Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

2 Szombat, 1582. április 24. Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek igazságos karcát! (Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból.) Koivisto finn elnök fogadta Puja Frigyest A magyar külügyminiszter hazaérkezett Finnországból 0 Rovanicmi (MTI) Puja Frigyes külügymi­niszter penteken, finnorszá­gi Látogatásának utolsó nap­ján a ftnn lappföld központ­jába, Rovaniemibe látoga­tott, amely szoros testvérvá­rosi kapcsolatokat ánol Veszprémmel, Veikko Salla, a várost tanács elnökhelyet­tese ebéden látta vendégül a magyar külügyminisztert és kíséretét, maid megmu­tatta nekik a világhírű épí­tész. A Ivar Aalto tervezte kultúrkőzpontot. Puja Frigyes ezután heli­kopterrel Muonio-Sárki jár­vibe utazott, ahol a szabad­ságát töltő Mauno Koivisto kóztarsasági elnök fogadta a magyar diplomácia vezető­jel. A két politikus nagyon szívélyes, baráti beszélge­tést folytatott. Negyven per­ces eszmecseréjük során Pu­ja Frigyes röviden ismertet­te a magyar kormány felfo­gását a nemzetközi helyzet főbb vonásairól. A finn elnök kifejtette az északi atomfegyvermentes övezet finn koncepcióiát. Egyetértettek abban, hogy az. európai népek akarata olyan irányba hat. hogy az atom fegyvermentes övezetek kérdése állandóan napiren­den marad. A délutáni órákban Puja Frigyes befejezte finnorszá­gi látogatását, és Rovanie­mibői hazaérkezett Buda­pestre. * Pénteken valamennyi finn lap fényképekkel illusztrált tudósításokat közölt Puja Fi igyes csütörtöki sajtóérte­kezletéről. amelyről egyéb­ként a finn rádió és televí­zió is beszámolt. A tudósítá­sok idézték a magvar eaz­da6ági életről mondott sza­vait, és a nemzetközi hely­zet magyar megitelésének kifejtését. Magyar-csehszlovák megállapodás 0 Budapest (MTI) Az illetékes magyar és csehszlovák szervek megál­lapodtak az egymás orszá­gába utazó állampolgáraik kölcsönős, minimális össze­gű valutaellátásáról. Ennek éltelmében magyar állam­polgárok 1982. május 15-tól csak akkor utazhatnak Cseh­szlovákiába. ha — érvényes n t lotamunvatt \metíőtf W" "óz olt-iartozkodásuk. vagy át­utazásuk legszükségesebb költségeinek fedezésére ma­gyarországi valutakiszolgálta­tó helyen vásárolt csehszlo­vák koronával rendelkeznek. Ennek előírt minimális ösz­srege személyenként, az uta­zas első napjára 150 koro­na, minden további napra 90 korona (10 es 15 év kö­zötti gyermekeknek az em­lített összegek felével kell rendelkezniük, 10 év alattiak részére nem kötelező koro­nát vásárolni). Az előírt pénzmennyiség meglétét — a hivatalos va­lutakiviteli engedély alap­jan — a határon való ki­lépéskor a magyar vámszer­vek ellenőrzik, de vizsgálhat­ják azt a csehszlovák szer­vek is, és annak hiánya ese­tén megtagadhatják a Cseh­szlovákiába való beutazás engedélyezését. Az intézkedés nem vonat­kozik — a szolgálati, vagy dip­lomataútlevéllel utazókra; — azokra, akik magánút­levéllel, de szolgálati cél­ból utaznak, s erről hiva­talos igazolással rendelkez­nek; — azokra, akik a másik ország területén tartósan dolgoznak vagy tanulnak, és ezt igazolni tudják; — az utazási irodák ál­tal szervezett tarsasutazá­sok résztvevőire; — a rendkívüli okok — pl, közeli rokon házasság­kötése, temetése, bírósági el­jáiás, mentési munkálatok­ban való részvétel — miatt utazókra; — a devizamentes csere keretében utazókra, ameny­nyiben a fogadó ország il­letékes szerve által jóvá­hagyott, erre vonatkozó megállapodást bemutatják; — a harmadik országban lakó magyar és csehszlovák állampolgárokra; — a kishatárforgalomban az erre a célra rendszere­sített