Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

2 Kedd, 1082. április 27. Béke — haladás — szocializmus! (Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból.) Az angolok partra szálltak a déli Georgián 0 London (MTI) John Nott brit hadügy mi­niszter vasárnap este That­foglalták el. Hétfőn az ar- dél-atlanti-óceáni helyzet gentin erők megadták ma- békés rendezése mellett" — gukat. A brit haditengeré- jelentette ki a szóvivő. cfíer asszony "társaságában ''£*rű]belüT' ISO fog- Nicanor Costa Mendez ar_ a televízió nyilvánossága ejle" Ttv *' gentin külügyminiszter a előtt jelentette be, hogy déli ^eralSó SO fónriíe- maga részérö1 lemondta va" Georgia szigetének argentin fá sárnapra tervezett találkozó­védői - brit adat szerint Tu.Jlu öJd J« Haiggel a brit flotta­44 tengerészgyalogos és egy naz',JUKD'1 szainianak. támadás miatt. A külügy­aknavetős szakasz — meg- Thatcher asszony értésre miniszter ugyanakkor kije­adták magukat. adta, hogy a legtöbb re- lentette: véleménye szerint ... ményt a diplomáciai rende- az Egyesült Államoknak z^re szerinte változatlanul nem érdeke, hogy feladja fóto V"ffi£5ff k" ^rider Haig amerikai eddigi álláspontját és az an­Se1örnyikén8efhelyezke- ^ríT g0'°k mellé állJ°n' mint azt koHáSt^elle^ást ^'tf Washingtonban sokan szor­f Á Costa MendfZ argentin kül- Salmazzak. „Ne felejtsék el, ügyminiszter „felülvizsgálja" hogy az Egyesült Államok DriteKKet szemben. vasárnapi döntését és mégis jövője Latin-Amerikához Nott a Santa Fc ne- hajlandó lesz találkozni kfitőflik» _ mnnf1f, úUáo vű argentin tengeralattjáró Haiggel. KÖtodlK mondta ujsag­!{!»« 'r2S,yaStrnh^mii" A miniszterelnök közölte, előtti támadást „a hadmű- „_. .„,„..,.., .,,„,. „.w „u* h°8/, a™ kormányát illeti, a deli Georgia elleni táma­dás „semmiképp sem vál­toztat abbeli eltökéltségün­kön, hogy a válságot tár­gyalóasztal mellett rendez­zük". íróknak Mendez. Nicanor Costa velet első szakaszának" ne­vezte. Ezt követte a „máso­dik szakasz": tengerészgya­logosok partra szállítása he­likopteren. A támadók „biz­tosra mentek", mivel a múlt héten egy különleges alaku­latot — az argentin védők állásainak felderítése Gecrges Marciiais Icgedia ftczél Györgyöt 0 Párizs (MTI) Georges Marchais. a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára hétlón az FKP szék­házában fogadta Aczél Györ­gyöt. az MSZMP Politikai Bizottságának tagját. A megbeszélésen jelen volt dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet és Mozimé Gre­metz, az FKP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára. Az elvtársi, baráti lég­körben folytatott megbeszé­lésen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről, időszerű feladatairól. Átte­kintették a kétoldalú kap­csolatokat, valamint a nem­zetközi helyzet fontosabb kérdéseit. Georges Marchais a talál-, kozó után Aczél Györgyöt ebéden látta vendégül. Ezen . részt vett az FKP Politikai Bizottságának több tagja. A Fehér Ház továbbra is V£_ kitart az amerikai közvetítő gett - már partra tettek rmi8szióc Iolytatósa meUe"' Grytvlken térségében. harTV Speaket> a Fehér Ház brit szóvlvŐJe ezt hétfőn a déli a2 Georgia sziget Argentína ál­alsóházban elmondta, hogy tal történt feladása után kö­a támadó brit erők vasárnap zölte- mondván, hogy „az a déli Georgia-szigetek fő Összecsapás csak aláhúzza a Margaret Thatcher miniszterelnök hétfőn vtkent, líi&d Vélfö^virra- sürgősségét" ^ dóra az onnan 15 kilómé- „Az Egyesült Államok kór­térré fekvő Leith kikötőt mánya elkötelezte magát a Az Afgán Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Magyar vezetők üdvöz!