Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

3 Szerda, 1982. április 28." Losonczi Pál látogatása Veszprém megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap, kedden reggel kétna­pos látogatásra Veszprém megyébe érkezett. A vendéget Pap János, a megyei pártbizottság első titkára és Gyuricza László, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Losonczi Pál a megyei pártbizottságon tartott tájékoz­tató után. délelőtt felkereste a közép-dunántúli iparvidék es a Balaton környéke ellátásában foqtos szerepet betöltő, korszerű veszprémi tejüzemet. A vendég ezután Veszprém­ben a Báthori István Altalános Iskolába látogatott. Az Elnöki Tanács elnöke délután Ajkára utazott, ahol találkozott az iparmedence vezetőivel és meglátogatta az üveggyárat, valamint a bányászati múzeumot. (MTI) A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése eiai Munkák a határban Dorozsnárél; Szántanak, vetnek A rf/-vrlcoónViirl T-rvcTcí-n ™ A Magyar Nemzeti Bank kedden tartotta évi rendes közgyűlését. Timár Mátyás, a bank elnöke ismertette az 1981. december 31-i mér­leget, az éves eredményki­mutatást és a tavalyi üzlet­évről szóló jelentést. A mérlegben tükröződik a* 1981. évi gazdasági növe­kedés mérsékelt — bár az előző évinél élénkebb — üteme. Az arany-, a valuta­és a devizakészletek, vala­mint a látra szóló köve­telések állománya — a kül­föld! források mérsékeltebb igénybevétele miatt — ki­sebb az egy évvel korábbi­nál. 1981-ben mind a kö­zép- és hosszú-, mind a rö­vidlejáratra kihelyezett hite­lek kisebb mértékben nőt­tek.mint 1980-ban. A vál­lalatok és szövetkezetek sa­ját pénzeszközei bővültek, a bank a hitelek kibocsátása során figyelemmel volt a vásárlóerő és az árualapok viszonyára. 1981. december 31-en a bank részvénytőké­je változatlanul hatmilliárd forint, tartalékalapja — s tavalyi közgyűlési határo­zattal végrehajtott emelés folytán — az egy évvel ko­rábbinál egymilliárd forint­tal több, 3,4 milliárd forint volt. A banknál elhelyezett betétek 1981-ben összessé­gükben 6,2 milliárd forint­tal emelkedtek: ezen beiül a lekötött bevételek 8,4 mil­liárd forinttal nőttek, a lát­ra-szólóak 2,2 milliárd fo­rinttal csökkentek. 1981 vé­gén 81.3 milliárd forint ér­tékű bankjegy és érme volt forgalomban. 8.6 milliárd forinttal több, mint egy év­vel korábban; e növekedés kisebb az előző évinél. A bank nyeresége 1981­ben 10,5 milliárd forint volt, 0,7 milliárd forinttal több mint 1930-ban (a kamatbe­vételek növekedése ugyanis meghaladta a kamatkiadá­sokét). A hitelpolitika továbbra is a külső és a belső egyen­súly javítását, az exportké­pesség és a jövedelmezőség fokozását, a gazdaságos ter­mékszerkezet kialakítását és az indokolatlan mértékű készlet-felhalmozás megelő­zését szolgálta. A hitelek növekvő költségei miatt a bank 1981-ben két ízben (1—1 százalékkal) emelte a hitelkamatlábakat. A válla­lati betétek nagy részének kamatlába egy százalékkal nőtt. A forgóeszköz-hitelek iránti igényt befolyásolta a vártnál nagyobb vállalati likviditás, másfelől egyes termékek készleteinek emel­kedése. A beruházási hitelek elsősorban a gazdaságosan értékesíthető exportáruk termelésének bővítését, az energiafelhasználás ésszerűsí­tését. a hulladékok és a má­sodlagos nyersanyagok hasz­nosítását, a KGST-kooperá­ciók megvalósítását finan­szírozták. Népgazdaságunk deviza­helyzetét kedvezően befolyá­solta a nem rubel-viszony­latban elért árfolyam-nyere­ség, valamint az, hogy e relációban a cserearányok is javultak. Ugyanakkor azonban a tőkés hitelpiaci feltételek nehezebbé váltak; a kamatlábak igen magas szintre emelkedtek. Az ex­port-bővítő beruházások