Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-18 / 90. szám
Vasárnap, 1982. április 18. 5 Ön is lehet... Ordítozás, csattogás, rohangálás; krimiizgalom a Kisszí nl>iz színpadán. Hiába, közéig a nyár, a mozik megtelnek krimikkel, a főidény legkapósabb darabjaival. Igaz, akad némi muzsikálnivaló különbség: a vásznon sztárok, csillogás-villogás, eszközbőség — itt meg van, ami van. . Például a Brodway Spanyolországba szakadt fiának, Alfonso Pasának ön is lehet gyilkos című krimivígjátéka (paródiája, bohózata stb., ahogy tetszik). Nagyjából ama magasztos, a nyári könnyed örömöket előlegező népművelői ajándékozás szellemében, amelynek lényege az elpusztíthatatlan krimi és a nem kevésbé kitartó felszínes ökörködés Regekkel, továbbá hasra- és pofáraesésekkel bőven felöntött elegye. Hadd szórakozzék (operettprimadonna sitlusban szólva) a mi édes kis közönségünk. Nézzük csak: mire is lenne szükség mindehhez? Hát, először is: a darab adott. Paso művénél alkalmasabfMt keresve sem lehetne találni. Tipikus középműfajú vígjáték, afféle hispániai Molnár Ferenc-remeklés, kikapós férjekkel, butuska és éktelenül szószátyár nejjel, hátrányos helyzetű (magyarul: bunkó) rendőrfelügyelővel, a szekrényből előírásszerint ki-beeső hullákkal, fordulatokkal, gyakran valóban szellemes bemondásokkal és főként: igencsak alkalmatos, a célnak tökéletesen megfelelő cselekménnyel. Eddig még rendben is volna. Azután; rendezői felfogás. Vagy elegánsan: koncepció. Mely jelen esetben a* volt, hogy nem volt. Tegyük föl a darabot a színpadra, végtére is odavaló, nem? Seregi Zoltán elgondolása azért bizonyos szempontból érthető: az ön is lehet gyilkos ínyencség a felszabadult, könnyed (akár Improvizatív). rutinból és derűbői ötvözött autonóm színészi bolondozásokhoz. Itt, kérem, bátran lehet a legkülönbözőbb pofákat vágni, szélesen gesztikulálni, hasra esni, fejbe verni, s mint a kifinomult kéjenc, hosszasan, élvezettel várni egy-egy poén hatására, persze alaposan előkészítve, hadd robbanjon ki azután a fesztelen, harsány nevetés (röhögés) a nézőtéren, guruljanak szék alá derültségükben a premierre kiöltözött hölgyek és urak, elvtársak és elvtársnők, hiszen nemcsak játszunk. szórakozunk is, nemcsak szórakozunk, de szórakoztatunk is. Viva Espana, hip-hip hurrá! Sose halunk meg, lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér! A mámort (még az elméletit is) kijózanodás követi, könyörtelen törvényszerűséggel. A Kisszínházban ugyan sok minden előkerült péntek este, tigrisfejjel ékesített, igen csinos női ruhától szép bordó puffokig, de puff neki: a Poso-műhöz leginkább szükséges utolsó elemből, a szellemes. választékos színjátékból. vajmi kevés. Az előadás már a kezdet kezdetén, ahogy mondani szokás, „leült". Hogy azután a második rész elejére némiképp feltápászkodjék ugyan, ám összességében csak megmaradjon puffonülőnek. Ha ugyanis egy efféle vígjátékban már az első percekben — feltehetően rossz beidegződések hatására — a felső cén vagyunk, azonnal üvöltenek és szemgolyó-ugráltató módon rohangálnak összevissza, akkor a jámbor néző csodálkozva kérdezheti: mi lesz később. Amikor valóban a felső cét kellene kiénekelni, kitartani, netán uram bocsá', kolorálni akkor, midőn erre valóban dramaturgiai szükség van? A válasz pofonegyszerű: rekedtség. Suttogás, hörgés, vagy ilyesmi. Ami egy krimiben ugyan elmegy, de ebben az összefüggésben aligha. Minden színpadi műnek — még a krimiparódiának is — etapjai vannak: ritmusa és dallamvonala, ami emelkedő és aláhulló, lüktető és folyamatos. A