Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
2 Szombat, 1582. április 24. Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek igazságos karcát! (Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból.) Koivisto finn elnök fogadta Puja Frigyest A magyar külügyminiszter hazaérkezett Finnországból 0 Rovanicmi (MTI) Puja Frigyes külügyminiszter penteken, finnországi Látogatásának utolsó napján a ftnn lappföld központjába, Rovaniemibe látogatott, amely szoros testvérvárosi kapcsolatokat ánol Veszprémmel, Veikko Salla, a várost tanács elnökhelyettese ebéden látta vendégül a magyar külügyminisztert és kíséretét, maid megmutatta nekik a világhírű építész. A Ivar Aalto tervezte kultúrkőzpontot. Puja Frigyes ezután helikopterrel Muonio-Sárki járvibe utazott, ahol a szabadságát töltő Mauno Koivisto kóztarsasági elnök fogadta a magyar diplomácia vezetőjel. A két politikus nagyon szívélyes, baráti beszélgetést folytatott. Negyven perces eszmecseréjük során Puja Frigyes röviden ismertette a magyar kormány felfogását a nemzetközi helyzet főbb vonásairól. A finn elnök kifejtette az északi atomfegyvermentes övezet finn koncepcióiát. Egyetértettek abban, hogy az. európai népek akarata olyan irányba hat. hogy az atom fegyvermentes övezetek kérdése állandóan napirenden marad. A délutáni órákban Puja Frigyes befejezte finnországi látogatását, és Rovaniemibői hazaérkezett Budapestre. * Pénteken valamennyi finn lap fényképekkel illusztrált tudósításokat közölt Puja Fi igyes csütörtöki sajtóértekezletéről. amelyről egyébként a finn rádió és televízió is beszámolt. A tudósítások idézték a magvar eazda6ági életről mondott szavait, és a nemzetközi helyzet magyar megitelésének kifejtését. Magyar-csehszlovák megállapodás 0 Budapest (MTI) Az illetékes magyar és csehszlovák szervek megállapodtak az egymás országába utazó állampolgáraik kölcsönős, minimális összegű valutaellátásáról. Ennek éltelmében magyar állampolgárok 1982. május 15-tól csak akkor utazhatnak Csehszlovákiába. ha — érvényes n t lotamunvatt \metíőtf W" "óz olt-iartozkodásuk. vagy átutazásuk legszükségesebb költségeinek fedezésére magyarországi valutakiszolgáltató helyen vásárolt csehszlovák koronával rendelkeznek. Ennek előírt minimális öszsrege személyenként, az utazas első napjára 150 korona, minden további napra 90 korona (10 es 15 év közötti gyermekeknek az említett összegek felével kell rendelkezniük, 10 év alattiak részére nem kötelező koronát vásárolni). Az előírt pénzmennyiség meglétét — a hivatalos valutakiviteli engedély alapjan — a határon való kilépéskor a magyar vámszervek ellenőrzik, de vizsgálhatják azt a csehszlovák szervek is, és annak hiánya esetén megtagadhatják a Csehszlovákiába való beutazás engedélyezését. Az intézkedés nem vonatkozik — a szolgálati, vagy diplomataútlevéllel utazókra; — azokra, akik magánútlevéllel, de szolgálati célból utaznak, s erről hivatalos igazolással rendelkeznek; — azokra, akik a másik ország területén tartósan dolgoznak vagy tanulnak, és ezt igazolni tudják; — az utazási irodák által szervezett tarsasutazások résztvevőire; — a rendkívüli okok — pl, közeli rokon házasságkötése, temetése, bírósági eljáiás, mentési munkálatokban való részvétel — miatt utazókra; — a devizamentes csere keretében utazókra, amenynyiben a fogadó ország illetékes szerve által jóváhagyott, erre vonatkozó megállapodást bemutatják; — a harmadik országban lakó magyar és csehszlovák állampolgárokra; — a kishatárforgalomban az erre a célra rendszeresített útiokmányokkál közlekedőkre. Azok a magyar állampolgárok is mentesek a minimális valutavásárlás kötelezettsége alól, akik harmadik országba szóló érvenyes menetjegy birtokában tömegközlekedési eszközzel (vasút,, autóbusz, repülő stb.) vagy magyar vállalatok, iworvezetwH • autóbuszával! csak átutaznak Csehszlovákián és ott-tartózkodásuk — átutazásonként — nem haladja meg a 48 órát Azoknak viszont, akik személygépkocsival, vagy motorkerekpárral utaznak át, járművenként — függetlenül az utasok számától — minden Csehszlovákiába történő belépéskor minimálisan 180 koronával kell rendelkezniük. Akik tehát pl. autóval az NDK-ba utaznak, legalább kétszer 180 koronát vásároljanak, mert viszszautazásuk alkalmával a csehszlovák vámszervek az NDK—csehszlovák határon is kérni fogják az átutazáshoz szükséges összeget, s az annak hivatalos helyről történt megvásárlását igazoló okmány felmutatását. A fenti rendelkezések a minimálisan kötelező valutavásárlást írják elő. Állampolgáraink változatlanul évente 15 ezer forintért, maximálisan napi ezer forint értékben vásárolhatnak a KGST-hez tartozó országok fizetőeszközeibőlA jelen megállapodás