útiokmányokkál köz­lekedőkre. Azok a magyar állampol­gárok is mentesek a mi­nimális valutavásárlás kö­telezettsége alól, akik har­madik országba szóló érve­nyes menetjegy birtokában tömegközlekedési eszközzel (vasút,, autóbusz, repülő stb.) vagy magyar vállalatok, iworvezetwH • autóbuszával! csak átutaznak Csehszlovákián és ott-tartózkodásuk — átuta­zásonként — nem haladja meg a 48 órát Azoknak viszont, akik sze­mélygépkocsival, vagy mo­torkerekpárral utaznak át, járművenként — függetlenül az utasok számától — min­den Csehszlovákiába törté­nő belépéskor minimálisan 180 koronával kell rendel­kezniük. Akik tehát pl. au­tóval az NDK-ba utaznak, legalább kétszer 180 koro­nát vásároljanak, mert visz­szautazásuk alkalmával a csehszlovák vámszervek az NDK—csehszlovák határon is kérni fogják az átutazás­hoz szükséges összeget, s az annak hivatalos helyről tör­tént megvásárlását igazoló okmány felmutatását. A fenti rendelkezések a minimálisan kötelező valuta­vásárlást írják elő. Állam­polgáraink változatlanul évente 15 ezer forintért, ma­ximálisan napi ezer forint értékben vásárolhatnak a KGST-hez tartozó országok fizetőeszközeiből­A jelen megállapodás ér­telmében a magyar állam­polgárok a személyenként az országból (legfeljebb 50 fo­rintos címletekben) kivihe­tő 200 forintból 170 forin­tot válthatnak át Csehszlo­vákiában koronára. Az említett valuta ris sza­bályozás és az egyéb, ko­rábbi utazási előírások to­vábbra sem teszik szükséges­sé a Magyarországról Cseh­szlovákiába, vagy Csehszlo­vákiából Magyarországra utazni kívánók részére meg­hívólevél küldését. Nem érin­tik továbbá a magyar ál­lampolgárok Csehszlovákiába történő utazásra vonatkozó érvényes útlevél-rendelkezé­seket sem. Aczél György Párizsban 0 Párizs (MTI) Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnök­helyettese pénteken délután a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására Párizsba érkezett. Francois Mitterand köz­társasági elnök a délután fo­lyamán fogadta Aczél Györ­gyöt az Elysée-palotában. A szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen. amelyen részt vett dr. Bényi József, párizsi magyar nagykövet, szó volt a kétoldalú kapcso­latokról. azok fejlesztéséről és a francia elnök közelgő magyarországi látogatásáról. A találkozón áttekintették a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseit, különös tekintettel az enyhüléshez fűződő közös érdekekre. A napokban jelent meg Párizsban az Éditions Socia­les-nak. az FKP kiadóiának gondozásában Aczél György „Beszélgetés a Szocializmus­ról'' című inter.iúkötete. La­cién Scve. a kiadó igazgató­ja pénteken este vacsorát adott Aczél György tisztele­tére. vezetők látogatása 0 Budapest (MTI) Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken fogadta a ha­zánkban tartózkodó I. Ma­medovot, Azerbajdzsán Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának titkárát és S. Raszi-Zadét, Azerbajdzsán Minisztertanácsának elnök­helyettesét. Elhunyt Komját Irén • Budapest (MTI) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Komját Irén elvtársnő, a magyar és a nemzetközi munkás­mozgalom kiemelkedő személyisége, a Társadalmi Szemle nyugalmazott felelős szerkesztője, a szerkesztő bizottság tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alel­nöke, Rózsa Ferenc-díjas újságíró április 22-én elhunyt. Komját Irén elvtársnő hamvasztás utáni búcsúztatása május 4-én (kedden) 14 órakor lesz a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munka­társai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége. Komját Irén elvesztése egyaránt súlyosan érinti a magyar újságíró társadalmat a hazai és a nemzetközi munkásmozgalmat. 