fi­nanszírozásához az arab tér­ségben működő bankoktól 150 millió dollár, amerikai, japán és nyugateurópai bankoktól 400 millió dollár középlejáratú hitelt vettünk fel. Kedvező: feltételekkel nyújtottak hiteleket a kGST -országok közös bank­jai: a nemzetközi gazdasági együttműködési bank és a nemzetközi beruházási bank. A Magyar Nemzeti Bank — a konvertibilis valuták nem kereskedelmi és keres­kedelmi árfolyamok fokoza­tos közelítése után — 1981. október 1-én bevezette ezek egységes árfolyamait. A ma­gyar lakosság utazási valu­tavásárlásainál megszűnt az illeték, nőtt a vásárolható valutaösszeg. A bank árfo­lyamjegyzései rendszeresen követték a konvertibilis va­luták egymás közötti árfo­lyamváltozásait. Október 1. ulán az árfolyamkiigazítá­sokra hetenként kerül sor. A számvizsgálóknak a közgyűlésen tett nyilatkoza­ta megállapította: a bank számvitele, 1981. decémber 31-i mérlege és 1981. .évi eredménykimutatása helye­sen tükrözi az aktívákat, a passzívákat, valamint az eredményt, és mindenben megfelel a törvényes elő­írásoknak. A közgyűlés a mérleget, az eredménykimu­tatást és az üzletévi jelen­tést megvitatta, majd egy­hangúlag jóváhagyta. A szegedi szénhidrogén­medence területén nemrég újabb kis olajmezőt fedeztek fel a geológusok Kiskundo­rozsma, illetve Domaszék határában. Már át is adták a területet a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének, s az első kútnál megkezdődött a próbatermelés. A bősége­sen buzgó „forrásból" na­ponta ötven köbméternyi kő­olajat szállítanak Szeged­Algyőre, a próbatermelés közben feltörő kísérőgázo­kat pedig fáklyában elége­tik, hogy ne szennyezzék a környék levegőjét. Ugyanakkor épül már egymással párhuzamosan egy olaj és egy gázvezeték, amellyel a közeli móraváro­si gyűjtőállomáson át az al­győi központi tankállomásra továbbítják az olajat és a földgázt. Onnan, a szennye­ződésektől megtisztítva bo­csátják azokat az országos távvezeték-hálózatba. A kiskundorozsmai olaj­kutak termelő berendezései­re, gyűjtő- és egyéb vezeté­kek kiépítésére, a kísérőgá­zok kompresszorüzemére összesen mintegy 170 millió forintot fordítanak. A követ­kező néhány évben ugyanis tucatnyi olajkutat mélyíte­nek ezen a területen. Éven­te 20 ezer köbméternyi olajra, s jelentős mennyisé­gű földgázra számítanak. A terület távlat; művelési tech­nológiája a himbás. mély­szivattyús módszer lesz, mi­vel Algyőtől távol nem kap­csolható össze az ottani víz­visszanyomásos. illetve se­gédgázos rendszerrel. Húsexport Egy év alatt megháromszp­rozódott a magasabb fokon előkészített, úgynevezett da­rabolt sertéshúsok kivitele a Német Szövetségi Köztársa­ságba. NSZK-beli vállalatok vezetői, megbízottai jelenleg is Magyarországon tárgyal­nak a Terimpex, s az Al­latforgalmi és Húsipari Tröszt illetékeseivel a szál­lítások bővítésének lehető­ségeiről. Hódmezővásárhelyen egy kis ideig még jégeső is hul­lott tegnap délelőtt, a szeles zimankóban. Hideg van nap­pal. hideg van éjszaka, még a fák is mintha töprengené­nek, hogy kizöldelljenek-e már, vagy várjanak, míg ja­vul az idő. Zákányszéken so­dorja az erős szél a homo­kot, akinek már kel a szak­szövetkezeti tagok közül a magról vetett paprikája vagy korán kiültette a pa­radicsompalántát, azt alapo­san tönkreteszi a homok. A hosszú hideg tavasz a primőröket is visszavetette. A röszkei Kossuth Tsz-ben arról panaszkodott Molnár Albert termelési elnökhe­lyettes. hogy rossz a ter­málkút. kevesebb meleg vi­zet ad. mint amennyit vár­tak tőle. Így azután nem elég. hogy a nap nem süt. a mesterséges fűtés sem pro­dukál olyan hőmérsékletet, mint amennyit a növények megkívánnának. Persze ez