hangerő és hangnemváltás, mint tudjuk, roppant fontos. Lenne. Jó, jó, de ott a szöveg, mondhatnánk. A textus, amit készen kapnak. A karakterek annyira önmagukért beszélnek, hogy semmiféle „rájátszás" nem szükséges. Hát? Simon, a partizánkodni akaró férjduó vezéralakja például, a hím magabiztosság eleven karikatúrája. Vass Gábor azonban részben túl harsányra, részben egy nagyzási hóbortban szenvedő pózőrúriemberre veszi a figurát. Ráadásul a már említett hangnemváltásokkal és geghatásokkal sem gazdálkodik megfelelően. Társa, a félszeg és kétbalkezes Enriquét játszó Bognár Zsolt az, aki kezdeti bizonytalankodás után a legjobban találta el figuráját. Neki köszönhető, hogy a darab néhány valóban szellemes mondatán, ha nem is szék alá gurulva, de mindenesetre jóízűen lehet nevetni. Bor Adrienne (Margarita) a locsi-fecsi nejt aránylag elfogadhatóan keltette életre, Karancz Katalin szófukar Isabela ellenpontja e szemszögből szintén megfelelt. A Caballo felügyelőt alakító Bagó László viszont félreértette feladatát: a rendőrfelügyelő Pasónál még akkor sem entellektüel, ha azt mondja, rendőrnek lehet hogy nem valami jó, de úriembernek bezzeg ... A többiek (Császár Gyöngyi — Noémi, Tóth István — JuLio, Máriáss József — Andrés, Quintus Konrád — Fernandez) végső fokon ugyanazon a skálán játszanak, mint a produkció egésze. Igen jó, hangulatos Menczel Róbert díszletterve, s nincs baj Ék Erzsébet jelmezeivei sem. ön is lehet gyilkos? A darab láttán fölöttébb megszívlelendő. Sőt 1 Nemcsak gyilkos! Kedves néző (olvasó), ön is lehet színész, csak bátran. Próbáljon szerencsét mondjuk a Szegedi Nemzeti Színházban... Domonkos László öntözgetjük — olvasóink közreműködésével — örökzöld cserjéinket, akarom mondani, állandó témáink köszönnek vissza a mai Postaládában; szolgáltatási gondok, a kereskedelem hiányosságai, egy játszótér építésének elhúzódása, a szemétszállítás „zökkenői" — a többiről majd később szólunk. azok sem különleges, sohasem olvasott észrevételek. Ügy látszik, a rossz idő a levélíróknak Is a rosszabbik hangulatát csalogatta elö. Akad persze jó hír is, László Jánosné Retek utcai olvasónk levelében, aki arról tudósított, hogy a Szirmai általapostaláda társszerzőnk az olvasó nos Iskola hatodikos és hete- csütörtöki kukakihordásra, dikes tanulói segítettek a Húsvét előtt, pénteken felfelnőtteknck az utcai zöld sáv hívtam telefonon a véllalatakarításakor. Pétisó kerestetik az pétisó, Felvetődik hót így Lele Andrást a Szellő utca 63. szám alatti lakásából a sajnos még csak közelgő tavasz csalogatta a szaküzletekbe, pétisót keresni. „Jóformán semmilyen műtrágya nem volt, csak valami rézvegyület." A későbbi körséta eredménye: „A Marx téri áfész-szakboltban mintha lett volna ... Hasonlított a pétisóra, amit én hajtottam. ^ Kérdem a pénztórosnőt: igen, segített, magunk nem lévén persze hogy az, pétisó. Kifl- növényvédelemben jártasak, zettem, hazahoztam. Jobban Nos: olvasónk valóban nem nézem, látom ám, hogy ez pétisót vehetett, ha a csonem pétisó, jobban mondva magoláson mészhidrát volt nem ammónia. Az volt rá- , , „ , írva, hogy mészhidrát. Visz- olvasható. A kettő ugyanis szavittem, alig vették vissza, nem ugyanaz. A korhatár: négy év Amikor K. Zoltánná, Vág vasónk azért teszi közzé, utcai olvasónk levelének vé- hogy mások ne kerüljenek gére jutottam, magam is kí- hasonló helyzetbe, s hogy váncsi lettem, hány éves megkérdje: miért nem egykortól kell a vasúton utazó séges a buszon, villamoson, gyermekeknek menetjegyet strandon, moziban, vasúton a