházi Szeszipari Válla, lat megbízott igazgatója szá­molt be a négymilliárd fo­rint költséggel tavaly fel­épült új kukoricafeldqlgozó üzem munkájáról. Elmond­ták, hogy az új gyár évente 140 ezer tonna kukoricából az alapanyagnál háromszor értékesebb, a világpiacon Is keresett termékeket állít elő gazdaságosan. Az új termé­kek exportja, illetve az ál­taluk pótolt Importáru meg­takarítása révén összességé­ben mintegy húszmillió dol­lár haszna származik majd évente a népgazdaságnak. A tájékoztató után Lázár György megtekintette a kor­szerű gyárat, majd a nap hátralevő részét a hatvanöt­ezer lakosú Dunaújvárosban töltötte. A Dunai Vasműben Répá­s( Gellért, a kombinát mű­szaki vezérigazgató-helyette­se és Verbö István, a vas­mű pártbizottságának titkán ra fogadta a vendéget. Répási Gellért ismertette a tizenkét és fél ezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem ered­ményeit és hosszú távú fej­lesztési elképzeléseit. A kormány elnökének két. napos Fejér megyei prog­ramja a városi pártbizottsá­gon zárult. Közlemény Púja Frigyes pozsonyi látogatásáról • Budapest (MTI) Púja Frigyes külügymi­niszter Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter meghívására 1982. április 27 —28-án baráti látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A külügymi­niszteri találkozóra Pozsony­ban került sor. A ftrMsz tereié köTcsörittsetí tájékoztatták egymást a szo­cialista építőmunkáról és országaik nemzetközi tevé­kenységéről a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII. kongresszusa, illetve Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja XVI. kongresszusa hatá­rozatai alapján. Megelége­déssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kapcsolatai és jószomszédi együttműködése a közös eszmék, érdekek és célok szellemében eredmé­nyesen fej lödnek. A két külügyminiszter meg­erősítette. hogy országaik következetesen törekednek a nemzetközi helyzet javításá­ra, Hangsúlyozták, hogy nap­jaink legégetőbb problémá­ja a nukleáris háború veszé­lyének elhárítása, a nukle­áris fegyverek és tömeg­pusztító eszközök fejlesztésé­nek korlátozása és fokozatos megsemmisítésük. Púja Frigyes és Bohuslav Chnoupek megbeszélései a testvéri barátság és egyet­értés légkörében zajlottak le, és teljes nézetazonossá­got tükröztek valamennyi megvitatott kérdésben. Púja Frigyes hivatalos, ba­ráti látogatásra hívta á><i< . Magyarországra Bohuslav,' Chnoupek külügyminisztert,' aki a meghívást köszönettel elfogadta., Púja Frigyes és kísérete szerdán este megérkezett Bu­dapestre. Ujabb könnyítések » Varsó (MTI) Lengyelországban a belső helyzet normalizálódása nyo­mán a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa több fon­tos intézkedést hozott. A többi között május 2-től fel­oldják az éjszakai kijárási tilalmat, és szabadon bocsá­tanak nyolcszáz internáltat. Az országgyűlés jogi bizottságának ülése e Budapest (MTI) A társadalom fejlődésével a jog szerepe és így a jog­alkalmazás egyik fő terüle­te, az államigazgatás is mi­nőségi változáson megy ke­resztül: közelebb kell kerül­nie a mindennapi élet gya­korlatához, az állampolgá­rokhoz. Ezt a tendenciát, il­letve követelményt többszö­rösen is idézték az ország­gyűlés legutóbbi ülésszakán — amikor a jogalkotás hely­zetéről volt szó — s most is, a Parlament jogi. igazgatóm és Igazságügyi bizottságának szerdai tanácskozásán, ahol az államigazgatás korszerű­sítésének é« egyszerűsítésé­nek fő irányait, illetőleg a tanácsi igazgatás továbbfej­lesztésének elméleti és gya­korlati kérdéseit tűzték na­pirendre. A munkaértekez­letre az államigazgatási szer­vezési intézetben került sor. A vitában elhangzottakra egyetértőleg reagáltak a na­pirendi témák előadói, majd az elnöklő Gajdócsi István (Bács-Kiskun m.) zárszavá­ban kezdeményezte — s a bizottság egyetértéssel fo­gadta — hogy az államigaz­gatási munka korszerűsítésé­nek további tapasztalatairól, eredményeiről egy-két év múlva ismét tájékozódjék az országgyűlésnek ez az állan­dó bizottsága. Május 2-án, vasárnap Anyák napja! virágüzleteinket S-ll éráig tartjuk nyitva. Kárász utca 10., Dugonics tér 2.. Mikszáth Kálmán utca 3.. Bartók Béla ter. Komócsin Z. tér 3., Tarján Szolgáltatóház, Csongor tér. Várjuk kedves vásurlélmkat! Szegedi Városgazdálkodási Vállalát.

Next

/
Thumbnails
Contents