nemcsak a közösben jelent gondot. Röszke híres primőr­nevelő község, a fóliázásnak évtizednél hosszabb hagyo­mányai vannak, a szakmai hozzáértés sem hiányzik, a mostoha időjárás azonban ott is közbeszólt: a háztáji kertekben is majd egy hó­nappal elmaradt a szokásos­tól a primőrök érése. Ez rá­fizetés termelőnek is. fo­gyasztónak is. hiszen a hosz­szú fűtési idő csak növelte a ráfordításokat. Olyannyira, hogy ezt már az árakban nem is veszik figyelembe a felvásárlók. Ugyanakkor a szokásosnál még így is drá­gább lesz. és később kerül a fogyasztók asztalára a ta­vaszi primőr, tovább húzó­dik a vitaminhiányos, nát­hás kora tavaszi időszak. A Kossuth Téeszben azért találnak munkát a tagok: vetik a kukoricát és a siló­kukoricát. Folytatódik a kalászosokban a vegyszeres gyomirtás, a hagyma- és a fűszerpaprikatáblákat is gyomirtó vegyszerekkel ke­Kukoricát vetnek a szegcdi Móra Tsz-ben Sisak, kesztyű és egv in­tegetős sárga zászló — eny­nyi a vasutas kocsirendező fölszerelése. Régen piros voR a zászló, de kicserélték, hog-" jobban föltűnjön. Ha éjjel dolgozik, akkor lámpa van a zászló helyett. Az útoniáró a sorompó előtt szokott elkárhozni. El­megy a mozdony, visszajön, megint elmegv egv kocsivai, megint visszajön. Játszik a MÁV? Dudálhatnak neki. ha Gábriel arkangyal íuiná a harsonát, talán arra se f: gyelne. csak tolatna tovább — Miért ment el, ha visz­szájon. — Azért, mert egyik vá­gányról nem tud átlépni a másikra. Mindig másikon jön vissza. — És ha nem? — Akkor el lett rontva. Képzelje csak eí, van egy szerelvényben mondiuk hatvan kocsi. Régen úgy mondtuk. 150 tengely lehet, most méterben számolunk: 800 méfer a leghosszabb. A hatvanat úgv kell össze­állítani. hogv mindegyik ar­ra az állomásra menjen, ahová való. Ezt a kocsit ki­veszem. félreteszem, beho­zom a másikat, utána visz­szahozom az elsőt. Üljön le az asztalhoz, csináljon belőle társasjátékot- Ha hamarabb végez vele. mint mi. maga a evőztes. Miklós Mihály Szegeden, a rendező pályaudvaron to­' latásvezető. — Eredeti mestersége? ' — Szabó. Kisvonattal iár­közé menni? Álljunk meg, mégse merek. Megint me­rem, megint nem merem, közben szépen megizzadok. Indulnék már. mert valaki­nek mégiscsak össze kell akasztani azt a két vagont, és nekem éppen ez a dol­gom. Zutty! Kinvüt a vége, lezuttyant hatszáz tégla. De jó, hogy nem voltam közte! — A világ nagy vasútjai­nál is ennyit tolatnak? — Azt én nem tudom, mert ott soha nem jártam, de nálunk előfordul. hogv egy kocsit egy óráig sétálta­tunk. Próbálja a társasjáté­kot. de gondolja hozzá, hogy azon senki nem szorul az ütközők közé. Itt mindent érezni kell Üres a vagon, vagy rakva van? Úgv adom a lassú ielet, hogv meg tud­jon állni. Dupla műszak, megyek haza, aludni kéne, de csak elkábulok. Almom­ban is jár a zászló a kezem­ben, cserélgetem a vagono­kat. Rámegy az egész éjsza­ka. mégse akar sikerülni. Az orvosok meg mindig az ide­get vizsgálják. H. D. zelik. Mivel hideg a talaj, várható, hogy — bár idő­ben elvetették —. a szoká­sosnál később kelnek majd ki ezek a vetemények. Mórahalmon, a Homok­kultúra Szakszövetkezetben a közös táblákban vetik a kukoricát. A nagyobb mun­kák most a tagok gazdasá­gában folynak, a szakszö­vetkezet 41 traktorja szolgál­tatásként dolgozik a kis par­cellákon. Trágyát horda­nak, szántanak. kukoricát vetnek, gyomirtóznak. A homokos területeken nem szokás az őszi mélyszántás, itt közvetlenül a vetés előtt készítik el a kukorica mag­ágyát. Így szokták ezt meg évszázadok alatt a homok­vidék parasztgazdái, s most is így csinálják. Az intenzív állattartás egyik hasznos melléktermékeként sok is­tállótrágyával javíthatják