Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-03 / 79. szám

2 Szombat, 1982. április 3. Szocialista külpolitika — békepolitika Irta: Roska István külügyminiszter-helyettes A világ közvéleménye a nemzetközi tudósítások árada­tának nyomása alatt áll. Nem kevés az izRató. a rossz hír és szinte naponta felmerül a kérdés: fennmarad-e az eny­hülés. a kölcsönösen elő­nyős együttműködés a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű országok között, vagy veszélybe kerül a nemzet­közi biztonság és a béke. E kérdéssel együtt nő az ag­godalom is a romló nem­zetközi helyzet miatt. Az emberek keresik a választ a nyugtalanító kérdésekre, és eközben szeretnének „bele­látni a kártyákba". hogy mi alakítja az egyes álla­mok magatartását, mi hatá­rozza meg és mi mozgatja a különböző országcsoportok külpolitikáját. A mostani világhelyzet va­lóban bonyolult, számos ve­széllyel és feszültséggel ter­hes. Ennek alapvető oka, hogy az imperialista ha­talmak — mindenekelőtt az Egyesült Államok — az el­múlt négy-öt évben meg­változtatták külpolitikáju­kat és fokozatosan letértek sz együttműködés, az eny­hülés útjáról és a feszültség növelését választották. En­nek kétségtelen bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok rákényszerítette szövetsége­seire a katonai fölény meg­szerzésére irányuló politi­káját. A NATO 1978 de­cemberében 15 éves fegyver­kezési programot fogadott el. amely a hadiköltségvetés évi 3 százalékos növelését írta elő a tagországok szá­mára. 1979-ben elhatározták azt is, hogy mintegy fél­ezer amerikai közép-hatótá­volságú nukleáris rakétát he­lyeznek el öt nyugat-európai országban, a Szovjetunió és más szocialista országok cél­pontjaira irányítva. Az Egye­sült Államokban elodázták a SALT—II. megállapodás élet­be léptetését, és ma is be­fagyasztva tartják. E lépé­sekkel párhuzamosan min­den korábbinál hangosabb és durvább szovjet- és szo­cializmusellenes propagan­dahadjárat Indult meg, amellyel igazolni szeret­nék a világ közvéleménye előtt az erőfölény megszer­zésére irányuló politika jo­gosságát. Mélyen elhallgat­ják a szocialista országok le­szerelési és békekezdemé­nyezéseit. így a nyugati vi­lág lakossága nap mint nap a szovjet veszélyről és fe­nyegetésről szőlő propagan­dával kel és fekszik. A szocialista külpolitika alapvető és legfontosabb cél­ja a békés külső feltételek biztosítása az új társadalom építéséhez. Ezalatt nem egyszerűen a háború nél­küli állapotot kell érteni, hanem az államok kölcsönö­sen előnyös együttműködé­séből származó előnyöket is. A szocialista országok ezért nemcsak kezdeményezői vol­tak az enyhülés folyama­tának, hanem védelmezői is a kedvező változásoknak, amit az említett folyamat­ban sikerült elérni. Kétségtelen, hogv a Szov­jetunió és a szocialista orszá­Rok mindent megtesznek a szocialista haza védelméért, és erőfeszítéseik eredménye­ként elérték, hogy létrejött a viszonylagos katonai erő­egyensúly a két világrend­szer között. Gondoskodnak arról is, hogy az imperializ­mus ne bonthassa meg ezt az erőegyensúlyt, mert az valóban fenyegetné a békét. A szocialista országok azon­ban következetesen eluta­sítják a fegyverkezést, hi­szen a szocialista társada­lomban egyetlen osztály, egyetlen réteg sem érde­kelt a katonai kiadások nö­veleeebcn. Abban viszont az egész társadalom érdekelt, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a békés épí­tőmunka szolgálatába állít­sák, és a nép javára hasz­nálják fel. A szocialista külpolitika mindenhol jelen van, ahol tenni lehet a békéért, a nemzetközi biztonságért, az enyhülésért és az államok kölcsönösen előnyös együtt­működéséért. Elegendő akár vázlatosan áttekinteni a szo­cialista országok legfonto­sabb kezdeményezéseit és javaslatait, hogy meggyőző képet kapjunk erről. A szo­cialista országok javasolták a nukleáris fegyverek gyár­tásának megszüntetését, a meglevő készletek csökken­tését, majd teljes felszámo­lását. Ennek első lépéseként azt ajánlották, hogy telje­sen tiltsák be a nukleáris fegyverkísérleteket Kezde­ményezték azt is. hogy a nukleáris fegyverekkel ren­delkező állapok vállalják: nem alkalmaznak ilyen esz­közöket azon országokkal szemben, amelyek nem ren­delkeznek nukleáris eszkö­zökkel, s