ő távirata I ' 1 " V ' Az Aí'gán Demokratikus Köztársaság nemzeti ün­nepe, az 1!)78. áprilisi forradalom győzelmének 4. év­tői dulója alkalmából Babrak Karmait, az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Pált Központi Bizottságának főtitkárát, az Afgán Demokratikus Köztársaság Forra­dalmi Tanácsának elnökét táviratban üdvözölte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke. Szultán Ali Kistmandnak. az Afgán Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Lázár György, a Minisztertanács elnöke küldött üdvözlő táviratot. Sah Muhammed Doszt külügyminisztert Púja Frigyes külügyminiszter üdvözölte táviratban. * Az Afgán Demokratikus Köztársaság nemzeti ün­nepié alkalmából a Hazafias Népfront, az Országos Bé­ketanács. a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség, a Magyar Nők Országos Tanácsa, va­lamint a Magyar Vöröskereszt ugyancsak táviratban üdvözölte afgán testvérszervezetét. Izrael kivonult Sinaiíéíszigeírííl Hubarak parlamenti beszéde 0 Kairó (MTI) barak emlékeztetett a kő­Egyiptom számára az íz- zel"lú!t Zff* kikötőiét egstert köz- .diplomáciai fronton vato raellel kötött!*ke sUate- ^^^SfeS'Snun­itázaotúsí.^khélyél.- Gryt- előrehaladás jelentőségét W 1 parlamenti beszédében Hosz- kihajtották .le. Kijeléníe ­A kaland ára A második világháború óta rengeteg helyről kúszott le ünnepélyesen vagy kevésbé ünnepélyesen — az Union Jack, a brit birodalmi lobogó. Évtize­dek óta először fordul elő, hogy ez a zászló valahová visszakúszik. Most pedig ez történt, méghozzá erő­szakkal. A hírt Ismerjük. Ügy tör­tént, ahogy a múlt héten már több szakértő jelezte: a brit flotta rohamosztagai partraszálltak az argentin hadsereg által április első napjaiban megszállt déli Georgia-szigeten. Tudjuk, ehhez az egyharmadrészt jéggel borított szigethez Argentína — legalább ed­dig — „nem formált törté­nelmi jogot". Az otthagyott argentin helyőrség jelen­téktelen volt, a Thatcher­kabinet számára pedig presztízsokokból hasznos és esetleg némi időnyerésre alkalmas ez a fejlemény. Magyarul: a Dél-Georgia­akcló sem politikailag, sem katonailag nem rejtett ma­gában annyi kockázatot, mint amennyit a Falkland­(Malvin)-szigetek vissza­foglalása jelenthet. A part­raszállás igaz.' haszna mér­sékelt. Repülőtere nincs en­nek a szigetnek, viszont ketségtelen, hogy jelent né­mi szárazföldi bázist, vala­melyest ugródeszkát a Falkland-szigetek felé. A lényeg azonban nem ez. Arról van szó, hogy a londoni miniszterelnökségi rezidencián, a Downing Street 10-ben felismerték: az általuk felkorbácsolt na­cionalista szenvedély bu­merángnak bizonyulhat, amely adott esetben letag­lózhatja a tory-kabinetet. Valami sikerre vagy annak látszatára szükség volt, méghozzá sürgősen és min­den áron. Nem véletlenül mondjuk azt, hogy minden áron. Thatcher asszonynak tud­nia kell, hogy ezért a part­raszállásért kormánya nagy politikai — bel- és külpo­litikai — árat fizethet. Nemcsak az éppen ülésező amerikai államok szervez­te figyeli ellenszenvvel a brit akciót, hanem a föld­kerekség országainak több­sége is úgy látja, hogy itt egy önmagát túlélt gyar­mati hatalom reflexe lé­pett működésbe. „A fegyveres cselekmény­nyel London az agresszor szerepében jelent meg az olyan országok előtt — ír­ja egy francia lap —, ame­lyek tegnap még maguk is gyarmatok voltak." Peru elnöke „bűntény­nek" nevezte az angol ka­tonai műveletet, a moszk­vai Pravda pedig ezúttal nagyjából ugyanúgy minő­sít, mint az amerikai Time, csak más szavakkal: „a visszavonhatatlanul letűnt birodalmi nagyság utáni nosztalgikus hajsza külö­nös megnyilvánulásának" nevezi az akciót. E', a meglehetősen eg.ve­c temes visszhang a ka­land árának egyik része. A másik az. hogy a Jelek sze­rint a brit lépés miatt vég­veszélybe került Haig köz­vetítési kísérlete. Azóta Washington ugyan érzékel­tette, hogy ha döntenie kell két szövetségese között, ak­kor Londont választja — a Potnmac partján azonban nem szeretik, ha a Them­ze partján kész tények elé állítják őket. Harmat F.ndre parlamentf beszédében Hosz- , , SJS-SsMUK; bírálta Izraelnek a paleszti- ^eWggésbeh jelezte hogy nokkal szemben tanúsított ^jSfl^arfj^^rif magataitasat. autonómiatárgyalások Az-elnök abból az alka- felújítására készülnek a íe­lombol szólalt fel a népi )ek bar sletett leszögezni; gyűlés és a Sura-tanács hogy OI.szága nem kíván a rendkívüli ülésen, hogy elő- palesztin nép nevében szól­ző nap Izrael teljes egészé- n! R nem tekintj magát ben kivonult a Sinai-félszl- képviselőjének. Erélyesen getről, amely fölött ig.v ti- bírálta Izraelt, a megszállt zenot év után ujbol helyre- arab területeken létesített te­ólli az egyiptomi szuvere- iepülései miatt. Más kérdé­nltás seket érintve az egyiptomi Mubarak :-nételten elkö- államfő sürgette az iraki— telezte magai az Izraellel iráni háború befejezését és aláírt megállapodások be- „Egyiptom stratégiai blz­tartása mellett, s reményé- tonságának szempontjából nek adott kifejezést, hogy , partnere is hasonlóképpen sorsdöntőnek nevezte az jár el. A „béke kereteinek Arab- (Perzsaj-öböl menti kiszélesítését" sürgetve Mu- arab országok stabilitását. Tűzvész a kiállításon Afganisztán ünnepén # Todl (AFP) Legkevesebb 34 ember lel­te halálát az olaszországi Todl városkában vasárnap, egy képzőművészeti kiállítá­son kitört tűz következté­ben. A Ferugia melletti Todi­ban egy háromemeletes épü­let második emeletén tar­tották a kiállítást, én mint­egy 200 látogató a harmadik emeleti büfében tartózkodott, amikor a túz keletkezett. A lángnyelvek olyan gyor­san terjedtek tova a gyú­lékony festményeken, régi bútorokon, gobelineken, hogy a látogatók egymást tapos­va, fejvesztetten menekülni kezdtek. A földszinti kijá­ratok eldugultak, mire so­kan kiugráltak a harmadik emeletről egy alant álló te­herautóra. Mire a tűzoltók a két alsó emeleten megfé­kezték a lángokat, már har­mincnégyen életüket vesz­tették, és legkevesebb hat­van sebesültet szállítottak kórházba, sokukat a 150 ki­lométerre levő Rómába, ahol a harmadfokú égési sérülé­sek kezelésére megfelelő kórházi osztályok állnak rendelkezésre. Négv éve. hogv az afgán nép megdöntötte a reakciós Dagd-rendszert és az or­szág megindulhatott a fel­emelkedés útján. A győze­lem azonban < nehéz feladat elé állította a megalakult forradalmi tanácsot Egyfe­lől szembe kellett nézniük a határokon kívül és belül szervezkedő ellenforradalom­ul' lááSf/i1 jMwuBH kellettpftiláiozniyk W®. amerva tartanak. Ezek kö­zül elÜi -1 h slv»n.-^a.