váltani. Levélírónkat ugyan- gyermekjegy korhatára. így is, noha húsvéti utazásuk bizony könnyű tévedni, hogy előtt sosem kérték a gyer- az egyik helyen a hatévesmekek jegyét, a kalauz meg- nek, másutt már a négyévesbüntette április 10-én. A nek is kell belépő —, illetve csak hetente egy napot, de akkor vigyék is el a szemetet. Más: a Rózsa Ferenc sugárút forgalmas, szép út. Seprőautóval, netalán locsolóval nem találkozunk, csak nyeljük a sok autó utón a port." Kibetűzhetetlen aláírással és közelebbi cím nélkül érkezett a Légió utcából az a levél, melynek írója a Kamaratöltés gyalog és kerékpárral járhatatlanná vált útjára panaszkodik. 40—50 családi ház lakóit és vagy 30 kiskerttulajdonost érint ez az ügy, az ő nevükben ígéri levélírónk, hogy ha kapnátot és figyelmeztettem őket a nak építési törmeléket, ők mulasztásukra. ígéretet kap- szétterítenék társadalmi tam arra, hogy ha pénteken munkában. Csak azt nem nem is. de szombaton bizto- értjük, miért nem vállalta san elviszik a szemetet. Ma föl levélírónk ezt a kérést kedd van, április 14., egész nevével és címével együtt? nap kint álltak a kukák, de Kilétét legalább nekünk és nem jöttek érte. Szeretnénk a segíteni szándékozóknak állították, hogy azaz ammónia, bennem a kérdés: kell felkészülni a tavaszi tudni,miért? Jelöljenek meg elárulhatná! mezőgazdasági szezonra? Kapok-e egyáltalán pétisót? Kongott az üzlet az ürességtől, holott többféle műtrágyával és pontos felvilágosítással kellene ilyenkor fogadni a vevőt. Melyik karácsonyra? „Talán már történelem- Hiszen a játszótér környékönyvet is lehetne írni ar- kén napközben egy lelket ról a témáról, ami 1980 őszén sem lehetett létni. Egyik kémikusismerősünk a Délmagyarország Postaláda 1981 tavaszán azután csorovataban ekképpen kezdő- da tortént... Emberek jbtdött: „Az illetékesek kará- tek nagy autókkal és végső erőfeszítéssel tavasztól nyár vqgéig félig elkészült a játszótér. Talán az újság írta rosszul — meditáltam — lehet, hogy 1981 karácsonyára csonyra ígérik a tarjáni VII. ütem Tölgyes utca felőli vegén a játszótér átadását..." Már akkor is meglepődtem, hogy miért éppen télen akarják a játszóteret átadni, ám' ígérték./.?! Ősszel még fea jó hírnek a gyerekek és szülők egyaránt örültek. Reménykedve figyelték a serényen dolgozó munkásokat, akik reggel jókor, hat óra előtt nekiültek a reggeli féldecinek. azután következett a reggeli és az emberek elnyőfákat és virágpalántákat is hoztak. Nem ők tehetnek róla, hogy most, 1982 tavaszán még mindig az ültetésre, s a játszótér befejezésére várunk. A gyerekek reménykednek: talán majd 1982 karácsonyára ..'.?! — olvastuk mentek dolgozni — de hová? Tóth Árpád levelében. Egy órányi kimaradás „Többeket érintő bosszú- alkalmazottja mutatni nem ságról írok. Színhely: Szent tudott, de megértését, együttGyörgy téri Volán-autóbusz- érzését fejezte ki a várakozó állomás. Időpont: 1982. ápri- utasoknak. Kértem a palis 3. 9 óra 30 perc. A Szent naszkönyvet. Széles mosoly György tér és Algyő között és vállrándítás volt a válasz, közlekedő M/32-es járatra Végre az odaérkező újabb pénztáraknál elkelne egy fi- vártam körülbelül nyolcad- Volán-tisztségviselő intézketásával igazolta is. A bünte- gyelmeztető tábla. Az is igaz magammal. Indulási idő- dett és szerzett valahonnan tés — két gyerekről volt szó _„„_ h _ t.