azokat saját terü­letükön telepíteni sem en­gedik. A szocialista orszá­gok nemegyszer nyilvání­tották ki készségüket, hogy tiltsanak be minden tö­megpusztító fegyvert, bele­értve a neutronbombát és a vegyi fegyvereket is. Kü­lönböző fórumokon arra hív­ták fel a világ államait, hogy kössenek megállapodást, amelyben lemondanak az erővel való fenyegetésről és az erőszak alkalmazásáról az államok közötti viszonyban. A szocialista külpolitika kiemelt figyelmet fordít Európára. Nemcsak azért, mert kontinensünk volt a bölcsője a helsinki záró­okmánynak, amelyet az eny­hülési politika szült, ha­nem azért is, mert itt össz­pontosul a legnagyobb ka­tonai erő. Ez önmagában is veszélyes, az pedig külön sú­lyosbítja a helyzetet, hogy a NATO határozatot hozott közép-hatótávolságú USA­rakéták nyugat-európai te­lepítéséről. A mai világ­helyzetnek ez az egyik köz­ponti problémája. Igaz, Genf­ben folynak szovjet—ameri­kai megbeszélések a közép­hatótávolságú nukleáris esz­közökről, egyelőre azonban nem látható előrehaladás e tárgyalásokon. Az USA olyan úgynevezett nulla­megoldást erőltet, amely egy­oldalú előnyökhöz juttatná a NATO katonai szervezetét. A Szovjetunió ezzel szemben a valóságos nulla-megoldást szorgalmazza, amely nem az egyik fél egyoldalú leszere­lését irányozná elő, hanem mindkét fél lemondását igényli a közép-hatótávolsá­gú és a taktikai nukleáris fegyverek minden fajtájáról. A szocialista külpolitika szá­mol azzal, hogy ilyen radi­kális lépést nehéz egyszer­re megtenni, ezért elképzel­hetőnek tartja a szakaszos csökkentést is. Bízni lehet, és bízni is kell abban, hogy bármennyire is bonyolult a genfi tárgyalások menete, nincs jobb út, mint köze­ledni az egyenlő biztonság elvén alapuló megegyezés fe­lé. Mindebből látható, hogv a szocialista külpolitika az em­beriség létérdekeit érintő kérdések megoldására irá­nyul, és ma mindenekelőtt a fegyverkezési verseny meg­fékezésére összpontosít. Tö­rekvéseiben számít mind­azon erők közreműködésé­re, amelyek készek az eny­hülés eredményeinek meg­óvására, a nemzetközi biz­tonság erősítésére és a béke védelmére. Ez a szocialista külpolitika tartós irányvo­nala. Április 4. köszöntése a Szovjetunióban 0 Moszkva (MTI) Szűrős Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete a felszabadulás 37. évfordulójának tisztele­tére pénteken megkoszorúz­ta a Lenin-mauzóleumot, és koszorút helyezett el az Is­meretlen Katonának a Kreml falánál levő sírján is. A ko­szorúzáson a moszkvai ma­gyar nagykövetség vezető diplomatái mellett jelen vol­tak az SZKP Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió Külügyminisztériumának fe­lelős beosztású munkatársai is. Április 4. tiszteletére pén­teken Leningrádban Golub Mihály főkonzul megkoszo­rúzta a város II. világhá­borús ostroma idején el­esettek emlékművét a pisz­karjovói hősi temetőben. A moszkvai városi párt­bizottság, több más társa­dalmi szervezet és a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság rendezésében pénteken dél­után tartotta meg a szovjet fővárosban a díszünnepséget Magyarország felszabadulásá­nak évfordulója alkalmából. A szovjet főváros lakosai magyar barátaikkal együtt köszöntik az ünnepet. A vendégek soraiban ott lesz a felszabadító harcok szá­mos veteránja is. A héten már számos moszkvai üzemben, intéz­ményben tartottak megem­lékezést hazánk felszabadu­lásának évfordulójáról. Az évfordulón ismét meg­rendezik Moszkvában és több más városban a ha­gyományos könyvkiállítást és -vásárt a magyar könyvki­adás legújabb termékeiből, illetve a magyar irodalom alkotásainak, a Szovjetunió népeinek nyelvein kiadott köteteiből. Jelentős ese­mény lesz a hétfőn kezdődő ünnepi filmhét, amelynek legérdekesebb bemutatója a frissen Oscar-díjjal jutalma­zott kiváló alkotás. Szabó István Mephisto című film­je. Faluvégi Lajos Argentínában # Buenos Aires (MTI) Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes. aki magyar kormányküldöttség élén ér­kezett Argentínába, csütör­tökön tárgyalásokat folyta­tott dr. Nicanor Costa Men­dez külügyminiszterrel, va­lamint Jósé Mirettel, az ar­gentin tervhivatal elnökével (tervezési miniszter). A külügyminiszterrel meg­tartott eszmecsere során a két fél kifejtette véleményét a nemzetközi helyzetről, majd pedig Faluvégi Laios felvázolta a gazdasági kap­csolatok fejlesztésére vonat­kozó maRyar elképzeléseket. Rámutatott, hogy a kétoldalú külkereskedelmi forgalom volumene az elkövetkezendő években megkétszerezhető, új lehetőségek és formák kí­nálkoznak a termelési koope­rációk terén. A magyar küldöttség tagiai párhuzamos tárgyalásokat folytattak a gazdasági, az ipari és a külügyminiszté­riumban. továbbá az Argen­tin Nemzeti Bankban és a Központi Jegybankban. Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettest fogadta Leo­poldo Fortunato Galtieri, az Argentin Köztársaság elnöke. Magyar és szovjet vezetők táviratváltása Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának fótitkára. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke: Nyi­kolaj Tyihonov elvtárs, a Szovjetunio Mi­nisztertanácsának elnöke április 4-e. ha­zánk felszabadulásának 37. évfordulója al­kalmából üdvözlő táviratot küldött Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának: Losonczi Pál elvtársnak, a Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének; Lázár György elvtársnak, a Magvar Nép­köztársaság Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa. az egész szovjet nép nevé­ben őszinte üdvözletünket és baráti jókí­vánságainkat küldjük Önöknek, a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsárfak és Minisztertanácsának, a test­véri Magyarország összes dolgozóiának, nemzeti ünnepük, az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 37. évfordulója al­kalmából. A szovjet hadsereg, teljesítve felszaba­dító küldetését. 1945. április 4-én befejezte a hitlerista betolakodók kiűzését a magvar földről. Magyarország munkásosztálya, pa­rasztsága. értelmisége saját sorsának irá­nyítójává vált. a kommunisták pártjának vezetésével történelmileg rövid idő alatt felépítette a haladó szocialista államot, modern ipart és magas termelékenységű mezőgazdaságot hozott létre, jelentős sike­reket ért el a tudomány és a kultúra fej­lesztésében. a népjólét emelésében. Az elmúlt éveket a Szovjetunió és Ma­gyarország gyümölcsöző, kölcsönösen elő­Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke: Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke hazánk felszabadulá­sának 37. évfordulója alkalmából válasz­táviratot küldött Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak; a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének; Nyikolaj Tyihonov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből kö­szönjük nemzeti ünnepürtk. hazánk felsza­badulásának 37. évfordulója alkalmából küldött szívélyes üdvözletüket és elvtársi jókívánságaikat. 37 esztendeje annak, hogy 1945. április 4-én a győzelmesen előrenyomuló Vörös Hadsereg hősies harcok és nagy áldozatok árán fölszabadította Magyarországot a fa­sizmus igája alól. Ezzel új fejezet kezdő­dött a magyar nép történetében. Megnyílt előtte a lehetőség, hogy saját kezébe ve­gye sorsának intézését, s a munkásosztály pártjának vezetésével elinduljon a társa­dalmi haladás, a szocializmus építésének útján. Az elmúlt* történelmileg rövid időszak alatt népünk lerakta és megszilárdította a szocializmus alapjait, s jelenleg a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kong­resszusa határozatait megvalósítva, a fej­lett szocialista társadalom építésén mun­kálkodik. Országépítő tevékenységének nélkülözhetetlen erőforrása, sikereinek leg­fontosabb biztosítéka az a testvéri barát­ság, sokoldalú és gyümölcsöző együttmű­ködés. amely pártunkat és országunkat a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a vi­lág első szocialista államával, a kommu­nizmust építő szovjet néppel összeköti. nvös együttműködésének elmélyülése fém­jelezte a politikai, gazdasági és kulturális elet minden területén. A Nagy Október zászlaja alatt született szovjet—magyar Darátság a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein ala­puló elválaszthatatlan szövetségbe ková­csolta országaink népeit. E szövetség él­tető ereje a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkás­párt igaz testvéri kapcsolata, nézetazonos­sága és szoros együttműködése. A Magyar Népköztársaság, a szocialista közösség szilárd láncszemeként jelentősen