*f«ttdálls viszönvök megváltoztatása, a földrétorm végrehajtása é« a nép kulturális feleme­lése állott. S a nehézsége­ket árulás tetézte. A veze­tést magához ragadó Amin és csoportja a forradalmi célok eltorzitasával a bu­kás felé vezette az országot. Emiatt törj ki 1979 decem­berében Kabulban a fel­kelés. amely eltávolí­totta az árulókat. A köz­vetlen belső veszély elhá­rítása után azonban kívülről még mindig ellenforradalmi támadás fenyegetett Ilven körülmények között fordult a népi demokratikus erők élén álló Babrak Karmai — a két ország közötti egyez­ményeknek megfelelően — a Szovjetunióhoz segítségért. Megkezdődhetett az afgán for­radalom második szakasza. Az azóta eltelt több mint két esztendő alatt az Afga­nisztáni Demokratikus Párt vezetésével, a változatlanul fennálló súlyos nehézségek ellenére jelentős eredmények születtek. Azokon a terüle­teken. ahol a kormánynak sikerült, terveit végrehajtania — ígv Kabul. Mazar-i Serif. Aibak és Siberghan város körzetében és másutt —. ott kielégítő az ellátás, orvosok és tanítók működnek, folyik a munka és az építés. S ahol a földreformot már si­került végrehajtaniuk, a pa­rasztok már nem hisznek az ellenforradalmárok csábítá­sainak. Az ország vezetői ^KStotítt* A, ASRofeöicjáj, a szokásoknak, a nemzeti,, hagyományoknak, a külön­böző nemzetiségek. törzsek kultúrájának, vallásának fe­gyelembevételével kívánják megvalósítani. Afgahisztán külpolitikájá­ban mindenekelőtt a Szov­jetunióra, a szocialista or­szágokra támaszkodik. de békés együttélésre törekszik a világ valamennyi országá­val. mindenekelőtt szomszé­daival. Nem Kabulon múlik, hogy nincs béke a Hindu­kus-vidéken. Az afgán kor­mány a megbékélés szelle­mében szinte hetenként ja­vasolja Iránnak és Pakisz­tánnak a kölcsönös be nem avatkozás elvén alapuló politikai tárgyalásokat. A jelek szerint azonban a fegyvernyugvásra még várni kell; az Egyesült Államok által támogatott ellenforra­dalmárok támadásai még mindig harcra kényszeritik az afgán forradalom védel­mezőit. A forradalom évfordulóján a magvar nép változatlan szolidaritással kíséri az af-r gán nép harcát, és kívánja, hogv mielőbb élvezhesse a béke. a jólét és a társadal­mi felemelkedés gyümölcseit, (KS) UDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban kö­szöntötte Julius K. Nyerere köztársasági elnököt, a Tan­zániai Egyesült Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmá­ból. PÚJA FRIGYES CSEHSZLOVÁKIÁBA UTAZIK Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Bohuslav Knoupek­nek. a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság külügyminisz­terének meghívására április 27-én baráti látogatásra Csehszlovákiába utazik. BROR ENGSTRÖM LATOGATASA Az MSZMP Központi Bi­I zottságának meghívására áp­Közéleti napló rilis 19—25. között látoga­tást tett hazánkban a Svéd Baloldali Párt — Kommu­nisták küldöttsége Bror Eng­strömnek, a párt végrehaj­tó bizottsága tagjának ve­zetésével. A vendégeket fo­gadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára. HAZÁNKBA ÉRKEZETT FAJEK WARRAD Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására hét­főn hazánkba érkezett Fajek Warrad, a Jordániai Kom­munista Pált Központi Bi­zottságának első titkára. A vendéget a Ferihegyi repülő­téren Nagy Gábor, az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. NÉPFRONTKULDÖTTSEG UTAZOTT AFGANISZTÁNBA Az Afganisztáni Nemzeti Hazafias Front Végrehajtó Bizottságának meghívására vasárnap, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságba utazott a Hazafias Népfront küldöttsége. A delegációt dr. Kovács Béla, a HNF Or­szágos tanácsának titkára vezeti. A küldöttség részt vesz az afganisztáni nem­zeti ünnep, az 1978. áprilisi forradalom negyedik évfor­dulójának központi meg-j emlékezésein.

Next

/
Thumbnails
Contents