1895-ben született, eredeti foglalkozá­sa tanár volt. Fiatalon, 1918­ban bekapcsolódott a mun­kásmozgalomba; 1919-től az Ifjúmunkás című lap mun­katársaként tevékenykedett. 1924-től volt tagja a kom­munista pártnak. Komját Irén 1946-ban, csaknem két évtizedes kény­szerű távollét után térhe­tett haza. Előbb az MTI külföldi különszolgáLatát ve­zette, majd munkatársa lett a Szabad Népnek. 1956-ban a Tájékoztatási Hivatal el­nökhelyettesévé nevezték ki; 1957 áprilisától nyug­díjba vonulásáig — 1961­— a Társadalmi Szemle felelős szerkesztőjeként te­vékenykedett. Nyugdíjas éveiben sem szakadt azonban el élethi­vatásától, az újságírástól: ha­láláig alelnökként, tevéke­nyen részt vett a MUOSZ munkájában. A neves újságíró aktív közéleti tevékenységét szá­mos magas hazai és kül­földi kitüntetéssel ismerték el. Kétszer kapta meg a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét, tulajdonosa többek között a Munka Érdemrend arany fokozatának, a Szocia­lista Hazáért Érdemrendnek. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa 1970-ben Lenin-emlék­éremmel jutalmazta. A Nem­zetközi Újságíró Szervezet Julius Fucík-díjjal, a Szov­jet Újságíró Szövetség — ép­pen egy évvel ezelőtt — Vorovszkij-díjjal tüntette ki. Képviselők a néptáplálkozásról 0 Budapest (MTI) Hazánkban az élelmiszer­termelés és -feldolgozás alapjában biztosítja azokat a feltételeket, s a kereske­delemben forgalmaznak olyan élelmiszereket, ame­lyek az orvosbiológiai szem­pontból megfelelő, mennyi­ségi és minőségi szempont­ból is kielégítő táplálkozás­hoz szükségesek. A táplál­kozáskultúrán azonban még bőven van javítanivaló, mert még távol vagyunk attól, hogy elmondhassuk: korsze­rűen táplálkozik a magyar nép E gondolatpárban ösz­szegezhetők az országgyűlés kereskedelmi, valamint a szociális és egészségügyi bi­zottságának pénteki együt­tes ülésén elhangzottak. A népélelmezés és néptáplál­kozás helyzetének elemzését tűzték napirendre, meghatá­rozandó a további egészség­ügyi-felvilágosító és gazda­sági feladatokat a korszerű táplálkozás általánosabbá tétele érdekében. A vitában felszólalt Mag Pál Csongrád megyei képvi­selő is. II szocializmus „modellje ff A cím egyik szavában szereplő idézőjelből a tapasztaltabb olvasó már tudja, hogy alább nem a szocializmus modelljéről: még csak nem is úgynevezett modelljéről lesz szó. Ilyen ugyanis nincs. Van azonban politikai ellenségeinknek és az időnként akarva-akaratlanul őket támogató ba­rátainknak propagandájában. Szerintük a szocia­lizmusnak létezik valamiféle egységes modellje — éspedig ne hímezzünk-hámozzunk: a szovjet „modell" —. amelyet ez idő szerint a létező szo­cializmus országaiban egyenruhaként húznak magukra (alkalmasint épp olyan műszálból, mint a frissen bevonult újonc a katonagúnyát). Márpedig — folytatódik ez a gondolatmenet — ez a rájuk erőltetett „modell" nem felelhet meg a más-más történelmű, társadalmi és kulturális előéletű, gazdasági adottságú országoknak, sőt a Szovjetunióban sem felel meg igazán. Követke­zésképpen a szocialista országok nehézségei eb­ből adódnak. Ezzel a gondolatmenettel sokkal könnyebb le­számolni. mintsem gondolnánk. Nem szükséges vele szemben tudományos elemzés — persze, ha a vita tudományos síkra terelődik, erre is szük­icg lenne —. elég felfrissíteni emlékezetünket.' is szertenézni a világban. Rátérve a dolgok érdemi részére, vegyük előbb az idősíkot. Ha, tegyük fel, a szovjet „modell" a kötelező, akkor óhatatlanul föl kell tenni a kérdést: ugyan melyik? Vagy talán a hatvanöt év