Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-21 / 92. szám

3 Szerda, 19S2. április 21. A környezet védelméről Az Országos Környezetés Természetvédelmi Tanács Straub F. Brúnó akadémikus formációs rendszer kialakításával lehetséges. A továbbiakban a tanács etaökietóvel kedden ülést Nógrád megye környezetvédelmi helyzetével foglalkotartott. Mint. a többi között eimaadták, a Minisztertanács vonatkozó határozata érte&nében olyan egységes, valamennyi környezetvédelmi tevékenységet felölelő, kocszerű mérő-, statisztikai és információs rendszert szándékoznak kialakítani, keztek. A környezeti ártalzott, s megállapította, hogy a környezetvédelem fejlesztésére irányuló helyi intézkedések hoztak bizonyos eredményeket, de az iparosodás. a megnövekedett gépjárműforgalom és egyéb okok következtében újabb szennyezőforrások is keletamely lehetővé teszi a körugezet- és természetvédelmi tevékenység egységes irányításának megalapozását, s azt, hogy a környezetvédelem valóban mindenre kiterjedő legyen. A környezet elemeiben bekövetkező változások, illetve ártalmak hatásainak rendszeres figyelemmel kísérése ugyanis csak ilyen inmak csökkentése érdekében a tanács megjelölte a legfontosabb helyi feladatokat. A testület a váci talaj- és vízszennyezés okaival és általánosítható tapasztalataival is foglalkozott s tudomásul vette a Chinoin váci telepép tárolt hulladékok megsemmisítésére hozott intézkedések végrehajtását. (MTI) Zászlóátadás Kiemelkedő településfejlesztő társadalmi munkájuk elismeréséül a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzeti zászlóval tüntette ki a Baranya megyei Szabadszentkirály és társközségei — Gerde, Pécsbagota és Velény — lakóit, A Népköztár" saság címerével díszített lobogót a keddi ünnepélyes falugyűlésen nyújtotta át a községek képviselőinek Pethö Tibor, a HNF Országos Tanácsa elnökségének tagja, a Magyar Nemzet főszerkesztője. Az elmúlt két év alatt több mint tízezer forint értékű társadalmi munka jutott a falu egy-egy lakosára. A községben sportpálya, szabadidőpark. tornaterem és hozzá tartozó öltöző, orvosi rendelő és lakás, valamint egy hattantermes ÚT általános iskola épült a lakosság támogatásával. Szabadszentkirály és társközségeinek lakói ezenkívül az utcák csinosításában, az új postahivatal építésében is részt vettek. Szegedeni, a Technika Házában Kanizsai műszaki bemutató Budapest, Győr, Kecskemét és Miskolc után tegnap, kedden Szegeden mutatkozott be a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár. A Technika Házában megrendezett előadássorozat és -kiállítás szervezője, a Gépipari Tudományos Egyesület szegedi és nagykanizsai szervezete, valamint a dunántúli gyár volt. S hogy miért van különös jelentősége annak, ha egy vállalat tablókon és előadások keretében számol be tevékenységéről, a fejlődés fontosabb állomásairól, mutatja be legújabb termékeit? A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár esetében például azért, mert nevével ellentétben nemcsak a kőolajipar számára gyárt gépeket, berendezéseket, alkatrészeket. Termékeit hasznosítja valamennyi hazai gáz- és vízmű, valamint beépíthetők a szeréivények' a távhőszolgáltatás vezetékeibe. Azok a szakemberek, akik hivatalból kapcsolatban állnak a DKGvel, nyilván minden fontos információ birtokában vannak. Akik viszont csak ezek után kívánnak partnerek lenni, azoknak fontos lehet egy effajta tájékoztató. A tegnapi egynapos kanizsai műszaki nap tehát helybe hozta a szegedieknek az információkat. Az érdeklődök megtudhatták, hogy a fúrási szerszámok, berendeA kiállítás egy részlete. tot az igazgató, Tornyos Ferenc mutatta be. Ezután előadások következtek az olajés gázipar, a távfűtő- és vízművek elzárószerelvényeiről, a korszerű hegesztéstechnikai és varratvizsgázések, vasszerkezetek, vegyipari