értelmében a magyar állampolgárok a személyenként az országból (legfeljebb 50 forintos címletekben) kivihető 200 forintból 170 forintot válthatnak át Csehszlovákiában koronára. Az említett valuta ris szabályozás és az egyéb, korábbi utazási előírások továbbra sem teszik szükségessé a Magyarországról Csehszlovákiába, vagy Csehszlovákiából Magyarországra utazni kívánók részére meghívólevél küldését. Nem érintik továbbá a magyar állampolgárok Csehszlovákiába történő utazásra vonatkozó érvényes útlevél-rendelkezéseket sem. Aczél György Párizsban 0 Párizs (MTI) Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken délután a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Párizsba érkezett. Francois Mitterand köztársasági elnök a délután folyamán fogadta Aczél Györgyöt az Elysée-palotában. A szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen. amelyen részt vett dr. Bényi József, párizsi magyar nagykövet, szó volt a kétoldalú kapcsolatokról. azok fejlesztéséről és a francia elnök közelgő magyarországi látogatásáról. A találkozón áttekintették a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseit, különös tekintettel az enyhüléshez fűződő közös érdekekre. A napokban jelent meg Párizsban az Éditions Sociales-nak. az FKP kiadóiának gondozásában Aczél György „Beszélgetés a Szocializmusról'' című inter.iúkötete. Lacién Scve. a kiadó igazgatója pénteken este vacsorát adott Aczél György tiszteletére. vezetők látogatása 0 Budapest (MTI) Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta a hazánkban tartózkodó I. Mamedovot, Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát és S. Raszi-Zadét, Azerbajdzsán Minisztertanácsának elnökhelyettesét. Elhunyt Komját Irén • Budapest (MTI) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Komját Irén elvtársnő, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a Társadalmi Szemle nyugalmazott felelős szerkesztője, a szerkesztő bizottság tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, Rózsa Ferenc-díjas újságíró április 22-én elhunyt. Komját Irén elvtársnő hamvasztás utáni búcsúztatása május 4-én (kedden) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége. Komját Irén elvesztése egyaránt súlyosan érinti a magyar újságíró társadalmat a hazai és a nemzetközi munkásmozgalmat. 1895-ben született, eredeti foglalkozása tanár volt. Fiatalon, 1918ban bekapcsolódott a munkásmozgalomba; 1919-től az Ifjúmunkás című lap munkatársaként tevékenykedett. 1924-től volt tagja a kommunista pártnak. Komját Irén 1946-ban, csaknem két évtizedes kényszerű távollét után térhetett haza. Előbb az MTI külföldi különszolgáLatát vezette, majd munkatársa lett a Szabad Népnek. 1956-ban a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettesévé nevezték ki; 1957 áprilisától nyugdíjba vonulásáig — 1961— a Társadalmi Szemle felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. Nyugdíjas éveiben sem szakadt azonban el élethivatásától, az újságírástól: haláláig alelnökként, tevékenyen részt vett a MUOSZ munkájában. A neves újságíró aktív közéleti tevékenységét számos magas hazai és külföldi kitüntetéssel ismerték el. Kétszer kapta meg a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, tulajdonosa többek között a Munka Érdemrend arany fokozatának, a Szocialista Hazáért Érdemrendnek. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1970-ben Lenin-emlékéremmel jutalmazta. A Nemzetközi Újságíró Szervezet Julius Fucík-díjjal, a Szovjet Újságíró Szövetség — éppen egy évvel ezelőtt — Vorovszkij-díjjal tüntette ki. Képviselők a néptáplálkozásról 0 Budapest (MTI) Hazánkban az élelmiszertermelés és -feldolgozás alapjában biztosítja azokat a feltételeket, s a kereskedelemben forgalmaznak olyan élelmiszereket, amelyek az orvosbiológiai szempontból megfelelő, mennyiségi és minőségi szempontból is kielégítő táplálkozáshoz szükségesek. A táplálkozáskultúrán azonban még bőven van javítanivaló, mert még távol vagyunk attól, hogy elmondhassuk: korszerűen táplálkozik a magyar nép E gondolatpárban öszszegezhetők az országgyűlés kereskedelmi, valamint a szociális és egészségügyi bizottságának pénteki együttes ülésén elhangzottak. A népélelmezés és néptáplálkozás helyzetének elemzését tűzték napirendre, meghatározandó a további egészségügyi-felvilágosító és gazdasági feladatokat a korszerű táplálkozás általánosabbá tétele érdekében. A vitában felszólalt Mag Pál Csongrád megyei képviselő is. II szocializmus „modellje ff A cím egyik szavában szereplő idézőjelből a tapasztaltabb olvasó már tudja, hogy alább nem a szocializmus modelljéről: még csak nem is úgynevezett modelljéről lesz szó. Ilyen ugyanis nincs. Van azonban politikai