alatt semmi, semmit sem változott? A hata­lom megragadása, kiépítése, a hadikommuniz­mus, a NEP-korszak. a szocialista építés me­nete, a második világháború és az azóta eltelt idő csakugyan ugyanaz a „modell"? Ami a hatalom megragadásának kérdését il­leti, emlékeztetni lehet arra: 1917 nyaráig Lenin még bízott benne, hogv az a törvényhozás útján végbemehet. Ezt a lehetőséget a burzsoázia ko­nok ellenállása foszlatta szét; Lenin tehát nem általában, mindenhol és mindörökké érvényes jelleggel beszélt „parlamenti kreténizmusról", hanem éppen 6 követelte meg a konkrét helyzet konkrét elemzését. Arra is helyénvaló emlé­keztetni, hogv a Téli Palota ostroma, amely a hatalom átvételének jelképévé lett, úgyszólván vértelen, a hatalmas ország méreteihez képest jelentéktelen erőszakkal végrehajtott roham volt. Ami aztán tengernyi vért követelt, az a re­akció és a külföldi intervenciósok háborúja volt. De ez már nem a hatalom megragadásának, ha­nem megvédésének történetéhez tartozik. Ismeretes az is. hogv 1919-ben, a Magyar Ta­nácsköztársaság győzelméről szólva. I^enin újó­lag kiemelte a proletárforradalom vértelen győ­zelmének jelentőségét, egyszersmind eleve hang­súlyozta, hogy minden nép — miközben eljut, mert okvetlenül eljut a szocialista forradalom­hoz — sajátos jelleggel, új meg úi tapasztala­tokkal gazdagítja a közös forradalmi eszme­tárat. Ezt a megállapítást később fényesen igazolta a történelem: a második világháború után ki­alakult népi demokratikus országok a dolgozó nép hatalma megragadásának, a szocializmus fejlesztésének megannyi színét festették föl a történelem palettájára. Ez az óriási fordulat alá­támasztotta az SZKP XX. kongresszusának idő­szerúsített megállapítását, hogy tudniillik, adott történelmi körülményektől függően, a polgárhá­ború nem elengedhetetlen tényezője a hatalom kivívásának, hanem az osztályerők helyzete dönti el, hogy lehetséges-e a parlamentet a bur­zsoázia szervéből a néphatalom eszközévé tenni. Forradalom és polgárháború tehát nem azonos, nem egymást feltételező és kiegészítő fogalmak. Nos. ennyire tartotta és tartja a szovjet test­vérpárt saját múltját kötelező „modellnek". Es ahogyan másként győzött a proletárforra­dalom. mondjuk. Bulgáriában és Kubában, más­ként Kínában és Magvarországon, az azóta el­telt évtizedek is sok érdekes és értékes tanul­sággal szolgálnak. Ennek vizsgálata már átvezet a térbeli ténye­zők felvázolásához. De előbb egy kis kitérő. Való igaz. hogy a dogmatikus felfogás, a szov­jet fejlődés gépies másolására törekvés jellemző volt egy időben. Am ez — hogy például Ma­gyarország a vas és acél országa legyen — nem valósulhatott meg azon egyszerű okból, hogy sem vasércünk, sem kokszolható szenünk (legalábbis elegendő) nincsen. Tény az is. hogy meg kellett fizetnünk a tandíjat, amire teljesen kiviláglott, mit jelent a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításainak alkalmazása a sajátos viszonyokra. Márpedig a sajátos adott­ságok nem óhaj szüleményei, hanem nagyon is földrajzi, történelmi, néprajzi stb. meghatáro­zottságúak. s ezeken erőszakot tenni nem lehet. De hát ki akar ma erőszakot tenni fájtuk? Ami mármost a különbözőségeket illeti, elég néhány tényre utalni saját helyzetünkből és má­sokról szóló ismereteinkből. Tudjuk például, hogy a gazdaságirányítás tökéletesítésének idő­szakát éljük Vlagyivosztoktól az Elbáig. Igen sokszínűek a kísérletezések és a már kiforrott struktúrák. Igaz. annyiban valóban egyforma a „modell", hogy a döntő termelőeszközök társa­dalmi tulajdonban vannak — Lengyelországban

Next

/
Thumbnails
Contents