készülékek gyártása mellett az olajipari berendezések javítását is a DKG végzi, kapacitásának egynegyedét fordítva erre a tevékenységre. A kanizsai műszaki napot latokról. dr. Juratovics Aladár, a Az előadásokkal egy időNagyalföldi Kőolajtermelő ben kiállítás nyílt a DKG és Feldolgozó Vállalat igaz- termékeiből, amely április gatója nyitotta me8. majd 23-ig tekinthető meg a szeáltalános tájékoztató hang- gedi Technika Házának előzött el a Dunántúli Kőolaj- csarnokában, ipari Gépgyárról. A vállala- F. K. Emberi sorsok múlhatnak rajta A' mikor a nagyipari vezetőket hallgatja az ember, úgy tűnik, mintha a kötelező munkaerő-közvetítés megszüntetésével megélénkülő munkaerőforgalom már-már elviselhetetlen gyötrelmeket okozna az iparvállalatoknak. Az objektívebb statisztikai adatok szerint azonban kiderül, hogy — például 1980-ban — a foglalkoztatottak mindössze 13 százalékát érintette a fluktuáció, s tavaly az ipari létszám — bár a tervezettnél némileg gyorsabb ütemben — alig két százalékkal csökkent. A témával foglalkozó elemzésekből az derül ki, hogy a létszámmozgások miatt siránkozó iparvállalatoknál általában stagnál, vagy esetleg csökken a rendelésállomány, a termelés növekedési üteme pedig mérséklődik. És kiderül az is. hogy az iparvállalatok még mindig jelentős létszámtartalékokat mozgósíthatnának — ha akarnának, ha ez az érdekükben állna. Ennyi talán elegendő is azokkal a mind gyakrabban hallható megjegyzésekkel kapcsolatban, hogy esetleg jobban meg kellett volna fontolni a kötelező munkaerőközvetítés eltörlését! Ami egy idő után érezhetően fékezi a gazdaság mozgékonyságát, gátolja alkalmazkodóképességét, ahhoz minek tovább ragaszkodni? A kötelező közvetítési rendszer betöltötte funkcióját, megszüntették, ám — és ez igazi gond! — a helyébe jóformán nem lépett semmi. A kötelező közvetítést megszüntető rendelet ugyanis nem magát a munkaerőközvetítést, hanem annak csak adminisztratív jellegét szüntette meg. Ugyanakkor kimondta: a munkaközvetítő irodáknak egyfajta sajátos szolgáltató intézményekként kell működniük. Azért, mert a gazdaság strukturális átrendeződésének következtében egyre többen szorulnak rá az elhelyezkedési lehetőségeket jól áttekinthető közvetítő irodák szolgáltatásaira. Könnyű belátni, hogy egy hatósági jogkörrel felruházott irodahálózat egészen másként más körülmények között működik, mint egy szolgáltatóhálózat. Most pedig az a furcsa helyzet állt elő. hogy a munkaközvetítő iroda már nem hatóság, s még nem szolgáltató intézmény. Az előbbihez nincs jogkörük, az utóbbihoz pedig még a legelemibb személyi és tárgyi feltételek is hiányoznak. Mi kell a munkaközvetítéshez? Mindenekelőtt a munkaerőpiac, a kereslet és a kínálat napra kész, rendkívül széles körű és alapos ismerete. Hogy hol, milyen vállalat, kiket keres, milyen álláshelyeket kínál és milyen feltételekkel? S hogy kik, milyen munkalehetőséget keresnek, s milyen igényeik vannak? Ez már önmagában is rendkívül precíz, és szükség szerint gyorsan korrigálandó nyilvántartási rendszert feltételez. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen rendszer manuális módszerekkel megvalósíthatatlan, tehát kellenének korszerű adatfeldolgozók és -tárolók, szükség lenne a hivatalok legtöbbjének munkamódszereiktől merően eltérő ügyviteli szisztémára, s olyan emberekre, akik ezt az ügyviteli rendszert működtetnék. S ez még mindig kevés. Mert a mégoly korszerű berendezésekkel dolgozó hivatalnok is csak hivatalnok, nem pedig egy szolgáltató iroda vagy intézmény jól felkészült munkatársa. Ha meggondoljuk, hogy a munkaerő-közvetítő szolgálatnál nemcsak az ügyfelek emberek, hanem maga a szolgáltatási tevékenység is emberi sorsokat befolyásolhat, akkor nyilvánvaló, hogy e szolgáltató intézményeknél nem unottan stemplizgető