a talaj minőségét. Mórahalom egyik hagyo­mányos növénye a paradi­csom. Melegebb tavaszokon általában május elseje kör­nyékén szokták a palántáját kiültetni, idén azonban még sehol sem kezdték meg az ültetést. Részben azért, mert a hideg miatt nem nőtt meg eléggé a palánta a fóliasát­rakban. részben pedig azért, mert a kistermelők egyelőre nem merik egy esetleges fagy kockázatát vállalni. Ez­zel pedig még mindig szá­molni kell. Balogh Lajos, a Jialadás Szakszövetkezet fő­könyvelője szerint eddig nem okozott számottevő kárt a fagy. Az állandó hi­deg miatt nem is hajtottak ki rendesen a gyümölcsfák, de olyan igazi, váratlan, erős reggeli fagy sem tett kárt bennük. A szőlőn is lassan bontakoznak a rü­gyek. a metszést már minde­nütt befejezték. Jó két hét múlva kezdődik a nagyobb hajtás — így tá­jékoztatott Bozsó István, a zákányszéki Egyetértés Szak­szövetkezet elnöke. Náluk még van hátra egy kevés metszenivaló az őszibarac­kosban. Legnagyobb gondjuk pillanatnyilag a homokve­rés, még a tavaszi árpát, zabot, lucernát is féltik tő­le. Szántanak, tárcsáznak, boronálnak a közösben is, a kisgazdaságokban is. Májusi eső aranyat ér — tartja a régi közmondás. Ar­ra a tapasztalatra utal. hogv áprilisban általában kevés csapadék hull. Nos, az idei hosszú hidegnek az volt az egyetlen előnye, hogy nem száradtak ki a földek — né­hány helyen még a belvíz is fodrozódik a laposabb ré­szeken. Az emberek meleg ruhát vesznek, s a hideggel dacolva teszik a dolgukat. T. I. Számítógép segíti a korszerű gáztermelést Az év első napjaiban kez­dődtek a ferencszállá&i gáz­üzem ammóniás hűtőköré­nek üzemi próbái. majd március elején a terv sze­rinti próbaüzem. A hűtőkör telepítését a csökkenő réteg­energia azaz az expanziós termelési technológiáról tör­ténő áttérés tette szükséges­sé. A próbaüzem alatt — mint megtudtuk — folyama­tosan teljes kapacitással tör­ténik a termelés. Az alkal­mazott új rendszer — 10 Celsius-fokos gázharmatpon­tot eredményezett valamint azt sikerült elérni segítségé­vel, hogy az egyre csökkenő rétegnyomás ellenére a ter­melés megduplázódott. 1 A hűtőkompresszorok bárr­tam be Mórahalomról a Ru­hagyárba, de mindig futni kellett, hogv a villamost el­érjem. Bolond vagyok én, hogv mindig futok? Jelent­keztem ide. föl is vettek. — Be is kell ugrani az ütközők közé. — Ügy adódott, hogy Csengelén kellett volna elő­ször beugranom. Bátor va­gyok én. miért ne mernék Púja Frigyes Pozsonyban Púja Frigyes, a Magyar kedden, tegnap reggel bará­Népköztársaság külügymi- ti látogatásra Csehszlovákiá­nisztere Bohuslav Chnou- b Pozsonyba utazott. A peknek, a Csehszlovák Szo- , cialista Köztársaság külügy- targyalasok Pozsonyban miniszterének meghívásteta megkezdődték. (MTI) hol és bármikor telepíthetők. Nagy előnye, hogy olyan megoldást sikerült kivitelez­ni. amiben a kompresszorok szabadban telepíthetők, te­hát a kivitelezés időtarta­mának csökkenése mellett a kezelő épület elmaradása miatt a kivitetlezési költsé­gek is csökkentek. A gáztermelésbe ezúttal helyet kapott a számítógép is. A négy párhuzamos hű­tőkompresszor-egységet mik­roprocesszor irányítja. A számítógép alkalmazása nemcsak az irányítási mun­kát tökéletesíti. de lehető­séget teremtett a létszám­csökkentésre is. Segítségével vált lehetővé, hogy a koráb­bi két fő kezelővel szemben 'műszakonként egy fő kezelő látja él a hűtőkompresszorok irányítását. Az alkalmazott rendszer nagy előnye éppen a portábilis jelleg, miszerint a termelés csökkentésével felszabadíthatók az egyes egységek és a szükségletek­nek megfelelően más-más te­rületeken hasznosíthatók. L. P. ( « »

Next

/
Thumbnails
Contents