ellenségeinknek és az időnként akarva-akaratlanul őket támogató barátainknak propagandájában. Szerintük a szocializmusnak létezik valamiféle egységes modellje — éspedig ne hímezzünk-hámozzunk: a szovjet „modell" —. amelyet ez idő szerint a létező szocializmus országaiban egyenruhaként húznak magukra (alkalmasint épp olyan műszálból, mint a frissen bevonult újonc a katonagúnyát). Márpedig — folytatódik ez a gondolatmenet — ez a rájuk erőltetett „modell" nem felelhet meg a más-más történelmű, társadalmi és kulturális előéletű, gazdasági adottságú országoknak, sőt a Szovjetunióban sem felel meg igazán. Következésképpen a szocialista országok nehézségei ebből adódnak. Ezzel a gondolatmenettel sokkal könnyebb leszámolni. mintsem gondolnánk. Nem szükséges vele szemben tudományos elemzés — persze, ha a vita tudományos síkra terelődik, erre is szükicg lenne —. elég felfrissíteni emlékezetünket.' is szertenézni a világban. Rátérve a dolgok érdemi részére, vegyük előbb az idősíkot. Ha, tegyük fel, a szovjet „modell" a kötelező, akkor óhatatlanul föl kell tenni a kérdést: ugyan melyik? Vagy talán a hatvanöt év alatt semmi, semmit sem változott? A hatalom megragadása, kiépítése, a hadikommunizmus, a NEP-korszak. a szocialista építés menete, a második világháború és az azóta eltelt idő csakugyan ugyanaz a „modell"? Ami a hatalom megragadásának kérdését illeti, emlékeztetni lehet arra: 1917 nyaráig Lenin még bízott benne, hogv az a törvényhozás útján végbemehet. Ezt a lehetőséget a burzsoázia konok ellenállása foszlatta szét; Lenin tehát nem általában, mindenhol és mindörökké érvényes jelleggel beszélt „parlamenti kreténizmusról", hanem éppen 6 követelte meg a konkrét helyzet konkrét elemzését. Arra is helyénvaló emlékeztetni, hogv a Téli Palota ostroma, amely a hatalom átvételének jelképévé lett, úgyszólván vértelen, a hatalmas ország méreteihez képest jelentéktelen erőszakkal végrehajtott roham volt. Ami aztán tengernyi vért követelt, az a reakció és a külföldi intervenciósok háborúja volt. De ez már nem a hatalom megragadásának, hanem megvédésének történetéhez tartozik. Ismeretes az is. hogv 1919-ben, a Magyar Tanácsköztársaság győzelméről szólva. I^enin újólag kiemelte a proletárforradalom vértelen győzelmének jelentőségét, egyszersmind eleve hangsúlyozta, hogy minden nép — miközben eljut, mert okvetlenül eljut a szocialista forradalomhoz — sajátos jelleggel, új meg úi tapasztalatokkal gazdagítja a közös forradalmi eszmetárat. Ezt a megállapítást később fényesen igazolta a történelem: a második világháború után kialakult népi demokratikus országok a dolgozó nép hatalma megragadásának, a szocializmus fejlesztésének megannyi színét festették föl a történelem palettájára. Ez az óriási fordulat alátámasztotta az SZKP XX. kongresszusának időszerúsített megállapítását, hogy tudniillik, adott történelmi körülményektől függően, a polgárháború nem elengedhetetlen tényezője a hatalom kivívásának, hanem az osztályerők helyzete dönti el, hogy lehetséges-e a parlamentet a burzsoázia szervéből a néphatalom eszközévé tenni. Forradalom és polgárháború tehát nem azonos, nem egymást feltételező és kiegészítő fogalmak. Nos. ennyire tartotta és tartja a szovjet testvérpárt saját múltját kötelező „modellnek". Es ahogyan másként győzött a proletárforradalom. mondjuk. Bulgáriában és Kubában, másként Kínában és Magvarországon, az azóta eltelt évtizedek is sok érdekes és értékes tanulsággal szolgálnak. Ennek vizsgálata már átvezet a térbeli tényezők felvázolásához. De előbb egy kis kitérő. Való igaz. hogy a dogmatikus felfogás, a szovjet fejlődés gépies másolására törekvés jellemző volt egy időben. Am ez — hogy például Magyarország a vas és acél országa legyen — nem valósulhatott meg azon egyszerű okból, hogy sem vasércünk, sem kokszolható szenünk (legalábbis elegendő) nincsen. Tény az is. hogy meg kellett fizetnünk a tandíjat, amire teljesen kiviláglott, mit jelent a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításainak alkalmazása a sajátos viszonyokra. Márpedig a sajátos adottságok nem óhaj szüleményei, hanem nagyon is földrajzi, történelmi, néprajzi stb. meghatározottságúak. s ezeken erőszakot tenni nem lehet. De hát ki akar ma erőszakot tenni fájtuk? Ami mármost a különbözőségeket illeti, elég néhány tényre utalni saját helyzetünkből és másokról szóló ismereteinkből. Tudjuk például, hogy a gazdaságirányítás tökéletesítésének időszakát éljük Vlagyivosztoktól az Elbáig. Igen sokszínűek a kísérletezések és a már kiforrott struktúrák. Igaz. annyiban valóban egyforma a „modell", hogy a döntő termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak — Lengyelországban