hivatalnokoknak, hanem emberségből is felkészült szakértőknek kell dolgozniuk. Pedagógiai, szociológiai, pszichológusi képzettséggel vagy legalábbis fogékonysággal bíró szakembereknek, akiknek mindemellett a legfontosabb munkaügyi tudnivalókkal is tisztában kell lenniük. Hogy mindez utópia? Meglehet. Ám c személyi és tárgyi-technikai feltételek nélkül nincs értelme bármit is várni a munkaerő-közvetítő irodáktól akkor sem. ha azok szolgáltató jellegét rendeletileg írtuk elő. S mert a rendelet nem intézkedett az általa megfogalmazott feladat megvalósításának részleteiről, két eset lehetséges. A munkaközvetítők fenntartásáért és működtetéséért felelős helyi tanácsok, beletörődve a látszólag megváltoztathatatlan helyzetbe, lényegében sorsukra hagyják ezeket az irodákat. Ez a tagadhatatlanul kényelmes és főleg olcsó megoldás azonban óhatatlanul azt eredményezi, hogy a területi munkaerő-gazdálkodás kicsúszik a tanácsi ellenőrzés határköréből, s társadalompolitikai feszültségek forrása lesz. A másik lehetőség, hogy a tanácsok valóban komolyan veszik a munkaközvetítés fontosságát; felismerik ennek gazdasági és társadalompolitikai jelentőségét, s ennek megfelelően, valóban szolgáltató intézményekké alakítják át az egykor volt hatósági irodákat. A személyi feltételeket illetően valószínűleg nem kellene megoldhatatlan feladatokkal bajlódniuk. Az államigazgatásban éppúgy követelmény a létszámcsökkentés és a létszámgazdálkodás racionalizálása, mint például a gazdálkodó egységeknél. És nyilván találhatók olyan szakemberek az államigazgatási apparátusban, akiknek tudása, élettapasztalata, esetleg szakmai felkészültsége jól kamatoztatható a munkaerő-közvetítésben. S ha munkájuk eredményességét netán anyagi javadalmazásuk mértékével is összekapcsolnák, akkor feltételezhető, hogy ez a foglalatosság sokaknak még vonzó is lenne. S

ha a tanácsok költségvetéseiket is célirányosan racionalizálnák. több pénz jutna a közvetítő irodák technikai felszerelésére is. A számlákkal persze aligha terhelhető az állami költségvetés, de a kezdeti eredmények után némi anyagi segítség is remélhető. Végtére is egy jól működő — és a racionális foglalkoztatás céljait szolgáló — munkaerő-közvetítő hálózat megteremtése és folyamatos működtetése nem csak területi, hanem országos, ha úgy tetszik, „össztársadalmi" érdek. Vértes Csaba Textilesek tanácskozása Kettős feladatot kell meg. oldaniuk a munkaerő-gaz- szítése ellenére dálkodással foglalkozó szak- elmaradt volna embereknek a textiliparban. A termelő munkahelyeken, ahol az elmúlt évek során jelentős volt a létszámcsökkenés, a hiányzó munkáskezek pótlása a legfontosabb teendő, általában, s főleg a kiszolgálók, a kisegítők, a segédfolyamatokat ellátók körében pedig a racionális foglalkoztatás megszervezése a cél — hangoztatták a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének kedden tartott elnökségi ülésén. Az V. ötéves terv időszakában több mint 15 ezerrel csökkent a textiliparban foglalkoztatottak száma, és ez a tendencia az elmúlt esztendőben sem változott. A lét. számcsökkenés és a munkaerőmozgás mértéke is meghaladja az ipari átlagot. Az elmúlt két ötéves tervidőszakban végrehajtott beru- Lényeges, hogy az elköházások és fejlesztések nél- vetkezőkben a kül az ágazat minden erőfelényegesen az igényektől. A termelés rekonstrukciójával azonban nem halad párhuzamosan a szállítás, a belső anyagmozgatás, a tárolás, a csomagolás korszerűsítése. Általában nem megfelelő a kiszolgáló folyamatok, az adminisztratív munka szervezettsége. A textiliparban már eddig is igen komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy felszámolják a munkaerőhiányt, és hatékonyabban foglalkoztassák a dolgozókat. A munkaszervezés mellett hozzáláttak a gazdaságtalan egységek megszüntetéséhez, belső