hozzájárult a baráti országok egységének erősítéséhez, a Varsói Szerződés és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevé­kenysége továbbfejlesztéséhez. A Magvar Népköztársaság következetesen békeszere­tő külpolitikát folytat, a nemzetközi küz­dőtéren határozottan védelmezi a szocia­lista államok egyeztetett irányvonalát, tö­retlenül síkraszáll a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéért, az európai és az általános béke megszilárdításáért. Ebben rejlik a Magyar Népköztársaság tekinté­lyének széles körű és megérdemelt elis­merése a világban. Nemzeti ünnepük alkalmából további si­kereket kívánunk Önöknek, kedves bará­taink. az ország valamennyi dolgozójának a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa által kitűzött nagy és fele­lősségteljes feladatok végrehajtásában, a fejlett szocialista társadalom építésében, a kommunizmus eszméinek győzelméért, a népek békéiéért és biztonságáért vívott ne­mes harcban. Éljen örökké a Szovjetunió és Magvar­ország testvéri népeinek megbonthatatlan szövetsége! A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a magyar és a szovjet nép történelmi kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elveire, eszméink, cél­jaink. alapvető érdekeink azonosságára épülnek. Egységünk, testvéri barátságunk szilárd és megbonthatatlan. Meggyőződé­sünk, hogy országaink és népeink szoaros szövetsége és együttműködése a jövőben is .tovább mélyül és erősödik. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunió­val és a szocialista közösség országaival ösz­szefogva, aktívan részt vállal a Varsói Szer­ződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységében, síkraszáll a nemzetközi, kommunista és munkásmozga­lom, minden haladó társadalmi erő egysé­gének erősítéséért, a szocialista közösség nemzetközi céljainak megvalósításáért, a haladás és a béke ügyének győzelméért, az enyhülés vívmányainak megőrzéséért. A magyar népet őszinte örömmel töltik el azok a kiemelkedő eredmények, ame­lyeket a szovjet nép lenini p^rtia vezeté­sével a kommunista társadalom építésében elért. Cselekvően támogatja a Szovjetunió békeszerető lenini külpolit.ikáiát. amely a jelenlegi- bonyolult nemzetközi helyzetben is a nemzetközi béke és biztonság meg­szilárdítására, a fegyverkezési hajsza meg­fékezésére. a konfliktusok békés, tárgya­lások útján történő rendezésére, a társa­dalmi haladás előmozdítására irányul. Megköszönve nemzeti ünnepünk alkal­mából küldött jókívánságaikat. testvéri üdvözletünket küldjük Önöknek, s Önö­kön keresztül a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának. az egész testvéri szovjet népnek. További kiemelkedő sike­reket kívánunk a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVI. kongresszusa határo­zatainak megvalósításában, a kommuniz­mus építésében, az emberi haladásért, a világbékéért vívott fáradhatatlan küzdel­mükben. HAZAÉRKEZETT MARÖTHY LASZLÖ Pénteken hazaérkezett Ha­noiból a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárá­nak vezetésével részt vett a Vietnami Kommunista Párt V. kongresszusán. REPÜLÖGÉP­ELTÉRlTÉS Két lengyel pilóta a krak­kói repülőtérről csütörtökön Bécsbe irányított egy AN—2 típusú gyakorló repülőgé­pet. Az ország illegális el­hagyására előre felkészül­tek: magukkal vitték család­jukat, továbbá arra kénysze­rítettek egy szerelőt, hogy velük menjen az osztrák fő­városba. Varsóba érkezett je­lentések szerint a szerelő kö­zölte az osztrák hatóságok­kal, hogy vissza akar térni hazájába. A lengyel ható­ságok a gépeltérítők kiada­tását, és a gép visszaszolgál­tatását kérték az osztrák kormánytól. Krakkóban nyo­mozás indult az ügyben. FALKLAND­INVAZIÖ Argentin csapátok szálltak partra — közép-európai idő szerint pénteken hajnalbon — a brit fennhatóság alá tartozó Falkland-szigeteken — közölték „felhatalmazott források" az AFP francia hírügynökség tudósítójával az argentin fővároshan. A források szerint az argentin erők birtokukba kerítettek Port Stanley-t, a szigetek fővárosát, megszállták a re­pülőteret és elfoglalták a brit tengerészgyalogosok lak­tanyáit. Egy argentin kato­nai szóvivő azt mondotta, hogy a brit tengerészgyalo­gosok nem tanúsítottak el­lenállást.

Next

/
Thumbnails
Contents