üzkn/stl-.n pont: 9-35- Az autóbusz nem egy buszt, ami 9.30-kor el— 100—100 forint, plusz a Pe™ze, nogy a lajeKozauan jnduL Érdeklődésünkre a indult. Az említett M/32-es két féláru menetjegy ára. A utas érdeklődhetne, kell-e forgalmi iroda női alkalma- járat menetrendi fegyelme az utóbbi időben kriminális. Szomorú látvány, amikor gyerekes anyák egy kimaradt járat miatt (egy órát) ácsorognak a megállóban." szülők ugyanis abban a hiszemben voltak, hogy a jegyváltási kötelezettség korhatára hat év. Rosszul tudták, ezt a kalauz a szabályzat megfelelő részének bemutamenetjegy. S még valamit hozzátennénk: mivel minden utasnak nem lehet a zsebében a vasúti utazás szabálygyűjteménye, talán a jegydrága utazás történetét ol- gyermekének menetjegy. Ez meg hogy lehet? „Ügy döntöttünk, hogy a lódás után közölték, 6300 fozottja azt válaszolta, hogy a járat 9.20-kor elment. A miértre választ nem kaptunk. Üj járat egy óra múlva indul, Az állomáson a menetrendi tájékoztatót leszedték, nagyanyámtól örökölt arany- rjntért megveszik, rögtön ki új nincs. Nyomtatott menet- A levél írója Tímár Imre, ax is fizetik. tárgyat eladjuk. Minek lábatlankodjon otthon, előbbutóbb elvész. Használni nem Nem értem, hogy miféle használjuk, akkor minek? szakértők lehetnek itt. SzegeBevittük a Nagyáruház ék- den, harmadannyi árat akarszerosztályára, és megvételre tak csak érte fizetni. Ha ittfelajánlottuk. A becsüshölgy hon adtam volna el, akkor lemérte, megvizsgálta, aztán anyagilag súlyos károsodás kijelentette, hogy 2300 fo- ért volna. Hát ez meg hogy rendet a forgalmi iroda férfi Olajos utcából. Úri modor Nemzetiségi klubok rintot tud érte fizetni. Kissé keveselltem, bár nem értek a nemesfémhez. Aztán eszembe jutott, hogy úgyis Pestre kell mennem — hivatalból „A pesti gyorssal utaztunk, feje fölött kinyitott egy bőA fülkében igen vegyes ösz- röndöt és kivett valamit, szetételű volt a társaság. Idő- majd átnyújtotta kisfiának. Ö sek, fiatalok, házaspárok egy- boldogan majszolta a mákos lehet?" — kérdi Hetesi aránt, egy anyuka ötéves- beiglit. Ekkor már Cegléd György, Szilléri sugárúti ol- forma fiával és egy idős, bé- körül jártunk. Azt nem látvasónk, akinek másik kér- kebeli úr. Ö tiszteletet pa- tuk, hogyan történt, de óriádésére nem tudunk vála- rancsoló arccal, mogorván sit zökkentek a kerekek és szólni, az a bizonyos ren- ült, sétapálcájára támasztva abban a pillanatban az idős — ott is megnézetem. Így is delkezés még csak szóbeszéd, kezét. Mintha egy idegen, rég úr feketéllett a mákos beigtörtént. Pesten rövid vizsga- várjuk ki a végét. . . ...... - — Különböző kifogások „A Hajlat utca 3. (Tarján tenna már közel két hete 515. épület) lakói nevében nem üzemel. A ház lakóinak fordulók segítségért a Posta- egy a kérése csupán: szeretládához. A tv-vételt biztosi- nénk az antennát funkciójátó központi antenna hosszabb nak megfelelően használni, idő óta rosszul vagy egyál- és a televízió műsorát újra letűnt világból cseppent vol- litól. Még a kalap szélét is na közénk. Öltözete igen fi- beborította az illatos, felszenom, elegáns volt. Fekete öl- letelt kalács. Erre ő: „Az úrtöny, kalap, óra lánccal a istenit magának! Nem tud vlmel lényzsebben, no és a sé- gyázni?!" A többit képzelhetapálca. Olyan csendesen és tik. Egy csapásra eltűnt az idegenül ült közöttünk, hát- úri külső, ami ugye érthető ra sem dőlve, pillantásra sem is. Mi persze nem nagyon méltatva bennünket, hogy sajnálkoztunk, hanem könyszavunkat is suttogóra fog- nyeinket az újság mögött tötalán nem működik. Illeté- élvezni. Miután a több mint tuk- Annál inkább eleven volt rülgetve, hangtalanul rázkódkes megbízottunk kérésünk- egy éve meglevő hibát nem nek megfelelően értesítette a tudtuk a Gelka illetékeseiGelka helyi szakembereit, vei