átcsoportosításokat hajtottak végre. Az eddigi intézkedéseket azonban többnyire utólagosan, a körülmények kényszerítő hatására hozták meg. gazdálkodás tudatosabbá, tervszerűbbé váljon. Előzetesen meghatározzák a fejlesztendő és megszüntetendő területeket. Ugyanakkor a lehetőségek jobb kihasználása érdekében fontos az is, hogy az eddigieknél jóval szélesebb körben lehetővé tegyék bedolgozók, csökkent munkaképességűek és nyugdíjasok foglalkoztatását. Együttműködés A Kisiparosok Országos állapodás értelmében a Szervezetének vezetősége és szervezetek összehangolják a Magvar Kommunista If- munkájukat a fiatalok népjúsági Szövetség Központi gazdaságilag hasznos tévéBizottságának titkársága kenységének segítésében. a együttes állásfoglalást foga- kisiparban foglalkoztatott fidott el a KIOSZ és a KISZ atalok nevelésében, mozgószervezeteinek egvüttműkö- sításában. és érdekképvisedéséről; az erről szóló doku- letében. Az együttműködés mentumot kedden a KISZ kiterjed a fiatalok szabadKB székházában Molnár Jó- ;dejének eltöltését, művelőzsef. a KIOSZ elnöke és Fejti György, a KISZ KB deset Napirenden: az áruszállítás Országgyűlési bizottság ülése Külkereskedelmi forgal- Pullai Árpád közlekedés- tatják el rendeltetési helyémunk növekedésével lépést és postaügyi miniszter a re. tartott a közlekedési vállala- közlekedés nemzetközi áru- Mivel a nemzetközi fuvar, tok szállítási teljesítményé- szállítási tevékenységéről piac nyílt, külkereskedőinknek emelkedése, az elmúlt szólva kiemelte, hogy az el- nek lehetőségük van előnyök. években gyors ütemben fej- múlt tervidőszakban csak- sebb ajánlat esetén külföldi lődött a nemzetközi áruszál. nem 30 százalékkal növeke- cégeknek megbízást adni, s lítás. Ezt állapította meg dett a fuvarozók teljesítmé- élnek is ezzel. A legfontokeddi ülésén az országgyű- nye, 1980-ban 57 millió ton- sabb feladat azonban az, lés építési és közlekedési bi- na, határainkon túlra induló. zottsága. A Sas Kálmán el- vagy onnan érkező árut bíznökletével tartott tanácsko- tak e vállalatok gondjaira, zást a képviselők helyszíni Ebből 50 millió tonnányi a tapasztalatszerzésre is fel- vasútí sínpárokon utazott. ami érzékletesen jelzi, hogy hazánkban a vasút a szállí- kutató-munka, tás legfontosabb eszköze, kereskedélemUgyanakkor a nemzetközi áruforgalom nélkülözhetetlen résztvevői a tehergépkocsik is. - , . ,„.._. „ nem a külföldieknek végzett ,Lar i^^J^jT bérfuvarozások növelésére is mód nyílhat. Ehhez azonban szükség van tranzitútvonalaink, különösen a határállomások egyenletesebb terhelésének kialakítására megszüntetve az esetenként tapasztalható torlódásokat, s arra is. hogy vasútjaink és közútjaink állapota, felszereltsége is lépést tartson a fokozottabb igénybevétellel — hangsúlyozta Pullai Árhasználhatták: az ülést legnagyobb nemzetközi közúti fuvarozó vállalatunk, a Hungarocamion központi telephelyén rendezték meg. hogy közlekedési vállalataink a nehezebb körülmények között is megőrizzék, javítsák versenyképességüket. Nem nélkülözhető tehát a gondos és folyamatos piaca rugalmas és árpolitika. Így nemcsak arra van lehetőség, hogy az eddiginél is több magyar árut szállítsanak magyar vállalatok, hasegítő tevékenységre munkaerő-1 első titkára írta alá. A meg- is. (MTI) galma is számottevően emelkedett, a korábbi évtizedekben elmaradt beruházások, kikötőink elhanyagoltsága, a korszerű berendezések hiánya csökkenti e — önmagában valóban olcsó — szállítási mód vonzerejét. Miként a miniszteri beszámolóból kitűnt: a szállítások növekedése miatt gyorsan emelkednek a külkereskedelem fuvarköltségei is, pád. ugyanakkor a népgazdaság A vitában is a Versenykéjei entős devizát takarít meg pesség javításának lehetőséazzal, hogy az áruk java- geivel foglalkoztak a legresaét hazai vállalatok jwU többen.. (MTI)