megjavíttatni, sőt legük azonban különböző kifő- utóbb olyan információt kapgásokra való hivatkozással tunk, hogy rendesen riem is — nem jó az erősítő, nem tudják megjavítani, segítsémegíelelő az áramerősség get kérünk." — írja Báló Zolstb. — nem tudták az an- tán. Csak azzal segíthetünk, tennát megjavítani. E levél hogy a panaszt közzéteszírásakor, április 6-án az an- szük. az öt év körüli kisgyerek, tunk a nevetéstől." A törtéIde-oda ugrált, és mindig netet Cs. Nemes Erzsébet advolt valami óhaja az anyu- ta közre, kajához. Egyik kérése után összeállította: az anyuka felállt, az idős úr Pálfy Katalin A nemzetiségi anyanyelv, művelődés és hagyomány ápolásának otthonaivá fejlesztik a baranyai német és délszláv klubokat. Ma már tucatnyi településen működik a megyében ilyen nemzetiségi intézmény, többek között Mohács és Siklós városban is. Pécsett most épül a délszláv klub, amely nemcsak helyi, hanem megyei, sót regionális szerepet is betölt majd. A nemzetiségi kultúra fejlesztésének távlati programja, amelyet a megyei tanács határozattá emelt, a klubhálózat jelentős kiszélesítését irányozta elő. A klubokra vár ugyanis az a feladat, hogy szervezzék a nemzetiségi Irodalom, zene és tánc művelését, gondozzák a még élő hagyományokat, táplálják a nemzetiségi önismeretet és öntudatot. Ennek megfelelően több helyen alakult — a klubokhoz kapcsolódva — színjátszó kör, énekkar, tánccsoport. A klubok magukra vállalták a nemzetiségi könyvtár feladatát is. A város „szeplői' Az elhanyagolt külső nem dr. Bánlaki Aurél a Londoni válik egyetlen város díszére körútról. sem, levélíróink ezért is je- A több napig az utcán éklentkéznek gyakran olyan telenkedő kukák, szemetes észrevételekkel, amelyek a város csúfító „szeplőkre" hívják fel a figyelmet. Ezekből következik most néhány. „Azt teszem szóvá, hogy a Klauzál tér és a Kelemen utca sarkán álló Lengyelház falán egy emléktábla van, amelyen ez áll: Ebben a házban lakott Klauzál Gábor stb. Az emléktábla a több évtizedes piszok miatt nehezen olvasható" — írja vödrök is szeplők. Erről szól Oláh lstvánné Rózsa Ferenc sugárúti olvasónk levelében. „Mivel büntetik a városgazdálkodási vállalatot, ha a felvett pénzért nem szállítja el a szemetet? Megjelölték ugyan a keddi, csütörtöki és szombati napot, csak azt nem, hogy melyiken viszik el biztosan a szemetet. Így jártunk húsvét előtt is. A keddi napokon nemigen szokták elvinni, így átállt az utca a Rejtett kincs Rejtett kincs az eszperan- hogy a népek fiainak ható, mivel híveinek ezrei ta- rátkozását jól sízolgálja a núsítják, hogy az eszperan- nyelvtudás, tó nyelvet azután tanulták És a megyében megértésmeg, miután az iskolában re talált a Népszava 1977. tanult nyelvvel csődöt augusztus 14-i számának mondtak. Ezt bizonyltja a vezércikkében közzétett íelhódmezövásárhelyl Egész- hívás: nem elegendő, ha ségügyi Eszperantó Szakcso- csak az államok vezetői baport március 31-én meg- rátkoznak egymással, tehát nyílt kiállítása, amely ké- a magyar dolgozók is tepekben, levelezésben méri remtsenek közvetlen kaple a csoport hatévi tevé- csolatot a népek fiaival, kenységét. Huszonhét ,or- Mert ez is honvédelem, haszággal létesített kapcsolat- tásosabb a fegyverek erejéről mesél ez a kiállítás, amely tükrözi a helsinki békeértekezlet szellemét. Híven dokumentálja, hogy Csongrád megye eszperantistéi megértették a békeokmány alapgondolatát; ts nél. Csak egy kis csoport munkája volt-ez a kiállítás, de egyaránt szólt az érzelemhez és az értelemhez. Korsós Lajos Hódmezővásárhely |